Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-18 / 244. szám

PÉNTEK, 1996. OKT. 18. RIPORT 11 • Millecentenáriumi könyvkiállítás a Somogyiban A könyvtár napja Szegediek és vidékiek nagy számban keresték fel a Somogyikönyvtárt azért a különleges élményért, hogy roppant értékű, egyedülálló könyveket lássanak: a kuriózumnak tekinthető, immár harmadik hónapja látható tárlatot a millecentenárium tiszteletére rendezte a könyvritkaságok kiváló ismerője, Csűri Károlyné Szőkefalvi-Nagy Erzsébet. A kiállítás egy sikeres sorozat része: a könyvtár különleges gyűjteményeinek szakértője évente bemutatja a kincsestár egyegy részletét. A honfoglalás évfordulójára különös gonddal összeállított anyag arról beszédes, mit adtak a magyarok Európának és a nagyvilágnak, s hogyan foglalkozott velünk a világ. A kiállításon SzőkefalviNagy Erzsébet volt a kaluzunk. • Ennyire érdekesek voltunk az elmúlt századokban Európa számára? - Ajánlom mindazok figyelmébe ezeket a régi, külországokban kiadott, magyar vonatkozású műveket, akik manapság arról beszélnek, hogy - úgymond megyünk Európába. A számítógépes információs világhálózat korában is meglepő, hogy az elmúlt századokban milyen gyorsan reagált a világ a magyarországi eseményekre. Az egykori tudósítások, kommentárok száma persze a török korban, a keresztény Európa fenyegetettsége idején erőteljesen megugrott, de a korábbi történettudományos művek, krónikák is bőven foglalkoznak a mi történelmünkkel. • Hely hiányában a kiállítási anyagból is szelektálnunk kell; melyek a legértékesebb, vagy legérdekesebb kötetek? - A történészek kincsesbányája Ottó freisingi püspök leírása a magyarokról 1147-ből. A forrásértékét az egyidejűsége, személyes hangvétele adja: a keresztes hadakkal az országon átvonuló püspök azt írta le, amit itt látott, hallott, tapasztalt. Nem tetszettek neki a magyarok: „...rút ábrázatúak, szemük beesett, alacsony termetűek, szokásaikat és nyelvüket illetően egyaránt barbárok és vadak..." - írta. Annál inkább az országuk: „...joggal hibáztatható a végzet, vagy inkább csodálandó az isteni elnézés, a mely ...ilyen emberi szörnyetegeknek oly GOGOL CENTER (Ml IjjiHl! || II Ili' MEGNYÍLT! Színvonalas irodák és orvosi rendelők ELADÓK és 1 BÉRELHETŐK! Érd.: AMERIKAI HÁZ KFT. T.: 06/20/359-384, ill. 322-819. v. személyesen Gogol u. 3.1. em. gyönyörűséges országot adott." Ma is magunkra ismerhetünk a jellemzésből: „...semmiféle nagy dologba nem kezdenek gyakori és hosszas tanácskozás nélkül. ...mindnyájan úgy engedelmeskednek a fejedelemnek, hogy -,úgy szólván - nemcsak nyílt ellenmondásokkal fölizgatni, hanem még titkolt suttogással sérteni is bűnnek tartanák." 0 Milyen példát találunk a későbbi századokból arra, hogy a világ frissen követte a magyarországi eseményeket? - Ez a Buda visszafoglalásáról szóló tudósítás 1686. október l-jén jelent meg - Londonban. A legnagyobb harcok augusztusban voltak, szeptemberben vonult el a török; a 80 oldalas füzet ilyen gyors megjelentetése akkor is tiszteletreméltó teljesítmény, ha tekintjük, hogy a tudósító folyamatosan, naplószerűen rögzítette az eseményeket. Vagy például itt van ez az olasz munka a nemesi összeesküvésről, amelyet Drezdában és Milánóban adtak ki - már 1775-ben, négy évvel az összeesküvők kivégzése után! A 16. században elképesztően népszerű szerzőnek számított egy magyar prédikátor, Temesvári Pelbárt: két évtized alatt 18 kiadást ért meg a Mátyás udvarát, a humanistákat ostorozó beszédeinek és írásainak gyűjteménye - Velencétől Strasbourgig, Európa sok városában. 0 Hogyan mutatja be a tárlat, amit a magyarok adtak Európának? - A magyar szentek bemutatása mellett néhány kuriózummal próbáltam érzékeltetni: látható néhány külföldi kiadású tudományos dolgozat, a külföldön tanult magyarok munkái, akik bár idegen nyelven írtak, sohasem felejtették el jelezni: magyarok! Komoly közvetítőket adtunk a világpolitikának: a II. Rudolf császár követeként Perzsiában járt - a török elleni szövetség létrehozásán fáradozó - Keményi Kakas István ugyanúgy lejegyezte kalandos utazását, mint annak idején freisingi Ottó. Nem muzeális érték, de szegedi vonatkozása miatt kiállítottuk azt a Vasvárygyűjteményből származó dokumentumot, amely egy szegedi születésű '48-as szabadságharcos amerikai karrierjéről tanúskodik: Stahel Gyula tábornok lett kint, majd az Államok főkonzulja Japánban; itt látható egy 1879-ben keltezett konzuli jelentése. 0 Mit találnak a tárlókban, akik a ritka látványosságokat kedvelik? - Fantasztikus térképeket: a római úthálózatot mutató térképnek az eredetije valamikor i. sz. 330 és 360 között készült; ez a másolat 6,82 méter hosszú, Karacs Ferenc, kiváló térképmetsző munkája 1825ből. A 16.-18. századi atlaszokat azoknál a lapoknál nyitottuk ki, amelyek a korabeli Magyarországot és Erdélyt ábrázolják. A történeti munkákban is számos impozáns lap, rézmetszet található magyar történeti eseményekről. Sulyok Erzsébet Meddő meggyfák, szép sorban Faültetö a rókusi szögletben Bocsánatot kellene kérnem családomtól, ha teljes gyerekkoruk örök harcával most szegülnék szembe. Akkori udvarunkban volt a fal mellett egy kis sáv, mintakertnek rendezte be Erzsi néni, és jaj volt nekik, ha egy labda begurult a rózsák közé. Pedig a gyerek játékos, szerencsénkre, és a labda is mindig oda gurul, ahová nem kellene. Amikor most elkezdem mondani, hogy fölhívott régesrégi falubéli barátom. Magyar Levente, híres ökológus, és figyelmembe ajánlotta Simon Lajos bácsit, Rókus megrögzött fatelepítőjét, elsőnek mindjárt az udvarbéli gyerekek pokolba kívánói jutnak eszembe. Ne forduljatok el tőlem, gyerekek, inkább fölteszem minden régi kérdéseteket. Leginkább a fákon látszik, hogy öregszenek panelból rakott városrészeink. Haj, amikor még egyetlen fii - a Diófa - egész lakótelepet képes volt megjelölni! Hányszor elsirattuk, hogy nem tudtuk átvenni a szalagházakkal a finn példát. Akkori újságokból nyálcsorgatva olvastam, ott egy sor ház, egy sor erdő maradt a divat. Később láttam is tulajdon szemeimmel, hogy akár cipőkanállal is behúzták a régi fa mellé az új házat. Nálunk pedig? Erősebb a vonalzó, mint a fa, amelyből vétetett. Amerre a ceruza elhaladt mellette, mind halálra volt ítélve. Nálunk először jött a tarvágás, markolóval művelve, és sok-sok idő múlva kezdenek nőni az új fák. De csak azok, amelyeket ki nem tördeltek fiatal korukban. Lajos bácsi tizennégy éve jött Szegedre, Pestről. Gyerekkorának falusi faszeretetét őrizte meg, és elhozta onnan. Szomszédja mindig bíztatta, telepítsünk fát, de nem volt csemetéjük hozzá. Itt találva volt a lehetőség: meztelenül álltak a házak," hely bőven volt, és elültetni való fához is hozzá lehetett jutni. Nem pénzért, mert nyugdíjas em, •> -fi" ' MSÉK í éBL Magyar Levente és Simon Lajos Rókuson (Fotó: Somogyi Károlyné) bernek pénzéből van a legkevesebb, de ha fog egy ásót, az erdő széléről is kiáshatja, vadon. - Huszonkét meggyfa áll, szépen, sorban, de szerencsére mind meddő. 0 Atok inkább a meddőség, nem szerencse. - Nekünk szerencse. Három szem meggyért a gyerekek képesek letördelni mindet. 0 A barackfa is meddő? - Az terem, de azt nem tördelik le. Még zöld a gyümölcse, amikor leszedem. 0 Szemre szép ez a sarok, de túl közel sikeredett a fasor a falhoz. Beköszön az ág az ablakon. - Vannak, akik szidnak érte: mi az istennek ez a sok fa? Nem tudunk aludni hajnalban a madárcsicsergéstől. Levente, a bősz madarász, jóízűen nevet, és mondja, Lajos bácsi képes összesöpörni a körúton elhullajtott gabonát, hogy a verebeit etetni tudja. Nyájas igyekezet, mondom én, az élelmes veréb onnan is föl tudná szedni. Képes körülásni minden fa tövét, és minden konyhai hulladékból komposztot csinál. A pletyka szerint ha megállt valahol egy lovaskocsi, ment söprűvel és lapáttal, hogy az elhullajtott poszadékot fák trágyázására elhozza. Elfogytak a lovak, marad a komposzt. - A görbetörzsűt szeretem a legjobban. 0 Mert erdőben is abból van a legtöbb? - Az egyenes jobban irritálja a gyerekeket. Megfogják, kitörik. Én meg megyek utánuk, sínbe rakom, bekötözöm. Minden megrokkantott, de életre kötözött fát megmutat. Volt lehetősége, hogy gyakorolja a mentést, az biztos. Valahogy a kutyák is szeretik leginkább a fák kérgét lenyúzni, és ebben is segítenek a gyerekek is. 0 Álljunk meg, ember! Diófát látok? - Van az is. • Meddő? - Nem meddő. 0 Micsoda eltévelyedés ez? Fölmegy rá a gyerek! - Van más szempont is. A mai gyerek nem tudja, mi a dió. Hadd tanulja meg legalább. Ha kidobnak valahol néhány csemetét, Lajos bácsi a hóna alá csapja, és elhozza a rókusi szögletbe. Ha azért dobták ki, mert a gyökere semmirevaló volt, akkor is hozza, és addig öntözi, amíg életmagra nem kap. Faklinikának is mondhatnám, csupa szerencsétlen sorsú fa nevelkedik itten. Bokrok is, és a borostyánnak falra mászó változatát is itt látom a két ház napsütötte, fagyjárta végében. Városi kerttervezők nem végeznének szebb munkát. • És a hála? - Nézzen ide! Hülye Simon! Amikor megláttam, odahívtam a gyereket, aki kiírta. 0 Lett nemulass? - Csak azt mondtam neki, legalább szebben írtad volna! Ha apád meglátja, elszégyelli magát, olyan csúnya az írásod. Reggel és este szemlét tart. Ha törött fát lát, bekötözi, ha a kérgét nyúzzák, kombinészfnű festékkel bekeni. Nem állhatom meg, megkérdezem: 0 Soha nem akart kertet magának? - Minek? Itt van a kert a ház körül. Százhetven fa biztosan őrzi a keze nyomát. És tetjed a fertőzet, máshol is igyekeznek pótolni, amit a nadrágszíjmeghúzásos várostelepítés kénytelen volt elspórolni. Legalább azt a szűk átjárót, amit Bering-szorosnak neveznek néhányan, Simonszorosnak mondanám. Horváth Dezső • Washington (MTI) A Magyarország és Románia közötti nacionalista vita tipikus példája azoknak az etnikai konfliktusoknak, amelyek a kommunista rendszerek összeomlása után kerültek a felszínre: miközben ritkán öltenek erőszakos jelleget, abból a kezeihetetlennek tünö gyűlölködésből fakadnak, amelyet a történelem produkált a nemzeti és a nemzetiségi határok megváltoztatásával. Az alapszerződés aláírásával a két ország azonban most lehetőséget teremtett a viszály feloldására - vélekedett a New York Times. „Csapás az európai nacionalizmusra" című szerkesztőségi cikkében aláhúzta, hogy míg Nyugat-Európában kiszélesítik bázisukat a fajüldöző eszméket hirdető politikusok, addig Magyarországon és Romániában az etnikai kisebbségek támadása többé már nem eredményes eszköz a szavazatok gyűjtésére. A tekinté• A New York Times „európai" tanácsai Romániában enyhe az elnyomás? lyes amerikai napilap ugyanakkor megjegyezte, hogy a két országot a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozás vágya vezérelte az alapszerződés megkötésében, miután mindkettőjüket figyelmeztették, hogy a szomszédok közötti viszálykodás akadálya lehet a tagságnak. A New York Times aláhúzta azt is, hogy az etnikai feszültségtől eltekintve a két ország viszonya baráti, és fegyveres erőik közös kiképzési programot valósítanak meg. - Az új megállapodással megnyílik a lehetőség a gazdasági, környezetvédelmi és kulturális együttműködésre is. Ám ami kiváltképpen lényeges fejlemény, az az, hogy Románia megfogadta, hogy tiszteletben fogja tartani a kétmillió fős magyar kisebbség egyéni jogait, Magyarország pedig kinyilvánította, hogy nincs területi követelése Romániával szemben - írta a lap. Úgy vélekedett, hogy a romániai magyarsággal szembeni elnyomás enyhe, de a magyarokat nyugtalanítják és izgatják a nacionalista politikusok szóbeli támadásai és fenyegetései. Megemlítve, hogy a magyarság egyharmada az ország határain kívül él, a New York Times rámutatott, hogy noha az utóbbi budapesti kormányok közül egy sem támasztott területi igényt a szomszédos országokkal szemben, egyes nacionalista politikusok azonban tettek olyan kijelentéseket, amelyeket mások fenyegetésként értelmeztek. Utalt arra, hogy míg Antall József néhai kormányfő tizenötmillió magyar miniszterelnökének nevezte magát, addig Horn Gyula, amikor 1994-ben átvette a kormányzást, azt mondta, hogy ő csak tízmillió magyar miniszterelnöke. A lap kitért a magyar-szlovák alapszerződésre is, és úgy vélekedett, hogy a megállapodás bajban van. - A szlovák nacionalisták olyan törvényeket fogadtak el mostanában, amelyek hátrányosan sújtják a magyar kisebbséget. A magyarok pedig gyújtó hangú kijelentéseket tesznek a helyi autonómia szükségességéről - állapította meg a New York Times. Szerkesztőségi cikke szerint a Romániával született egyezménynek nagyobb esélye van a megvalósulásra: egyrészt a szerződés autonómiát kizáró záradékot tartalmaz, másrészt úgy tűnik, hogy Románia - Szlovákiától eltérően - erősen elkötelezett a jószomszédi kapcsolatok ápolása mellett. - A két országnak jóhiszeműen teljesítenie kell a szerződést, egyidejűleg kiterjesztenie a tolerancia gyakorlatát a még inkább elnyomott kisebbségekre, köztük a cigányokra is - írta az amerikai lap. Gázpalackok, ha robbannak A szegedi repülőtéren előbb benzint öntöttek a gázpalackok alá, majd meggyújtották a folyadékot, utána pedig a fizika törvényei szerint felrobbant az alumínium palack. Mindez tegnap délelőtt természetesen csak gyakorlat volt, amiből a szakemberek okultak. A különleges bemutató mindhárom résztvevője - az MMG Automatika Müvek, a Prímagáz Rt. és a tűzoltóság - fontos kapcsolatban van a gázpalackokkal. Az első fejleszti és gyártja őket, a második pb-gázzal tölti meg azokat, a harmadik pedig tűzesetnél megküzd „velük". „Ha egy tűzoltó mellett felrobban egy gázpalack, akkor már nem valószínű, hogy el tudja mesélni, mi történt" - magyarázza a szemléltetés egyik célját Benedek András, az MMG AM osztályvezetője, miközben munkatársaival éppen egy hosszú csövet szerelnek a háztartási gázpalackra. A 250 méteres vezeték másik végén ugyanis biztonságos távolságban egy nyomásmérőn szemlélik majd, hogy mi történik odabent. A gázpalackot egy kettévágott 200 literes hordóba állítják, s alátesznek egy személyautó felnit. Közben biztonságos távolba húzódunk, jönnek ugyanis a tűzoltók. Az „edénybe" benzint öntenek, egy hosszú fáklyával meggyújtják, gyorsan beugranak a tűzoltóautóba - gázt adnak és tűznek a közelből. A 11,5 kilós teli gázpalackot komótosan körbenyaldossák a lángok, s ahogy telnek a másodpercek, egyre növekszik a nyomás. A kezdeti 8 bárról 61 -re nő, s a hetedik perc végén bekövetkezik a detonáció. A felhasadó palack oldalán olyan gyorsan áramlik ki a gáz, hogy a tüzet is eloltja. A helyszínhez közeledve eldeformálódott alumínium és acéldarabokat látunk, a palack nemcsak hasadt, de repeszdarabok is leváltak belőle. „Mindez zárt helyen sokkal gyorsabban játszódik le, hiszen egy autóban vagy konyhában nem hűti szél a palackot" - figyelmeztet Csiszár Tamás tűzoltó alezredes, a megyei parancsnokság tűzoltási és kárelhárítási osztályvezetője. A gyakorlatot a lánglovagok mellett természetesen az algyői Prímagáz telep dolgozói is végignézik. Á bemutatón összesen 7 palackot robbantanak fel, a 11,5 kilós alumínium tárolók után jönnek a 23 kilósak, végül pedig két 23 kilogrammos acélpalack. A szakértők figyelmeztetnek, ezek jóval veszélyesebbek, hiszen nem hasadnak, hanem repeszekkel terítik be a környéket. Rövidesen meggyőződhetünk róla, az erős detonáció után füst és tűzgomba emelkedik, egy repesz pedig zúgva repül magasan, a közönség mellett jobbra, a szántóföldön csapódik be. Takács Viktor fíjirdetését feladhatja PV) személyesen ^/hétköznap 7-19 óráig Sajtóház, Stefánia 10. Telefax: 481-444 DÉLMAQYARORSZAQ KfT.