Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-18 / 244. szám

PÉNTEK, 1996. OKT. 18. RIPORT 5 • Amit az iskolák nem tudnak megadni Napközi, magán módra Bódi Györgyné egyike annak a Károm-négy szegedi pedagógusnak, akinek volt bátorsága belevágni a magánnapközibe. (Fotó: Gyenes Kálmán) • Tetőtérben kislakások, avagy... Mégsem oly' drága a panelcserép? Szeged belvárosában több száz új lakás férne még el a tetőterekben. (Fotó: Miskolczi Róbert) Bármelyik napközis pedagógus a megmondhatója, hogy nem véletlenül jut egy munkáját szerető állástalan általános iskolai tanár arra a gondolatra, hogy magánnapközit nyisson. Az iskolai napközik zsúfoltak, és a nagy létszám és a kötött program mellett a pedagógus bármennyire is szeretné - nem tud úgy foglalkozni a gyerekekkel, mint ahogyan azt a szülök elvárnák. Alábbi magánnapközis portrénk hőse Bódi Györgyné napközis tanár, aki idén februárban veszítette el az állását, és idén szeptemberben nyitotta meg napközijét a Gyertyámos utca egyik társasházának földszintjén. - A Rókus II. számú Általános Iskolában tanítottam, amikor februárban bekövetkezett az elbocsátáshullám. A mai napig is jó viszonyban vagyok a volt kollégákkal. Én ugyanis annak idején három évig kimaradtam a tanításból a saját gyerekem miatt, és csak hálás tudok lenni a Rókus Il-es iskola vezetésének, hogy aztán visszavettek kinevezett napközis tanárnak. Mindig nagyon szerettem napközisnek lenni. Amikor elveszítettem a munkámat, a férjemmel együtt elkezdtünk gondolkodni, hogyan tovább. 47 éves vagyok és úgy éreztem, nem tehetem meg, hogy iskoláknál próbálkozzam, egyszerűen azért, mert ebben a mai világban senkinek sem biztos a munkahelye, nekem pedig valami biztos pont kellett. Mivel nagyon szeretem a gyerekeket és nagyon szeretem ezt a munkát, ez az egy választásom maradt: a napközi. • A legtöbb pedagógus éppen azt tudja nehezen elképzelni, hogy elég bátorsága legyen a bármilyen rosszul fizetett, de biztosnak látszó iskolai munkahelyet egy vállalkozásért feladni - A férjem részéről már korábban is felmerült, hogy próbáljuk meg a magánnapközit, de őszintén mondom, tényleg nem volt bátorságom hozzá. Ám látva azt a bizonytalanságot, amely az iskolákban tapasztalható, rájöttem, hogy csak ez lehet a megoldás és ettől kezdve bíztam magamban. Eddig is szerettem dolgozni és eddig is szerettem a gyerekeket, ez adott bátorságot. 0 Mit várnak el a szülők egy magánnapközitől? - Ez a napközi remek helyen van, jó a közlekedés hozzá, és közel van több iskolához, még a két gyakorlóiskolához is. Látható, hogy csendes,- nyugodt környék a mienk és itt van egy belső zöld terület is, ahol ha jó idő van, a gyerekekkel játszani is lehet. A napközibe járó gyerekek általános iskolások; nekem van elsőtől negyedikig minden évfolyamról diákom, úgyhogy amikor az iskolai leckét tanuljuk, van úgy, hogy az elsős olvasástól a negyedikes matematikáig mindennel foglalkoznom kell, épp úgy, mint annak idején a klasszikus tanítóknak. Tulajdonképpen ez az, amit a szülők elvárnak tőlem, hiszen azt mondják, a gyereket moziba vagy sportolni ők is el tudják vinni, de arra, hogy a gyermek otthonos környezetben, pedagógusi felügyelet mellett csinálja meg a leckéjét, a 30-40 fős iskolai napközik alkalmatlanok. Itt viszont szépen felújított helyiségben kis csoportban foglalkozom a kicsikkel; ez nagy előny. • Mi a napirendjük? - Először a közeli iskolából áthozom a gyerekeket, akik nem tudnak egyedül eljönni, vagy akiket a szülők nem szívesen engednek el egyedül. Aztán minden attól függ, mennyi leckénk van. Vagy játékkal kezdünk, vagy leülünk tanulni, ez a leckétől függ. A lényeg az, hogy amikor a gyerek hazamegy, a szülőknek esetleg csak a kikérdezéssel kelljen foglalkozni, mert a többit már megtettük a napköziben. 0 Vagyis, amit nem tud megadni az iskola, azt a magánfoglalkozás biztosítja... - Ekkora iskolai csoportlétszám mellett a pedagógus biztosan nem tudja minőségileg ellenőrizni azt, amit a gyerekek tanultak. Én magamról tudom, hogy nekem legutóbb 17 elsős gyerekem volt, akikkel tényleg minőségi munkát lehetett végezni. Vagyis nemcsak meghallgattam őket, hanem arra is volt időm, hogy a leckéiket kijavítsam. De efölötti létszámoknál ezt már nem lehet megtenni, nem is csodálom, hogy a szülők kívánsága éppen az, amit az iskola nem tud megadni. P. J. Ma már alapigazságként elfogadhatjuk: a panel bizony nem a legesztétikusabb építészeti alkotás. Reményeink pedig így fogalmazódnak: ha már teleépítették vele az országot, s így Szegedet is, a világ haladtával majdcsak kitalálnak valamit az okosok arra, hogy valamennyire megszépüljön. S erre lehetne kiválóan alkalmas a panelcserép - vagyis az a technológia, amely tetőtéri lakásokkal varázsolná emberszabásúbbra a házgyárak tömegcikkeit. Ennyit a vágyról. Elmúlt hetünkön - az Építészet '96 kiállítás kapcsán - viszont éppen arról írhattunk, hogy az előzetes tanulmánytervek szerint bizony nem olcsó ez a megoldás sem. Nem is beszélve arról, hogy a szigorú építészeti szabványok miatt néhol szinte elképesztő plusz költséggel járna a panel cserepesítése. S jó magyar szokás szerint ily lehangoló információ után akár sutba is dobhatnánk paneles reményeinket. Ám ekkor kereste meg szerkesztőségünket éppen cikkünkre reagálva az OTP Ingatlan Rt. Csongrád Megyei Területi Igazgatóságnak vezetése, közölvén: szerintük csöppet sem ily lehangoló a panelcserép jövője, sőt... - Társaságunk olyan tömbház-rekonstrukciós program kidolgozásán fáradozik, amelynek szerves része lehet éppen a panel és egyéb blokkos házak tetőterének beépítése - fogadott a jó hírrel Körösi Tibor, területi igazgató-helyettes. - Miután az egykori önkormányzati lakások Szegeden is társasházzá alakultak át, egyértelművé vált, hogy ezek a közösségek mind a ház üzemeltetése, mind felújítása során szakavatott segítségre szorulnak. Az OTP Ingatlan Rt. ehhez nyújthat számukra megoldást, s eközben felajánljuk azt a szolgáltatásunkat is, hogy amennyiben igénylik, s a tulajdonosok 100 százaléka hozzájárul, mi tetőt húzunk a fejük fölé. 9 Igen ám, de éppen az a baj, hogy ez kerülne sokba? - Mármint kinek? Hiszen cégünk, amennyiben a társasház átengedi a tetőszintet, s így az OTP Ingatlan Rt. társtulajdonossá válik, ir); gyen és bérmentve építteti föl a tetőteret. A ház lakóinak haszna ebből az, hogy a jövőben nem kell beázástól tartaniuk, azonkívül új lakók beköltözésével kisebb lesz a rájuk eső fenntartási költségek hányada. S az sem utolsó szempont, hogy egy ilyen felsőszinti beépítéssel nő magának a háznak az értéke is. Társaságunk nyereségét pedig az adná, hogy az így elkészült lakásokat értékesítenénk. Mivel a megszépült épületek a városképen is csak javítanak, megítélésem szerint ez a megoldás mindenki számára csak előnyöket nyújt. 0 Az OTP Ingatlan Rt. ezek szerint máris kész arra, hogy belevágjon ebbe a programba. De milyen lakásokat képzeltek el a blokkházak tetejére, s hol? - A tízszintes épületek lakótéri beépítése valóban nem gazdaságos, bár mindenképp hasznos lehet - látván az örökös beázásokat -, hogy magastető fedje azokat az épületeket is. Az öt és négyszintes házaknál viszont már érdemes lakásokkal is kibélelni a tetőteret, bár az ötösök esetében egyedi engedélyezési eljárás is szükségeltetik a „lifthatár" túllépése miatt. Megítélésünk szerint most a kislakásokra van a legnagyobb igény, tehát főleg azokat terveztetnénk a tetőszinre. De az is járható út, hogy a legfelső szinten lakó számára alakítsunk ki kétszintes otthont. Ám az a tetőtérbeépítési program közelsem csak a lakótelepek arculatának átrajzolására alkalmas. Terveink szerint első lépcsőben éppen Szeged belvárosának tetőtereit „szabnánk" át, hiszen csupán a nagykörúton belül több száz ilyen otthon alakítható ki. Ezután következhetnének az úgynevezett téglablokkos épületek, amelyek tetején szívesebben vásárolnak lakást, mint mondjuk a panelokén. De természetesen a panelok sem maradnának ki ebből a sorból. 0 Oly szép ez a terv, hogy most már csak azt árulja el, mit tegyen az a lakóközösség, amelyik ilyen tetőre vágyik? - Különösebb feladatuk nincs, társaságunk már a közeljövőben megkeresi ajánlatával a társasházak lakóit. Csupán azt kérjük, hogy az ajánlatot alaposan mérlegelve alakítsák ki együttműködésüket a szerintünk mindenki számára hasznos cél érdekében. Bátyi Zoltán Kiállítás a képtárban Supka Magdolna művészettörténész írja Tenk László egyik festménye láttán: meghalni Korfuban lenne já, de élni itt kell, és Isten szabad ege alatt, hanyattfekve, akár ebben a magasranött, senkiföldje-fúben, és azon álmélkodni, hogy lám mennyire oltalmazó és meghitt az esti ablak fénye, és hogy az alkonyok is másképpen fájnak, ha itt búcsúzunk tőlük." Tenk László festőművész alkotásaiból ma délután fél 5-kor nyílik kiállítás a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában. Ha az ember Tenk László festményeinek dús és vonzó színharmóniáiba, motívumainak megejtő szépségébe és romantikájába úgy feledkezik bele, mint egy magával sodró szimfónikus zenemű hangjaiba, ellepi annak érzületi gazdagsága, és a belőle áradó spontán életöröm vallja a műítész. A gyors ráhangolódás fokról-fokra elmélyül bennünk, s rádöbbenünk, hogy ez az életöröm magában hordozza az éler elvesztésének egyre fenyegetőbb közelségét is. Tenk Lászlónak nincs olyan műve, amelyik ne viselné az elszakadások sajdulását, a búcsút a derűs nappaloktól, a sejtelmes éjszakáktól, az álmoktól, őszöktől, nyaraktól, halott emberek, régi tájak emlékétől, veszett illúzióktól és nem teljesült vágyaktól is, és egyáltalán minden széptől, ami valaha örökkétartónak, elronthatatlannak látszott. Festményei ettől az emlék-áthallástól többek, igazabbak a csak látványukkal elragadó képeknél, s ettől van az, hogy nyomott hagynak bennünk, mint egy elfeledettnek hitt, egykor kedves vers bölcsőringású sorai. Tenk László mindig egy-egy valóságos látvány vagy emlék egészéből metszi ki műveinek tárgyát. De hogy milyet, és mikor, ezt csak az inspiráció váratlan pillanatai döntik el. Az „Ember lámpással" című alkotásban például Tenk László bevonva a tér- és időképzeteinket, a szaglás-, az illatés hőérzékelésünket - néhány percnyi időrés alatt egyetlen kép hangulatába sűríti a gyorsan hűvösödő koraestét, az óceán illatát, a nagy víz hátterében öblösödő azúrkék és türkiz színű tágasságot. Sz. C. Sz. • Ma este M Örmény muzsikus a Sajtóházban • Munkatársunktól „Zenei csemegék" címmel új sorozat indul a Sajtóház Stefánia Klubjában. Az új sorozatban a különleges hangszeren, illetve hangszereken, felállásban vagy stílusban játszó muzsikusokat hallhat a közönség. A sorozat első vendége ma este 8 órakor mutatkozik be a klubban. Az örmény Dávid Yengibarian tangóharmónikás a népzenétől kezdve a klasszikus dallamokon át a sanzonokig, illetve a dzsesszig szinte mindent játszik. A „Zenei csemegék" állandó támogatója az Arc-Film Reklámügynökség. Folyószámla-értesítés. A munkáltatók minden évben megkapják az egészségbiztosítási pénztártól a folyószámla-egyenlegükről szóló értesítést. A dokumentumon a biztosítópénztár telefonszáma, valamint a mellékállomások számai is olvashatók - viszont sok érdeklődő pontatlanul tárcsázza a hívószámot, ezért többnyire magánlakások telefonkészülékei csörögnek. Bernáth Istvánná, a Csongrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztár folyószámlaosztályának vezetője arra kéri a számlaügyekben tudakozókat, hogy előbb a 487187-es központi számot hívják, s azután kérjék a 149, 150, vagy 151-es melléket. Ha nem így tesznek, „félrecsúszik" a hívás... Köszönet, gazirtásért. Bodó Zoltánná (498-784) nagyon hálás azért, hogy a Csaba és a Tabán utca közti gazos területet végre rendbehozzák. Hívónk szerint a gazirtásban jelentős része van Básthy Gábor alpolgármesternek, akitől személyesen is kérték a sok éve gondozatlan telek lekaszálását. csorog a l»<!t ti «!>•••!. Kedves olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat, ezen a héten ügyeletes újságíró munkatársunkkal, Nyilas Péterrel oszthatják meg. Munkanapokon reggel 8 és 10, vasárnap 14 és 15 között várjuk hívásaikat a 06-20432-663-as telefonszámon. Felhívjuk figyelmüket arra, hogy Szegedről is valamennyi számot tárcsázni kell. Elveszett tárgyakat kereső olvasóink tehetik közzé mondandójukat. olcsó hirdetésben Garay zongorázott. Kedden este a tévé kettes csatornáján lehetett látni a Molnár Dixieland zongoristája, Garay Márta születésnapja alkalmából készített műsort. Beker László olvasónk gratulál a művésznőnek, s örömmel hallgatta a remek muzsikát. Hívónk annak is örült, hogy a tévések ilyen színvonalas műsorral köszöntötték a népszerű billentyűst. Tb-kártya. Strausz Ferencné nevére szóló társadalombiztosítási kártyákat találtak a kábelgyár boltja előtt. A tulajdonos a Gogol utca 13. alatti Henry Kereskedelmi Kft.-nél kaphatja vissza a fontos dokumentumokat, reggel 8-tól délután fél ötig. Fűtéskiegészítés. Inkognitóját megőrző nyugdíjas olvasónk szerint a kisnyugdíjasoknak megígért fűtési díjkiegészítést csak azoknak szabadna odaadni, akik becsületesen ledolgozták a maguk 30-40 évét. Mert alacsony nyugdíja egy munkakerülőnek is lehet... Idősek napja. A Kálvária téri Idősek Klubja nevében Gyebnár Attiláné köszöni a kedd délutáni ünnepség támogatóinak és résztvevőinek (a Boross József utcai óvodásoknak, a Százszorszép Gyermekház jazz-balett csoportjának, s Kékes-Szabó Marietta csoportvezetőnek, valamint a Li^zt Ferenc Zeneművészeti Főiskola fúvóstriójának) a szép műsort. Sötét biciklisták. Vanyó Sándor (321-934) helyeselné, ha a rendőrök rendszeresen és szigorúan büntetnék a sötétedés után kivilágítatlanul karikázó kerékpárosokat, akik életveszélyt jelentenek önmaguk és a többi közlekedő számár^. Petőfitelepi telefonok. Egy Bujdosó György utcai olvasónk (aki nevét és címét is elárulta) türelmetlenül várja, mikor szólal meg az ő telefonja is, mert az utcában már szinte mindenki telefonálhat, csak ő nem. - A Déltáv Rt.-től megtudtuk, hogy a petőfitelepi vezeték nélküli telefonos rendszer tesztje október végéig tart, s folyamatosan kapcsolják be az új vonalakat. Hívónk azon kevesek egyike, akikhez még nem értek el; kérik hát őt, és azokat, akik eddig nem kerültek sorra, hogy néhány napig még legyenek türelemmel.