Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-14 / 240. szám

HÉTFŐ, 1996. OKT. 14. HANGSÚLY 11 A pusztaszeri tájvédelmi körzet vezetője, Tajti László madármegfigyelést végez a szegedi Fehér-tavon. (Fotó: Somogyi Károlyné) Két, egymással ellentétes részén helyezkedik el a megyének a cserebökényi, és a pitvarosi tájvédelmi körzet: északon van az előbbi, utóbbi meg délen. Bár talaja, növénytakarója némileg más-más: eredeti pusztai jelleget őriz mind a kettő. Jóval több, mint százféle madár vonul át itt, és nagyon sok költ. S mindkét helyen jelen van a legnagyobb hazai madár, az olykor „magyar strucc "ként is titulált túzok. Neves ornitológusok kezdeményezésére nyilvánították védetté a két területet: a Cserebökényi Puszták Tájvédelmi Körzet létrejötte dr. Bod Péter - egyébként a szentesi kórház nyugalmazott igazgatója - érdeme, a Pitvarosi Puszták Tájvédelmi Körzet pedig nem alakulhatott volna meg dr. Molnár Gyula (őt pedig országos hírű dixieland-zenekaráról ismerik) nélkül. Mindkét területet a Körös-Maros Vidéki Természetvédelmi Igazgatóság kezeli. Mi az, amit érdemes tudni róluk? Sokkal többet annál, ami idefért. A cserebökényi puszták összterülete 4556 hektár. A Szentes-Szarvas közti műút, és a Pankotai dűlőút közt helyezkedik el; nagy része gyep, rét, legelő, s csak kis hányadát foglalja el a szántó. - Kicsinyben olyan, akár a Hortobágy - jellemzi dr. Bod Péter. Védetté nyilvánításának „oka" a túzok. Volt tél, amikor 36 példányt is látott belőlük dr. Bod Péter, mára azonban állománya mindössze hétre csökkent. Még fokozottabban védendő hát e terület nyugalma! Veszélyek is fenyegetik e körzetet. Az, hogy repülőteret létesítenek itt, már a múlt zenéje, előfordult viszont: fölégett a puszta, gondatlanul eldobott cigarettacsikk okán, s elészántottak. A szántás megbolygatta az évezredes ősgyepet, s elgazosodott a terület. De gyerünk immár Pitvarosra! Azaz - amint dr. Molnár Gyula mondja -, nem is egészen oda, hisz a tájvédelmi körzet Csanádalbertihez kissé közelébb esik. Két részből áll, a Montág-gyöpből, s a Blaskovics-pusztából. A körzet összesen 3000 hektárnyi. Alacsony fekvésű, alul vízzáró réteggel határolt terület, s ha csak a csatorna el nem vezeti a vizet, kialakulnak a tocsogók. A pitvarosi puszták, a cserebökényihez hasonlóan, részei egy folyosónak, ahol északról Afrikáig viszonylag nyugodtan átvonulhat a sokféle madár. A sztárja azonban mégiscsak a túzok. Mint dr. Molnár Gyula elmondta, jelenleg 19 túzokról tudnak a pusztán, s fészkelésük egyáltalán nem zavartalan. Szórólap is hirdeti: ha valaki túzokfészekre lel, jelentse be (ezért pénz kaphat), s a fészket csupán körülkaszálja a gép. Szerencsés esetben nem riad el végleg az anyamadár, s fölneveli a fiókákat. Másutt már alkalmazták azt is: az eredetihez megtéveszésig hasonló fatojást csempésznek a túzokfészekbe, az igazit pedig keltetőgépbe rakják. Közvetlenül kelés előtt azonban visszaviszik, s az ismételten becsapott madár kikeltheti fiait. A módszer azért jó, mert a tojásokat a keltetőgépben nem fenyegeti veszély, ellentétben a szabad természettel, a fiókák viszont nem az embert tekintik a szülőanyjuknak ami "további életbenmaradásuk szempontjából rendkívül fontos. A mesterségesen keltetett, s később „visszavadított" túzokok megmaradási aránya ugyanis rendkívül alacsony. Most azonban ősz van, a kis túzokok - amennyi, annyi felnőttek már. Nemsokára megérkezik a pitvarosi pusztákra a délre vándorló darumadár. F. Cs. A megye szívében helyezkedik el a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet, mely a lehető legváltozatosabb tájegységekből áll, a legeltérőbb igényű élőlényeknek - köztük madaraknak - biztosítva élőhelyet. Nemcsak a természetjáró szemszögéből értékes e terület. Minden magyar ember számára jelentős, hiszen beletartozik az ópusztaszeri emlékpark is. Maga a körzet 22 ezer 325 hektáros - tudtuk meg Tajti Lászlótól, a pusztaszeri tájvédelmi körzet vezetőjétől, aki azt is elmondta: a terület kezelését a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatósága látja el. Keleti határa a Tisza, az algyői hídnál, északon Csongrád közigazgatási határáig, a Csanytelek-Tömörkényi halastavakig húzódik, ettől délnyugatra a Büdös-szék elnevezésű szikes tó határolja, a hozzá csatlakozó baksi pusztával, még délebbre pedig Sándorfalváig terül el. Hozzátartozik a Fehértó is, s az Algyői csatorna mentén zárul be a szabálytalan sokszög: a Tiszához, keletre, az vezet vissza. A terület érdekessége, hogy egész községek - belterületükkel együtt - hozzátartoznak, így Baks és Dóc, sőt magában foglalja az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkot is. Többféle élőhelyet tartalmaz a körzet. Legfontosabb alkotóelemei két nagy halastórendszer, a Fehér-tavi, és a csanyteleki-tömörkényi (ezt Csaj-tónak is nevezik). Szintén fontos része a természetes szikes tó, mely a hajdani Fehér-tó állapotára emlékeztet. Szikes puszták szintén tartoznak e körzetbe, 2000 hektárnyi kiteijedésben. Ugyancsak része a területnek a Tiszát határoló hullámtéri erdő, melyet részben nemesnyáras, részben őshonos fehérnyáras-füzes alkot. Ezenkívül homoki erdők is vannak a tájvédelmi körzeten belül, Dóc-Sándorfalva térségében. - A tájvédelmi körzetre Borsi Hajnalka (fodrász): - Persze, hogy fontosnak tartom, mivel én magam is tapasztalom, mit eredményez hiánya. Vagy, ami ugyanilyen rossz, csak névleges megléte. Magam zsombói vagyok, s látom: a zsombói kiserdő, hiába tették ki a természetvédelmi területet jelző táblát, tele van szeméttel. Pedig szép lenne, ha hagynák szépnek maradni, én magam őzet, rókát is láttam már ott, a sokféle madárról nem is beszélve. kettősség jellemző: egymással váltakoznak az eredeti állapotokat őrző, és a megművelt részek. Az utóbbiak léte is nagyon fontos: részben összekötik egymással a különféle természetes területeket, s háborítatlan mozgást biztosítanak például a madaraknak, egyébként pedig a megművelt területek szerves részei a Dél-Alföldnek mondta Tajti László. Ezenkívül táplálkozóterületet is biztosítanak - például a letört kukoricások révén a madaraknak. A különféle élőhelyekre különféle élővilág jellemző folytatta a körzetvezető. Az eredeti szikes tó képéhez a parti madarak tartoznak, így a gulipán, a széki lile, gólyatöcs; az átalakított, halastóként üzemelő tavak jellemző madarai a réce- és gémfélék. Utóbbiaknak ezek a táplálkozóterületei, mtg fészkelésük a tiszai ártér két nagy gémtelepén figyelhető meg. ősz van, a madárvonulás ideje - beszéljünk hát a vonuló madarakról! Magyarország három fontos daru-pihenőhelye közül egyik ez a körzet; mintegy tízezer daru pihen meg itt ősszel és tavasszal, majd vonul tovább. Vadlibacsapatok szintén jönnek októBaróczi István (színházi karbantartó): - Kedvelem a természetet, annál inkább sajnálom, alig-alig akad időm a szabadban lenni. Voltam a Gemenci-erdőben, számomra az testesíti meg az ideális természetet. Ismerek több védett állatot is, az énekesmadarak túlnyomó többsége az, továbbá a teknősök, gyíkok. Hogy Szeged milyen, természeti állapota szempontjából? Több zöldterület kellene. A jelenlegi, nagyobb parkok állapota megfelelő. bértől, 2-3 ezres példányszámban. Legritkább közülük a vörösnyakú lúd, melynek csupán egy-két példánya vetődik erre évente, vonuláskor. Ugyancsak ilyentájt, a Csajtónál, megfigyelhetők például csigaforgatók, kőforgatók is. A kormoránok, tőkés récék szintén, ezek már gondokat is okoznak: előbbiek halpusztltásukkal, utóbbiak pedig, mert fogyasztják a halaknak szánt takarmányt. Ennél azonban jelentősebbek azok a károk, amelyeket a gazdálkodás okoz a természetvédelemnek. A Fehér-tó esetében például sokáig probléma volt, hogy tavasszal a leeresztett vizű tófenékre fészkeltek az ilyen jellegű költőhelyet kedvelő gulipánok - majd, amikor a halgazdaság ezeket vízzel feltöltötte, a fészkek elpusztultak. Mintegy csapdaként működtek e területek, elvonva a madarakat onnan is, ahol veszélytelenül nevelhették volna föl az új generációt. Mára azonban sikerült megállapodnia a gazdaságnak és a természetvédelemnek: egykét tavat nem töltenek föl vízzel költési időben, s így biztosított e ritka madarak fészkelése. Mindez összhangban van a ramsari Kovács Lajosné (a volt megyei tanácstól ment nyugdíjba): - Szerintem a legfontosabb, akárhol is él az ember, vigyázzon környezetére. Ha városban van, ne szemeteljen, ha szabadban van, akkor sem. Nagyobb gondot kellene fordítani arra. hogy az új generáció a szó szoros értelmében természetesnek találja ezt, eszébe se jusson senkinek a szemetet a kuka mellé dobni. A természet védelme nélkül az ember maga ellen dolgozik. egyezményben foglaltakkal, melyhez '79-ben csatlakozott Magyarország, s amely kimondja, hogy mely vizes élőhelyeket kell fokozott védelemben részesíteni. Az egyezmény a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetről is szól. - Mindemellett gond a privatizáció. Régebben csak néhány gazdálkodó szervezettel kellett a kapcsolatot tartani, most viszont sok kistulajdonossal, akiktől a természetvédelmi szemlélet gyakran távol áll - tette hozzá az elhangzottakhoz Tajti László. Elmondta: ahol mindenképpen indokoltnak tartják a mezőgazdasági termelés korlátozását, azokat a területeket igyekeznek visszavásárolni a tulajdonostól, s állami tulajdonba juttatni. Főleg olyan részekről van szó, melyek bizonytalan tulajdonúak; a természetvédelem egyébként is közös megegyezésre törekszik. Hogy azonban mikor kap ismét tényleges védettséget minden, erre érdemes terület a tájvédelmi körzetben, nem tudni. Az idén elkezdődött e folyamat, de például már arab érdekeltségű cégek is földtulajdonossá váltak a baksi pusztákon. Farkas Csaba Nagy Erika (üzletvezető): - Nagyon szeretem a természetet, ha munkám engedi, ki is biciklizem a szabadba. Esetemben ez az új téli kikötő környéke. Futni is kijárok oda gyakran, s ez nálam korántsem csak sportolást jelent, hanem figyelem az évszakonként változó természetet. Most, ősszel, a levelek sárgulását-pirosodását. Szép a környék, s hogy szép is maradjon, rajtunk múlik. Azon, hogy mennyire védjük a természetet. (Fotó: Somogyi Károlyné) Üdülve A megye természetvédelmi területei közül kettőt látogatnak nagyon sokan: egyik Fehér-tó, a másik Mártély. Közös sajátosságuk, hogy egyikük sem tisztán természetvédelmi célokat szolgál - a Fehér-tó részben halat termel, Mártély pedig, szintén részben, üdülőterület. Természetvédelmi kezelőjük a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatósága. Jó példát szolgáltatnak arra nézvést, a természetvédelem nem összeférhetetlen egyéb tevékenységekkel. Fehér-tó A tó voltaképp része a pusztaszeri tájvédelmi körzetnek - tájékoztatott Tajti László körzetvezető -, de annál jóval régebb ideje, '39 óta védett. Területe, mintegy 1600 hektár. A madarak - s általában a természet - életének megfigyelésére azért is nagyon alkalmas, mert kiépített megfigyelő torony váija a látogatókat, mely külön e célre létesült, a tó pedig egyébként is közel van Szegedhez. Az E-5-ös útról közelíthető meg; külön engedélyre nincs szükség a toronyból való madármegfigyeléshez - legföljebb egy távcsőre. Tavasszal főleg a Korom-sziget nyüzsgő sirályélete kísérhető figyelemmel innen, ilyentájt, ősszel pedig a vonuló darvak, vadludak mozgása. A toronyban akár egy autóbusznyi ember is elfér - de 20-25-nél többnek nem célszerű egyszerre megjelenni, az már túl feltűnő a madarak számára. Csoportoknak, kérésre, külön túrát is szerveznek a tavak között, s lehetőség nyílik a kutatóházban lévő madárkiállítás megtekintésére is. Előzetesen bejelentkezni a Kiskunsági Nemzeti Park szegedi irodáján lehet (498-058). A városlakó olyan madárritkaságokat láthat közvetlen közelről, melyeket természetfilmeken - sem. Mártély A Mártélyi Tájvédelmi Körzet területe 2232 hektár, a mártélyi és a körtvélyesi holtágat, s hullámterüket foglalja magában. Jókora áradás esetében a területnek akár 90 százalékát is víz boríthatja. Mint Somodi Istvántól, a tájvédelmi körzet vezetőjétől megtudtuk, a körzettel határos élő Tisza vadrécék gyülekezőhelye télen akár 30 ezres vegyes récecsapatok is összegyűlhetnek itt, tagjai közt túltengenek a tőkésrécék, de akad csörgő-, nyílfarkú, barát-, és kerceréce is. Szintén télen itt vannak az északról érkezett rétisasok, ősszel a fekete gólya vonul át, akár száz példánya is. Tekintve, a körzet nagy hányada ártéri erdő, fészkeléshez alkalmas odvakkal, sok az itt költő énekesmadár. A riktaságok közül megemlíthető a déli geze, a haris, a fekete harkály - melyek fokozottan védettek. Mintegy tucatnyi vidra is él errefelé - az élő Tiszát is beleszámítva -, a ritka halak közül megemlíthető a holtágakban előforduló réti csík és lápi póc, a Tiszából pedig a selymes durbincs. Annak, hogy a körzet egy hányada üdülőterület, nincs rossz hatása a táj általános állapotára nézvést, mert csak kis hányadát érinti az intenzív civilizáció. F. Cs. Természet, védelem Qtzegeden - és általában a megyében -, kimondottan )J népszerű a természetvédelem. A nemrégen volt madármegfigyelő világnapon, melyet - kapcsolódva a fejlett régiókban régóta honos hagyományhoz - országszerte megszerveztek, Csongrád megyéből vettek részt legtöbben. Hogy mennyien? A madármegfigyelők csaknem egyharmada e megye lakója - mondta dr. Kasza Ferenc, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei csoportjának Beretzk Péter munkacsoportja alelnöke. Hozzátette: a madárvédelem nem mai keletű errefelé: '62-ben alakult meg a megyében, szegedi központtal, az első madár- és természetvédelmi szerveződés, Beretzk Péter - a „Fehér-tó atyja" -, elnökletével. A természetvédelem itteni népszerűségének titka részben tehát a hagyományokból adódik. Mely hagyományok nagyon jó alapként szolgálhatnak az ésszerűségi okokból adódó természetvédelem fólépttményéhez, A gond csupán a következő: ésszerűségről ez országban beszélni időnként okafogyott, de ha mégsem, oly esetekben lehetséges, mikor az egyén saját érdekeit tartja észben; másrészt pedig hiába sorolunk föl adatokat: egy cinkepár egy nyár alatt ennyi meg ennyi káros rovart pusztít el, tehát ennyi meg ennyi gyümölcsöt ment meg a károsttóktól - nos, hiába soroljuk föl mindezt, ésszerűségi alapokon, amikor a válasz, ugyancsak ésszerűségi alapokon, a következő: megveszi-e a gyümölcsöt tőlünk bárki is? Lesz-e belőle pénz? r

'rmészetet védeni tehát, egyelőre legalábbis, nem ésszerűségi, hanem érzelmi alapokon lehet. Először meg kell szerettetni az emberrel, ha egy mód van rá, gyerekkorban, a természetet, annak összetevőit - aztán elkezd irántuk tudatosan érdeklődni, megismeri őket, s már saját maga is védL Tudja: mit, miért, hogyan véd hiszen ismeri. Ilyen egyszerű lenne? Akkor viszont miért néz ki úgy a természet, ahogyan kinéz? Farkas Csaba • Cserebökény, Pitvaros Nem túlzok: túzok • Arab érdekeltségű cégek a baksi pusztákon A pusztaszeri tájat ki védi meg? Fontosnak tartja-e a természetvédelmet?