Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-25 / 249. szám

PÉNTEK, J 996. OKT. 25. HANGSÚLY 7 • Algyőiek a leválásról „Maradjunk Szeged árnyékában?" • Agyő...? - Kételyek és igenek Dr. Piri József: Széplaki László: Algyö aranybánya Menni vagy maradni? „A közömbösség a legnagyobb ellenség!" (Fotó: Nagy László) „Aggodalommal nézek a jövőbe!" (Fotó: Nagy László) Az algyőieknek október 27-én, vasárnap kell dönteniük arról, hogy a település, amelyen élnek, visszakapja-e hétszáz éven át őrzött önállóságát, vagy továbbra is Szegedhez csatolva folytatja életét. Nyolc al-« gyöi polgár azért kereste föl lapunk szerkesztőségét, hogy elmondják: szerintük milyen lehetőségeket kínál a falu számára a függetlenség. Mindannyiuknak ugyanazt a kérdést tettük föl: miért tartanák jónak Algyő önállóságát? íme, a válaszok: Lénárt Kálmán (iparos vállalkozó): - Régi különválás-párti vagyok, mert nagyon bosszant, hogy minden apró-cseprő hivatali ügy miatt be kell járni Szegedre. A helyi hivatalt és a képviselőtestület tagjait bármikor megtalálhatjuk, elővehetjük, és számonkérhetjük. Bakosné Fekete Mária (nyugdíjas tanácsi dolgozó): - A szegedi közgyűlésben egyetlen képviselőnk védi az algyői érdekeket a többiekkel szemben, akik úgy hozzák meg ránk is vonatkozó döntéseiket, hogy nem is ismerik a helyi viszonyokat. Zánthó Csaba (laborelőkészítő): - Messze vagyunk Szegedtől: a két település sohasem kapcsolódott szervesen össze. De a szemlélettel is baj van: a „torony alól" nem lehet rálátni az algyői problémákra. Iskolát, tornatermet kellene épfteni, önálló rendőrőrsre is szükségünk lenne. A kételyek persze jogosak, de az önálló Algyő fejlődése csak gyorsabb lehet, mint Szeged árnyékában volt. Kovácsné Budai Éva (óvónő, az Algyői Nőegylet képviselője): - Bevallom, én kezdetben elleneztem a leválást, mert nem láttam megalapozottnak az önállósodást. Időközben azonban egyre több olyan érvet hallottam, amelyek végül meggyőztek arról, hogy akkor fejlődhetünk igazán, ha vállaljuk az önállóságot, annak minden felelősségével együtt. Az állami normatívák igen jelentős összege is Algyőn maradna. A tömegközlekedés problémája is megoldódott, mert a helyijáratos bérleteket továbbra is elfogadja a Volán. Kiss Róbert (asztalos, az Algyői Fiatalok Egyesület képiseletében): - A szegedi önkormányzat nem törődött az új építési telkek kijelölésével. A belterületek közművesítését nem szabad tovább halogatni. Algyő nagyon jó környéken fekszik: iparkörzetben, a vasút és a folyó közelében helyezkedik el mindez sok lehetőséget kfnál. Ezen felül: olyan szegedi városvezetéstől, amely a mostanában napvilágot látott módokon kezeli a pénzt, azonnal el kell szakadni! Hegyi Balázs (takarmányértékesítő): - Azért helyeslem a leválást, mert a terület vállalkozóinak adója itt maradna Algyőn, s ez jelentős pénzforrás. A becslések szerint a befolyt adó 80-100 millió forintról is lehet! Ebből a pénzből lehetne többek között a szociális támogatásokat is fizetni, persze csak azoknak, akik valóban rászorulnak... Makra Mihály (rokkantnyugdíjas, korábban az olajiparban dolgozott): - Huszonnyolc éve költöztem Marosleléről Algyőre. Maroslele mindig önálló település volt, és minden gondját saját erejéből oldotta meg. Algyő is képes arra, hogy megálljon a saját lábán. Fontos, hogy senki se maradjon közömbös, bármilyen véleménye van, jöjjön el szavazni, hiszen ezzel gyakorolhatjuk a demokráciát! Belovai Józsefné (nyugdíjas számviteli dolgozó): - Én az idősebb korosztály véleményét ismerem, s úgy látom, hogy köztük elég nagy volt az ellenállás, mert attól féltek, a leválással drágul majd a buszközlekedés. Ma már tudjuk, hogy nem így lesz, ettől tehát nem kell tartani. Ny. P. Menni kell - állítja az Algyő önállósága mellett érvelő dr. Piri József önkormányzati képviselő. A Szegedtől való elválás gondolata egyre keményebb elhatározássá érlelődött. • Mi befolyásolja a szavazók döntését? - A helyi közlekedésből helyközi lesz, de az utazási költség változatlan marad, ugyanis az önkormányzat támogatja a törnegközelekedést - Algyő önállósodása esetén is. Ez a leglényegesebb „vívmány", mely megnyugtatta a kedélyeket, s talán növelte az elszakadást nyugodt szívvel támogatók táborát. • A legnehezebb a rendszeresen otthon maradók, a szavazójoggal élni nem kívánók véleményét fölmérni - Véleményüket hallomásból sejtjük. így például akad, aki szerint az önálló polgármesteri hivatal fönntartása drága mulatság. Ha helyben, a lakosság érdekében, átlátható módon akarunk dönteni, akkor ahhoz mindenképpen kell egy hivatali szervezet. Ugyanakkor az autonóm lét munkahelyteremtő hatással lesz: a hivatal 12-13, a közhasznú munkások és az újjáélesztett szolgáltatások köre további 30 algyőinek ad munkát. Csak önállóság esetén tárgyalhatunk a befektetőkkel is. Az iparűzési adóból származó bevételi többlet mellett Hebersfelde bajor testvérközségünk segítségére is számíthatunk. • A kétkedők szerint biztonságosabb Szegedhez tartozni, mint egyedül „önigazgatni". ' - A kétkedő nem azt mondja el, mi jobb most, Szegeddel együvé tartozva, hanem azt nem igen hiszi, hogy jó lesz egyedül. Ez az általános kétkedés persze jellemzi az egész társadalmat. Nehezen hiszik, pedig szakemberek bizonyítják: a szolgáltatások díja nem kerül többe, sőt a víz fele annyi lesz, mint jelenleg. • Miért kell önállósodni? - Mert többé erre Algyőnek nem lesz lehetősége! De csak mérsékelten vagyok bizakodó, mert a közömbösség a legnagyobb ellenség. Ezért mindenkinek Algyő, s unokái jövőjére gondolva el kellene menni szavazni! Ez a település boldogul egyedül is, mindegy, ki lesz a vezető, Algyő kormányzásába nem lehet belebukni, annyira jók a pozíciói. Az algyői ember megérdemli, hogy ezt megtapasztalhassa! Mert három év múlva- már láthatóvá tehető, Algyő micsoda aranybánya! Két táborra szakadt az algyői lakosság. Az Algyő Szegedtől való leválását ellenzők érveit már régóta szerettük volna csokorba kötni. De. nem sikerült olyan személyt találni, aki egymaga megjelenítette volna az ellenzők táborát. A lakossági fórumokon kétkedő kérdéseivel tűnt föl Széplaki László vállalkozó, akit tamáskodásának okairól kérdeztünk. • Igaz az egyszerűsítés: az „ősgyeviek" a leválás mellett szavaznak, a betelepülők ellenben Szeged védőszárnyai alá húzódnának? - Kétségtelen, hogy a tősgyökeres algyőiek önérzetét legyezgeti az önállósodás gondolata. De a betelepülők, akik közé jómagam is tartozom, szintén a község javát nézik, mikor mérlegelnek: menjünk vagy maradjunk. Számomra ezért érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy a kétkedők miért nem fogalmazzák meg hangosabban sajátos szempontjaikat. Ki kell lépni a közömbösségből, azt mondom! • Mi szál a maradás mellett? - A biztonságérzet. Ugyanis nincs befolyásunk az egyre romló életszínvonalra, amit esteleg azzal is tetézhetünk, hogy a község önállósodása esetén nem lesz fedezete az önkormányzati kiadásoknak. Mert ugye az olajmező 2008-2010 táján kimerül, a gázerőmű se biztos, hogy fölépül. Márpedig ha a költségvetési előirányzat borul, akkor a vezetők legjobb szándéka ellenére sem lesz képes az algyői önkormányzat fedezni a buszközlekedés különbözetét, tartani a szociális és egyéb Ígéreteket. Ellenben amíg Szeged él és nem deficites, addig Algyő léte is biztonságosabb. Tehát aggodalommal nézek a jövőbe. • Mi szól az önállóság mellett? - Az, hogy megszűnnének az áttételek, itt helyben lehetne intézni a falu ügyeit. Ez elősegíthetné a munkahelyteremtést is. • A Szegeddel kötött házasság megléte óta csak az utóbbi hat évben fejlődött látványosan Algyő. Felsorolni is nehéz, milyen sok még a tennivaló, például a 47-es út átkelési szakaszának kiépítése, a szeméttelep kialakítása. Egyedül nem megy? - Ha lesz rá fedezet, akkor egyedül is megy, mert abban nem kételkedem, hogy a most szóba jöhető vezetőgárda jól súlyozza a megoldásra váró feladatokat. Újszászi Ilona Algyőn 5 346 az állandó lakosok száma. A csecsemőktől az általános iskolás korosztállyal bezárólag, vagyis 14 éves korig 849 gyermeket tartanak számon a településen. A 14-18 esztendő közöttiek 270-en vannak, míg a 20 és 30 esztendő közöttiek 801-en. A településen 991 nyugdíjas él. Az adatokból kitűnik, hogy a „derékhadhoz", a középgenerációhoz 30 év és a nyugdíjas kor között - 2435-en tartoznak. Meghatározó tehát az úgynevezett munkaképes korosztály aránya, ami viszont lehetne kedvezőbb: jelenleg a 30 év alattiak csupán százzal vannak többen, mint a nyugdíjasok. Munkanélküliek A településen 93-an részesülnek munkanélküli járadékban, míg jövedelempótló támogatást 50-en kapnak. A pályakezdő munkanélküliek száma 16, az előnyugdíjasoké pedig 51. Átképzési és egyéb támogatás 11 személynek jár. Ha összegezzük, akkor kiderül, hogy 221-en vannak Algyőn, akik ilyen-olyan címen gyakorlatilag munkanélküliek. Költségvetés Mi történne, ha a városrész önállósodna, miként alakulna a település költségvetése? A valószínűsíthető bevételek és kiadások a következőképpen alakulnának: a normatíva alapján az állami támogatások összege 67,6 millió forint. Az átengedett központi adókból - a jövedelemadóból és a gépjárműadóból 50,6 millió erősítené a község kasszáját. Az iparűzési és a kommunális adó 203 millió foritntot jelentene főként a MOL Rt. jóvoltából. A bevételi oldalon 329, mtg a kiadásin 134 millió forint szerepelne. Algyő: Szegeddel vagy Szeged nélkül? Pinczés Fülöpné, háztartásbeli: - A mi korosztályunk nem sok változást fog tapasztalni, de a jövő nemzedéknek - az unokáinknak már sokkal jobb lesz, legalábbis reménykedem benne. A Szegedtől való elszakadást támogatom a férjemmel együtt. A falu lakosságának - körülbelül 4200 fő - a nagyobb része menjen el szavazni, hogy ne kelljen megismételni mégegyszer. Kíváncsi vagyok, hogy abból a sok ígérgetésből mi fog megvalósulni, ami a különböző előadásokon elhangzott. Hegyi Balázs, terményértékesítő: - Algyői születésű vagyok, így kezdettől fogva az elszakadást támogatom. Ha sikeres lesz a válás, akkor az adó itt fog megjelenni és nem Szegeden. Az elválás egyet jelent a fejlődéssel. Sok lakossági fórumon vettem részt, ahol a szomszédos önálló települések polgármesterei elmondták a saját lakhelyükön tapasztalt pozitív változásokat. Sokan félnek attól, hogy többet kell majd adózni. Én nagyon bfzom a választásban. Vanya Sándor, mélyfúró: - Az egész ügynek a hátterét kell előbb megvizsgálni, hogy az ember többet tudjon és csak utána lehet dönteni a kérdésről. Fogalmam sincs arról, hogy mi lesz. A szavazásra mindenképpen elmegyek, aztán majd meglátom, hogy mi is fog történni. A jó dolgokat mindig is szívesen támogatom, de most még nem nagyon tudom, hogy mire is fogok szavazni. Mi is lenne a legjobb Algyőnek? Ez nagyon bonyolult és sokrétű kérdés. Palócz Imre, kereskedő: - Az elszakadást támogatom, de nem most kellett volna megtenni, hanem már húsz évvel korábban. Sőt, nem is lett volna szabad Szegedhez csatolni Algyót. Itt ez a hatalmas, üres terület, körülbelül tíz kilométerre vagyunk a várostól, nem kapcsolódunk hozzá. Kár volt annyira erőltetni ezt az egyesülést, mert két teljesen különálló településről van itt szó. A csatornát már több éve csinálgatják, sok a földesút, ez így nem mehet tovább. Pálfai Melinda, szülésznő: - Két éve költöztünk ki Algyőre, mert (gy kertes házban lakhatunk, a buszközlekedésért nem kell többet fizetni, mert helyijárat. Én arra szavazok, hogy ne szakadjon el Algyő Szegedtől. A buszozás (gy sokkal többe fog kerülni. A polgármester azt mondta, hogy a közlekedést megoldják, nem tudom. Sokan avval érvelnek, hogyha önállóak leszünk, akkor a Mol nekünk fog adózni és nem Szegednek. Ebben nem vagyok annyira biztos... Pósa Sándorné, nyugdíjas: - Szakadjunk el Szegedtől! Régen sokkal jobb volt. A faluban volt minden, bármit megvehettünk helyben. Most meg mindenért Szegedre kell bejárni. A közlekedés nagyon drága, kétszáz forintból ki se jön a beutazás. Emlékszem, itt régen volt vasárubolt, festékes és egyéb üzletek, mára meg eltűnt innen minden. Az uram fekvő beteg, így nekem kell járni bevásárolni, sok időbe és pénzbe kerül, mire ezt-azt megveszem a városban. Hajda Tamás, pénzügyőr: - Én azt mondom, hogy mindenféleképpen váljunk el, a mohó szegedi önkormányzat minden kis pénzt elszív tőlünk. Mióta együtt .vagyunk semmiféle szemmel látható, nagyobb fejlesztés sem történt a faluban. Algyőnek a különválás csak jobb lehet. De ez az ügy még sok kérdést tesz fel mindenkinek, két esélyes, mert többen féltik az idők során szépen kialakított hierarchiát és a most még jóval olcsóbb buszközlekedést.