Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-21 / 246. szám

2 KÜLFÖLD HÉTFŐ, 1996. OKT. 21. kommentár Elnök tárok j jgy látszik, a Szovjetunió helyén nagy csábítást je­\J lent az elnöki kormányzás hatalma. A hetven évig rendíthetetlen elnöki-főtitkári hatalommal irá­nyított birodalom központosított politikai szokásai Oroszországban, Ukrajnában és Kazahsztánban az el­nöki rendízer címkéjével élték át a rendszerváltozást. Mindhárom új államban formailag az amerikai és a francia elnöki rendszerhez hasonló hatalmi berendez­kedés lépett életbe, de ez a struktúra kezdettől fogva a hatalmon lévő elnök személyéhez fűződött. Oroszor­szágban például Borisz Jelcin elnökségét - bár a nyu­gati politika megértően kezeli ezt - az orosz cárok mindenhatóságára emlékeztető események tarkítják. Jó példa erre Jelcin kapcsolata az állami médiával, amely szinte teljesen az elnöki propaganda eszköze lett, illetve államszervezeti rendeletei, amelyekhez több köze van közeli tanácsadóinak, mint az orosz parlamentnek. Fehéroroszországban most ugyanaz a politikai játszma zajlik az elnök és a törvényhozás között, mint amit három évvel ezelőtt Jelcin ágyútűzzel döntött el az orosz képviselőház épülete előtt. A minszki csata egyelőre egy nem megfelelően kordában tartott politi­kai választáshoz hasonlít. Alekszandr Lukasenko fe­hérorosz elnöknek az elnöki apparátusban szerepet játszó bürokraták és a fehérorosz gazdaságban kulcs­pozícióban lévő vezetők a fő bázisa. Ezek az erők az elnöki alkotmánytervezet elfogadtatása végett az Összbelorusz Népi Gyűlés nevű szervezetbe tömörül­tek, amellyel szemben a legfelsőbb tanács és a parla­ment nagyobbik része áll. £ lnöki hatalom vagy parlamenti primátus? Erre a kérdésre még egyáltalán nem lehet válaszolni Minszk esetében. Sajátos módon, és némileg egy swif­ti ország politikájához hasonlóan két népszavazás van függőben ugyannak a kérdésnek a pozitív és a negatív megválaszolásáról. Az egyik azt a kérdést tenné fel, legyen-e kiterjesztve, a másik azt, legyen-e eltörölve az elnöki rendszer. A politika igazi humora az lesz, ha e két referendumot egyidőben tartják. ujzJL J „Fehér menet" brüsszeli utcákon A méltóságteljes, néma tömeg - fehér lufikkal. (MTI Telefotó) • Ellenzéki tüntetés Minszkben Lukasenko újabb ajánlata • Moszkva/Minszk (MTI) Mintegy tizenötezren tüntettek szombaton dél­után Minszkben az Alek­szandr Lukasenko elnök által javasolt, az államfő hatalmát növelA alkot­mánymódosításról tar­tandó népszavazás el­len. Közben a Lukasen­ko híveiből álló fehér­orosz népi kongresszus küldöttei támogatásuk­ról biztosították az elnök indítványát. Az ellenzéki tüntetők fel­vonulást tartottak Minszk központjában, és az elnök el­leni jelszavakat kiabáltak. A megmozdulásra számottevő rendőri jelenlét közepette került sor. Korábban ellen­zéki körökben olyan értesü­lések terjedtek el, hogy a rendőrök esetleg vízágyúkat is bevethetnek a tüntetők fe­loszlatására, mivel a meg­mozdulást nem engedélyez­ték a hatóságok. Lukasenko és a parlament szembenállásának az az oka, hogy az államfő november • Belgrád (MTI) Dragan Kalinics eddigi egészségügyi minisztert vá­lasztották meg szombaton a boszniai Szerb Köztársaság parlamenti elnökévé. A képviselők többsége azt is megszavazta, hogy Miros­lav Vjestica eddigi minisz­terelnök-helyettes, valamint 7-re népszavazást javasolt az elnöki jogköröket növelő al­kotmány módósításról. Ezt ellenzi a legfelsőbb tanács, amely november 25-re saját referendumot hirdetett meg az elnöki intézmény eltörlé­séről. Alekszandr Lukasenko szombaton - egyfajta komp­romisszumos megoldásként - azt javasolta, hogy novem­ber 7-ről halasszák novem­ber 24-re az elnöki hatalom bővítését célzó alkotmány­módosításról rendezendő népszavazást. A fehérorosz parlament korábban azt követelte az el­nöktől, hogy az általa java­solt referendum megtartását halassza el, mert a törvény­hozás a maga részéről no­vember 25-re ugyancsak népszavazást hirdetett ­mégpedig az elnöki intéz- . mény eltörléséről. A Lukasenko által elkép­zelt alkotmánymódosítás je­lentősen bővítené az elnöki jogkört, és két évvel meg­hosszabbítaná az államfő hi­vatali idejét. Nikola Poplasen, a boszniai szerb radikális párt elnöke töltse be az elnökhelyettesi tisztséget. Az ülésszakon részt vevő ntuszlim képvise­lők azt szerették volna, hogy az egyik alelnök muszlim le­gyen, azonban a szerb képvi­selők leszavazták ezt az in­dítványt. • Brüsszel (MTI) A biztonsági erők becslé­se szerint mintegy 150 ez­ren, a szervezők állítása sze­rint mintegy 300 ezren vet­tek részt vasárnap délután azon a brüsszeli felvonulá­son, amellyel részint a pedo­fil bűntetteknek áldozatul esett gyerekek emléke előtt tisztelegtek, részint az eddi­gieknél hatékonyabb fellé­pést szorgalmaztak az igaz­ságszolgáltatástól. Integrációs konferencia • Tudósítónktól Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat segítheti Ausztria tapasztalata. Egy pénteken záruló konferenci­án, az ausztriai Stadtschlai­ningban Magyarország és Szlovénia küldöttségét látta vendégül Ausztria. A tanács­kozáson a munkalehetősé­gekről, a foglalkoztatási poli­tikáról és az Európai Szociál­is Alap (ESF) által biztosított pénzügyi támogatás megszer­zésének lehetőségéről eseti szó. A tapasztalatcsere célja, hogy előkészítse Magyaror­szág és Szlovénia Európai Unióhoz való csatlakozását. Az Európai Unióban 18 mil­lió a munkanélküli. így a leg­fontosabb cél a tudatos fog­lalkoztatáspolitika, a bizton­ság megteremtése a szociális rendszerekben és a munká­hoz jutásban egyaránt. Ám az EU lakosainak 75 százaléka négy országban (Németor­szág, Egyesült Királyság. Franciaország, Olaszország) él, az unió csak közvetett se­gítséget nyújthat a foglalkoz­tatáspolitikai gondok megol­dásához. Elsősorban a ver­senyképes kis- és középvál­lalkozásokat támogatják, a mennyiségi helyett a minősé­gi munkahelyteremtést. Az EU összes kiadásainak egyharmadát fordítják a sze­rekezetátalkltást segítő célok megvalósítására. Ennek kere­tében az elmaradottabb régi­Ők támogatást kapnak. Az in­tegráció előkészítését segíti, hogy Ausztria és Magyaror­szág hamarosan aláírja a két ország közötti munkaerőcse­rét szabályozó megállapo­dást. A demonstráció főszer­vezője, Elisabelh Brichet ­akinek kislánya 1989-ben tűnt el. mindmáig nyomtala­nul - a többi szülővel egyet­értésben azt kérte, hogy a felvonulás méltóságteljes és néma legyen, kerüljék a jel­szavakat, senki se hordjon plakátot, kerüljenek bármi­lyen politikai hovatartozásra utaló megnyilvánulást. A köztudatban immár he­tek óta „Fehér menetként", számon tartott tüntetésre ­amelyhez a résztvevők több­nyire fehér ruhában, vagy legalábbis öltözetükre akasz­tott apró fehér szalaggal csatlakoztak - az ország minden részéből már reggel óta érkeztek a résztvevők. A belga vasúti társaság 30 kü­lönvonatot állított forgalom­ba, de Így is túlzsúfolt ko­csikban szállította a főváros­ba a közel 100 ezer jegyet váltott utasát. Egyes környékbeli busz­járatok a kocsik számát megduplázva, ingyenesen biztosították a közlekedést, és rajtuk kívül is több száz autóbusz érkezett még uta­sokkkal telítetten távolabbi helyekről is. Autóval a déli óráktól már nem lehetett megközelíteni a belvárost, miközben a város más része­in számos gépjármű anten­náján is ott lobogott a fehér szalag. Kivonulnak! • Moszkva (MTI) Csecsenföldön befejező­dött az orosz csapatkivonás első szakasza: a védelmi mi­nisztérium alárendeltségébe tartozó csapatok 70, a bel­ügyi egységeknek pedig 40 százaléka távozott eddig a köztársaságból. Ezt Vlagyimir Szuhoru­csenko, a szövetségi erők megbízott parancsnoka kö­zölte, miután találkozott Aszlan Maszhadovval, az új csecsen koalíciós kormány vezetőjével. Herzog kalandja • Bonn (MTI) Kényszerleszállást hajtott végre a kölni repülőtéren a franciaországi hivatalos láto­gatásról Berlin felé tartó Ro­mán Herzog német államfő repülőgépe. A kényszerle­szállásra azért volt szükség, mert a levegőben hirtelen betört a pilótafülke háromré­tegű üvegablakának külső rétege. Az utasok közül egyetlen pillanatig sem volt senki veszélyben, a gép kapitánya azonban elővigyázatosság­ból mégis a kölni leszállás mellett döntött. A német el­nök egy másik géppel foly­tatta útját Berlinbe. Szegények • Belgrád (MTI) Jugoszláv szakértők sze­rint a Szerbiából és Monte­negróból álló államszövet­ség tízmilliós lakosságának közel egyharmada, három­millió ember él a szegénysé­gi küszöb alatt. A jugoszláv statisztikai intézet szerint mintegy 650 ezer ember te­kinthető nagyon szegénynek. A tanulmány szerzői azt is hangsúlyozták, hogy a há­rommillió szegény mellett további mintegy háromhiil­lió ember él a szegénységi szint közvetlen határán. Feljött a Sinsinto • Tokió (MTI) Japán tv-állomások jelen­tései szerint az vasárnap megtartott általános válasz­tásokon a jelenleg koalíció­ban kormányzó Liberális Demokrata Párt kapta a leg­több szavazatot, de nem si­került megszereznie a man­dátumok abszolút többségét jelentő 270 helyet a törvény­hozásban, azaz továbbra sem alakíthat egyszínű kormányt. A közvélemény-kutatások szerint a japán parlament második legerősebb pártja a Sinsinto (Új Határ Pártja) le­het: az LDP mögött ez, a hét pártból alakult szövetség kapta a legtöbb szavazatot. Lázadás • Tlalnepantla (MTI) Mexikó egyik fegyintéze­tében csaknem 200 elítélt lá­zadt fel. A rabok túszokat ej­tettek, s felgyújtották matra­caikat, jobb étkeztetést és or­vosi ellátást követelve a Tlalnepantla közelében lévő Berrientos börtönben, Mexi­kóvárostól északra. A bör­tönlázadásnak egyelőre nin­csenek áldozatai, s a hatósá­gok tárgyalnak a rabok kép­viselőivel. Eddig... aki a magas kamat mellett fontosnak tartotta a biztonságot, állampapírokba fektette a pénzét. Most végre... a másodpiaci forgalmazás mindenki számára lehetőséget biztosít a korábban kibocsátott magyar állampapírok vásárlására, eladá­sára. A sokféle futamidejű befektetések közül így mindenki biztosan megtalálja az igényeinek megfelelőt, s azt ráadásul bármikor értékesíteni is tudja. A K&H Bank, az MHB és az OTP Bank kijelölt fiókjain keresztül, valamint az MNB megyei igazgatóságai által juthatnak hozzá a Magyar Államkötvényhez, a Kamatozó Kincstárjegyhez és a Diszkont Kincstárjegyhez. Kötöttségek nélkül HÁLÓZATOS FORGALMAZÓK: Magyar Hitel Bank Rt. 6800 Hódmezővásárhely. Kossuth tér 5 • K&H Bank Rt. 6720 Szeged. Klauzál tér 2 • OTP Bank Rt. 6701 Szeged. Széchenyi tér 3. (Tisza Szálló), Szeged-Kiskundorozsma. Negyvennyolcas u. 3 . Szentes, Csongrád. Hódmezővásárhely. Makó. Kistelek, Mórahalom • VALAMINT: MNB Csongrád Megyei Igazgatóság 6720 Szeged. Deák Ferenc u. 17. *A másodlagos forgalomban kapható állampapírok vételi és eladási árfolyamairól szerdánként rendszeresen tájékozódhat ebben az újságban. Az értékesítés feltételeiről a forgalmazók adnak részletes információt ' ^"(imiikwWfci i ,n .isn^ MAGYAR ÁLLAMPAPÍR A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG Leszavazott muszlimok

Next

/
Oldalképek
Tartalom