Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-16 / 242. szám

I. GAZDASÁGI MELLÉKLET SZERDA, 1996. OKT. 16. Kamarai krónika • Szegedpack - minden becsomagolva! Dobozolók jó formában Szorgos asszonykezek vágják, hajtogatják a dobozokat.. (Fotó: Karnok Csaba) Rozsda TyTÖzgazdászok, gazdaságpolitikusok biztosan kapás-lY bál dobálnák a számokat Ausztria és Magyarország mezőgazdaságáról. Történészek is bele tudnának szólni, mondván, jó sokáig hazánk volt a monarchia éléskamrája. Egészen a végéig. Magam egyik csoportosulásnak se vagyok tagja, a monarchia érdekében viszont fél szót se szólnék, ezért jámbor együgyűséggel csak nézelődöm egy kicsit. Említettem már, úgy jártunk át a szomszédba három napon át, hogy estére mindig hazajöttünk. Akár akarta az ember, akár nem, ha nyitva tartotta a szemét, látott. Mit is? Az őszt. Hetes esőben ugyan mit lehet látni ott és itt? A szomszéd rétje esőben is zöldebb? Nem először sütöm el, hogy a nagy rozsdatemetők szétrohhantásával sok kicsi rozsdatemető jött létre idehaza. A szövetkezeti nagy gépparkokat nevezte el így a csúfondáros beszéd, akkor még, amikor a virágzó mezőgazdaság pipacsvirágos búzatáblát jelentett, és akkora gaztengert, hogy a nyakig érő gyomban alig lehetett megtalálni a félaraszos kukoricát. A nagy megrázkódtatás visszahozta a pipacsot - de csak a határ innenső oldalára. Örült az itthoni gazda, ha a kárpótlási jegyért szétcincálhatta a géptelepeket is, de szemmel láthatóan nem sok öröme telik benne. Picinyke vasi udvarban akkora összehajtogatható talajtárcsát láthattam a mindig futó buszból, cipőkanállal leheteti ' behúzatni a kicsike udvarba. És ázott teljes terjedelmében. A házak szélnek leginkább kitett falát ideát is, odaát is palával borítják, hogy az eső ne verje le a vakolatot. Senki nem tartja számon, hol született az ötlet, de a praktikusság áthallás útján terjeszti ma is. Ugyanaz az eső itt is, ott is, miért ne védekeznének ellene ugyanúgy. Odaát azonban nem láttam ilyen böhömnagy gépeket, láttam viszont sok kicsit. Ugyanaz az eső viszont nem verte a kicsit. Födél volt mind fölött. Odaát nagyobb érték lenne a kicsi gép, mint itthon a nagy? Persze, ott nem herdáltak érte történelmi kárpótlási jegyekel. Mintha mi rozsdával szeretnénk a legjobb gépet is. Furksa ez a világ, ha ide-oda ugrálunk benne. Azelőtt roncsautók telepét leginkább csak a határon kívül láttunk, szinte varázsütésre elszaporodtak idehaza is. Könnyen tehették, „előkép" bőven volt, és maradt is. Rozsda hátán rozsda. Ja, és láttuk a házakat is. Haldokló rozoga parasztházakat itthon - egyiket-másikat már hóbortos múvészlelkek lakják -, és mintha vadonatúj lenne valamennyi otthon. Fogytán fogy nemzetünk ideát, odaát legföljebb frissen kőporozva fogyogat. Pedig csak egy vékony vonal választja el őket egymástól, ris a határállomás? Földig érő felhőben, áztató esőM2j ben is gyönyörűség. Nem nézni, tapasztalni. Azelőtt görcsöt kapott a határőr nyaka, úgy ugrált tekintete az útlevél fényképéről a kéznél lévő modellre, miközben fél szeme a körözöttek listáját vizslatta, most meg majdnem úgy megyünk át a határon, mintha ott se volna. És vissza is úgy jövünk. Három nap alatt hatszor. Fejlődni, lám, van, amiben tudunk. t • DM/DV információ • A CSMKIK TB Klubja első összejövetelét október 17én 14 órakor tartja a kamara II. emeleti rendezvénytermében (Tisza L. krt. 2-4.). A rendezvény előadója Dudás Józsefné, a Csongrád Megyei Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság igazgatója, témája a nyugdíjkorhatár 1997. évben várható változásai. • A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara október 21-én Román Információs Napot tart Hódmezővásárhelyen a volt Tiszti Klubban (Cukor u. 1.). A román piacra jutás lehetséges és ajánlott módjairól, a kereskedelmi vám és adószabályokról ad tájékoztatást Kónya László a Magyar köztársaság Bukaresti Nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa. A rendezvény keretén belül üzleti parnerkeresésre is lehetőség nyílik. • Október 21-én a Budapesti Indonéz Nagykövetség kereskedelmi tanácsosa Ade Petrano úr tart előadással egybekötött konzultációt Indonézia és Magyarország gazdasági kapcsolatáról, együttműködési lehetőségekről, a kirendeltség kereskedelemfejlesztő szolgáltatásairól a kamara rendezvénytermében. • A CSMKIK október 22-én 9 órai kezdettel logisztikai szakmai napot tart, melynek előadója dr. Kovács Zoltán, a Veszrpémi Műszaki Egyetem docense. A rendezvényen hallhatnak a logisztikai gyakorlati alkalmazásairól, illetve konzultációs lehetőséget biztosítunk az előadóval. • A kamara 1996. október 28-án 10 órai kezdettel Marketing Szakmai Napot rendez, ahol előadást tart Kondomé Tuskán Andrea értékesítési igazgató, a Sweet Point Édesipari vállalkozás marketint tevékenységéről, Niklai Péter, a Közterületi Reklámszövetség főtitkára a közterületi reklám szerepéről, illetve Havasi Zoltán a hat reklámügynökség témavezetője a szolgáltatásmarketingről. • A Kockázati tőke Magyarországon a témája a CSMKIK Hitelezési Fórumának október 29-én 10 órakor a kamara rendezvénytermében. Előadó Csuhaj V. Imre, a Magyar Befektetésig és Fejlesztési Bank ügyvezető igazgatója, illetve Németh Mihály a Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Kft. ügyvezetője. • A CSMKIK a KISOSZszal közös szervezésben Belkereskedelmi Fórumot tart október 30-án 9 órakor a kamarában. A rendezvényen a belkereskedelem aktuális problémáiról, a piac átrendezéséről, a kereskedelmi jogszabályok várható változásairól szólnak a téma szakértő előadói, többek között Vámos György, a Kereskedők Országos Szövetségének titkára, dr. Antallfy Gábor, a Kiskereskedők Országos Szövetségének főtitkára, Köncse Tamásné az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője, dr. Kiss István a Magyar Franchise Szövetség főtitkára és több jelentős franchise cég vezetője. • A kamara rendezvényei a CSMKIK regisztrált tagjainak ingyenesek. Jelentkezés és bővebb felvilágosítás kérhető a 321-512 és 321-343as telefonszámokon. „Van ebben az elfoglaltságban valami felemelő. Szórakoztatóbb, mint a kártya, érdekesebb, mint a sakk. Dobozolni a legjobb a világon... Egyszer talán eljön az idő, amikor rávehető lesz az egész emberiség. Minden nemzet más színű és más formájú dobozokat csinálhatna. Lehet, hogy más lesz az elnevezésük, de azért a doboz, doboz. És akkor az egész emberiség áldani fogja a nevünket, mondta az őrnagy." - Örkény István Tóték című kisregényének hangulatából csak a dobozok maradtak meg mára a szegedi Huszár utcában. A Szegedpack Kft. ügyvezető igazgatójának. Fehér Lajosnak szobája teli könyvekkel, de azért véletlenül se gondolja senki, itt minden dolgozónak kötelező irodalom a Tóték. - Valaha itt is kézzel gyártottuk a dobozokat, akár az Örkény kisregényben, ma viszont már Angliából hozott gépekkel vágjuk, ragasztjuk és kapcsozzuk össze a hullámpapírből készült dobozokat, a kapszulányi mérettől a két méteres csomagolóanyagig. Az 1959-ben szövetkezetként létrejött Huszár utcai műhely négy éve gazdasági társasággá alakult át. Nem volt nekik semmi bajuk a szövetkezéssel, csak éppen az idők szava mást diktált: - Egyszerűbb ez a forma, s mindenkinek annyi beleszólása van a közös dolgokba, amekkora tulajdonnal bír. És mégis csak ez alapján jó felemelgetni a kezünket. Felvetődött a harmincegy tulajdonosban, hogy külső • Budapest (MTI) A fogyasztási szövetkezetek, tovább bővítik a legnagyobb magyar szövetkezeti üzlethálózatot, a Coop üzletláncot. Várhatóan november l-jétől működik a kisüzleteket tömörítő Coop Mini, s jövőre alakul meg a legnagyobb áfész-üzletekből a Coop Maxi hálózat. Mindezt Bartus Pál, az ÁFEOSZ elnöke jelentette be egy budapesti sajtótájékoztatón. Elmondotta: a Coop-hálózat első egységei tavaly ősszel nyíltak meg. Akkor a közepes méretű boltokból alakítottak hálózatot. Az első lépcsőben 171 áfész 465 boltja csatlakozott a 200 és 800 négyzetméter közötti alapterületű üzleteket tömörítő lánchoz. Ezek múlt évi forgalma 25.2 milliárd forint befektetőt is keressenek, de az elmúlt négy évben boldogultak, akkor meg minek? - Az átalakulás ráadásul egyikünknek sem került egy fdlérjébe sem. Kiosztottuk a szövetkezeti üzletrészeket, s kicseréltük a portált a kapun, így lett sok kis tulajdonosa a cégnek. Az elmúlt évek igazolták, nem volt rossz lépés a váltás: a 20 milliós törzstőkéből 40 milliós vagyont gyarapítónak, a 70 milliós árbevételből 170 millióra tornászták fel magukat. - Tavaly futottuk a legjobb formánkat, az idén sajnos ránk köszöntött a recesszió, a 120-140 milliós bevételnek is örülhetünk majd az év végén. Mindezt mivel érik el? A Huszár utcai kis üzem, akár egy méretes szabóság: bejön a kuncsaft, megmutatja a portékát, amit be szeretne csomagolni. Ezután méretet vesznek az itt dolgozók és elkészítik. Mindig csak rendelésre dolgoznak: viszont a cipőtől a rotakapáig hullámvolt, az idén ennek több mint duplájára, 56 milliárd forintra számítanak. Jelenleg már ebben a hálózatban 200 áfész 727 boltja működik. A már kialakult, közepes méretű üzleteket tömörítő láncot egészíti ki a kis egységeket magába foglaló Coop Mini, és a nagy üzletekből létrejövő hálózat, a Coop Maxi. A mini üzletlánchoz tartozó boltok száma várhatóan meghaladja a 470-et, nettó árbevételük 7,5 milliárd forint körül alakul majd. A több mint 580 milliárd forintra tehető élelmiszerkiskereskedelmi forgalomból az áfészek 17,6 százalékkal részesednek. Összforgalmuk a múlt évben mintegy 150 milliárd forint volt, ennek az élelmiszerkereskedelem a 80 százalékát adta. Az idén 15 százalékos forgalomfelfutássai kalkulálnak. papírba csomagolnak bármit. - Havonta százezer négyzetméter hullámpapírt használnuk el, tavaly másfél millió négyzetméter papírt dolgoztunk fel. Mondják, nemcsak szegedi cégek keresik őket: a Medikémia mellett a Chinoin, a Levi's termékeinek készítenek többek között dobozokat, Dél-Magyarországon a legnagyobb menynyiségben. - Nálunk főleg gyűjtőcsomagolás készül, de tudomásul kellett vennünk, ebben is egyre igényesebbek a megrendelők: jó papírt kérnek, kifogástalan munkát várnak. Ritkán jön olyan vevő, akinek minden mindegy, csak becsomagoljuk az áruját. Bár akad munkájuk a Szegedpack szakembereinek, mégis azon sopánkodnak, a külföldi cégekkel nem vehetik fel a versenyt. Nem minőségben hitványabbak, az ár miatt nem tudnak a rajtkőre lépni. Az elmúlt években a papírárak szinte a csillagos • Budapest (MTI) Az utolsó fillérig beérkezett a társadalombiztosítás kasszájába az a 30 milliárd forint, amit járulékbehajtás címen terveztek a tb idei költségvetésében. A végrehajtási apparátus ezzel teljesítette a biztosító tervét - mondta az MTI-nek Berki Zolna. Az egészségbiztosító behajtási-végrehajtási főosztályvezetője szerint az idén még további 6-7 milliárd forintnyi tartozás beszedésére van reális esély. Kis és nagy cégektől, magánvállalkozásoktól és állami tulajdonú vállalatoktól egyaránt érkezett pénz, a behajtott összeg tőketartozást és kamatot egyformán magában foglal - mondta Berki Zolna. A tb 395 tagú szakértői gárdája a 30 milliárd beégig emelkedtek, s csak idén szelídültek meg kissé. - Gyakorlatban máris az ISO 9002-es szerint dolgozunk, de jövőre szeretnénk írásban is lefektetni minőségbiztosítási rendszerünket, így talán könnyebb lesz külföldi partnereket találnunk. Negyvenöt alkalmazottunk ugyanis egyelóre egy műszakban dolgozik. A kis Huszár utcai telek bejárat előtt csak aprócska tábla jelzi, odabenn lázas munka folyik. Talán még az Örkény-novella hősei is megirigyelhetnék: „Mégis, mint érdekességet meg kell említeni, hogy Tóth Lajos váratlanul kedvet kapott a dobozhajtogatáshoz. Ezt a muszájmunkát olyan ambícióval kezdte csinálni, hogy hamarosan az ő dobozai sikerültek a legjobban. - Ki hitte volna? - csóválta fejét az őrnagy. - Látod, édes jó Lajosom - tette hozzá Mariska. - Egy kis jóakarattal csodál lehel művelni." Rafai Gábor szedése érdekében az olyan kényszerítő megoldásoktól sem riadt vissza, mint az inkasszó, az ingóság- és ingatlanfoglalás, illetve az árverezés. Mindezekkel a jövőben is élni kíván a biztosító, amelynek főosztályvezetője úgy látja: nagy valószínűséggel azt a plusz hatmilliárd forintot is be tudják majd hajtani, amennyivel a tb pótköltségvetési tervezetében a Pénzügyminisztérium megemelte a 30 milliárdos előirányzatot. Arról, hogy az ezen felül előirányzott 24 milliárd forintos rendkívüli járulékbehajtási terv - amely a pótköltségvetésben 7 milliárdra zsugorodott - mennyire reális, Berki Zolna csak annyit mondott: a végrehajtók minden tőlük telhetőt megtesznek. Építés • Budapest (MTI) Magyarországon jelenleg 140 ezren dolgoznak az építőiparban, ezen felül mintegy 3040 ezren vállalnak munkát feketén. A tavalyi első félévhez képest az idén az év elsó hat hónapjában a termelékenység 41 százalékkal növekedett. Miután ekkora tartalék nem volt az ágazatban, nyilvánvaló, hogy a fekete-fogialkoztatás tovább nevekedett - mondta az Építő-, Faés Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége és a Friedrich Ebért Alapítvány szervezésében rendezett szakmai konferencián Nagymihály János, a szakszervezeti szövetség elnöke. A tanácskozáson elsősorban a magyar-román feketegazdaság összefonódását vitatták meg. Megállapították, hogy a feketefoglalkozatás és munkavállalás nemcsak egy iparág belső gondja, hanem országhatárokat átívelő problémakör. Éppen ezért az ellene feketén való fellépés is megkívánja az országok közötti együttműködést. Megállapodás született arról, hogy a feketegazdaság ellen közösen lépnek fel a budapesti és a temesvári érdekképviseletek, s tapasztalatcseréket szerveznek más országok szakértőivel is. Együttműködnek a civil szervezetekkel, valamint a kormányzati hivatalokkal. A tanácskozás résztvevői állásfoglalást fogalmaztak meg. A jelenség elleni fellépésben elsődleges szerepe az államnak van. Fő feladata a megfelelő jogalkotás, a jogharmonizáció, az adórendszer korszerűsítése, a munkabéreket terhelő járulékok csökkentése, a szociális biztonság javítása. Fontos továbbá az ellenőrzés hatékonyságának növelése, rendszeressé tétele és a megfelelő mértékű szankcionálás. A szakszervezetek megerősítették azt az álláspontjukat, hogy államközi szinten is közös fellépésre van szükség, ezen belül a szakszervezetek helyzetfeltáró és kontrolláló tevékenységére. Bővítik a Coopot Behajtott milliók