Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-10 / 237. szám

6 A HELYZET CSÜTÖRTÖK, 1996. OKT. 10. • A Százszorszép határ menti vetélkedője Itthon és külföldön... A szegedi Százszorszép Gyermekház vetélkedősorozatot indított 10-16 éves gyerekek részére. A csapatok hat föböl állnak, öt gyerek és egy felnőtt. A versengés egyszerre kezdődik Csongrád megyében, valamint a szomszédos országok magyarlakta részein (Erdély, Kárpátalja, Vajdaság, Burgerland és Felvidék). Nevezni az első feladat leadásáig - október 2l-e lehet. A nevezési lapon a csapatnevet, a tagok neveit, valamint az iskola levelezési címét és telefonszámát kell feltüntetni és a gyermekház első emeleti irodájába kell leadni. A csapatok mindenhol azonos feladatokat hajtanak végre, közösen összeállított feladatcsomag alapján. A különböző területek elsó hat helyezettje indul majd az 1997 júniusában a Burgenlandban sorra kerülő döntőn. Az első három Csongrád megyei csapat egyhetes nyári táborozási lehetőséget nyer, a határainkon túl élő magyar gyerekekkel közös táborban. Az elsó feladat október 7én (hétfőn) lesz, a csapatoknak össze kell állítani egy maximum tizenhat oldalas fényképes, rajzos, tájékoztató leírású, Csongrád megyét bemutató katalógust. Ezért száz pont kapható, a verseny során összesen ezer pont szerezhető a tizennégy feladatból. A vetélkedő 1997. május 9-én fejeződik be az elkészített feladatok kiállításával. A vetélkedés mellett még egyéb programok is szórakoztatják majd a résztvevőket. Bővebb információ: Orbán Hedvig vagy Győző Molnár Ágnes, Százszorszép ^Gyermekház, Szeged, Kálvin tér 6., tel: 312-647 és 313-278. K. T. Kiárusítás Taszáron • Taszár (MTI) Elkészült az amerikai békefenntartók taszári bázisán feleslegessé vált felszerelések listája, amely azokat az eszközöket, berendezéseket, katonai ruhaneműket és hasznosítható acél-, alumínium- és ponyvahulladékok tételeit tartalmazza, amelyből magánszemélyek és vállalkozók egyaránt vásárolhatnak. Mesztegnyei Imre alezredes, a központ magyar sajtótisztje elmondta: a vásárlás feltételeiről az amerikai hadsereg eszközeinek újrafelhasználásával és marketing tevékenységével foglalkozó cég kaposvári ügynökségénél, a DRMO-nál, valamint a Magyar Honvédség Logisztikai Igazgatóságánál jelentkezhetnek az érdeklődók. Ezen egyebek mellett fénymásolókra, nyomtatókra, asztali lámpákra, számítógépfelszerelésekre, irodaszerekre, tábori ágyakra, katonai ingekre és nadrágokra lehet licitálni. Az amerikai hadseregnél már bevett gyakorlat az évenkénti árverés. bauMaaÉs építéshez - szépítés he z • Kerner Lőrinc a magyarországi németekről mm •• •• • •• vr Kozos|ovo október 11-én pénteken minden termek arabol Nyitva tartás: 8.30 -19.00 Tudmányos tanácskozást tartottak a minap Budapesten a magyarországi németek kitelepítésének 50. évfordulóján. A magyarországi németek hozzájárulása a közös haza építéséhez elnevezésű konferencián honi és külföldi történészek beszéltek arról a tragikus cselekményről, amely a közelmúltig tabutémának számított. Az összejövetelen beszélgettünk Kerner Lőrinccel, a német kisebbségi önkormányzatok országos elnökével. 9 Elnök úr, ön a bevezetőjében történelminek nevezte a mai napot. Rögös út vezetett idáig— - Mindenképpen. A magyarországi németek közel 300 éves történelmének legsötétebb pontja volt az 50 évvel ezelőtti esemény: csaknem 60 ezer magyarországi német lányt és fiút hurcoltak el már 1944 karácsonyának másnapján, a borzalmas háború befejezése előtt néhány hónappal. Ezt követte az itthon rekedt németek vagyonelkobzása, jogfosztása, diszkriminációja, majd kitelepítése is. Ez két évig tartott. Most - a demokratikus változások után - anélkül, hogy az eseményeket ifteg nem történtekké nyilvánítjuk, anélkül, hogy elfeledjük, a ma parancsára elköszönünk ettől a borzalmas időszaktól. Ez a feladatunk. A magyarországi németek pedig feladataikat a jövőre összpontosítják. 9 Melyek ezek a feladatok? - Az 1994-es helyhatósági választásokon a nagyvárosokban a magyarság jelentős hányada voksolt a svábok jelöltjeire. Véleményem szerint, s ezt most mondom ki először, a magyarságnak első alkalommal adatott meg az a lehetőség, hogy kollektiven nyilvánítsa ki: nem a magyar nép telepítette ki a németeket, nem ő a hibás a tragikus eseményekért! Eddig nem tapasztalt szimpátia megnyilvánulása volt ez, s egyben köszönet is azért, amit a magyarországi németség tett ebben az országban a fejlődésért, a közös haza építéséért. Ebből eredően következnek a feladatok is: még magasabb szintre kell fejleszteni az óvodai, általános iskolai és a középiskolai német nyelvoktatást. A kötelező orosz nyelvoktatás eltörlése óta ugyanis a mi gyerekeink is a németet tanulják választott idegen nyelvként. Ma Magyarországon a gyermekek többsége a németet tanulja, s ez felértékeli a mi anyanyelvünket még akkor is, ha az itteni sváb gyerekek is már csaknem idegen nyelvként tanulják. • Új szerveződési formaként, hogyan értékeli a kisebbségi önkormányzatok munkáját az országban? - Az önkormányzatiság a kisebbségek számára a mai magyarországi belpolitikában valóban példaértékű. A kisebbségi önkormányzatban, ebben az első alulról építkező legitim érdekképviseleti rendszerben látjuk mi a magyarországi németségnek, mint nemzetiségnek a túlélési lehetőségét. Természetesen ezt a formát, ezt a modellt még tanulnunk kell. Mindenki attól félt, hogy párhuzamos közigazgatási szint jön létre a települési önkormányzattal. Nem, a kisebbségi önkormányzat feladata a kisebbség s'ajátos érdekeinek megfogalmazása és a reprezentálása, mépedig az oktatásban, a testvérvárosi együttműködésben, a szociális gondoskodásban, a kulturális tevékenység megszervezésében. 9 Hazánk és Németország kapcsolatában jelentős szerepet töltenek be ai úgynevezett testvérvárosi és -települési kapcsolatok. A honi németség komoly szerepet vállal ebben. - Ha minden községnek, településnek, ahol németek laknak, lesz ilyen partnerkapcsolata, az előrelépést eredményez majd. Az Európa felé igyekvő Magyarország szempontjából ez igen-igen fontos, különösképpen pedig - ilyen vonatkozásban - a németországi gazdasági kapcsolatok felvétele és fejlesztése ott élő honfitársainkkal. • A történelem vihara a második világháborút követően szétszórta a németeket is. Hogyan értékeli az 1980 utáni „olvadás" időszakának és a mai átalakulás eredményének változásait e téren? - Az a véleményem, hogy ez az amputált német nemzet 1980 után, önelhatározásából és békésen újra egymásra talált. A Magyarországról kitelepített és az itt maradt németek együtt teljesítik minden nemzetiség óriási történelmi küldetését, amit közvetítés-1 nek nevezünk. S erre fölöt-1 tébb büszkék vagyunk. Kisimre Ferenc Festékek, Csempék Szaniter Szerlakkok áruk számok Tapéták Elektromos Faáruk cikkek BUDAPEST XVII. Pesti út 2. Tel.: 1-256-2768 KECSKEMÉT Kurucz krt. 8. Tel.: 76-481-499 BUDAPEST XVIII. Üllői út 661. Tel.: 1-294-3064 PÉCS Siklósi út 47. Tel.: 72-439-361 BUDAPEST XXI. Rákóczi Ferenc u. 277. Tel.: 1-277-4111 SZEGED Dorozsmai 13-17. Tel.: 62-313-727 ERD Velencei út 29. Tel.: 23-365-205 SZÉKESFEHÉRVÁR Budai út 171. Tel.: 22-302-484 Minden jövedelem járulékköteles lesz • Budapest (MTI) A jövőre bevezetendő járulékreform egyik leglényegesebb vonása, hogy a járulék alapját képezi a munkáltatók és a munkavállalók esetében egyaránt mindazon jövedelem, amely után személyi jövedelemadót kell fizetni. Emelkedik az egyéni tbjárulékfizetés felső határa is mégpedig havi 75 ezer forintról 99 ezer forintra. Összességében a járulékreform a járulékok másfél százalékpontos csökkentését eredményezi. Reformértékű lépés lesz, hogy bevezetik az egészségügyi hozzájárulást, ami a a havi bruttó jövedelem 13 százaléka, de legalább havi 4500 forint. Ezt a munkáltatónak kell fizetnie minden foglalkoztatott után. Minderről Győrfi István, a PM nyugdíjreformmal megbízott miniszteri biztosa beszélt egy Budapesten tartott sajtótájékoztatón. A miniszteri biztos elmondta: jövőre a járulékreform szellemének megfelelően a munkabéren kívül a munkáltatói természetbeni juttatás, a választott tisztségviselők tiszteletdíja, az osztalék 27 százalékos adóval terhelt része (vagyis a munkabérként kivett osztalék), valamint a szerzői jogdíj mindmind járulékköteles lesz. A szolgáltatások is bővülnek a járulékalap szélesítésével, így például a jövőben a honorárium alapján is jár majd a nyugdíj, illetve igénybe vehető lesz az egészségügyi pénzbeli szolgáltatás, Győrfi István szerint a járulékreform második legfontosabb jellemzője a járulékfizetők körének bővítése. Az igazságosabb közteherviselés érdekében a kormány szándéka, hogy az eddig mintegy félmillióra becsülhető, járulékot nem fizető aktív dolgozóra is kiterjesszék a fizetési kötelezettséget. A járulékalapbővítés és a járulékfizetők körének kiszélesítése is azt a célt szolgálja, hogy a társadalombiztosítási alapok nullszaldós költségvetéssel tudjanak gazdálkodni. A változtatásoktól, a járulékfizetők számának bővítésétől a kormányzat mintegy 30-40 milliárd forintos többletbevételt vár. Győrfi István részletesen szólt arról, milyen belső szerkezete lesz a társadalombiztosítási járuléknak jövőre. A cél tehát az, hogy az együttes társadalombiztosítási járulékszint másfél százalékkal csökkenjen, aza? 1997-ben összesen a bruttó jövedelem 51 százaléka legyen a társadalombiztosítási fizetési kötezettség. Ebből a nyugdíjbiztosítási járulék 30,5 százalék lesz, melynek megoszlása szerint 24,5 százalékot a munkáltató, 6 százalékot a munkavállaló egyén fizet be a Nyugdíjbiztosítási Alapba. Az egészségügyi pénzbeli ellátás járuléka összesen 7,5 százalék lesz, ebből a munkáltató 3,5 százalékot,, a foglalkoztatott személy pedig 4 százalékot áll. A természetbeni egészségügyi hozzájárulás 13 százalékát jelenti majd a bruttó jövedelemnek, ezt csak a munkáltatónak kell fizetnie. Mivel egyes csoportoknál a számítások szerint kompenzációra lesz szükség, a Munkaerőpiaci Alapnál jelentős keretet különítenek el majd a kompenzálásra. A munkanélküli-ellátásban részesülők esetében ez az alap finanszírozza majd az egészségügyi hozzájárulási mini- . mumot, vagyis a havi 4 ezer j 500 forintot. A munkanélkú- . liek jövedelempótló-támogatásában részesülő személyei esetében a Munkaerőpiaci Alap az egészségügyi hozzájárulás 75 százalékát biztosit- I ja, 25 százalékát pedig az el-1 látást folyósító települési önkormányzat részére a központi költségvetés teremt' elő. A benyújtott javaslatok ^ között szerepel az is, hogy a részmunkaidős foglalkoztatas esetén napi minimum 75 forintot kell egészségügyi hozzájárulásként a munkáltató-! nak befizetnie, illetve ez a "foglalkoztatási időtől függő-1 en még nőhet. A sajtótájékoztatón elhangzott: a betéti társaságoknál a kültag után, ha a cég3 tevékenységében személyesen nem működik közre, nem kell a társaságnak tb-járulékot fizetni.