Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-25 / 249. szám

6 UNIVERSITAS PÉNTEK, 1996. OKT. 25. Net-hírek • Munkatársunktól Híreinket az Interneten megjelenő Internetto Hírlevélből válogattuk (címe: http://www.idg. hu/internetto). Megtaláljuk... Heuréka néven új internetes kereső-szolgáltatást indított a Hungary.Network, melynek segítségével az AltaVista-n megszokott módon lehet a magyar hálózaton dokumentumokat keresni a bennük szereplő szavak alapján. A saját fejlesztésű, C és Perl nyelven megírt rendszer a naponta változó tartalmú kiadványokat minden nap indexeli, a többit hetente. A magyar nyelvre kifejlesztett keresőalgoritmust még finomítják, de már most is hasznos segédeszköz a magyar Internet böngészéséhez. A szolgáltatás ingyenes, a heuréka a http://heureka.hungary.com címen érhető el.Legalizáció A Microsoft az illegális szoftver elleni kampányba kezd Angliában. A kampány elsősorban az iskolákban és az oktatási intézményekben zajlik, amelyeknek, hasonlóan a magyarországi stratégiákhoz, jelentős árengedményt adnak, amennyiben legalizálják, vagyis megvásárolják a használt szoftvereket. A diákok körében propagandamunkát is végeznek, hogy leszoktassák őket az illegális szoftverek használatáról. Hasonló kampányba kezdett Magyarországon ősszel a BSA, mely bevezetésképpen bilinccsel fenyegetőző óriásplakátokon htvja fel a kalózszoftvereket használók figyelmét a jogsértésre. Gép a kézben A Compaq a Comdexen bemutatja, s valószínűleg még az idén forgalomba hozza új kézbentartható PDA eszközét. A Windows CE operációs rendszert használó eszköz hagyományos személyi információ-kezelő funkciókat tartalmaz. Csúcssebesség Az Exponential bemutatta 533 MHz-es PowerPC processzorát. Az X704 fő áramkörei nem a hagyományos CMOS, hanem a sokkal nagyobb sebességet lehetővé tevő bipoláris technológiával készültek, melynek legfontosabb negatív tulajdonságát, a túl nagy hőtermelést az Exponential szerint sikerült kiküszöbölni, s a processzor normál hűtésű házakban megbízhatóan működik. A processzor 1000 dollár körüli áron kerül majd piacra a jövő év elején-közepén. Internetto Szeged Az Internetto Szeged (www.tiszanet.hu/internetto) legfrissebb számában részletesen olvashatunk a SZOTE és rektora körül burjánzó ügyekről, s ennek kapcsán az egyetemi autonómiáról és a demokráció! szól a hét kérdése, ahol minden olvasó elmondhatja a véleményét. Alapfokú HTML készítő tanfolyam indult az elektronikus lapban, melynek segítségével, mindenki megfabrikálhatja az első homepage-et. Igazi unikum a földeáki tájszótár hálózati változata, melyből kiderül, hogy Szegedtől néhány kilométerre a temetőt béketéesznek nevezik... Az amerikai haditengerészet és a rákok MM Zajmentes" kutatás - Az amerikai tudományosság magas színvonala elsősorban az anyagi lehetőségek gazdagságának, valamint az egyetemi szféra, az ipar és a kormányzat által támogatott kutatások közötti szoros együttműködésnek köszönhető - szögezte le a vele készített interjú során Michael Schleisinger, az amerikai haditengrészet kutatási központjának igazgatója. A „zaj" kifejezést a tudósok egészen más értelemben használják, mint a hétköznapi ember. Zajnak a nem hasznos jeleket, a fizikai, biológiai és informatikai rendszerekben bekövetkező véletlen ingadozásokat nevezik, melyek zavarják a hasznos jel átvitelt. A szegedi tudományegyetem kísérleti fizikai tanszékén Kiss László vezetésével egy csoport azt vizsgálja, hogyan befolyásolják a zajok a különböző rendszerek működését, és hogyan lehetne kiküszöbölni ezeket az ingadozásokat. Nemrég - az amerikai haditegerészet, vagyis a US Navy támogatásával - nemzetközi zaj-konferenciát rendeztek, melyen részt vett a haditengerészet kutatóközpontjának fizikai programigazgatója, Michael Schleisinger. A professzor fizikai és az idegrendszeri zajok kutatásával foglalkozik. • Kézenfekvőnek tűnik, miben áll a zajkutatás jelentősége az elektronikus, informatikai rendszerek esetében. Kevésbé érthető, milyen gyakorlati haszna van az idegrendszeri zajok vizsgálatának. - Az idegrendszer zajkutatása azért fontos, mert az emberi agy a legtökéletesebAlapzaj A

míg nálunk egyre kevesebb pénz jut alapkutatásokra, addig kutatóink liluü fejjel olvashatják a hírekben, hogy az USA-ban sorra milyen csodálatos felfedezéseket tesznek. Például nem régiben a Harvard Egyetem egyik különleges projektje alapján csecsemőkön végezlek vizsgálatokat, hogy vajon a harmonikus vagy a zaklatottabb, diszharmonikusabb zenét szeretik jobban. Fogtak 32 csecsemőt, hangszórók elé ültették őket, s ugyanazt a szerzeményt kétféle változatban lejátszották nekik, miközben viselkedésüket videón rögzítették. A valószínűleg horribilis összegekel fölemésztő kutatás során megállapították, hogy a csecsemők bájosabbnak mutatkoznak a harmonikus változatnál. A kérdés csupán az, hogy mi volt a vizsgálat célja - bár jómagam egy a végtelenhez lefogadtam volna ezt az eredményt. Mindenesetre most már tudjuk, hogy a harmóniához való vonzódásunk örökletes, s nem csupán a zűrzavaros információbombák hatására alakul ki. Bár kétlem, hogy ez a magyar alapkutatókat megnyugtatná, de talán jó tippet kaptak, és leszoknak a technózásról, hogy még csak véletlenül se őbennük legyen a hiba. Podmnniczky Szilárd Az emberi agy zajos környezetben is szépen muzsikál. (Fotó: DM-archívum) ben és legtermészetesebb módon működő rendszer, mely igen zajos környezetben is kiválóan funkcionál. Ennek a rendszemek a megismerése segíthet a tökéletesebb elektronikus eszközök kifejlesztésében. Abban, hogy olyan non-lineáris elektronikai rendszereket tudjanak készíteni a mérnökök, amelyek nem stabil körülmények között is működőképesek. Ez természetesen lassú folyamat, általában legalább húsz év szükséges ahhoz, hogy a kutatásokból valamilyen piaci értékkel bíró találmány, eszköz, termék legyen. • Hogyan vizsgálják a zajokat az idegrendszerben? - A környezeti tényezők, például a hőmérséklet változtatásával befolyásolni lehet a zajszintet. Ezután azt kell megvizsgálni, hogyan reagál az idegrendszer a zajszint-változásra. A legjobb példa erre az a rák-fajta, amely a farkában található mechanikai receptorok segítségével „hall", észleli az akkusztikus jeleket. Laboratóriumi kísérletek igazolják, hogy ez egy meghatározott hőmérsékleten működik a legjobban. Ezzel magyarázható, hogy bizonyos élőlények miért keresik az óceánban mindig az azonos hőmérsékletű helyeket. Ilyenek például a polipok; ha a hőmérséklet a kívántnál magasabb vagy alacsonyabb, az idegrendszerük nem reagál megfelelően. • Hogyan kapcsolódik a kutatásokba az amerikai haditengerészet? - A US Navy majd minden tudományterületen és témában folytat kutatásokat, mert kiderült, hogy az alapkutatások jelentősen befolyásolják egy tudományterület fejlődését, de szinte lehetetlen előre megjósolni, milyen irányú kutatások vezetnek eredményre. A haditngerészetnek saját laboratóriumai vannak többezer kutatóval, működtet egy londoni irodát az európai kutatási együttműködések szervezésére. • Egy amerikai tudós számára karriert jelent a kormányzatnak, ezen belül a hadseregnek dolgozni? - Amerikában egy kutató előtt több lehetőség is áll: dolgozhat az egyetemi szférában, a gazdaságban vagy a kormányzatnak, ráadásul ezek között a területek között igen nagy az átjárhatóság. Az egyik vagy a másik területet választani nem jelent végleges döntést, egyegy új projekten vagy kutatási területen kérészül könnyű mozogni. Köszönhető ez annak, hogy nálunk a kutatás finanszírozása számos különböző forrásból történhet. A jelentősebb ipari vállalatok saját kutatásokat folytatnak, de a szövetségi kormányzat és az államok is komolyan támogatják a tudományt. Keczor Gabriella Az Újszövetség Az Újszövetségi szentírás keletkezés- és kutatástörténete címmel megjelent dr. Benyik György szegedi bibliakutató második könyve az újtestamentum születéséről szóló kétkötetes munkájából. A JATEPress kiadónál megjelentetett könyv az általános ismertetést kitűző első kötet után az újszövetségi könyvek történetének részletes áttekintését adja. Benyik György rámutat, hogy a könyvben tárgyalt 27 újtestamentumi irat, jóllehet egyetlen Szentírást alkot, mégis 27 különböző keletkezési történetet rejt. A könyv érdekes vizsgálódásokat nyújt a keresztény iratok szerzőinek kilétét, a keletkezés szellemi környezetét, valamint történeti összefüggéseit illetően is. A szerző külön fejezetet szentel a szinoptikus evangéliumok (Márk, Lukács és Máté evangéliumai) keletkezési összefüggésének, majd a ká•r*v» gv4wí« AZ (jJSZÜVETSÉCII nzivtíhAs KELETKEZáSjés ki tatAvtAkténetk noni iratokat sorra véve az iratok szerzőinek személye, a megírás helye és ideje, illetve teológiai tanítása és történeti hitele szempontjából vizsgálja meg ezeket. Az újszövetségi levelek mellé az olvasó történeti leírást is kap a címzett közösség korabeli életéről. A kötet végén külön fejezet szól az újszövetségi kánon kialakulásáról, illetve az Újszövetség fordításairól, többek között a magyar bibliafordításokról is. A mondat él, egy bővített mondat kaland, egy körmondat pedig már izgalmas kommunikációs ödüsszeia. A címben tett kijelentés, ez az íróinak beillő nyelvészi meggyőződés, ez a rövid mondat magában foglalja Békési Imre professzor amúgy köteteken keresztül taglalható hitvallását a nyelv kutatásáról. Ahogyan az új Déri-díjas szegedi nyelvészprofesszor mondja, a kutatás a szöveg bonyolult emberi termézetével is kénytelen szembenézni. 0 Tanár úr, ön a hetvenes évek óta szövegnyelvészettel foglalkozik. Változott-e közben véleménye e tudományterületről? - Hogyne változott volna. Egy befutott tudománynak mások a kérdései, mint induláskor, és a hangvétele is más. Amikor még csak a helyét keresi, nem akarja elismerni mások eredményeit egyre csak a maga egy-két nyilvánvaló igazságát kiabálja. Miután végre megtalálja saját feladatát, s szembe kerül vele, sokkal alázatosabb. • Mi volt az induló szövegnyelvészetnek ez a „nyilvánvaló igazsága"? - Az, hogy az emberek egymással nem önálló mondatokban beszélnek, hanem • Dr. Békési Imre Déri-díjas A mondat: kaland szövegekben, szövegtöredékekben, még ha ezek formailag mondatok is. Egy olyasféle párbeszédben, mint például: „- Ki jár itt? - Ő", az ő beszédhang szóértékű, mint szó mondatértékű, mondatként pedig szövegértékű. Szövegértékű, ugyanis ebben a helyzetben az ő névmási szóalakot a válaszadó elégségesnek tekintett információként közli. Válaszában tgy nem csupán a meghatározott harmadik személyt képviseli az ő, hanem azt a meggyőződést is, hogy a kérdező vele egyezően tudja, hogy ki az az 6? 0 És ha a kérdező mégsem tudja, hogy ki az az 6? - itt kényszerül szembenézni a kutatás a szöveg bonyolult emberi természetével. Bizalmas, mindennapi helyzetben egyszerűen nem fordulhat elő, hogy a kérdező ne tudja - ha feltételezik róla, hogy tudja hogy adott helyzetben ki az az ő. Ha mégis előfordul, akkor az azt jelzi, hogy a helyzet csak látszólag bizalmas, mindennapi helyzet. Valójában ekkor itt más műfaj van jelen más szándékkal. Ez a szándék lehet a partner meghökkentése a megzavarás vagy a pillanatnyi szórakoztatás. Ha Dr. Békési Imre: „Kommunikációs tanfolyamok szemfülesebb vezetői már tanítanak olyan érvelésicáfolás! stratégiákat, amelyeket különféle szövegelméleti kutatások dolgoztak ki." (Fotó: Somogyi Károly né) színpadon vagy regényben fordul tgy elő, akkor az író a szereplőket jellemzi általa. Azt, hogy milyen viszonyban vannak egymással, mennyire értetlenek vagy játékosak, milyen az észjárásuk. 0 Az észjárás kutatása nem a logika feladata volna? Nem téved itt idegen területre a szövegkutatás? - Áttévedhet, átmehet, sőt egy-egy részkérdés vizsgálatában át is kényszerülhet. A szillogizmusokat, vagyis a következtetés közvetett formáinak rendszerét például - több mint kétezer éves örökségként - a logika tudománya csiszolja, árnyalja, méltatja. A szillogisztikus érvelés a maga valóságában azonban az emberi észjárásban, érvelésben, bizonyításban, cáfolásban létezik. Azok a tudományok tehát, amelyek egy adott nyelvi-etnikai közösség szokásos cselekvéseit, eszközeit, nyelvi megnyilatkozásait s ezekben észjárását, mentalitását, ízlését stb. vizsgálják, nem hagyhatják figyelmen kívül a logika vagy akár a matematika eredményeit. Esetenként még kifejezetten természettudományi analógiákat sem. Közismert például, hogy a mondatnak igefüggvényként való felfogásához a kémia szolgáltatta a mintát. Az egyes igetfpusokat bizonyos atomok lekötendő karjaihoz hasonlóan tárgyalják egyes szófajtanok. A gondolkodik igének esierint két lekötendő karja van, ezáltal keletkezhetik belőle mondat: valaki valamin gondolkodik; a visszanéz igének három karját kell lekötni, ho^ teljes mondat keletkezzék: valaki valahonnan valahová néz vissza. 0 Ezek szerint a logika, a matematika vagy a kémia adhat ötleteket a nyelvtudománynak. Áll ez a lehetőség fordított irányban is? - Nem tudok róla, hogy a kémia kölcsönzött volna valamiféle nyelvi analógiát, jóllehet a kémikus sem tudhat teljesen megszabadulni emberi szemléletétől. A logika mint embertudomány azonban soha nem különült el élesen a grammatikától. A logikában például a szillogisztikus érvelés kizárólag egyszálú gondolatmenet. Van ilyen a valóságos gondolkodásban, de legalább ennyire jellemző az egyidejűleg lefutó kettős szillogizmus. A közismert József Attila-versben például a „lehettem volna oktató, de nem lettem"-részlet két érvelés két végkövetkeztetésének az ellentéte. Az elsőnek kimondatlan, de tudott alapja az, hogy 'aki egyetemre jár, abból (általában) lehet oktató, s tény, hogy én jártam egyetemre'. Az utótag következtetése nyelvileg is meg van indokolva: „De nem lettem, mert Szegeden / eltanácsolt az egyetem / fura / ura." Itt csak az általános tapasztalat marad a háttérben, amely szerint 'akit eltanácsolnak az egyetemről, abból (általában) nem lesz oktató'. Vagyis kínál a logikának tanulságokat a szövegkutatás, miként a pszichológiának és a pedagógiai tudományok egy részének is, nem beszélve a jogi, politikai, publicisztikai gyakorlatról. Panelc Sándor