Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-30 / 253. szám

Encsömbentsöm Bolond vége lesz ennek, tehát rejtjeleznem kell. Ha megmondanám, milyen tengeri herkentyűért jártam térdig a lábomat, valaki kitörhetné a nyakát. Öreg cimborám mondta jó harmincöt évvel ezelőtt, amikor a pincér hozta a számlát az egyik bükki étteremben: Uram, én enni szeretek, nem fizetni. Annyira megmaradtak bennem a szavai, fizetni én se szeretek, ezért mindent megcsinálok magam, amit csak tudok. Fejembe vettem, nem hívok szerelőt, inkább megveszem az encsömbencsömöt, és megkérem Lacit, segítsen helyére tenni. A térdig lejárás mégse igaz, csak a biciklit tekertem kemény három órán át. Bementem az első boltba: - Encsömbencsömöt vennék. - Milyet? - Műanyagból valót. - Az nincsen. - Lehetetlen. Húsz évvel ezelőtt is volt már. Ebben a boltban. - Nem is hallottam róla. Jólelkű a boltos, elküld valahová, nagyon udvariasan. Nem melegebb éghajlatra, csak oda, ahol műanyag herkentyűket árulnak. A herkentyűgyárnak azonban más srófra jár már az esze. Ami pofonegyszerű volt húsz éve, az most olyan bonyolult, ha csak egy fogását rontom el, el is dobhatom. Föl a biciklire, átkerekezem a várost, és ott landolok, ahová naponta eljárok. Jön egy nagytudású szerelő, mondom neki, mi kéne, ha vóna, de csak a fejét ingatja. Neki is kéne. Belőle is csöpög a jó szándék, ő is elküld valahová. De sok másik vége van ennek a városnak! Ne menjünk el az élet szépségei mellett, ami boltot útban találok, mindbe benézek. Bámulnak rám, mint a hibbant indiánra: hol él maga? Műanyagból valót? - Művilágban műanyaghoz műanyag illik. Akkor sincsen. Eszembe jut valami. Volt itt valami Fészek áruház annakidején, amikor még az obi ugorok nem ezen a földön jártak. Kis kitérő nem a világ, arra kanyarodok. Szíves szóval férfi vár az ajtóban, és mivel a hatalmas boltban egyedüli vendég lennék, megkérdezem, lehet-e beljebb encsömbencsöm. Műanyagból való. - Van itt minden, de az éppen nincsen. Illetlen érzések kezdik illetni már a bicikliülés fölsejét, de nem adom föl. Amit az ember a fejébe vesz, ne hagyja ki! Addigaddig tekerek, amíg oda nem érek, ahová legelőször küldtek. Mit ád Isten, régesrégi tanítványomat találom odabent. Úgy megörültünk egymásnak, azt kérdezi, mennyit kérek. - Egyet. - Csak? És kettőt adott. Igaz, nem műanyagból valót, mert az már nincsen, hanem rezet. Most állt belém a reszketés. Mi kesz az utódokkal, ha majd a legutolsó encsömbencsömöt is meg lehet venni a legelső boltban? Zoli fiam, talán soha nem találkoztunk volna. Horváth Dexsó • Háromszázmillió mínusz Külkereskedelem • A Sándorfalvi úton már kétmillió köbméter Hulladékudvaroké a jövő? Szeméttelepi csendélet, székkel. Újratermelődik. (Fotó: Gyenes Kálmán) • Budapest (MTI) Az év első nyolc hónapjában a behozatal értéke 1529,8 milliárd forintot tett ki, miközben 1231,5 milliárd forint értékű árut exportáltak Magyarországról. Ennek megfelelően az áruforgalmi mérleg hiánya 37,7 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel ezelőtti értéket és elérte a 298,2 milliárd forintot állapttja meg a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése. A behozatal értéke forintban számolva 25 százalékkal emelkedett, míg az export növekedésének üteme 27,8 százalékos volt 1995 azonos időszakához képest. Dollárral számolva az áruforgalom passzívuma 2,012 milliárd dollár, amelyből a fizetési mérleget 1,43 milliárd dollár terheli. A KSH jelentése szerint az egyensúly-hiány döntően a piacgazdálkodást folytató országokkal lebonyolított kereskedelemben keletkezett. Ennek értéke 235,2 milliárd forint volt, de az átalakuló országokkal folytatott kereskedelemben is passzívum jött létre a tárgyidőszakban. A legfontosabb partnerországok közül Németországgal és Ausztriával szemben javult az egyenleg, míg az Oroszországgal folytatott kereskedelemben - elsősorban az energiahordozók importjának nagyarányú, mintegy 47 százalékos emelkedése miatt - 18,5 milliárd forinttal nőtt a deficit. Legkésőbb 1997 első negyedévében a parlament elé kerül a hulladékgazdálkodási törvény. A tervezetből látható: az új rendelkezés komoly feladatok elé állítja az önkormányzatokat. A törvény előírja a szelektív hulladékgyűjtés megszervezését, és megtiltja a környezetvédelmi előírásoknak nem megfelelő szemétlerakóhelyek üzemeltetését. A szegedi Környezetgazdálkodási Kht. egy három lépésből álló tervet dolgozott ki. A törvény előírásaihoz igazodó projekt megvalósítását három lépésben képzeli el a kht., ez egyben három pályázatot is jelent az anyagi háttér egy részét biztosító Központi Környezetvédelmi Alaphoz. Az első lépés a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése. Az alapszolgáltatás részeként 10-15 ezer lakosonként hulladékudvarokat hoznak majd létre, ehhez kapcsolódóan a közterületeken speciális, szelektív gyűjtésre alkalmas edényeket helyeznek el. Az állandó felügyelet mellett működő hulladékudvarokban a lakosság által beszállított szemét szétválogatásával és konténeres tárolásával szelektív gyűjtés valósul meg, a hulladékudvarok személyzete emellett felügyeli a környéken található közterületi szelektív gyűjtőedényeket. Ha ezek megtelnek vagy megrongálódnak, azonnal gondoskodnak elszállításukról, cseréjükről. A projekt Szegeden 12 hulladékudvar létesítését és hulladékudvaronként 1530 szelektív gyűjtőedény kihelyezését tartalmazza. Az ütemezési terv szerint a megvalósítást a környező kistelepüléseken kezdik, Szegeden várhatóan 1997ben alakítják ki az első hulladékudvarokat. A projekt hozzávetőleg 200 millió forintba kerül majd. A törvény életbe lépése után nem halasztható tovább a Szegedi Központi Hulladéklerakó környezetvédelmi kárelhárítási programja. A Sándorfalvi úti telep 198485-ben létesült az akkori építésügyi és környezetvédelmi előírásoknak megfelelően, azóta kétmillió köbméter szilárd hulladékot szállítottak oda. A környező terület talajvízmintáinak elemzésekor kiderült, hogy a vízmintákban olaj és ólomszennyeződés mutatható ki. A telep műszaki védelme a terület utólagos szigetelésével oldható meg. A kiviteli tervek december 31-ig elkészülnek, a teljes, 2000-re befejeződő beruházás összege várhatóan meghaladja majd a 250 millió forintot. A korszerű hulladékgyűjtés megvalósítása után a harmadik lépésben sor kerülhet az 1995 augusztusa és 1996 márciusa között „elkövetett" környezetszennyezések felszámolására. Ebben az időben Szegeden nem volt kötelező a hulladékszállítás igénybevétele, ennek következtében 80 ezer köbméter szemét került különböző Pert nyert • Kaposvár (MTI) Pert vesztett az APEH a Globex Altalános Befektetési Szövetkezet ellen kedden Kaposváron. A Kaposvári Városi Bíróság első fokon csaknem százezer forint adókedvezmény visszafizetésére kötelezte az adóhatóságot a Globex egyik ügyfelével szemben. Az ítélet nem jogerős. A bírósági döntésről Nehéz-Posony István ügyvéd tájékoztatta az MTI munkatársát. Őt a Globex kérte fel ügyfelei képviseletére. A tárgyalást követően a befektetési szövetkezet több ezer ügyfelének képviseletével megbízott ügyvéd elmondta: mintegy másfél éve folyik a huzakodás. Az APEH ugyanis nem ismeri el, hogy vadlerakó-helyekre. Csak Algyőn és Gyálaréten száz illegális szeméttelep alakult ki. Ezeket fel kell számolni, a hulladék elszállítása után a területet célszerű földtakarással és növénytelepítéssel rekultiválni. A beruházás költsége a számítások szerint 180 millió forint lesz. A projekt mindhárom lépését részben önerőből, részben a Központi Környezetvédelmi Alap támogatásával lehet megvalósítani. Az alap a beruházás 30 százalékára vissza nem térítandő támogatást, 30 százalékára kamatmentes hitelt nyújt abban az esetben, ha a pályázó biztosítani tudja a 40 százalékos önerőt. - A törvényben várhatóan szereplő feladatokat jogszabály nélkül is végre kellene hajtani ahhoz, hogy a város áttérhessen a korszerű hulladékgazdálkodásra - véli Szabó Ferenc, a Környezetgazdálkodási Kht. ügyvezető igazgatója. Keczer Gabriella a Globex a személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében adókedvezmény jár mindazoknak akik kárpótlási jegyük eladása után üzletrészt vásároltak. Az adóhatóság szerint ez színlelt szerződéskötés. Az országban egyébként ez 45000 adózót érint, mintegy 10 milliárd forint összértékben - mondta az ügyvéd. A Globexnek 6000 tagja van, ők valamennyien - más hasonló befektetési társaságok tagjaihoz - 30 százalékos adókedvezményre lennének jogosultak, ám ezt az APEH határozattal elutasította. A Kaposvári Városi Bíróság ítéletével megváltoztatta ezt a határozatot és megállapította, hogy a befektetési konstrukció jogszerű. EU-pénzek • Brüsszel (MTI) Az Európai Parlament a minap első olvasatban megszavazta az EU jövő évi költségvetését. A tizenöt tagú országcsoport jövőre összesen 89,186 milliárd ECU-val (111,6 milliárd dollárral) gazdálkodhat. A kelet-közép-európai országok támogatására - a PHARE-program keretében - az EU mintegy 1,6 milliárd dolláros keretösszeggel rendelkezhet. Fegyverek, milliárdok • Moszkva (MTI) Oroszország fegyverkereskedelme olyan ütemben bővül, hogy más exportőrök - Moszkva sikerei miatt megrémülve - megállapodásra törekednek e jövedelmező piac felosztásáról közölte Borisz Jelcin elnök egyik tanácsadója. Borisz Kuzik elmondta: Oroszország még az idén szeretne több nagyszabású fegyverüzletet kötni, mintegy 2 milliárd dollár értékben. Kuzik szerint az orosz fegyverexport sikerétől komolyan megrémült versenytársak nemrégiben azt javasolták, hogy több területen is kössenek piacfelosztó megállapodásokat. Nem mind arany, ami német • Berlin (MTI) Bár évek óta folyik a vita arról, hogy versenyképesebbé kellene tenni a német gazdaságot, mégis tovább romlik a világ harmadik legnagyobb gazdasági hatalmában ez a mutató - állapítja meg a Német Gazdasági Intézet, az IW éves jelentésében. Az intézet szerint a fejlett világban Németországban a legmagasabbak a bérköltségek, a legnagyobbak a vállalati adók, a legrövidebb a munkahét. A feldolgozóipar bérköltségeit és társadalombiztosítási díjait tekintve tavaly Németország tartotta a világcsúcsot óránkénti 45,52 márkás összeggel, ami 40 százalékos emelkedés a hét évvel korábbihoz képest. Japánban 35,48, az Egyesült Államokban 25,18 márka ugyanez a mutató. Az ipari termelékenységet nézve Németország az ötödik helyre csúszott le, immár Franciaország és Japán is megelőzi. Sztrájkok • Berlin (MTI) A német fémipar több mint 200 ezer dolgozója tartott figyelmeztető sztrájkot a minap, tiltakozásul a betegségi ellátás tervezett csökkentése ellen. Helmut Kohl kancellár keresztényliberális kormánya a szeptemberben jóváhagyott takarékossági program keretében több egyéb szociális megszorítás mellett lehetővé tette a munkáltatók számára, hogy a betegség első hat hetére az eddigi teljes átlagfizetés helyett a jövőben csak a fizetés nyolcvan százalékát utalják a dolgozóknak. Amikor október elsején több fémipari nagyüzem be akarta vezetni a betegségi ellátás csökkentését, a szakszervezet felhívási sára mintegy 150 ezer dol- gozó vett részt a tiltakozó/, megmozdulásokon. nM DÉLMAGYARORSZÁG MELLÉKLETELŐZETES NOVEMBER 21-EN NEGY MEGYEBEN (CSONGRÁD, BÁCS-KISKUN, BÉKÉS, SZOLNOK) JELENIK MEG KONYHA ShOw című mellékletünk, amely a konyhánk tájáról szól: az élelmiszerekről, az üdítőitalokról, a zöldségekről-gyümölcsökről, a desszertekről, tehát mindenről, ami az asztalra keriil, és mindenről, ami a konyhával kapcsolatos: terítékek, étkészletek, vegyiáruk, konyhabútorok, konyhatextíliák. Hirdetési ügyekben felvilágosítást ad: Gábor Ildikó hirdetési asszisztens, a 481 -281 -es telefonszámon. Passzív magyarok • Budapest (MTI) A foglalkoztatás-, illetve a szociálpolitika jobb összehangolását tartja szükségesnek Magyarországon a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). A magyarországi szociális és munkaerőpiaci politikáról készített, Budapesten ismertetett tanulmányában a szervezet konkrét ajánlásokat fogalmaz meg arra vonatkozóan: hogyan használhatók fel hatékonyabban a rendelkezésre álló szűkös anyagi források a foglalkoztatás elősegítése, a nyugdíj- és a családtámogatási rendszer javítása érdekében. A jelentés, amely az OECD első, ilyen témában készített átfogó tanulmánya, rámutat: Magyarországon hosszú távon szembe kell nézni a munkanélküliség problémájával. Ezért változtatni kell azon a gyakorlaton - mondta John Martin, a szervezet főigazgató-helyettese - amely inkább passzivitásra ösztönzi, mint az újra elhelyezkedésre sarkallja az állástalanokat. A segélyezés helyett mindinkább a munkabaállás különféle lehetőségeit kell felkutatni - hangsúlyozzák. A tanácsot megfogadni látszik a magyar kormány, amely - mint Pulay Gyula munkaügyi államtitkár elmondta - az idei 17-18 milliárd forinttal szemben jövőre 23-23,5 milliárdot szándékozik fordítani a munkanélküliek átképzésére, illetve munkahelyteremtésre.