Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-16 / 242. szám

10 RIPORT SZERDA, 1996. OKT. 16. • Levesgyári capriccio Ipartelep a falu közepén? A fóliasátor után gyárudvar következik. (Fotó: Miskolczi Róbert) A tisztító jóga • Munkatársunktól A Szegedi Jóga a Min­dennapi Életben Társaság a jóga tisztftó gyakorlataiba avatja be az érdeklődőket ezen a hétvégén. Pénteken este hat órakor a Dugonics moziban a jóga kríjákról, vagyis ezekről a spreciális gyakorlatokról tartanak egy előadást, melyek segítségé­vel az orrot (neti), a gyom­rot (kundzsal krfja) és a bél­csatornákat tisztíthatják (bhaszti) ki. Szombaton és vasárnap pedig az emészt­őrendszer teljes átmosására (shanka prakshalan) nyílik lehetőség, miközben a jóga más területeivel is megis­merkedhetnek a résztvevők. (Zárójelben a szanszkrit ki­fejezések olvashatók.) Egészség­védő csoportok a Tabánban • Munkatársunktól A Tabán Családsegítő Közösségi Ház ismét indítja díjmentesen látogatható csoportfoglalkozásait Sze­geden. Október 22-ig a követke­ző csoportokba lehet jelent­kezni a 498-111 -es telefon­számon, vagy személyesen a Kereszttöltés, utca 13. alatt: autogéntréning felnőt­teknek, illetve 10-14 éves gyermekeknek, jógacsoport felnőtteknek, életreform klub. Oda a nyugalom, vé­ge a békés falunak - pa­naszkodnak Röszke la­kói, merthogy a telepü­lésen jelenlévő Knorr le­vesgyár óriási építke­zésbe fogott. Már elóre félnek attól, mi lesz, ha elkészül a nagy mü, s megindul az állandó ka­mionforgalom. A polgár­mester azonban nem aggódik, hiszen nem gyár, hanem csak rak­tár lesz a csarnok, s kü­lönben is, fontos, hogy a falu felének megélhetést biztosit a multinacionális élelmiszercég. El se lehetne hibázni a cí­met, Röszkén a Honfoglalás utcába befordulva, már messziről látszik az építke­zés. Dömperek és darusko­csik, úthengerek és buldóze­rek pöfögnek, a telek jobb oldalán egy családi házat építenek át, közepén pedig már áll az óriási betonváz ­lehet olyan 10 méter magas. Ami viszont rögtön feltűnik: nem ipartelepen vagyunk, hanem egy falusi utcácská­ban. A gyár mellett jobbra­balra magánházak, s a kes­keny út másik oldalán is ott­honok soijáznak. Fotósunk alig kattint ket­tőt az építkezés mellett, azonnal megjelenik egy pu­lóveres-inges úriember, tu­dakolván fényképezésünk okát. Megörülünk, végre egy illetékes. Ám bemutatkozá­sunkra csak egy zavartan el­hadart nevet kapunk felele­tül, valamint, hogy senki sem tud nyilatkozni, és az üzemvezető sincs itt. Továb­bi próbálkozás és faggatózás sem vezet eredményre, nem, nincs telefonszám, nincs név, s még a központ számát sem tudja megmondani. - Nem tudta, 0 a főnök, csak a vállalati jogásza nél­kül nem mer beszélni. Én sem tudom egyébként, hogy pontosan mi készül. - Szal­ma Ferencné is csak döb­benten nézi kapujából az építkezést. Háza pontosan szemben van a gyár bejára­tával. - Nem kaptunk semmi­féle értesítést, nyár óta folyik a munka, irtózatos a zaj és sorban repedeznek meg a házak. A szóbeszéd szerint raktár lesz, jobbra pedig ka­mionfordulót csinálnak. ­Majd mutatja az esztendeje készült friss fehér vakolást, mely szürke a kosztól. Vajon milyen lesz majd a kamio­nos forgalomtól? - Én is csak azt vettem észre, hogy egyik napról a másikra eltűntek a szomszé­daim. Összevásárolta a Knorr a telkeket, majd neki­látott a nagy építkezésnek ­Tóth Károly háza közvetle­nül a gyár szomszédságában áll, mindössze egy köznek nevezett szűk földutcácska választja el tőle. - Két nap alatt kellett ki­költöznöm, a gyár ugyanis csak úgy adta ide a pénzt, ha már nem lakom a házamban. - Bólogat Tóth Károly konyhájában a 78 esztendős Horváth Szilveszterné, aki­nek régen a hátsó barakk he­lyén lévő ház volt az ottho­na. - A falu központjának, nyugodt helynek számított valamikor ez a környék. Ré­gen csak a paprikafeldolgo­zónak volt itt egy csöndes te­lephelye. A levesgyár építke­zése miatt azonban nemcsak a zaj nőtt meg és fc falak re­pedeznek meg, de már a há­zamat se tudom eladni. Bo­lond lenne bárki egy gyár mellé jönni lakni - sorolja Tóth Károly. - A felesége­met nemrég műtötték, az or­vos nyugalmat és pozitív él­ményeket javasolt neki. Hál ezt most jól megkaptuk... - Én csak annyit mondok, hogy itt nem vesznek ben­nünket emberszámba sem. ­Száz Géza telke és háza egyenesn beékelődik az üzem területébe. Rögvest szemlélteti is: a konyhaabla­kon kinézve a gyárudvart látjuk, az ipari kamerát, s né­hány méterre vannak csak a szemeteskonténerek, meg a szemétprés. Majd a kert kö­vetkezik, ahol különös sző­lők élnek: a hosszú tövek, csak a föld fölött teremnek. - Az üzemet fegyveres őrök védik, de a munkások a drótkerítés fölött átnyúlva már teljeseit leszüretelték a termést - magyarázza meg a rejtélyt Száz Géza. - Nekem ajánlott ugyan pénzt a gyár, de kevesellettem a házért és a földért a 13 milliót. Szívélyesen fogad ben­nünket Magyari László, Röszke polgármestere is, akitől végre megtudjuk, mi készül a faluban: - A CPC Rt. modern nyersanyagraktárat épít, a régi helyett, valamint kiköl­tözteti ide az irodaházát Sze­gedről. Megértem, az építke­zés próbára teszi a lakók tü­relmét, de egy hónapon belül kész a raktár, s újra nyuga­lom lesz. - A kamionforgalom mel­lett? - Eddig füstölgő IFA-k jöttek, ezután négyóránként majd egy kamion. Szerintem jobb lesz tehát a helyzet. Az eredeti elképzelések egyéb­ként egy kétszer ekkor épü­letről szóltak, azonban a tu­lajdonos időközben úgy döntött, hogy Kecskemétre telepíti a készáruraktárat. Hátul is csak egy személy­gépkocsi-parkolót szeretné­nek építeni. Nem érhette egyébként váratlanul ez a lakókat, csak ők nem járnak el falugyűlésre. A szomszé­dokat egyébként kötelessé­günk szerint kiértesítettük. Ráadásul hozzá kell tennem, hogy nekünk nagyon fontos az üzem, hiszen Röszke la­kóinak a fele itt dolgozik, 260 embernek adnak mun­kát. S egy kis szemléltetés: a falon már megsárgult né­hány éve készített a rendezé­si terv, ám még mindig tisz­tán látszik, hogy a szóban­forgó rész ipari terület. A polgármester szerint ez csak régen számított központnak, ma már a község szélső ut­cája. A falu vezetője egyéb­ként is derűlátó, hiszen a la­kók és a gyár között megtör­tént az első egyeztető tár­gyalás, s a CPC Rt. termé­szetesen hajlandó megtéríte­ni az okozott károkat. Akárhogy szőjük azonban a szót, mindig a kommuni­kációs gondokhoz jutunk vissza, hiszen például hiába értesítette a hivatal a szom­szédokat - ők már nem azok, mert megvette a gyár a telküket. Furcsa, hogy a té­véreklámokba százmilliókat fektető cég, nem folytatott filléres minikampányt a falu­ban, vagy legalább egy táb­lát kitett volna az építkezé­sére, hogy mi készül ott. - Tudom, az embereknek az is különös, hogy régen szabadon bejárhattak a Pap­rika Rt. telephelyére, hasz­nálhatták a mázsát, ma meg fegyveres őrök védik a terü­letet. Dehát ez egy ilyen zár­kózott cég - mondja zárszóul a polgármester. - Higgye el, az évek alatt nem tudtunk egy garnitúra mezt sem ki­udvarolni a focicsapatunk­nak a Knorrtól. Takács Viktor Egy év Amerikában • Szeged-Toledo-Oregon A Györffy Viktor: - Hasznos volt a testvérvárosban eltöltött év. (Fotó: Nagy László) Hosszú útra kelt ta­valy augusztusban Györffy Viktor szegedi főiskolás: Szeged test­vérvárosába, Toledóba indult. Mint később kide­rült, annál is tovább ju­tott... De erről ő maga vallott a közelmúltban, hazatérése után. - Néhány évvel ezelőtt járt itt egy tanári küldöttség Toledóból, akkor megismer­tem néhány embert, s valaki felajánlotta, hogy próbáljam meg, tanulhatnék kint az Egyesült Államokban - a Lourdes College-ban. Akkor már angol szakos voltam a főiskolán. • AzJ követően? - Ismerósöm, Richárd Kozbial révén kaptam ösztön­díjat. Ez 1995-ben volt, már januárban megérkezett az ösztöndíj odaítéléséről szóló határozat. A gond ezután már „csak" a szállás kérdéséé volt. azt kellett megoldanom. Tavaly augusztusban utaztam ki, s addigra már elintézték, hogy egy másik ösztöndíj jó­voltából egy családnál lak­jam. Egy magyar származású család volt a vendéglátóm: Hunyor Josephéknél laktam Toledóban. • Ottani tanulmányaid? - Történelmet tanultam: minden félévben két történe­lemórát kellett felvennem, mindig az amerikai történel­met választottam. Ezenkívül: francia nyelvet, ökológiát, angol esszéfrást, pszichológi­át, meg egy olyan tantárgyat is például, hogy: lovaglás... • Amerikában kocsi nél­kül szinte lehetetlen köz­lekedni. Te hogyan jártál az iskolába? - Kaptam egy biciklit és azzal mentem mindennap az órákra. Mindössze 8 perc volt az iskola. Különben itt­hon is kerekezem. • Szeged testvérvárosá­ban igen élénk az ottani magyarok társadalmi éle­te. Te bekapcsolódtál-e valamiképpen a toledói magyarok klubéletébe? - Megérkezésem után, a tanítás kezdetéig, állandóan az ottani magyarokkal vol­tam: Bálint Erzsébet, a tole­dói testvérvárosi iroda igaz­gatóhelyettese, akivel még Szegeden megismerkedtem, nagyon sok embernek bemu­tatott. Elvittek több neves ki­rándulóhelyre, megismertet­tek a környezettel, de később is eljártam a rendezvényeikre, többnyire a Magyar Házba. • Hasznos volt a kint el­töltött egy év? - Mindenképpen. Főleg a nyelvtanulás szempontjából. • Toledón kívül eljutot­tál más vidékekre is. - Egyik kedvenc „terüle­tem", még itthonról, Oregon volt. Itthon már írtam róla egy szakdolgozatot, koráb­ban is voltak ott ismerőseim, s küldtek könyveket, anya­gokat, képeket. Amikor ki­mentem, akkor elhatároz­tam, hogy legalább az isme­rőseimet meglátogatom. Nem volt egyszerű. Bálint Erzsébet tanácsára beléptem egy Servas International ne­vű szervezetbe, amelynek a lényege, hogy a tagokat csa­ládoknál fogadják be néhány éjszakára. így azután öt álla­mon keresztül - összesen kétezerötszáz mérföld meg­tételével - jutottam el Ore­gonba. Június 10-én indul­tam, végigbuszoztam és re­pültem az említett távolsá­got, Oregonhoz közelítve pedig az ismerőseim jöttek értem és vittek el magukhoz. Csodálatos helyekre jutot­tam el ezen az úton és rend­kívül hasznos tapasztalatok­ra tettem szert. • Hogyan tovább? - A József Attila Tudo­mányegyetemen van ameri­kanisztika-szak. Azt szeret­ném még felvenni. • Szeged változott-e tá­volléted alatt? - Hogyne. Mivel én min­dig kerékpáron járok, azt vettem észre először. Már­mint, hogy új bicikliutakat építettek... Kisimre Ferenc // / TOYOTA CSÚCSMINŐSÉG ELÉRHETŐ ÁRON Megérkezett a Toyota Corolta Harmony! A Corotla Harmorty a Toyota megbízhatóságát és teljesítményét nyújtja Önnek fantasztikus áron: 1.990.000 Ft-ért már az Öné lehet. Sőt, a Corolla Harmony még ennél is töb­bet kínál! Oldalsó útközésvédelme és állítható, előfeszitővel ellátott biztonsági övei garantálják Ön és családja biztonságát, míg kényelmét - egyebek mellett ­a két hangszórós rádióelőkészítés és a digitális beépí­tett óra szolgálja. A Toyotánál akár már havi 6.746 Ft ötéves kamatmentes részletfizetés mellett boldog Corolla Harmony-tulajdonosnak érezheti magát! COROLLAJ4c dt-mttn y 1.990.000 3 ÉV VAGY 100.000 KM GARANCIA TOYOTA Bízhat a jelben • HÓD-AUTÓ KfT 6800 Hátatóvásárhely, kutasi a 12. Tel.: 06-82 541-628 • M0I.NÁK JÁNOS 6725 Szeged, Csern Mihály u. la Tel.: 06-62-511 -062

Next

/
Oldalképek
Tartalom