Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-30 / 253. szám

SZERDA, 1996. OKT. 30. EGY SZÁZALÉK ni. Szeged Kockákat! töke a Széchenyi téren szerepe felértékelődött Kautz István: Felkészülten szeretnénk várni az EU-csatlakozást (Fotó: Mohos Angéla) Üzleti filozófiájával, már megvalósult befekte­téseinek és tervezett tá­mogatásainak bemutatá­sával színre lépett a Sze­geden egy évvel ezelőtt létrehozott Duna-Tisza Re­gionális Fejlesztési Kft. Az eltelt időszakról tegnap a részben már felújított Szé­chenyi téri székházban számolt be dr. Csuhaj V. Imre, a Magyar Befekte­tési és Fejlesztési Bank Rt. ügyvezető igazgatója, Németh Mihály, a Duna­Tisza Regionális Fejleszté­si Társaság ügyvezető igazgatója, valamint Básthy Gábor, Szeged al­polgármestere. Közel egy éve, december elején írták alá a 400 millió forint törzstőkével létrehozott Duna-Tisza Regionális Fej­lesztési Kft. társasági szerző­dését. A Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank - amely az OTP Rt. után a második legnagyobb tőkével rendelke­ző pénzintézet - többségi és Szeged város meghatározó,tu­lajdonhányada mellett Baja, Mélykút, Kiskőrös, Kiskun­majsa, Szentes, Deszk, Makó, Csongrád megye, valamint a Homokháti Önkormányzatok Szövetsége részesedik a tár­saságban. A Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Kft. célja a kis- és középvállalkozások középtá­vú tőkeellátásának biztosítása, tőketársulás, lízing keretében. A társaság kiemelt feladatá­nak tekinti a két megye ön­kormányzatainak infrastruktu­rális fejlesztéseibe történő be­kapcsolódást, ezek tőkeellátá­sának biztosítását, saját, illet­ve pályázati forrásból. A nemrégiben Szegeden megtartott taggyűlésen a Du­na-Tisza Regionális Fejlesz­tési Társaság határozott az ön­• Munkatársunktól A Magyar Kézműves Ka­mara az IPOSZ Országos Kisipari Kézműves Tanácsá­val közösen Betlehemi jászol címmel harmadik alkalom­mal hirdet nyilvános pályáza­tot hazai és határokon túli al­kotók számára. Pályázni műfaji megkö­töttség nélkül, bármilyen ter­mészetes anyag felhasználá­sával készült, hagyományos és modern stílusú alkotással lehet. Jelentkezhetnek kéz­művesek, népművészek, népi iparművészek, valamint ama­tőrök (művelődési házak, ön­• Munkatársunktól A Magyarországi „pa" Ár­ügynökségek Szövetsége tar­tott sajtótájékoztatót a minap Budapesten. Ezen Jiirgen Lars úr, az öt éve sikeresen műkö­dő német szövetség tapaszta­latait fogalalta össze. A kérdé­sekre adott válaszokban kitért a két ország közötti alapvető különbségekre, hátrányként jellemezve a magyarországi üzleti magatartást. Pozitívan nyilatkozott ugyanakkor a rendszer iránt megnyilvánuló érdeklődésről. Burgony Péter, a magyar­országi rendszergazda, az or­szágos franchise-rendszer tu­lajdonosa összehasonlította az áriigynökség működésést más hasonló rendszerekkel, akik adatbázis alapján közve­kormányzatok által a társas­ágba bevitt ingatlanokról és értékpapírokról. Döntés szüle­tett a Szeged apportálta ingat­lanról is. Az eredetileg a Ma­gyar Állami Hitelintézet Rt. által épített Széchenyi téri házra felújítási terv készült, amelyben banki, irodaházi funkciót szánnak neki. A jövő év első negyedének végére megkezdődhet a födémcserés átépítés, az eredeti homlokzat visszaállításával. A nagyon rossz állapotban levő udvari szárnyat valószínűleg le kell bontani, olyan tetőtér-beépí­tésnek azonban, amely a Szé­chenyi térről nem látszik, van esélye. Áz önkormányzatok lízing­finanszírozásával kapcsolat­ban is határozott a taggyűlés: minden olyan nagyobb értékű gép, berendezés szóba jöhet, amely működése során képes kitermelni a lízingdíjat. Előre­haladott tárgyalás folyik a szegedi és bajai a fürdőkhöz szükséges vízforgató berende­zések ilyen konstrukcióban történő beszerzésésről - ter­mészetesen a szükséges köz­gyűlési hozzájárulást követő­en. A MBFB Rt. regionális be­fektetési társaságokkal, így a Duna-Tiszával is közösen pá­lyázik elkülönített állami ala­pokra. Együttes fellépés ered­ményeként kapták meg példá­ul az ÁPV Rt. vidéki ügyfél­szolgálati irodáinak működte­tését. A tervek között szerepel a területfejlesztési alap pénz­ügyi kezelése - ezt a pályáza­tot az MBFB a Kicstárral együtt nyerte meg. További testhezálló szerep lehetne az országos közmunkatanács pénzügyi bonyolítójának funkciója. A tanács ugyanis évi 6 milliárd forint felett ren­delkezik majd. F*k*»« Klóra képző körök, iskolai szakkö­rök, klubok). A pályázat vá­logatott anyagát 1996. de­cember 10. és 1997. január 5. között a Magyarok Világszö­vetségének Házában (Buda­pest, Semmelweis utca 1-3.) mutatják be. A rendezők szándéka szerint a kiállítás a karácsonyt megelőző hétvé­geken betlehemes játékok, népszokások élő bemutatásá­val, zenei programmal és ka­rácsonyi vásárral is kiegé­szül. A jelentkezési határidő: 1996. november 20. Érdek­lődni a Csongrád Megyei Kézműves Kamaránál lehet. tltenek eladók és vásárlók kö­zött. A módszer legnagyobb előnye az ingyenesség. A ke­reskedők és termelők áraján­latait nyilvántartó áriigynök­ség és a megbízó felé vállalat, csak siker esetén járó nyere­ség megosztás - kétharmad a megbízóé, egyharmad az ár­ügynökségé - megfelelő kon­díciókat eredményez. Falussy Gábor a magyaror­szági árügynökségek szövet­ségének választott elnöke a hálózatról tartott egy rövid előadást, melyben informá­ció-brókereknek nevezte az áriigynökségeket. Kiemelte, a professzionális számítástech­nikai háttérrel rendelkező ár­ügynökségek naprakész ada­tait. Lassan fél évszázados múltra tekint vissza a bu­dapesti Masped cég, amelyet 1948-ban alapí­tottak, s 1992-ig állami vállalatként működött. Akkor 2,6 milliárdos alaptőkével privatizálták, a dolgozói tulajdon rész­aránya pedig 95 száza­lék. Kautz István, az Mas­ped (Elsó Magyar Általá­nos Szállítmányozási Rt.) vezérigazgatója lapunk­nak adott interjújában azt is elmondta, Hogy 1993-ban 6,5 milliárd fo­rint volt a nettó árbevéte­lük, '94-ben 9,2, tavaly pedig 14,5 milliárddal zártuk. • A szállítmányozás mely területén van leginkább je­len a Masped? - Minden területen: vasú­ton, légi-, közúti- és víziszállí­tásban is részt veszünk. A 90­es évek elején döntött társasá­gunk úgy, hogy nem marad Budapest-centrikus szolgálta­tás, ezért 10 vidéki városban nyitott kirendeltséget. Ezek gyakorlatilag a „one man show" elv alapján, tehát egy emberrel működtek. Arra tö­rekedtünk, hogy a kirendelt­ségvezetők helyi szakemberek legyenek. így történt ez Sze­geden is. Egyébként a mint­egy 320 fős cég foglalkozta­tottjainak 15 százaléka ma már vidéken dolgozik. # A közelmúltban szüntet­ték meg a kis-Jugoszlávia ellen foganatosított nem­zetközi büntető intézkedé­seket. Milyen hatással lesz vagy lehet ez a teherfuva­rozás felélénkülésére? - Visszanyúlok az embar­• Budapest (MTI) Az osztrák-magyar Provi­dencia Biztosító Rt. a hazai pénzintézetek közül elsőként nyerte el az ISO 9001 minő­sítést - jelentette be sajtótá­jékoztatóján Pálvölgyi Má­tyás, a cég vezérigazgatója. Elmondta: a Providencia szolgáltatásait, irányítási és dokumentációs rendszerét, szervezeti felépítményének és munkafolyamatainak le­gót megelőző időszakra: ne­künk nagyon jelentős tranzit­forgalmunk volt Jugoszlávián keresztül délre, Görögország felé. Rendkívül súlyosan érin­tettek bennünket a büntető in­tézkedések, s abban bíztunk, hogy ezeket előbb-utóbb fel­szabadítják és beindul egy új forgalom. Tény, ez egyelőre csak „indulgat", de még nem jöttek létre azok a kereskedel­mi ügyletek, amelyek mögött már megindulna az áruforga­lom. Ez részben érthető is, hi­szen a jugoszláv és a boszniai bankokat nemzetközileg még nem fogadták el igazán, nem működnek a fedezet-igazolá­sok, kissé nehézkes még a pénzügyi elszámolás. Ezért a nagy volumenű szállítások még nem indultak el, csak ki­sebb tételek mennek... • Európai Uniós majdani csatlakozásunkra hogyan készül fel a szállítmányo­zási szféra? írását, szervezési, személyi és műszaki eszközeit az ISO 9001 nemzetközi minőség­biztosítási szabványban rög­zítetteknek megfelelően ala­kította ki. Mint mondotta: a cégnek a minőségtanúsítás megszer­zése körülbelül 20 millió fo­rintba kerül, a megtérülés - Mi stratégiai feladatnak tűztük ki, hogy minél előbb felkészüljünk a csatlakozás­ra. Ez egyébként Nyugat-Eu­rópában annak idején óriási csapást jelentett a speditőrök­re, hiszen a nyugati orszá­gokban a szállítmányozók ár­bevételük háromnegyed ré­szét a vámból valósították meg. Nálunk ez nem jellem­ző annyira a piacon, itt általá­ban a külker-vállalatok saját maguk intézték a vámügye­ket és a keleti országokból jövő árura nem is vetettek ki vámilletéket. Hosszú távon nem szabad arra készülnünk, hogy a nyugati termékek vámkötelesek, mi nem is annyira a nyugati határokra koncentrálunk, hanem első­sorban a keletiekre. Ezért is vagyunk tagja az Eurokapu Kft.-nek Záhonyban, hiszen, ha csatlakozunk az EU-hoz, akkor közép- és hosszútávon Magyarország lesz az utolsó azonban rendkívül rövid idő­re tehető. Ha ugyanis az ed­digi hibákat korrigálják, az ügyfelek valószínűleg nem pártolnak el a cégtől. A Pro­videncia jelenleg 350 ezer ügyfelet számlál csak az au­tósok körében, s eddig éven­te 30 százalékuk morzsoló­dott le azért, mert nem kap­kilépő, illetve az első belépő állomás. • A keleti piacok vissza­szerzéséről egyre több szó esik. így pedig Szegedre, vagyis az itteni Masped ki­rendeltségre is jelentős fel­adat vár majd... - Minden kirendeltségünk­nek van egy bizonyos sajátos­sága. Szeged, a már említett embargó megszüntetésével felértékelődik. Nyilvánvaló, hogy a bilaterális forgalom szempontjából sokkal fonto­sabb státuszt kap, mert forga­lomnövekedés várható. Mi ugyanis arra törekszünk, hogy a lokális előnyöket hasznosít­suk. Szeged esetében Horvát­ország, Jugoszlávia, tehát a dél felé menő forgalmat kí­vánjuk inkább „megfogni", szemben például egy Debre­cennel, ahol ez a keleti irány­ra vonatkozik. Kisimro Ferenc ták meg időben a befizetési csekkeket, vagy viták tá­madtak a kártérítési összeg körül. Kérdésre válaszolva a biztosító vezetői elmondták: a gépjármű-felelősségbizto­sítás évi díját jövőre 29 szá­zalékkal szeretnék emelni a többi társasághoz hasonlóan, mert ez az a mérték, ami rentábilissá teszi ezt a fajta biztosítást. Egyetem és kamara • Munkatársunktól Mészáros Rezső rektor és Szeri István elnök együttműködési megállapo­dást írt alá a gazdaság és a felsőoktatás kapcsolatainak szorosabbra fűzése érdeké­ben a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkama­ra és a József Attila Tudo­mányegyetem között. A megállapodás szerint a kamara bekapcsolódik a gazdaság közép- és hosszú­távú szakember szükségle­teinek feltérképezésébe, ezáltal is segítve az egye­tem oktatási-, képzési és to­vábbképzési struktúrájának kialakítását. A jogász-, köz­gadászképzés, a felnőttkép­zés és a középiskola utáni rövid ciklusú szakképzés (post-secondary képzés) él­veznek elsőbbséget. Cél a tudományos kuta­tás és a gazdaság kapcsola­tainak erősítése, a kutatás eredményeinek gyakorlati alkalmazásának segítése. A Kamara önkormányzti struktúráján belül önálló felsőoktatási tagozat kiala­kítását tervezi. A megáll­apodás szerint a tudomá­nyos kutatás területén a Ti­sza-Maros régióra, a hat­árokon átnyúló új régió­szerveződésre különleges figyelmet kell fordítani. A rendelkezésre álló in­formációs források tekinte­tében a kamara elsősorban a régió gazdasági egységei­ről ajánlja fel szolgáltatása­it, a JATE pedig az Európa jogi dokumentációs köz­pontjának, illetve a Köz­ponti Könyvtár információs szolgáltatásait tudja a ka­mara rendelezésére bocsá­tani. A szakképzés területén a kamarák közjogi feladata­iban, valamint a felsőokta­tási intézményekben megje­lenő felsőfokú szakképzés­ben együttműködnek, és az egyetem szakemberei részt vesznek Csongrád megye szakképzési rendszerének közép- és hosszútávú fej­lesztési koncepciójának ki­dolgozásában. Román-magyar dologáciá A romániai Galati Ke­reskedelmi és Iparkamara szervezésében november 8­9. között üzleti delegáció látogat Szegedre. Az ese­ményhez kapcsolódóan a Csongrád Megyei Kereske­delmi és Iparkamara üzleti találkozót rendez november 8-án, 10 órai kezdettel. A tárgyalások célja a koope­rációs kapcsolatok kialakí­tása, exporttal és importtal kapcsolatos megbeszélések, valamint ezek pénzügyi fel­tételeinek kialakítása. Japán-magyar üzletemberek November 11-én japán üzletemberek látogatnak Csongrád megyébe, amely­nek kapcsán lehetőség nyí­lik üzleti tárgyalások foly­tatására. A japán cégek a következő profillal rendel­keznek: fotogravlrozás, ipari célú villásemelők, tisztítóberendezések forgal­mazása, természetes alap­anyagú bőrápolási termé­kek gyártása, turizmus és utaztatás. 1 - ••>•>•< Árvadászolc Mix Center a Mikszáth Kálmán utcában Üzletház és szórakoztatóközpont nyílik Az elmúlt években so­kaknak megakadt a szeme a Mikszáth Kál­mán és az Attila utcá­ban járva, hogy a bel­városi üzletnegyedben egy romos épület ékte­lenkedik. A Pannónia Szórmeipari Rt. egykori gyárépülete azonban mára alaposan megszé­pült. A cég csódje, majd felszámolása után ugyanis a DOM KER Bt. tulajdonába került a kö­zel ötezer négyzetméte­res épületkomplexum, s alaposan átalakult. Kívülről már hetek óta láthatják az arra járók, va­lami egészen más készül itt: a portál megszépült, s belül is alaposan átalakult az épület. Nos, az új tulaj­donosok üzletházat, szóra­koztatóközpontot, illetve később irodaházat alakíta­nak ki Mix Center néven. A vállalkozás első üteme a hét végére befejeződik. Szombaton délután 3 óra­kor megnyílik a Dél-Alföld egyik legnagyobb, több mint ezer négyzetméteres szórakoztató központja, a Fren Club, ahol sörözővel, biliárdteremmel, multimé­Az utolsó simításokat végzik a több ezer négyzetméteres szolgáltatóközponton. diás játékautomatákkal és kaszinóval várnak egyszer­re több száz vendéget. Hétfőn pedig közel két tucat kereskedő nyitja meg üzletét a Mix Üzletházban. A kétszintes bevásárlóköz­pont tulajdonosai igyekez­nek kulturált vásárlási lehe­tőséget kínálni a szegediek­nek: a ház ugyanis mindkét utcáról megközelíthető lesz: a belvárosi udvarban parkolók, nyáron pedig me­diterrán pihenőudvar fo­gadja majd a vásárlókat. Ezzel azonban még nem ért véget a vállalkozók öt­lete. A fennmaradó mint­egy háromezer négyzetmé­teres területen jövőre iroda­házat alakítanak ki. A fo­lyamatos bővüléshez vál­lalkozókat, bérlőket keres­nek. Hétfőn reggel 9 órától viszont már a vásárlókat váiják a Mikszáth Kálmán utca 20-22. szám alatti MIX Üzletházban. A két szinten többek között divat­árukat, papír- és írószert, nyomtatványokat, ajándék­tárgyakat, farmer- és gyer­mekruházatot, bizsukat, bőrárukat, sportcikkeket, fehérneműt, játékokat és műszaki árukat kínálnak a kereskedők. A vállalkozók abban bíznak, hogy egyre több embernek fontos az ideje, s szívesen keresik majd fel az üzletházat, ahol sok mindent egy helyen megvá­sárolhatnak. Már kará­csonyra is. Kézművespályázat Providencia: ISO

Next

/
Oldalképek
Tartalom