Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-01 / 229. szám

6 GAZDASÁG KEDD, 1996. OKT. 1. • Hol a pénzünk? A növekedés: csökkenés • Budapest (MTI) Augusztusban csak a havi 1,2 százalékos forintleértékelés növelte a lakossági devizaszámlákat. Egy hónap alatt 6,3 milliárd forinttal növekedett a számlák értéke és ebből 6 milliárd a leértékelés hozama. Ha az időarányos kamatokat is számftjuk, akkor kismértékben csökkent is a devizaszámlákon elhelyezett megtakarítás. Ez augusztus végén 469,5 milliárd forint, azaz mintegy 3 milliárd dollár volt. Januártól augusztus végéig 30,6 milliárd forint értékű a növekedés, miközben a leértékelés hatása 44,2 milliárdot tett ki; nyolc hónap alatt csaknem 14 milliárd forinttal csökkentek a devizamegtakarítások. • ISO 9000: előny a pályázatokon A minőség bizonyítványa Az a társaság vagy intézmény, amely föl tudja mutatni az ISO 9000 európai minőségi szabványrendszer tanúsítványát, nagyobb eséllyel pályázhat a munkák elnyerésére. A követelményeknek nem könnyű megfelelni, s az ISO 9000-es listára kívánkozóknak maguknak kell kezdeményezni a minősítő eljárást. Az ISO 9000 elnevezésű nemzetközi szabványrendszert 1987-ben hozta létre a Nemzetközi Minőségügyi Testület (idegen rövidítése: CEN). A követelményrendszer megállapításának célja az volt, hogy a magas szakmai színvonalon működő cégek Európa-szerte elfogadott hitelesítő dokumentumot mutathassanak föl. Pályázatok kiírásakor ma már sok helyütt alapkövetelmény az ISO minőségi bizonyítvány léte. Minderről Kocsis László, az Építési Minőségellenőrző Innovációs Rt. (ÉMI) szegedi állomásának vezetője tájékoztatta lapunkat. Mint elmondta, Magyarország is csatlakozott a nemzetközi minőségügyi testülethez, s egyre szaporodik azoknak a hazai szervezeteknek és társaságoknak száma, amelyek már megszerezték az ISO 9000 minősítő-rendszer valamely fokozatát aszerint, hogy munkájuk mely területén (tervezés, fejlesztés, termelés, kereskedelem, stb.) feleltek meg a magas követelményeknek. Az Ipari és Kereskedelmi Közlöny közreadja azoknak a társaságoknak, intézményeknek a névsorát, amelyek már elmondhatják magukról, hogy munkájuk, termékeik, szolgáltatásaik kiállják a próbát. Az ISO-bizonyítvány megeszerzése időbe telik. Az ÉMI szegedi állomása is segíti a jelentkező társaságokat a minőségügyi kézikönyv és dokumentáció, minőségbiztosítási program, stb. összeállításában. Fontos megjegyezni, hogy nem kötelezően megszerzendő minőségi bizonyítványról van szó: a követelményeknek minden jelentkező önként igyekszik megfelelni. Ny. P. • Szegeden a héten Adóigazolványokat kézbesítenek Mi vagyunk az ország legnagyobb családja. A magyar olaj- és gáziparban dinasztiák követték egymást, akik a föld mélyének kincseit tárták fel, és alakították a mindennapok energiájává. Sok évtizedes tapasztalatunkat, tudásunkat és erőnket egyesítettük 5 éve a MOL Rt.-ben, amely itthon és a nemzetközi küzdőtéren is versenyképességet garantál. Megbízható minőséggel járulunk hozzá az otthon melegéhez, a gázellátás biztonságához, az utazás öröméhez. Országszerte 320 töltőállomásunk gondoskodik a legkorszerűbben adalékolt üzemanyagokkal és a shopok széles választékával arról, hogy az autósok mindig elégedetten folytathassák útjukat, és térjenek vissza újra meg újra. MOL MINŐSÉG MINDENHOL Szakembereink ma már nemcsak hazai területen kutatnak, hanem a tenger mélyén is, hogy a jövő évezred ellátási biztonságát megteremtsék. Számos országban vagyunk jelen kenőanyagainkkal is: a MOL — Camor termékcsalád kiváló képességeit a Porschétől a Mercedesig a világ vezető autógyártói ismerik el. Nem véletlenül: ma már a feldolgozástól a kereskedelemig a MOL Rt. szinte valamennyi olajipari szervezete rendelkezik a nemzetközileg elfogadott ISO 9002 minőségtanúsítvánnyal! Nagy családunk most születésnapot ünnepel, melynek fényét az Önök - barátaink és fogyasztóink - megtisztelő bizalma adja. Mi pedig továbbra is a minőséget és a biztonságot adjuk Önöknek. Mint immár 5 éve, hűségesen. Kihalóban lévő textilfestő módszer a kékfestés. A kékfestő kötényt nagyanyáink hordták. Kékfestőből készült, „népi ihletésű" ruhába bújva „menőnek" számítottunk lánykorunkban. Ujabban lakástextilként használjuk a kékfestőt. De ehhez az anyaghoz nem oly könnyű hozzájutni. Ezért örültünk, mikor az ópusztaszeri Szent István-napi ünnepségen találkoztunk Skorutyák János kékfestővel, aki az ópusztaszeri tanya udvarán nemcsak vásározóként volt sikeres, hanem ismeretterjesztőként is jelesre vizsgázott. A mángorlót működtető lovat szekér elé fogták, s a nagyapa elindult a szomszéd falvakba a hetivásárokba. Az apa már vonattal Kiskőrösre, Gödöllőre utazott, tehát olyan német és szlovák lakta községekbe, ahol a kékfestő népviselet volt. Az ő fia lakókocsiból alakított boltjával és múzeumával kétezer kilométerre is elviszi a kékfestőt, s bemutatja az előállítás csínját-bínját. - Az összes kékfestő fehér, pamut vagy lenvászonra készül. A tiszta fehér anyagra először egy viaszos védőréteget nyomunk, hasonlóan a batikoláshoz. De ezeket a mintákat nem kézzel, hanem egy deszkalapba ütögetett, rézszögekkel, lemezekkel formált „mintafával, nyomódúccal" készítjük. A régi recept alapján főzött viaszszerú anyaggal és zöldes tintával bekenjük a bélyegzőpárnát, az abba bemártott nyomódúccal megmintázzuk a fehér anyagot. Ahol ez a Népi iparművészek A kékfestő védőréteg az anyagra tapad, ott nem fogja be a kékfesték. Mikor kész a kékfestés, ezt a zöldes réteget leoldjuk, s megmarad a vászon eredeti fehér színe ott, ahol a mintanyomó érte. Háromszáz darab régi nyomóminta maradt fönn, még a dédapa idejéből. A bácsalmási házban az eredeti, Perrotin mintázógép is működik, pedig 1868-ban, Berlinben készült. A dédapa idejéből származik a sokmázsás mángorló, amit még ló működtetett. A három méter mély festőkádakat a mai napig is használják. - Az anyag festése hidegen történik. Régebben mindenféle színt előállítottak, de • Budapest (MTI) Az elmúlt héten 900 ezer adózó polgárhoz jutott el adóigazolványa, hétfőn reggel pedig újabb városok Kazincbarcika, Gyöngyös, Kecskemét és Szeged - lakóinak adóazonosítóit adták át a postának kézbesítésre. Hétfőig Budapesten a XVII. kerület, Debrecen, Nyíregyháza, Szolnok, Szekszárd, Kaposvár, Pécs, Zalaegerszeg, Érd, Tatabánya, Salgótarján, Eger, Ózd, Székesfehérvár, Sopron, Dunaújváros, Tata adófizetői ismerték meg az adóazonosító számukat tartalmazó zöld kártyát. A két gyártósor folyamatosan működik, az egyiket kedden délben, a másikat szerdán hajnalban állítják át a budapesti adófizetők adataira. I Pályakezdők a munkaerőpiacon Parlagon hever a pénz A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ október 4-én 8 és 13.30 óra között valamennyi kirendeltségén állásbörzét rendez, amelyre a szervezők a pályakezdő fiatalokat várják. A Nyitott kapuk címre hallgató rendezvényen résztvevőknek a munkaügyi központ azonnali lehetőségeket kinál az elhelyezkedésre, valamint megismerteti velük szolgáltatási csomagját. Ezennel arra is felhívja a figyelmet, hogy az úgynevezett bértámogatási forma kihasználatlan, a pénz parlagon hever. A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ ebben az évben már másodszorra próbál meg segíteni a pályakezdőkön. Májusban azért rendezte meg a pályakezdők hónapját, hogy felhívja a figyelmet a munkaerőpiacon bekövetkezett változásokra. Arra a kormányrendeletre, amely július l-jén lépett életbe, és amelynek értelmében megszűnt a pályakezdő fiatalok munkanélküli segélye. A módosítás szerint a segély helyett a munkaügyi központok a maguk eszközeivel - például képzés, bértámogatás - abban támogatják az iskolapadból kilépőket, hogy jobb pozíciókba kerüljenek, amikor állást keresnek. Az eltelt időszak tapasztalatai már elegendők arra, hogy következtetéseket vonjunk le, mennyire vált be a rendszer. Vladiszavlyev András, a munkaügyi központ igazgatója szerint egy óriási lehetőséget jelenleg nem használnak ki a munkáltatók. Ez a bértámogatás formája. Annak a cégnek, amelyik pályakezdőt alkalmaz, a munkaügyi központ kifizeti a 4 órára eső bérét. A munkáltatónak csak a másik négyet, valamint a járulékokat kellene állnia. Ezzel a lehetőséggel eddig sajnos csak száz fiatal élhetett, a cégek érdektelensége miatt. Holott a munkaügyi központnál ott áll az erre a célra félretett pénz...Az idei ősz meglepetése, hogy a tavalyi 25002600 pályakezdő munkanélküli helyett csak 2159 (20 százalékos csökkenés!) regisztráltatta magát. Ami nem azért van, mert mostanság könnyebb állást találni. Inkább úgy tűnik, eddig a fix összegű segély arra ösztönözte a fiatalokat, hogy ne keressenek maguknak állást. A segélyt pedig zsebpénznek tekintették. Az október 4-i Nyitott kapuk napján megtudhatják a fiatalok: ha segítségért fordulnak a munkaügyi központhoz, úgynevezett együttműködési megállapodást kötnek velük. Ebben a pályakezdő vállalja, hogy rendszeresen érdeklődik a lehetőségekről, a központ pedig cserében szolgáltat. Azon kívül, hogy állásokat ajánl az érdeklődőnek, az illető impulzus napokon vehet részt (itt szakemberek segítségével a kezdeti önbizalomhiányt lehet leküzdeni), valamint választhat a különböző képzési formák között. Új információ, hogy csak a szakképzettséggel rendelkezőknek kell a kormányrendeletben előírt 90 napot kivárniuk, hogy újra „képzésbe kerüljenek". Akinek nincs szakmája (köztük a gimnáziumi érettségivel rendelkezők) már 30 nap elteltével elkezdhetik a tanulást. Fekete Klóra csak a természetből vett anyagokból, növényekből, ásványokból. Nagyon szép színek voltak! A régi festményeken láthatjuk: csak a gazdag emberek tudták megfizetni a színes ruhaanyagokat. Indiából származik az a cserje, amivel a kék színt előállították. S ezt a festéket már a szegény ember is mpg tudta fizetni. Több ezer éven keresztül az emberiség ezzel a kék indigóval tudta a legkönnyebben a ruháját megfesteni. Többek között ezzel festették kékre az aranyásók nadrágját is. Az indigóport oltott mésszel és vasgáliccal keverjük össze, ami ilyen redukált állapotában sárga színű folyadék. Három méter mély betonkádakba egyszerre 60-80 méter anyagot engedünk. A sárga anyag a levegőre fölhúzva zöldül és kékül meg. A dédapa 1879-ben vette meg azt a házat, ahol jelenleg is Skorutyákok élnek, s azóta, több mint száz, éve megszakítás nélkül kékfestéssel foglalkoznak. - En '69-ben vettem át apámtól ezt a tevékenységet. Nekem is van egy fiam, aki ismeri ezt a mesterséget, tudja használni az eszközeimet. De ő túl jó tanuló volt, s most mint villamosmérnök könnyebben keresi a kenyerét, mint én. Ebben a században megszűnt a kékfestés jelentősége, mert a vegyipar mindenféle színt elő tud állítani. S a gépipar 8-10-12 színt nyomó gépeket is készít. A falusi nénikék is ritkábban vesznek kékfestő kötényt, mint korábban, mert a gyáripari mintás anyag sokkal olcsóbb, mint a sima fehérvászon. Mostanában inkább nyaralókba, konyhákba, éttermekbe terítőknek és függönynek viszik vagy táncegyüttesek vásárolják. A Skorutyák kékfestő anyagait már Szegeden is láthattuk kiállításon, de eljutott Szlovákiába, Németországba, Franciaországba és Finnországba is. - Ez mesterség! Amit reggeltől estig kell csinálni. S nem lehet hónap végén kiszámolni, mennyit kerestünk rajta. A családom több mint 100 éve ebből él, de nem gazdagodtunk meg. Minden kollégámat ismerem. Körülbelül 10 család kötődik a mesterséghez, de csak öten élünk a kékfestésből. Újsxósxi Ilona