Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-04 / 232. szám

2 KÜLFÖLD . PÉNTEK, 1996. OKT. 4. kommentár Bűn SE A mennyiben az igen jól szervezett bolgár maffia (sportmaffia?) nem szól közbe, Bulgáriában októ­ber 27-én elnökválasztást tartanak. Éppen ezért szigo­rú intézkedésekel helyezeit kilátásba a szervezett bű­nözés ellen a szófiai kormány - Andrej Lukanov volt miniszterelnök meggyilkolása után. Zsan Videnov je­lenlegi miniszterelnök közölte, hogy a választásokat a tervek szerint megtartják, de pótlólagos intézkedések szükségesek a jogbiztonság és a rend megerősítésére. Zselju Zselev államfő a közvéleményhez intézett beszé­déhen szükségesnek tartotta minden intézmény és ál­lam összefogását a terrorizmus és a maffia megfékezé­se érdekében. A miniszterelnök felszólította az ország lakosságát: ne engedjék, hogy a gyilkosság új feszült­ségeket hozzon léire az októberi elnökválasztás előtt. Az országol ezzel párhuzamosan eddig nem tapasztalt kenyérválság sújtja - a tavalyi, viszonylag bőséges bú­zatermést néhány hónap alatt dobra verték, s az idei nem fedezi a szükségleteket. Az állatállomány telelte­tése sincs biztosítva, ami csak nehezíti az országlakók helyzetéi. A balkáni országban a zsivkovi időkben hihetetlen előnyöket élvezlek az élsportolók. A pártfőtitkár veje, Ludmilla Zsivkova férje, bizonyos Szlavkov vezette a Bolgár Olimpiai Bizottságot, s mindent kijárt emberei­nek. A sportolók meg is hálálták „munkáját" - a rendszerváltás után szinte testőrként védték meg SzJavkovot mindennemű gyanústtgatáslóL.. A sporto­lók eme hatalmának köszönhető, hogy - többek között - Hriszto Szloicskov labdarúgó és Slefka Koszladino­va atléta, magasugró kezdeményezésére és pénzével megalapították a Sportbankot - mely, amellett, hogy szokványos pénzügyi tevékenységei folytat, kamatoz­tatja és őrzi a részvényes-alapító bolgár sportolók pén­zéi... ribben a közegben gyilkolták meg a keresztapaság­Hj gal vádolt Andrej Lukanovot - egyelőre ismeret­len okokból. A politikus Todor Zsivkov távozását kö­vetően fél évig volt miniszterelnök, majd üzletember lelt, s a kormányzó Szocialista Párt parlamenti képvi­selőjeként is tevékenykedett. Valószínűsíthető, hogy Lukanovot „üzleti" kapcsolatai vitték a sírba. rj~odöJhú -r&UJi^r Az abortusz ellen • Varsó (MTI) A lengyel fővárosban csü­törtökön mintegy tízezer ember az utcára vonult, hogy a terhességmegszakí­tást könnyítő törvény beve­zetése ellen tüntessen. A többségében keresztény­nemzeti pártok, életvédő és vallási szervezetek tagjait tömörítő tömeg a városköz­ponton át a parlament épüle­te elé ment, ahol a felsőház szenátorai éppen a törvény sorsáról döntöttek. A szejm, a lengyel törvényhozás alsó­háza augusztus 30-án fogad­ta el a korábban drákói szi­gorú abortusztörvény enyhí­tését. • Francia kapcsolat... Belgrád és Szarajevó hamarosan nagyköveteket cserél Az Elysée-palota lépcsőjén, balról jobbra: Alija Izetbegovics, Szlobodan Milosevics és Jacques Chirac. (MTI Telefotó) • Párizs (MTI) Bosznia-Hercegovina és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság között megálla­podás jött létre a diplomáci­ai kapcsolatok felvételéről ­jelentette be Jacques Chirac francia államfő beszámolva azokról a tárgyalásokról, amelyeket Szlobodan Milo­sevics szerb és Alija Izetbe­govics boszniai elnök foly­tatott Párizsban. Chirac sze­rint a két balkáni ország ­amely már tavaly december­ben, a daytoni békemegál­lapodás aláírásával elismer­te egymást - hamarosan nagyköveteket cserél. A francia államfő sajtóérte­kezletén azt is közölte, hogy a tárgyalásokon megegye­zés született az egykori Ju­goszlávia szétbomlásából fakadó utódlási- és vízum­kérdésekről, s emellett mind Izetbegovics, mind Milose­vics támogatásáról biztosí­totta azt a tervet, amelyet Párizs dolgozott ki a béke­folyamat konszolidálására, a „polgári oldal" - azaz a demokratikus intézmény­rendszer kiépítésének, a me­nekült-problémák megoldá­sának - erősítésére. Franciaország számára hatalmas presztfzssiker, hogy a Milosevics-Izetbe­govics találkozó ilyen látvá­nyos eredményekkel zárult, különösen, hogy a tárgyalá­sok eredetileg nem így in­dultak: legalábbis erre utal, hogy a két politikusnak dél­után, terven felül még egy megbeszélést kellett tarta­nia. A boszniai és a szerb ál­lamfőnek egyébként 1992, azaz a boszniai háború kez­dete óta ez volt az első, négyszemközti találkozója -, s hogy ennek helyszíne­ként éppen Párizst válasz­tották, azt mutatja, hogy a francia vezetés már az el­múlt években is jelentős szerepet játszott a délszláv válság megoldására irá­nyuló erőfeszítésekben. • München (MTI) Magyarország Euró­pát választotta, és a hat évvel ezelőtti német egyesülés a mi Európá­ba vezető utunkat is megtisztította, meg­könnyítette - jelentette ki Horn Gyula miniszter­elnök csütörtökön Mün­chenben, a német egy­ség napja alkalmából tartott központi ünnep­ségen. A magyar kormányfő volt a díszvendég a német nem­zeti ünnepen tartott megem­lékezésen, amelyen Román Herzog államfővel az élen • Horn Trianonról Münchenben a német egységet ünnepelték részt vettek az ország és a politikai pártok vezetői, a tartományi miniszterelnö­kök, valamint a legfőbb egy­házi méltóságok is. Az egy­kori királyi kastély Herkules termében tartott rendezvényt egyenes adásban közvetítette az ARD országos közszolgá­lati televízió. A kalapácsok lerombolták a berlini falat, és e sorsra kell jutnia a népeket akadá­lyozó, közös jövőt korlátozó falaknak egész Európában ­fogalmazott Horn. Kifejtette: „Magyarország történelmi öröksége súlyos: az első vi­lágháború utáni békediktá­tum, Trianon következmé­nyeivel naponta kell szembe­néznünk. A szomszédos álla­mokban élő magyar kisebb­ségek vér szerinti rokonaink. kultúránk részesei, örökösei és megújítói. Nem mondha­tunk le egymásról, közös tör­ténelmünkről. A szövetségi köztársaságban sem radíroz­ták ki a német irodalomból Goethét és Schillert csupán azért, mert Weimar a térkép szerint egy másik állam terü­letén volt. Ha a határainkon túl élő magyarok kultúrájuk­ban, a nyelv használatában korlátozásokat szenvednek, érthetőnek tartjuk, hogy ak­kor ránk, az anyaországiak­ra tekintenek, hozzánk for­dulnak segítségért, félreértés ezt szeparatista törekvésnek tekinteni" - jelentette ki a miniszterelnök. • MTI Panoráma A szerdán meggyilkolt volt bolgár kormányfőt, Andrej Lukanovot tavaly azzal vádolta meg Zsan Videnov miniszterelnök sajtóirodája, hogy ó a „keresztapja" a bolgár újgazdagok „Birkózók" néven hírhedtté vált cso­portjának, amely tör­vénytelen eszközökkel jutott vagyonához - írta a BTA bolgár hírügynök­ség. A „Birkózók" kezdetben tényleg birkózók vagy súly­emelők voltak, s olyan sport­, ágakban versenyeztek, ame­lyek dicsőséget hoztak a kommunista Bulgáriának. A sztálinista rezsim összeom­lása után azonban e sporto­lók egy része arra használta fel izomerejét, jómódját és a nemzetközi életben szerzett jártasságát - ami ritka áru­cikk egy elszigetelt és elsze­gényedett balkáni országban -, hogy életre hívja Bulgária maffiáját. A kommunista rendszer bukása óta eltelt hét év alatt jóhiszemű, tisztességes test­őrökből kétes „biztonsági" szolgálatok, sőt biztosítási társaságok lettek. Mivel az atléták közül sokan a birkó­zásban jeleskedtek, ma • Lukanov volt a keresztapa? Birkózókból - bolgár maffia mindannyiukat - súlyemelő­ket, evezősöket és másokat ­„Birkózóknak" hívják. Ki­emelkedésük annak jele, hogy a hét posztkommunista kormány közül egy sem volt képes garantálni a biztonságot Bulgáriában a szigorú állami ellenőrzés lebomlása után. ­A Birkózók hatalmi vákumot töltenek be. Ha a kormány nem képes vagy nem akar rendet tartani, valaki más szerez érvényt a saját törvé­nyeinek - idézett a Reuter egy szakértőt. A bolgárok már a kom­munista korszakban is jeles­kedtek olyan, izomerőt igénylő sportágakban, mint a birkózás vagy a súlyemelés. Gyakran vittek haza nemzet­közi bajnoki cfmet vagy olimpiai érmét. Az atlantai nyári olimpián például 15 érmet szereztek a bolgárok, beleértve Valentin Jordanov birkózó aranyát. Jordanov­nak semmi köze az exatléták alvilágához. Valójában a Birkózók egyike sem olim­piai kaliberű sportoló, vi­szont annál sikeresebb az üzletben. Testes alakjuk és vastag aranyláncaik gyakran tűnnek elő a sebesen suhanó Merce­desek volánja mögül. Olyan magánkonditermekben edze­nek, amelyek az átlagbolgár számára megfizethetetlenek. Némelyek közülük azonban tragikusan végzik. Tavaly lepuffantották Vaszil llievet, az 1988-as országos birkózó bajnokot, a bolgár birkózó­szövetség volt vezetőjét, va­lamint Georgi Nikolov volt súlyemelőt, a „Medvét". A „Birkózók" törvényes testőrökként kezdték pálya­futásukat. Amint azonban az átmenet a kapitalizmusba egyre göröngyösebbé vált, magán biztonsági szolgála­tokat kezdtek működtetni, amelyek általános vélemény szerint csak a bűnös üzel­mek, főleg a védelmipénz­zsarolás álcázására szolgál­tak. Miután azonban az egyik, aránylag erélyes kor­mány lesújtott rájuk, áttértek a biztosítási üzletágra. Ebben a szakmában a Birkózók a hatékony államhatalom hiá­nyából húznak hasznot. Ke­vés autótulajdonos érzi ma­gát kellő biztonságban attól, hogy lerótta a 26 dolláros kötelező állami biztosítást. A legtöbb autó a mindenütt je­lenlévő Biztonsági Biztosító Társaság, a SIC hatalmas matricáját viseli. A SIC egyik alapítója Mladen Mi­halev egykori birkózó, akit állítólag szoros kapcsolatok fűztek a meggyilkolt meggyilkt llievnez. Noha a biztosítási cégek törvényes vállalkozásnak tűnnek, általános a gyanú, hogy az ehhez szükséges in­duló tőke a Birkózók „biz­tonsági" üzletben folytatott kétes üzleteiből származik. A SIC-féle biztosítás azon­ban népszerű, mivel az autó­tulajdonosok úgy érzik, hogy a Birkózók hamarabb megta­lálnak egy ellopott autót, mint a rendőrség. Biztosító­társaságot működtet Ivo Ka­ramanszki, az 198l-es orszá­gos evezősbajnok, aki később csalás miatt két évet töltött börtönben, valamint a „főbir­kózóként" ismert Dimitar Dzsamov is, aki átvette a Bolgár Birkózószövetség irá­nyítását, miután Iliev me­rénylet áldozatául esett. A bolgár rendőrség időnként le­csap a kétes üzletág irányítói­ra, de nem sok eredménnyel. Dzsamovot júliusban, a szó­fiai birkózó Európa-bajnok­ság idején őrizetbe vették, miután a rendőrség 6 tonna marihuanát talált egy teher­autón, amelyet Dzsamov cé­gétől béreltek. A cinikus bol­gárok azonban arra számíta­nak, hogy a főbirkózó igen hamar újra elnyeri szabadsá­gát. Karamanszki az őrizet­ből való legutóbbi elbocsátá­sát azzal ünnepelte, hogy a széles nyilvánosság előtt, igen szívélyes légkörben ká­vézott a főállamügyésszel. Diplomaták és politikai elemzők szerint ez annak a jele, hogy a hatalom - Zsan Videnov kormányfő kemény fellépésre vonatkozó ígéretei ellenére - szemet huny. „Nem létezhet szervezett bű­nözés az államhatalom leg­felsőbb szféráinak védelme nélkül" - jelentette ki Og­nyan Mincsev, a tekintélyes politológus. Tavaly 500 gyil­kosság történt az országban, mtg a kommunisták uralma idején alig maréknyi ember­ölés fordult elő. Kábítószer ti­zedeli azt a társadalmat, amely tlz éve még jóformán nem is tudott a drogok létezé­séről. Egy pokolgépes me­rénylet, amelyet Dzsamov őri­zetbe vétele után követtek el, nyugtalanná tette a bolgár társadalmat. A robbanás súlyosan megrongált több üzletet Szó­fia jelképe, a Kultúra Palotá­ja tövében. A robbantásos merényletek, amelyek tavaly 9 ember életét oltották ki, egészen addig csak alvilági figurák ellen irányultak. Atomcsend • Vatikánnváros (MTI) A Vatikán aláírta a nuk­leáris fegyverekkel folyta­tott kísérletek teljes tilalmát kimondó szerződést. „A Szentszék véleménye sze­rint a kísérletek beszünteté­se és a nukleáris fegyverek fejlesztésének leállítása, a leszerelés és a nukleáris fegyverek elterjedésének ti­lalma szoros összefüggés­ben áll egymással. Minde­zeket a lehető leggyorsab­ban meg kell valósítani ha­tékony nemzetközi ellenőr­zés mellett" - hangsúlyozta a Vatikán közleménye, mely azt is leszögezte, hogy a nemzetközi közösségnek késedelem nélkül el kellene jutnia az általános és teljes leszerelésig. Lengyel költénö a Nobel-díjas • Stockholm (MTI) Wislawa Szymborska len­gyel költőnő kapta az idei irodalmi Nobel-díjat. Az akadémia indoklása szerint Wislawa Szymborskának az emberi lét egyes részleteiben felszínre kerülő történelmi és biológiai összefüggéseket ironikus pontossággal feltáró költészetéért ítélték oda a rangos irodalmi kitüntetést. Hat nap után • London (MTI) Hat nappal Kabul elfogla­lása után a tálibok „a terror uralmát" vezették be az af­gán fővárosban, egyebek kö­zött mintegy ezer embert ve­tettek börtönbe - közölte az Amnesty International. A nemzetközi emberi jogi szer­vezet nyugatalanítónak mon­dotta az afgán nők helyzetét is. A szervezet közleményé­ben rendkívüli aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy rossz bánásmód és a kínzások ve­szélye fenyegeti azokat, aki­ket a Burhanuddin Rabbani megdöntött afgán elnökkel való vélt szimpatizálás miatt vetettek börtönbe. Istállóban a miniszter • Somerset (MTI) Félórás fogságot szenve­dett a brit mezőgazdasági miniszter, akit marhate­nyésztő farmerek szorítottak be egy gazdasági épületbe a somerseti tejipari vásáron. Douglas Hogg azután vált a gazdák haragjának célpont­jává, hogy nem volt hajlandó megvitatni velük a marhakór és az emiatt elrendelt teljes EU-exporttilalom következ­ményeit. Ötszáz kistermelő állta el a miniszter útját, akit végül rendőröknek kellett át­vezetniük a pfújoló töme­gen. Frunda és a program • Bukarest (MTI) Élénk érdeklődés mellett rendezték meg szerdán a Ro­mán írószövetség székházá­ban Frunda György, az RMDSZ elnökjelöltje és a román értelmiségiek találko­zóját. A találkozón, amely­nek vitavezetője Szász János bukaresti magyar Író, publi­cista volt, Laurentiu Ulici, az írószövetség elnöke köszön­tötte a vendéget, aki külön­ben az államfői tisztségre pá­lyázó 14 román politikus kö­zül az első volt, aki az értel­miség képviselőinek is külön bemutatta programját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom