Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-16 / 242. szám

SZERDA, 1996. OKT. 16. SZEGED 5 Szegedi Nyomda: várják az árverést Felszámolni addig kell, amíg lehet, hiszen a felszá­molóknak addig jár a díja­zás, amíg tart az ügy. Ha si­etnek, önmagukat rövidítik meg. Ki képes kiszámolni, hogy ilyen alapon száz forint egyéni haszonra hány száz, vagy éppen hány ezer forint „közvagyoni kár" jut? A Szegedi Nyomda fel­számolását januárig kell be­fejezni, a felszámolóknak addig cseng a kassza. A leg­utóbbi, szeptember 26-án tartott árverés eredményte­len volt: a felszámoló, dr. Munz Károly ügyvéd megbí­zottja, dr. Ollé György ele­ve olyan meghatalmazással érkezett, amely őt csak arra jogosította, hogy bejelentse az árverés eredménytelenné nyilvánítását. A nyugtalan ügyfelek, akik azt hitték, hogy történni fog valami, hiányolták Munz ügyvédet. Az elszántabbak még azt is bejelentették, akár ott is al­szanak, de megvárják az el­foglalt Munz doktort, ő azonban kizárólag meghatal­mazottján keresztül érintke­zett velük. Most mindnyájan váiják a következő árverést. Egyelőre nem tudni hát, mi lesz a Szegedi Nyomda sorsa. Talán még a város is vágyik rá, hogy megvegye a nyomda Fekete sas utcai in­gatlanát? Ha van ilyen Du­na-Tisza közi regionális be­fektetési és fejlesztési elkép­zelés, tud-e róla a közgyűlés, vagy megkerülésével gyor­sul az ügylet? Ahogy ez a Vektor esetében is történt. Z. M. • Összenő a vasút a kikötővel Lesz helye a vektoros pénznek Szeged végre kihasz­nálhatja kedvező földraj­zi adottságait: itt folyik a Tisza, halad át a városon az E75-ös európai út, jó a vasúti közlekedés és van egy repülőtere is. Emellett Szeged a szó ezúttal pozitív értelmé­ben a Balkán kapuja. Vagyis minden amellett szól, hogy a hazai váro­sok közül az elsők kö­zött fejlesszék logisztikai központtá. A tervekről tárgyalt tegnap Szege­den Básthy Gábor alpol­gármesterrel dr. Csaba Attila, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium főtanácsosa. Logisztika ügyben 1995 elején gyorsultak föl az ese­mények. A Közlekedéstudo­mányi Intézet Rt. vezetésével elkészült a magyar logiszti­kai központok létesítésének koncepciója, amelyet a KHVM elfogadott, országos szintű támogatása érdekében pedig kormányhatározatot hozott. A tanulmány olyannyira jónak tartotta a város adottságait, hogy a KHVM az első menetben a tervezett kilenc közül négy központnak javasol kormány­támogatást. Ezek: Dél-Pest, Székesfehérvár, Szolnok és - Szeged. A következő lépésben megszületett a szegedi ön­kormányzat, a MÁV Rt. Sze­gedi Üzletigazgatóság, vala­mint a Tisza Volán Rt. együttműködési szándéknyi­latkozata a Szegedi Logiszti­kai Központ létesítésére. Majd a három elkötelezett fél megvalósfthatósági tanul­mányt rendelt a Közlekedés­tudományi Intézettől. A júniusban elkészült munka nem zöldmezős beru­házást képzel el, hanem leír­ja: a hangsúly a már meglévő létesítmények hasznosításán van. Ezek: a Tisza pályaud­var, a medencés kikötő, a kiskundorozsmai vasútállo­másnál működő RO-LA ter­minál, valamint a repülőtér. De a fejlesztés alapja egyér­telműen a Tisza pályaudvar és a közeli kikötő, hiszen a legközelebb találhatók egy­máshoz, a jövőben pedig akár „össze is nőhetnek". Ennyi történt a tegnapi tárgyalásig. Dr. Csaba Attila kérdéseinkre válaszolva el­mondta, a logisztikai közpon­tok kormánytámogatásban részesülnek, amelynek össze­ge - a kombinált szállítás­nak és a kikötőknek járó pén­zekkel együtt - elérheti az 1,5 milliárd forintot. A tegna­pi tanácskozáson egyértelmű­vé vált: a MÁV, a Volán és az önkormányzat szándékai komolyak, nem változtak. Básthy Gábor hozzátette: az alapítók - kiegészülve a megyei önkormányzattal és a Duna-Tisza Regionális Fej­lesztési Társasággal - el­őször gazdasági társaságot (valószínűleg kft.-t vagy kht.-t) szerveznek a fejlesz­tésre, amely meghatározza a prioritásokat és beadhatja a pályázatot a költségvetési pénzek elnyerésére. Majd az üzemeltetésre egy másik tár­saság jöhet létre külső beru­házók, vállalkozók bevonásá­val, amely viszont már egy­értelműen nyereségérdekelt lesz. Szeged hasznot húzhat a logisztikai központból, hiszen általa közérdekeket szolgáló fejlesztések is megvalósulhat­nak. A beruházásokra fordít­ják az „elhíresült" ÁPV Rt.­pénz is - mondta befejezé­sül Básthy Gábor. Fakete Klára Légúti fertőzések • Munkatársunktól Immunbioterápia a gyer­mekgyógyászatban címmel rendez szimpóziumot az OM Laboratories LTD. Geneva­Switzerland holnap, csü­törtökön a Százszorszép Gyermekházban. A délelőtt 10 óra 30-kor kezdődő tudományos ülésen a gyermekkori légúti fertő­zések sajátosságairól és im­munológiai hátteréről, az al­lergiás betegségek és más légzőszervi kórképek kap­csolatáról hangzanak el elő­adások. Szó lesz a légúti fertőzé­sek megelőzésének lehetősé­geiről az asztmás gyerme­keknél, e fertőzések megelő­zésének anyagi vonatkozása­iról, valamint a légúti fertő­zések elsődleges prevenció­jának lehetőségeiről a gyer­mekközösségekben. • Több mint ezer adag felesleg volt Influenzatámadás előtt Az ingyenes oltóanyag a 60 év felettiekre vár. (Fotó: Somogyi Károlyné) Az influenza jelenleg a legnagyobb számban előforduló fertőző beteg­ség, amelyben az elmúlt évek számadatait szerint sokan belehaltak. Kivált a 60 éven felülieket és a krónikus betegségben szenvedőket veszélyezte­ti tragikus végkifejlettel, a gyermekek és az egészséges felnóttko­rosztály viszonylag gyor­san felépül e betegség­bál. A tavaly év elején lezaj­lott influenzajárvány 10 hete alatt összesen 107-en haltak meg az influenza okozta szö­vődményben, valamennyien 60 éven felüliek voltak, s kö­zülük egy sem kapott influ­enza elleni védőoltást. A nemzetközi és hazai tapasz­talatok azt igazolják, hogy a védőoltásban részesülők 70 százaléka* nem betegszik meg, illetve azok, akik az ol­tás ellenére is megkapják az influenzát, enyhébb tünetek­kel vészelik át a betegséget. A kormány október elején úgy határozott, hogy az influ­enza elleni oltóanyag beszer­zésére a Népjóléti Minisztéri­um számára pótlólag enged­élyez 100 millió forintot az ez évi költségvetés általános tartaléka terhére. Ebből az összegből 200 ezer oltóanya­got lehet biztosítani ingyen az egészségügyi intézmé­nyekben és a szociális intéze­tekben élő 60 éven felüli idős emberek védelmére. A kormáynyszóvivői iro­da jelentése kapcsán arra voltunk kíváncsiak, hogy Csongrád megyében mire le­het számítani az ingyenes ol­tóanyag mennyiségét illető­en. A Csongrád Megyei ÁNTSZ járványügyi osztá­lyának vezetője, dr. Király Klára legutóbbi szakmai tá­jékoztatáson kapott informá­ciója szerint Csongrád me­gye a tavalyinál valamivel kevesebb oltóanyagot kap ugyan, de az influenza meg­előzésére, a térítésmentes ol­tásra az idén is lehetőség lesz. - Csongrád megye tavaly 13 ezer 850 adag „Á" és a 10 ezer 100 adag „B" vakcinát kapott. Az A-ból több mint ezer adag, míg a B-ből vala­mivel több mint száz adag vakcina maradt - tájékozta­tott az ÁNTSZ osztályveze­tője. - Tavaly a 60 éven felü­liek többsége nem vette igénybe az ingyenes védőol­tást, ami nem annyira az ő rovásukra, sokkal inkább a kezelőorvosaik számlájára (randó, hiszen az orvosok nem mindegyike htvja fel a figyelmet az ingyenes védő­oltás lehetőségére. A megyében tavaly össze­sen 22 ezer 382 influenzás beteget regisztráltak, közü­lük 2413 volt a 60 éven felü­li. Az influenza szövődmé­nyei miatt fokozottan veszé­lyeztetettek ingyen kapják a védőoltást az idén is. E rizi­kócsoportba tartoznak a 60 éven felüliek, a szociális ott­honokban, idősek otthoná­ban vagy egészségügyi intéz­ményben tartósan ápolt em­berek, továbbá az idült sztv, keringési, légzőszervi, anyag­csere betegségben szenve­dők, a szalicilát kezelésben részesülő gyermekek és ser­dülők, az egészségügyi intéz­mények és a szociális intéz­mények dolgozói. Akik nem tartoznak a felsoroltak közé, azok gyógyszertárakban vá­sárolhatnak influenza elleni oltóanyagot. Az influenza elleni védő­oltásokat ajánlatos minél ko­rábban, tehát a járványidő­szak előtt felvenni. Térítés­mentes oltást november má­sodik felétől kérhetnek az er­re jogosultak háziorvosuktól, akik betegeik számára az ÁNTSZ városi intézetétől igényelhetik az oltóanyagot. K. K. • Október 23-án avatják fel Kalmár Márton müvét Szobor a szegedi mártírról Vasárnap késő este érkezett meg Karcagról Szegedre, Kalmár Már­ton szobrászművész Nyíl utcai műtermébe Kováts József mellszobrának nyers bronzöntvénye. Már csak a cizellálás és a patinázás van hátra ­tudtuk meg tegnap a szobrászművésztől, aki­vel ötvenhatos emlékei­ről és a plasztika szüle­téséről beszélgettünk. - A forradalom kitörése­kor a nagybecskereki roko­noknál voltunk édesanyám­mal és a testvéreimmel, ahol különböző rémhírek kaptak szárnyra - meséli Kalmár Márton. - Azt terjesztették ugyanis egyebek mellett, hogy Szegedet rommá lőt­ték, s a halottak száma több százra tehető. Édesapám megnyugtatott bennünket te­lefonon, közölte, mehetünk. November elején, amikor mások igyekeztek elhagyni az országot, mi tehervonatra szálltunk, és hazautaztunk Szegedre. Akkor még csak tízéves voltam, de éreztem a feszültséget. Hallottam az orosz tankok dübörgését, s bevallom, a félelemtől a paplan alá bújtam. 0 Mikor kereste meg önt az Egyesült Államokban élő hazánkfia, Pető Fe­renc? - Két esztendővel ezelőtt. Pető közölte, hogy szobrot szeretne állítani a forrada­lom negyvenedik évforduló­jára egykori harcostársának, a szegedi mártírnak, Kováts Józsefnek. Elmondta, hogy az ügyben beszélt a megye, a város, illetve az egyetem vezetőivel, akik mind erköl­csileg, mind anyagilag támo­gatásukról biztosították. • Hogyan kapott képet Kováts Józsefről? - A tervezés időszakában Pető Ferenc nagyon sokat mesélt Kovátsról. Elmondta, milyen ember volt lelkileg és fizikailag. Ezekből a tör­ténetekből megtudtam, hogy Kováts József, akit harminc­két évesen végeztek ki, vég­sőkig kiállt az eszméi mel­lett. Ütötték-verték a börtön­ben, de ő soha nem tört meg. Szuggesztív ember volt; aki rendkívüli módon tudott szó­nokolni. A karaktert és az eszmeiséget együtt próbál­tam a szoborba rejteni. A plasztikus megfogalmazás­ban a testtartásra, a fej állá­sára helyeztem a hangsúlyt. • Érték-e amiatt táma­dások, hogy önt kérték fel a szobor elkészítésé­re? - Néhány hónappal ez­előtt Pető Ferenc felhívott az Egyesült Államokból, s el­mondta: megkérdezte tőle valaki telefonon, hogy miért egy kommunistával csinál­tatja Kováts József szobrát. Ez a valaki ajánlott Petőnek egy szegedi szobrászmű­vészt, aki egyrészt nem kompromittálódott az elmúlt rendszerben, másrészt ol­csóbban végezné el a mun­kát. Közöltem Petővel, s közlöm mindenkivel, az is­meretlen telefonálóval is, hogy soha életemben nem voltam egyetlen pártnak sem a tagja. Úgy gondolom, azért támadtak meg, mert annak idején véleményt nyilvání­tottam az István király körüli szoborállítás ügyében. Hi­szem és vallom, hogy a mű­vésznek a végtelennel kell kapcsolatban lennie, hiszen csak akkor szabad. • Ön tudós- és művész­portréiról híres. Ez az el­ső politikai töltésű alko­tása? - Nem, hiszen készítet­tem már szobrot a spanyol polgárháborúban elesett sze­gedi cipészmesterről, Gera Sándorról, illetve a KALOT­mozgalom egyik alapítójá­ról, Kerkai Jenőről, aki egyébként hasonló sorsú em­ber volt, mint Kováts József. Szabó C. Szilárd • Közéleti Kávéház Egyetemisták '56-ban • Munkatársunktól Csütörtökön este 6 órakor a Virág cukrász­dában a Közéleti Kávé­ház keretében a MEF­HESZ (Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egységes Szövetsége) megalakulásának negy­venedik évfordulója al­kalmából rendeznek be­szélgetést. Ha az 1956-os forradalom és szabadságharc történetét felidéző, elemző szakiroda­lom bármelyik alkotását néz­zük, abban elengedhetetlenül ott szerepel a MEFHESZ szegedi eseménytörténete. S ez nem véletlen! A szegedi egyetemisták által megalakí­tott független szervezet: szö­vetség az első igazán ko­moly jele a Rákosi-rendszer bomlásának, az egypárti dik­tatúra létjogosultsága meg­kérdőjelezésének. A csütörtök estére meghí­vott beszélgetőpartnerek el­sőrangú tanúi az események­nek. Kiss Tamás és Tóth Im­re, akkori másodéves jog­hallgatóként személyesen vettek részt a MEFHESZ 1956. október 16-i megala­kításának előkészítésében. Kiss Tamás, a szervezet ve­zetőjeként, Tóth Imre pedig vezetőségi tagként vett részt az elnökségi üléseken a szer­vezeti szabályzat és a prog­ram megalkotásában. A visszaemlékezők a MEF­HESZ belső életéről és cél­járól vallanak. Az est vendé­ge lesz még a volt egyetemi docens, DISZ (Dolgozó Ifjú­ság Szövetsége) képviselő, Bohó Róbert, aki a budapesti Petőfi Kör aktivistájaként je­lentős szerepet vállalt magá­ra az események forgatagá­ban, és jelen volt a MEF­HESZ egyik ülésén. Az est házigazdája: Szrenka Éva történész. • Ma este 6 órakor a Virág cukrászdában Sajgó Sza­bolcs jezsuita szerzetes lesz a Közéleti kávéház vendége. Az est házigazdája: Benyik György, a Hittudományi Fő­iskola professzora. Nagy választékban oötMi^ Címünk: Szőregi Virág­Dísznövény ÁRÉSZ 6771 Szeged, Hősök tere 5. Nyitva: hétfőtől péntekig 7-16 óráig. Szombaton: 8-12 óráig. .( Hirdetését feladhatja |fí v\ személyesen nCő hétköznap 7-19 óráig Sajtóház, Stefánia 10. Telefax: 481-444 DÉLMAGYARORSZÁG KFT.

Next

/
Oldalképek
Tartalom