Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-15 / 241. szám

KEDD, 1996. OKT. 15. BELFÖLD 7 (R)iigyfakadás A

szegedi Vektorgate-ügy - „bimbózó demokráciánk azóta jócskán szárba szökkent vadhajtása" - valóban rügyfakadáskor pattant ki, valamikor a tavasz elején. Lapunk hasábjain sorjáztak az egész antidemokratikus eljárást elmarasztaló, s magát az egyezség sikeres voltát megkérdőjelező cikkek; a polgármester egyik nap azt mondta, nem is tudott arról, hogy milliárdos szerződést kötött a helyettese, a másik nap meg azt nyilatkozta: persze, áldását adta az egészre, csak bevallani nem lett volna praktikus ill. politikus. Az ügyet felgöngyölíteni akkor mégsem sikerült, s mint utólag kiderült, egész egyszerűen azért nem, mert ez egyik számottevő „helyi hatalmi tényezőnek" sem állott érdekében. Azoknak sem, akik a nyilvánosság előtt fortissimo hallatták hangjukat. Most merőben más a helyzet. Budapesten már belátták, hogy a Tocsik-ügy nem csupán a kormánypártoknak árthat (s bár az SZDSZ ügyesen lavíroz, világos, hogy felelőssége pontosan ugyanakkora, mint a vezető kormánypárté, hisz' egy a csolnak), de általában a politikai elitet teheti végképp lehetetlenné. Mert a választópolgárok jelenlegi undora oda vezethet, hogy üresen tátongnak anno '98-ban, vagy hamarabb a szavazófülkék, s a ténylegesen szélsőséges csoportok csekély számú hívei döntenek majd - mindannyiunkról Nem véletlen, hogy a Legfőbb Ügyész helyettese is társadalmi veszélyességével indokolta a Tocsik-ügy kiemelt kezelését, leszögezve, hogy a nyolcszázmilliós tétel okán egyébiránt csak a közepes kategória alsó sávjába sorolná. rtközJben Szeged kivár. „Fekteti" az ügyet. A polgárHi mester, aki máskor ostorcsattogtatás közepette terelte az ülésterembe képviselőtársait, most ügyesen kivárta azt a pillanatot, amikor határozatképtelen a testület. (Bármely matematikatanár képes egy másodperc alatt, egy pillantással megállapítani, hányan lógnak az osztályból, s azt is, hogy a jelenlévők közül ki aktív.) Ülés bezár, Vektorgate pihen, a mester utazgat. Rügyfakadásig meg úgyis új ügyek jönnek; emez pedig hátha elfelejtődik addig. Sandi István • A tények mentén: ellentmondások Ki, mikor, mit tud(ott)? •Rt tu* MHMMRP A polgármester csodálkozva nézett az alpolgármesterre: Vajon mit írt alá a kolléga? (Fotó: Nagy László) Nem mindenki pancser • Munkatársunktól Az önkormányzatok többségét jelentős kár érte az állami vagyonkezelő szervezet jogszerűtlen magatartása miatt. Debrecenben a Vektor Rt. 15 százalékos sikerdíjat és 2 százalékos költségtérítést, vagyis 110 millió forintot kért és kapott az önkormányzattól. Ugyanez a „pénzbehajtó" Pécsett 13,5 százalékos sikerdíjjal csaknem 100 millió forintot „kaszált". Sopronban 15 százalékos sikerdíjért dolgozott a Vektor Rt.: a város 350 millió forintos követelésével szemben 800 millió forintot szedett ki az állam zsebéből, a maga hasznára is. Győr a többi önkormányzattól eltérően külön úton jár. Kiindulópontjuk, hogy a 1991-94 között a kormány megkárosította az önkormányzatokat. Győr 28 cég esetében 1 milliárd 410 millió forint értékű részvénytől vagy készpénztől A Tocsik-ügy újabb fordulataként felmerült egy jogi kifejezés: „zugírászat". Kevesen tudják, mit jelent, s nem is gyakran előforduló tényállás. Nos, a zugírászatot a következőképpen határozza meg a Büntető Törvénykönyv 248. §-a: „Aki jogosulatlanul más részére üzletszerűen beadványt, vagy okiratot szerkeszt, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő." A törvényi indoklás kiemeli, hogy ebben az esetben a jogban járatlan személyek érdekeit védi a jogalkotó. Rögtön hozzá kell azonban tenni, hogy a zugfrászat megvalósítása különböző személyek, szervek beadvány* és okiratszerkesztési jogosultságát sérti. Egyúttal védi a a szakszerű és az igazesett volna el. Az önkormányzat pert indított. Az első három legnagyobb „falatot" jelentő ügyben a Vektor Rt. képviselte a várost. Be is hajtott 1 milliárd 181 millió forintot. Ráadásul - a többi önkormányzattól hallott 1015-20 százalékhoz képest .jelképes", 1, azaz egyszázalékos sikerdíjért. Am a polgármester egy kijelentése miatt a Vektor „megsértődött", s felfüggeszette az együttműködést. Azóta 25 peres ügyben 3 százalékos sikerdíjért helyi ügyvédek, s egy fővárosi ügyvédi iroda képviseli Győr érdekeit. A dunántúli várost elkerülte a Tocsik-botrány. Ám a Vektorral való szakítás óta egyetlen peres ügy se zárult le, vagyis nem nyílt újabb pénzforrás. A város ki nem elégített pénzigénye: 300 millió forint. Győr önkormányzata nem volt pancser. ságszolgáltatás elveinek megfelelő tevékenységet is, az eljárások zavartalan lebonyolítását. Ugyanakkor elítéli és szankcionálja a jogalkotó a meg nem engedett módon való jövedelemszerzést. Ezt a bűncselekményt elvileg bárki elkövetheti, nem feltétel tehát, hogy a zugíró valamilyen képzettség, képesítés birtokában legyen. Hogy pontosabbak legyünk: aki jogosult a megjelölt tevékenységre, az nem lehet vétkes a zugírászatban. A bűncselekmény fontos eleme, hogy üzletszerűen, vagyis rendszeres haszonszerzésre törekedve kövessék el. A szándékos elkövetés is feltétel: a zugírónak tudnia kell,, hogy más részére beadványt készít, de arra nincsen jogosultsága, s ezért a tevékenységért ellenszolgáltatásban részesül. A. L. • Munkatársunktól Amikor a botrány kipattant, még friss márciusi szellők fújdogáltak, s Szalay polgármester csodálkozva nézett Básthy alpolgármesterre, hogy ugyan mit írt alá a kolléga? Kiderült, a peren kívüli egyezséget jegyezte alá gazdasági jobbkeze, ebből aztán lett is felzúdulás. A következő gondok merültek és merülnek fel. 1. A polgármester tehát állította, hogy nem tudott az aláírásról. Ezt mondta március 5-én, az aláírás pedig a város részéről január 16-án történt. Két nap múlva, március 7-én sajtótájékoztatón így foglalt állást a titkolózásról: „az idei költségvetés tárgyalását nagy mértékben befolyásolta volna, méghozzá olyan irányba, amerre én nem óhajtottam." 2. A Vektorral kötött szerződés 1995. november 3-i keltezésű. A szerződésről tudnia kellett volna a bizottOktóber 1. (kedd): A Kormányzati Ellenőrzési Iroda (KEI) vizsgálja a Tocsik-ügyet. Október 2. (szerda): Szokai Imre, az APV Rt. igazgatótanácsának elnöke az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságát szinte semmibe véve, nem válaszol, illetve értékelhetetlen válaszokat ad a Tocsik-ügyben feltett kérdésekre. Dr. Gál Zoltánná, az Országgyűlés elnökének felesége beismeri, hogy a Vektor Rt. alapító okiratát ő készítette; azóta azonban nem tart érdemleges kapcsolatot a céggel. (A Vektor Rt. az önkormányzati oldalról igyekezett „meghámozni" a milliárdokat.) Október 3. (csütörtök): Torgyán József szerint a Tocsik-ügyet az SZDSZ szivárogtatta ki. Szerinte a milliók döntő része az MSZP választási kasszájába került. Október 4. (péntek): Kormányülés. A Tocsik Mártának kifizetett 804 millió forintos sikerdíj miatt menesztik az APV Rt. egész vezérkarát, s a kormány kezdeményezi a felügyelőbizottság visszahívását. Október 5. (szombat): Az MSZP frakció ülésén a képviselők felvetik Suchman Tamás felelősségének kérdését. Október 6. (vasárnap): Horn miniszterelnök bejelentette: kezdeményezi Suchman Tamás felmentését. Ságoknak. Básthy Gábor ki is jelentette, hogy a vagyonkezelő bizottság novemberben tárgyalta az ügyet - tehát elsején, vagy másodikán, bár a szerződés szövege 2-án készen volt -, s hozzájárultak a szerződéshez. A brókercég tanácsára - így az alpolgármester - nem szélesítették tovább a kört, azaz a megkérdezendő bizottságok számát. Vagyis felülbírálták az szmsz-t, mint agilis partjelző a főnökét. Ezzel szemben az elmúlt héten, amikor megkérdeztük a bizottság alelnökét és külsős szakértőjét, úgy foglaltak állást, hogy hivatalosan, jegyzőkönyben semmi sincs erről az előzetes tárgyalásról. Velük csak közölték, hogy van egy ilyen szerződés. 3. A képviselők lázadoztak, hogy a közgyűlés megkerülése nélkül döntöttek ilyen horderejű ügyben, ráadásul a költségvetési vita tájékán. A polgármester egyszerűen intézte el a kérdést: a közgyűlésnek nagy tehetetlenségi nyomatéka vagyon. Október 7. (hétfő): Az Országgyűlés előtt - napirend előtti felszólalásában a kormányfő bejelentette: a vizsgálatok bebizonyították, súlyos jogszabálysértés történt. Az ellenzék vezérszónokai egy emberként elmarasztalták a kormányt, parlamenti vizsgálóbizottság összeállítását és felhatalmazását követelték a vizsgálatok parlamenti szintű megejtésére. A kormánykoalíció pártjai támogatják a javaslatot. Október 8. (kedd): Nyomozást rendelnek el Tocsik Márta ügyében, egyrészt zugírászat, másrészt ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés miatt. nem lehet egyszerűen végiggörgetni az ügyet. Ismeretes: ilyen nagyságrendű ügyben közgyűlési jóváhagyás kell, a képviselők azonban nem tudtak semmiről. Ezt mintegy felismerve, de megoldást is találva március 22-én már azt mondja Szalay István, hogy köszönet illeti Tóth László jegyzőt, aki „az szmsz joghézagait áthidalva" oldotta meg a feladatot. Ezt támasztja alá Gila Ferenc képviselő pár nappal korábbi nyilatkozata, mely szerint „bizonyos szabályokat meg kell kerülni". 4. A jelentkezők körét a polgármester úgy határozta meg, mint „számos ajánlkozó". Ezzel szemben egy október 11—i feljegyzés kettő ilyenről tud: Munz Károly ügyvéd és a budapesti 1000es ügyvédi iroda ajánlatáról, melyek nagyságrenddel olcsóbbak voltak, mint a Vektoré. De mégis a Vektor lett a befutó, hiszen annak elle-nére, hogy villámgyorsan robbant be a képbe, az önkormányzat nevében Szalay István november 3-án aláírta Október 9. (szerda): Az alkotmányügyi bizottság folytatta a Tocsik-ügy vizsgálatát. Tocsik Márta egészségügyi okokra hivatkozva - kimentette magát. Szokai Imre tovább játszotta a „néma leventét"; szerinte nem szerencsés, ha az ügyészségi vizsgálat előtt megszólal. A bizottság szerint az ÁPV Rt. volt elnöke nem tett eleget alkotmányos kötelezettségének. Liszkai Péter vezető jogtanácsos követte Szokai példáját. Kocsis István vezérigazgató nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Tocsik Márta az ÁPV Rt. irattárából jutott az önkormányzatok igénylistájához. vele a szerződést. A Vektor különben nem pazarolja az időt. A végül próbapert nyert dunaújvárosi önkormányzathoz azzal állítottak oda, hogy egy héten belül kapnak pénzt, ha „suba alatt", vagyis pályázgatás nélkül intézik a dolgot. Nem így lett: Dunaújváros 1 százalékos sikerdíjat fizetve (azt is részvényben) nyert a Legfelsőbb Bíróságon a Dunaferr ügyében, egy pesti ügyvédi iroda nem az 1000-es - közreműködésével. 5". Arról, hogy pontosan hogyan folytak be a pénzek Szeged önkormányzatához, nincsenek ellentmondó információk. Üzleti titok az egész - jelentette ki Básthy Gábor. Ennek viszont némiképp ellentmond a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó törvény. Eszerint ugyanis „az önkormányzat a feladatkörébe tartozó ügyekben - ideértfe a gazdálkodásával kapcsolatos ügyeket is - köteles elősegíteni a közvélemény gyors és pontos tájékoztatását". Október 10. (csütörtök): Suchman Tamás megjelent az alkotmányügyi bizottság előtt. Vállalta a politikai felelősséget; jogi vonatkozásban kijelentette: nem terheli felelősség. Több alkalommal kifejtette nemtetszését a koalíciós partner viselkedése miatt. Október 11. (péntek): Lapjelentések szerint a Tocsik Márta 804 millió forintos sikerdíjából két magánszemély (egyikük magas tisztséget betöltő bankár...), két cég és egy alapítvány részesült - mint „alvállalkozók". Október 12. (szombat): A Szegeden tartózkodó Pető Iván intézményes garanciákat sürgetett a kormánykoalíció munkáját illetően. A Tocsik-ügy kapcsán kijelentette: a személyi változások nem oldhatják meg a konfliktust. Október 13. (vasárnap): Suchman Tamás nyílt levelet intézett az MSZP elnökségéhez, választmányához és frakciójához. Feltette a kérdést: netán rossz lelkiismeret működik némelyekben? Kulcsmondatok a levélből: „Vizsgálta valaki közületek a koalíciós partner szerepét és érdekeltségét az ügy botránnyá nagyításában? S általában kinek hisztek?" (...) „Most azt kell látnunk, hogy Kuncze Gábor, tehát az Szabaddemokraták Szövetsége fog igazságot szolgáltatni?" Erkölcstelen, tehát semmis A „Tocsik-ügy" folytán újra előkerült Vektor-üggyel kapcsolatban az elmúlt héten a Közgyűlés és a Hivatal különféle tényezői megszólíttattak - vagy maguk megszólaltak -, s pozíciójuktól függően igyekeztek magyarázni a megmagyarázhatatlant, vagy próbálták a „sikerdíj" visszaszerezhetőségének lehetőségeit vázolni. Attól tartunk, hogy összességében és általánosságban valami rettenetesen nagy baj van, mert a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb okot még senkitől nem olvastuk. Ez pedig 2000 esztendeje már jogi kategóriává is vált, de úgy látszik, néhány évtized alatt sikeresen kiiktatódott az emberi gondolkodásból - s sajnos, úgy tűnik a jogászi gondolkodásból is -, nevezetesen a jó erkölcsbe ütközés okát, amely e szerződésnél is semmiségi ok. Már a római jogban is semmis volt az ilyen szerződés, ami a törvény szerint ma is az volna. (Ám az a néhány évtized, ami alatt ezt a fogalmat a szocialista erkölcs váltotta fel, ennek tartalmát is - mint erkölcsi fogalomét - kiüresítette.) Ha a Vektor Rt. és az ÁPV Rt. netán peren kívül vitatná e „sikerdíjas" szerződés semmisségét, nem kell mást tenni, mint tanúként megidéztetni a Magyar Köztársaság Miniszterelnökét és Nyíregyháza Megyei Jogú Város szocialista polgármesterét (és országgyűlési képviselőjét). Ez utóbbi majdnem sírva panaszlotta az ország miniszterelnökének, s így az ÁPV Rt. tulajdonosa Magyar Állam képviselőjének, hogy mert ő nem adott megbízást a Vektor Rt.-nek városa jogos igénye érvényesítésére, az ÁPV Rt. azt nem volt hajlandó teljesíteni. A magyar miniszterelnök erre más választ nem tudott adni, minthogy „sajnálja a dolgot". Mi másba ütközne az a szerződés, mint a jó erkölcsbe, aminek megkötését - tehát a Vektor Rt.-vel közvetítői szerződés megkötését előfeltételéül szabja az ÁPV Rt. a törvényes és jogos igény kielégítésének? (Már igazán csak zárójelben kérdezzük: mi indíthatja olyan tárgyalásvezetésre polgármesterünket, hogy amikor e szerződés semmisségét kívánják felvetni, hirtelen berekeszti az ülést, miközben már két - igaz, nem szocialista vezetésű - városról olvassuk, hogy semmissége folytán visszakövetelik a „sikerdíjat".) A KDNP szegedi képviselőcsoportja Totsik! - Tocsik! - kiabált rám tegnap ismerősöm az utcán, még integetett is. Értetlenül bámultam rá, mígnem megvilágosodott előttem: ez nem egy név. Ez köszönés. Pontosabban: köszönési formulává módosodott vezetéknév pár nap alatt már a tocsik; olyas, mint ahogy az orosz szakos egyetemi hallgatók köszöntötték egymást anno: szicsasz! Illetve, mint a szicsaszból továbbfejlődött - szivacs. Mit tehettem, miután erre rádöbbentem? Visszaintegettem: - Tocsik! - (Többese, ha sokaknak köszönünk: - Tocsisztok!) r. cs. J^JZ ószi diszperzitakció 1 <S I 3330 helyett 2997 Ft 8 I 1920 helyett 1728 Ft •4- I 1100 helyett 990 Ft 2 I 595 helyett 536 Ft Üzletünk: Szeged, Fonógyári út 26. Telefon: 311 -233^138. Zugírászat • Októberi kronológia Tovább fodrozódik a Tocsik-ügy