Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-21 / 246. szám

HÉTFŐ, 1996. OKT. 21. SZEGED 5 Síétsi Tanár Úr nem tanít többé ••• Hiába jött az új tanév, már nem reménykedhetünk abban, hogy szeretett kollégánk, Szécsi Szilveszter Ta­nár Úr újra elfoglalja helyét a Radnóti gimnázum ta­nári szobájában. Azt a helyet, amely már ötödéves egyetemi hallgatóként megillette, hiszen ekkor hívták meg őt óraadónak iskolánkba, ahol azután 17 éven ke­resztül tanított. Növendékei valamennyien hálával és szeretettel em­lékeznek felejthetetlen biológia és kémia óráira, ahol az alapos szaktárgyi ismeretek mellett önálló gondolko­dásra és emberségre nevelte őket. Ő maga pályája kez­detén nagyszerű tanáregyéniségekkel dolgozhatott együtt, s ekkor megszerzett tudását később szívesen osz­totta meg fiatalabb tanártársaival. Elhivatott szakma­szeretetéből jutott házi jegyzetek készítésére, pedagógiai tanulmányokra is. Közreműködött iskolánkban a fakul­tatív képzés és a speciális biológiai osztályok elindításá­ban. Munkáját Miniszteri Dicsérettel és az Oktatásügy Kiváló Dolgozója címmel ismerték el. Nagyívű pályáját súlyos betegsége szakította félbe, amely megakadályoz­ta abban, hogy minden energiáját a tanításnak szentel­hesse, azonban betegsége alatt is dolgozott: a biológia módszertani problémáiról értekezett és középiskolai se­gédkönyvet írt. Kollégái hosszú betegsége alatt is visszavárták, egé­szen mostanáig reménykedve felépülésében. Halálának híre fájdalommal tölt el mindenkit, aki ismerte és szerette. Ötvenhat éves volt. S bár ő maga már nem lehet velünk, gondolkodásmódja, szellemisége itt maradt és százéves iskolánk örökségévé vált. Hiába jött az új tanév, és Szécsi Tanár Úr nem tanít többé... A Radnóti Miklós Gimnázium jelenlegi és hajdani delgezói • A végrehajtók sem kímélik a kereskedőházat Fiíszért-füst, csőd után A Kenderfonó felmérte az ukrán piacot • Kijev (MTI) Sikeresnek tekinthető a magyar vállalatok részvétele a múlt héten Kijevben meg­rendezett Farmer '96 elneve­zésű mezőgazdasági kiállítá­son. A nemzetközi rendezvé­nyen nyolc magyar cég kép­viselte hazánkat. A magyar mezőgazdasági cikkek iránt élénk volt az érdeklődés: a sikerességet az mutatta, mennyi ukrán üzleti partner kereste fel a standokat, és az, hogy jelentős összegű szer­ződések is születtek. Eredmé­nyesek voltak például az uk­rajnai piacon régóta jelenlevő Bábolna Rt. képviselőinek tárgyalásai, de az egyelőre csak piacfelmérő munkát végző Első Magyar Kender­fonó Rt. termékei iránt is je­lentős kereslet volt tapasztal­ható. Az Ukrajnáról kialakí­tott makacs negatív előítéle­tek eltúlzottak. Annak ellen­ére. hogy laza a fizetési fe­gyelem és jelentős a bürokrá­cia, nehézkes az ügyintézés és gyengén fejlett az infrast­ruktúra, Magyarországnak vissza kellene fordulnia a ke­leti piacok, egyebek között Ukrajna felé - hangoztatta meggyőződését Gálik Mi­hály, a kiállításszervező cég képviselője. Gálik szerint a magyar termékek egykori jó hírneve még nem ment ki a köztudatból, s a magyar me­zőgazdasági cikkek exportjá­nak nem az EU-ban, hanem keleten van jövője. Fuvolás sikere • Munkatársunktól A Pécsett megrendezett Amtmann Prosper országos főiskolai fuvolaversenyen második helyezést ért el Varga Laura, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Konzervatóriumá­nak hallgatója. Tanára: Lass Zoltán. Zongorán kísérte: Kerek Ferencné. Tisza-parti diszkont: vajon mit látnak a vásárlók a bajból? (Fotó: Gyenes Kálmán) Lassan egy hónapja, hogy csődeljárást kért önmaga ellen az egyik legnagyobb dél-alföldi kereskedőház, a Tisza Füszért Rt.-Hírlik, nem a versenytársak és az éle­sedő piaci verseny so­dorta a céget parkolópá­lyára, hanem a pénzhi­ány. Ma már azt is halla­ni, az egymilliárdot is megközelíti az a tarto­zás, amiért a bankok és a szállítók sorban áll­nak. A csőd hírére ko­moly birkózás kezdődött a színfalak mögött: a végrehajtó sem ritka vendég a Tisza Füszért háza táján mostanság. - Egyelőre nincs moratóri­um a füszértnél - fogad Ba­logh György vezérigazgató, akire mostanában sokkal in­kább a válságmenedzser jel­ző illik. - Sajnos, olyan a ha­zai csődtörvény, hogy a beje­lentés és a Cégközlönyben való megjelenés között szinte teljesen szabadon érvényesít­hetik akaratukat a hitelezők. Ez viszont nehezíti a cég talpraállítását. Az elmúlt hetekben a fü­szértnél is megjelentek a vég­rehajtók: akadt, aki 50 milli­ós árukészletet zároltatott, más nagybankok viszont egyes épületekre tették rá a kezüket. Hírlik, már a Sóhor­dó utcai nagy irodaház sem a cégé, azt is lefoglalták. - Annyit megerősíthetek ­mondta a vezérigazgató -, hogy október 7-én, ha nehe­zen is, de egyezség született arról, hogy megkapjuk a 90 napos moratóriumot a hitele­zőktől. Higgye el, nálunk senki sem várja jobban, hogy megjelenjen mindez a Cég­közlönyben. Közel ötszáz kis- és nagy­hitelezővel birkóztak ínég, ennek eredményeként mora­tóriumot kapott a részvény­társaság, hogy kilábalhasson a bajból. - Eredetileg az volt a ter­vünk, hogy külső befektető­ket vonunk be, akik viszony­lag olcsón kivásárolhatják a követeléseket, s így gyakor­latilag jelentős tőkeinjekciót kapott volna a kereskedőház. Ehelyett jöttek a végrehaj­tók. A többségi tulajdonos áfészek gyorsan felmérték a helyzetet: segítségként több mint 100 milliós adósságot vásároltak fel. A cég - termé­szetesen - működik, igyek­szik ma is kiszolgálni vásár­lóit. Ez az egyetlen esély arra, hogy kilábalhasson a bajból. - Szerencsére, a szállítók nagyrésze is látja, itt csak összefogással lehetünk úrrá a csődhelyzeten. Igyekeznek segíteni. Most többen egyhe­tes fizetési határidőre is ad­nak árut. így biztosítani tud­juk a folyamatos választékot vásárlóinknak. Az sem meglepő, hogy ilyen helyzetben visszesett a kereskedőház forgalma: a mégiscsak csökkenő készle­tek olykor átmeneti válasz­tékhiányt eredményeztek. - Az elmúlt években gya­korlatilag néhány nagy bank finanszírozta a céget. Ezért következett be az, hogy nem a szállítók felé adósodtunk el, hanem a bankok követelé­se nőtt meg jelentősen. Messze még a cég attól, hogy felszálljon végre a füst. Lélegzetvételnyi időt enged majd a napokon belül életbe lépő moratórium. Kilencven nap alatt kell a vezetésnek olyan tervet letennie az asz­talra, amelyet végül a közel ötszáz hitelező is elfogad, G Mi a helyzet a dolgo­zókkal? - Megpróbáltunk tárgyalni a szakszervezettel, hiszen öt­száz emberről van szó. Érthe­tő, hogy alkalmazottaink sa­ját egzisztenciájukat igyekez­nek megmenteni. A cég talp­raállítása szempontjából egy rossz kollektív szerződést örököltünk: a törvényben szabályozott végkielégítés háromszorosát kellene kifi­zetnünk, ha elküldünk bárkit is. Márpedig ebben a helyzet­ben ezt a füszért nem tudja megtenni. Márcsak azért sem, mert a hírek szerint kö­zel kétszáz alkalmazottól kell az elkövetkezendő egy-két évben folyamatosan megvál­niuk. Ez több mint százmilli­ós terhet jelent majd az egyébként is szorongatott helyzetben lévő füszértnek. - Higyje el, nem a humá­nummal van baj. Egyszerű gazdasági racionalitások ve­zérlik a lépéseinket: ez a cég, várhatóan legalább ennyi em­bernek tud majd munkát adni a jövőben. De a racionalizá­lásnak is az az alapfeltétele, hogy megszülessék a csőd­egyezség. Pedig a csőd sem olcsó „mulatság", ma még folya­matosan tovább szaporodik a veszteség a Tisza Füszért Rt.-nél. • Most milyen lépések­ben gondolkodnak? - Egyelőre egy mindenre kiterjedő átvilágítást végzünk el a társaságnál. Ha hivatalo­san is megkezdődik végre a moratórium, három hóna­punk lesz arra, hogy bebizo­nyítsuk a hitelezőinknek, van elképzelésünk arról, hogyan lehetne talpra állítani a Tisza Füszértet. A csődbejelentés­sel ugyanis minden megvál­tozott: most újra kell gom­bolnunk a kabátot. Rcrfai Gábor Indul a visszaszámlá­lás! Algyön vasárnap döntenek arról, hogy el­válnak Szegedtál vagy fenntartják a 70-es évek­ben kötött (kényszerhá­zasságot. A vasárnap esedékes népszavazás előtti utolsó lakossági fó­rumot pénteken este tar­tottak az algyái Faluház­ban. A vendégek, dr. Tóth László szegedi jegyző, dr. Thirring Ákos, Tömörkény polgármestere és Mező Ist­ván, a Volán Rt. forgalmi igazgatója, illetve Algyő ön­kormányzati képviselője, dr. Piri József folytatott párbe­szédet a lakossággal. Körül­belül kétszáz polgár volt kí­váncsi a kérdezz-felelek játék nyomán formálódó érvekre, s kételyekre, s az ottani kábel­tévé segítségével további há­romszáz lakásban kísérhették figyelemmel a Faluházban történteket. • Algyön népszavazás lesz vasárnap A buszjegy ára nem változik! A jó hírt a Volán képvise­lője hozta: az önállósodás következtében a helyi közle­kedés helyébe lépő helyközi közlekedés se fog a jelenlegi­nél többe kerülni a lakosság­nak. Ugyanis a jogszabályok lehetővé teszik, hogy az ön­kormányzat fizesse ki a kü­lönbözetet, azaz az algyői ál­lampolgárnak, ha a városba akar utazni, ezentúl is ugyan­annyit kell fizetnie, mint egy szegedinek, az eddigi busz­bérletek lesznek érvényesek. Tehát e kulcsproblémára megnyugtató megoldás kínál­kozik. Működőképes az algyői önkormányzat - jelentette ki a szegedi jegyző. Szigorú gazdálkodással a település az állami normatívából is képes lenne fenntartani magát, de Algyő számára jelentős több­letbevétel forrása lehet a Mol Rt.-től és az itt felépülő gáz­erőműtől származó iparűzési adó. A jegyző szerint a lakos­ság összetétele is arra utal, hogy Algyő életképes, nem elöregedő település. „Kibújt a szög a zsákból": Szeged számára fájdalmas veszteség Algyő külterülete, melyet a község önállósodása esetén magával vihet. Ugyan­is a jogszabály szerint Algyő körülbelül 70, míg Szeged 110 négyzetkilométert mond­hatna magáénak. Sőt: ha vál­toztatás nélkül áll vissza a ré­gi községhatár, akkor a Sze­gedhez tartozó Atka-szigetre algyői területen keresztül le­hetne eljutni. Algyő leválása esetén Szeged egyezkedésre készül, például azért, hogy a város „ne fulladjon meg" külterületi földek hiányában. Szeged vezetésének állás­pontjaként jelentette ki a jegyző: „ha nem házasok, jó­szomszédok leszünk". Tömörkény példája, a pol­gármester által ecsetelt hely­zet arról győzhette meg a hallgatóságot, hogy jelentős adóbevétel nélkül is talpon marad, fejlődik egy önálló kistelepülés. A polgármester azonban hangsúlyozta: „nem a választást nehéz megnyer­ni, hanem aztán jól csinál­ni". A fórumon szót kérő közel húsz, illetve a telefonon kérdező 15 polgár között egy sem akadt, aki Algyő leválá­sát ellenezve érvelt volna. Néhányan kételyeiknek ad­tak hangot, de csak egymás közt. Sós József hallatán azt kérdezték: lesz-e elég ereje Algyőnek befejezni a csator­názást, felújítani az elavult vízvezetékrendszert. Radics Balázsné új munkalehetősé­gek teremtésében látja Algyő jövőjét. Szabó Lajos dacosan fogalmazott: „ha szegediként nem értük el, hogy legalább a dorozsmaiak színvonalán éljünk, akkor algyőiként ér­jük utol a többi, korábban Szegedhez csatolt telepü­lést". „Algyőt, a gazdag kis­testvért marasztalta-e Sze­ged?" - kérdezte Molnár Mihály, aki szerint a telepü­lésen csökken a gyerekszám, s kifogásolható, hogy a „fű­nyíró" beindulásakor algyői pedagógusokat küldtek el, jelenleg Hódmezővásárhely­ről és Sándorfalváról is jár­nak ide tanítani. Mi a fóru­mokon hallott ígéretek meg­valósításának biztosítéka? ­kérdezte valaki más, aki nyomban válaszolt is: ha olyan vezetőket választanak, akiken az elhangzottak szá­mon kérhetők. Akarja-e Algyő leválását, önállósodástát? Erre kell vá­laszolni vasárnap, nem a ve­zetők személyéről gondol­kodni - reagált az elhangzot­takra dr. Piri József, aki sze­rint most kínálkozik az első, de az utolsó alkalom is arra, hogy Algyő önálló községgé váljon. A kételyekre a fóru­mokon elhangzottak jórészt választ adtak. Nem a kétke­dők, de a közömbösök, az otthon maradók akadályoz­hatják meg, hogy Algyő visszaszerezze önállóságát. Ezért hangsúlyozta a képvi­selő: ha az algyőieknek több mint a fele a szavazóurnák elé járul, csak akkor érvé­nyes a vasárnapi népszava­zás. Ú. I. Bibó­emlékülés • Munkatársunktól Bibó István emlékére rendeznek tudományos ülést a JATE jogi karán október 22-én 15 órakor a kar ta­nácstermében. Az ülés programja: dr. Molnár Imre egyetemi tanár, a jogi kar dékánja - megnyitó; dr. Ru­szoly József - Bibó István, a szegedi jog- és államtudo­mányi kar professzora (1946-1950); dr. Molnár Miklós - Bibó és a Genfi Egyetemi Intézet közötti kapcsolat; dr. Prágay Dezső - Az emigránsok és Bibó István kapcsolata; dr. Prá­gay Éva - Személyes be­szélgetések Bibó Istvánnal; dr. Csahók István - Bibó István, a „könyvtáros". Északi öblítés • DM-információ A Szegedi Vízmű Kft. ok­tóber 23-án, szerdán hálóza­töblítést végez a szegedi Északi városrész területén. Az öblítés következtében az ivóvíz zavarossá válhat, és nyomáscsökkenés léphet föl. A víz Ulepítés után alkalmas a fogyasztásra. A Szegedi Vízmű Kft. fogyasztói türel­mét és megértését kéri. Fizikatanárok öszi egyeteme • Munkatársunktól Szegeden rendezik meg idén a fizikatanárok hagyo­mányos őszi egyetemét. A ma kezdődő konferencia a Fény-atomok-moleku Iák­élet címet viseli, és a bioló­giai kultúra terjesztésének lehetőségeivel foglalkozik. A háromnapos rendezvényt a JATE Kísérleti Fizikai Tanszéke és az Eötvös Lo­ránd Fizikai Társaság me­gyei csoportja szervezte az OMFB és a Közoktatási Mo­dernizációs Közalapítvány támogatásával. Az előadáso­kat a fizikus tanszékcsoport Budó-termében tartják. Az előadások egy része szakmai jellegű; a látás fizi­kájával, a tanulás élettaná­val, a fény és az anyag kuta­tásainak új eredményeivel, az ionizáló sugárzással, a Mars-kutatással, a sejtek kö­zötti információ-átvitellel, a génsebészettel foglalkozik. EmeHett több előadás szól a természettudományos okta­tásról; az Internet iskolai fel­használásáról, a tehetség­gondozásról, az OKTV-ről, a fizikatanítás jövőjéről. A JATE kutatói mellett elő­adást tart Benedek György, a SZOTE professzora. Boros Imre, az SZBK főmunkatár­sa, Marx György akadémi­kus, Bagoly Zsolt, Maka György és Rajkovits Zsuzsa az ELTE, Szűcs József a JPTE oktatója. Köteles György, a sugárbiológiai ku­tatóintézet főigazgató-he­lyettese, Krolopp Judit, az Országos Értékelési Köz­pont munkatársa, Tóth Esz­ter középiskolai tanár. Vetélkedők • DM-információ A Szegedi Alternatív Kí­sérleti Speciális Szakiskolá­ban ma 9-től 13 óráig rende­zik meg az iskola történeté­ben immár hagyományossá vált sportnapot, melyen a di­ákok különböző versenye­ken és játékos vetélkedőkön mérik össze tudásukat és ügyességüket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom