Délmagyarország, 1996. szeptember (86. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-06 / 208. szám

6 INTERJÚ PÉNTEK, 1996. SZEPT. 6. • Szép szakma, van jövője! Reneszánsz a vasúton Egyik munkanap sem egyforma. Van változatosság bőven... (Fotó: Miskolczi Róbert) • Az alapítvány is segített Szegedi gitáros Darmstadtból • Egyetlen védekezés Kézmosás! A Romániában már halálosos áldozatokat is követelő virusos agyhártyagyulladás-járvány aggodalomra ad okot a Romániaval szomszédos országokban, így nálunk is. Mint ismeretes, több betegen vírusos agyhártyagyulladást diagnoszizáltak délkeleti szomszédunknál. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Csongrád Megyei Intézete a napokban kapott hivatalos információt a budapesti központból, az Országos Tisztiorvosi Szolgálattól a többi között arra vonatkozóan, hogyan kezelendő a romániai járvány hazánkban. A Csongrád megyei intézet tisziorvosa, dr. Vágner Valéria kérdésünkre elmondta: az OTSZ-től kapott értesítés szerint hazánkban konkrét járványügyi intézkedésekre sem a Romániába utazók, sem az onnan érkezők esetében nincs szükség. A Romániába utazók figyelmét felhívják arra. hogy a megbetegedés megelőzhető a higiénés szabályok betartásával, megbízható ivóvíz és kizárólag frissen főzött ételek fogyasztásával, gyümölcsök, zöldségek alapos mosásával, gyakori kézmosással vagy kézfertőtlenítéssel. Az Egészségügyi Világszervezet, romániai jelentések alapján készült - Magyarországnak is megküldött - információja szerint, feltehetően vírus okozza a sok agyhártyagyulladást Romániában. Eddig 215 beteget regisztráltak. Zömük bukaresti, többségük 8-10 nap után elhagyhatta a kórházat! A járványnak halálos áldozatai is vannak, eddig 11 -en. A feltételezett enterovírus szájon át jut a szervezetbe, kórokozója ellen sem speciális gyógyszer, sem oltóanyag nem áll sehol rendelkezésre. A vírusos agyhártyagyulladás tünetei: fejfájás, magas láz, a későbbi stádiumban tudatzavar. Az itthonról Romániába utazók esetében az egyetlen óvintézkedés, ha a személyi higiénére a lehető legnagyobb figyelmet fordítják. K. K. Ha megkérdezünk egy ötéves gyereket: mi leszel, ha nagy leszel, leginkább azt a választ kapjuk, hogy mozdonyvezető, forgalmista... Igaz, az utóbbi időben ez kissé módosult, mert a „komputeres" szakmák, meg a „formaegyesek" kissé háttérbe szorították a korábbi ideálokat. A vasúton dolgozni régen, társadalmi rangot és megbecsülést jelentett. Ezért is voltak ojyan családok, olyan vasutas „dinasztiák", amelyek több generáción keresztül csak ebben a szakmában dolgoztak. Tóth Imre, a Magyar Államvasutak Szegedi Üzletigazgatóságának igazgatója, a MÁV Igazgató Tanácsának igazgatója, a Csongrád Megyei Közlekedéstudományi Egyesület elnöke nem tartozik ebbe a kategóriába. Szülőhelyén ugyanis nem volt vasút. Meg vasutasok sem a családban. A közelmúltban jelentős országos kitüntetésben részesült igazgatóval dolgozószobájában beszélgettünk. • Igazgató úr, kit tisztelhetünk Tóth Imrében? - Békés megyében, Nagykamráson születtem. A falunak vasútja sincs. Ebből adódóan egyértelmű, hogy nekem sem gyermekkori, sem élménybeli, sem családi kötődésem nincs a vasúttal kapcsolatban. Nem vagyok tehát úgynevezett vasutas-dinasztia tagja. Jelen pillanatban sincs, az egész le- és felmenő oldalági rokonságunkban vasutas. Ezt természetesen az élet hozta így, s nem a vasút iránti szimpátiát fejezi ki. 0 Tanulmányai? - A középiskolát is Békés megyében végeztem, abban az időben a reáltantárgyak iránt érdeklődtem kifejezetten, s a tanári pálya volt minden vágyam: matematika-fizika szakos tanár akartam lenni. Hamar megváltozott azonban a nézetem ezzel kapcsolatban, mert a Diesel-motorokkal „kerültem szerelembe", csak ez a szféra kezdett érdekelni - a gyártástól az üzemeltetésig. Ez szülte talán azt, hogy a tanári pályáról a mérnöki felé vettem az irányt. Beiratkoztam a budapesti Műszaki Egyetem vasútgépészmérnöki szakára, innen már determinálva volt az a vonal, amely mentén nekem végig kellett mennem. 0 S milyen volt ez a vonal? - Társadalmi ösztöndíjasa lettem a vasútnak, s ez már meghatározta azt is, hogy ide kellett jönnöm, hiszen ez akkortájt szerződésnek számított. Friss diplomásként kerültem a szegedi igazgatósághoz, itt először mérnökgyakornokként a fűtőházban dolgoztam, onnan - Dieselmotor megszállottként - kerültem a szentesi motorgarázsba. Akkoriban ez számított mind a hazai, mind az európai viszonylatban a „dieselesítés" fellegvárának. Tíz évet töltöttem itt. S erre az időre mindig úgy emlékszem vissza, hogy: Hej, mikor még mérnök voltam!... 0 Utána jöttek a felelősségteljesebb feladatok. - Igen, ott kaptam a főmérnöki kinevezést, majd visszatértem Szegedre főmérnöknek, s már a Tiszaparti városban lettem a fűtőház első számú gazdasági vezetője, majd bekerültem a szegedi igazgatóság székházába. Több területet végigjártam, előbb az osztályvezetői, az igazgatóhehelyettesi, majd pályázat útján - 1990 óta - az igazgatói székbe kerültem és azóta végzem ezt a munkát. 0 Reggel amikor munkába indul, már tudja, hogy mit fog csinálni itt a dolgozószobájában? Hogy telik egy közönséges munkanapja? - Amolyan igazándiból „közönséges" munkanapom ritkán van, mert ennek a vasutas szakmának - amelyben éjjel-nappal dolgoznak ilyen a jellege: nem lehet úgy becsuknom délután négykor az ajtót, hogy holnap majd folytatom... Mindig új szituációval találkozik az ember. Persze, a véletlenre nem szabad hagyni semmit, ezért tervezett munkanappal kezdek. Amíg úton vagyok a munkahelyemre, mindig az a kérdés motoszkál a fejemben: vajon mi vár benn? A feladatok persze mindig újak, hiszen az élet produkálja őket és egy ekkora területen működő igazgatóságon is renegeteg munka adódik a munkaidőben, amelyet semmiképpen sem lehet 8 órásnak nevezni, hanem annál jóval többnek! 0 Hány ember áll az igazgató úr irányítása alatt? - A Szegedi Üzletigazgatósággal kapcsolatban három adatot érdemes kiemelni. Összesen 22 ezer négyzetkilométeren dolgozunk, ez gyakorlatilag az országnak csaknem egynegyedét teszi, három megyére (Csongrád, Békés és Bács-Kiskun) és három részmegyére terjed ki. a létszámunk pedig körülbelül 9500-ra tehető. 0 Egy nyilvános előadáson hallgattam önt, amint a vasút múltjáról beszélt. Kiválóan ismeri e tájék történelmét, abban a vasparipák közlekedésével kapcsolatos történéseket is. Mennyire ismeri a vasút jövőjét? Mit mondana egy kissrácnak, aki forgalmista szeretne lenni? - Azt mondanám: „ Kisfiam, gyere. Szép szakma, és van jövője is. A jövő évszázad lesz a vasút reneszánsza!" Ezt mondanám neki. A szépség mellett azonban van ennek a szakmának egy nagy felelősségvállaló oldala is. A technika, a műszaki fejlettség ma már nagyobb képzettséget igényel a vasúton dolgozóktól. A forgalmistára, a „piros-sapkás, palacsintasütős " szakmára visszatérve: az csak a kirakati része a munkájának, az idegmunka az irányító asztal mögött zajlik. 0 Igazgató úr szakmai munkáját eddig több magas elismeréssel jutalmazták. Ön az első magyar Baross Gábor-díjas vasutas. A 46. vasutasnap alkalmával pedig Göncz Árpád köztársasági elnöktől vehette át a Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjét. Hogy csak a legfontosabbakat említsük. - Valóban 1992-ben kaptam meg a Baross-díjat, aminek az értékét növeli, hogy megalapítása után én vehettem át elsőként ezt a rangos elismerést. Nagy örömmel töltött el a kitüntetés és olyan ambíciót adott, amelyet később is kamatoztathattam a tevékenységemben.Úgy is fogalmazhatnék, hogy doppingszerként hatott a munkát illetően. 0 Hogyan piheni ki a napi munka fáradalmait? Van-e valamilyen hobbija? - Kedvenc időtöltésem hosszú idő óta - a fényképezés és a videózás. Mindez „kiköveteli" tőlem a természetjárást, a szabad levegőn való tartózkodást. S ha már valaki kint van a természetben, akkor már eleve biztosított a kikapcsolódása, a csendben való megnyugvása, regenerálódása. Ezért igyekszem a szabadba, főleg a hegyvidékre kirándulni és a lehetőségekhez mérten a szabadságomat is ott tölteni. Kisimre Ferenc A németországi Darmstadt és a magyarországi Szeged egyre bővülő és mind gyakorlatiasabb kapcsolatát bizonyítja Pavlovits Dávid története. A Tisza-parti fiatalember a Ságvári Gimnáziumban érettségizett, a szegedi konzervatóriumban, majd a szegedi Zeneművészeti Főiskolán tanult, klasszikus gitár-szakon. Mivel akkoriban Magyarországon még nem volt ez a szak, csak tanári diplomát lehetett szerezni, így kénytelen volt külföldön folytatni. 0 Hogyan kerültél ki a testvérvárosba? - Megismerkedtem Tillmann Hopstock lemezfelvételeivel, aki Darmstadban tanított, s tanít ma is, nála akartam tovább tanulni. Ott tavaly tavasszal felvételiztem, sikeresen, majd Sorosösztöndíjra pályáztam, s ezt is elnyertem. Ez azonban csak három hónapra szólt. A Szegedért Alapítvány szintén segített, meg a versenyeken nyert díjak összegét is hozzátéve négy hónapra elegendő pénzzel indultam Németországba. Szerencsémre ott sikerült találnom egy zeneiskolai félállást, meg néhány magántanítványt, így saját lábamra tudtam állni. 0 S meddig tartanak a tanulmányaid? - Többé-kevésbé még másfél évig. 0 Tavasszal jött a hír Darmstadtból, hogy az ottani Német-Magyar Egyesületben is felléptél. Hogyan kerültél velük kapcsolatba? - Breining Ilona tanárnő révén, aki egyben az egyesület elnöke is. Őt dr. Ványai Éva alpolgármesternő által ismertem meg, s kezdettől fogva igen jelentős segítséget kaptam tőle. Az idén tavasszal alakult egyesületben van egy úgynevezett fiatal művészek fóruma, s a bemutatkozó rendezvényükön léptem én fel június 21-én, a Georg Moller Hausban. 0 Hogyan találtad fel magad a „messzi távolban"? - Még amikor szállást kerestem, összeismerkedtem egy szintén ott tanuló gitárossal, s mivel a gitárosok körében közismert a szolidaritás, segített, azután meg is barátkoztunk. Azóta vele, lakom egy albérletben. Pavlovits Dávid: Még két év a testvérvárosban (Fotó: Somogyi Károlyné) 0 Darmstadt? - Bizonyos szempontból hasonlít Szegedhez. Egyetemi város, azonkívül van egy csodálatos szecessziós negyede, hisz' a századfordulón Darmstadt volt a németországi szecesszió központja. A hasonlóság: Szegedre is jellemző, hogy arculatát az építészete eléggé meghatározza. 0 Lehet-e a gyakorlatban érzékelni Szeged és Darmstadt testvérvárosi kapcsolatát? - Ez eléggé szembeötlő. Darmstadtban, az önkormányzat mellett működik a Testvérvárosi Hivatal, amelyik csak ezzel kérdésekkel foglalkozik. Ennek Bernhard Schafer úr a vezetője, aki kiváló szervező képességekkel rendelkezik és ő is rengeteget segít a testvérvárosiakon. Nekem például a fellépési lehetőségeket biztosított, például kiállítás megnyitókon való szereplést. Meg minden más egyéb területen is támogatnak bennünket. 0 Pédául? - Van a városnak egy kerékpárállománya, amelyből bérelni lehet a kétkerekűeket. Mi, akik a testvérvárosokból érkeztünk, ingyen vehetjük használatba ezeket a bringákat... 0 Legutolsó itthoni látogatásod óta változott-e Szeged? - Hát... Egy év alatt szembeötlő változás nem történt. Átadták a felújított hidat, de látom azt is, hogy beengedték a gépkocsikat a Belvárosba. Ezt viszont elkeserítőnek találom. K. F. t ez az olcsóbb 1. pont: Keressen fel egy Ford márkakereskedőt! 2. pont: A Ford Mondeokat és Escortokat vegye közelebbről is szemügyre! 3. pont: Keresse meg azokat az autókat, melyeket ponttal jelöltünk meg. A Ford márkakereskedők a ponttal megjelölt Mondeokat és Escortokat akár több százezer forinttal olcsóbban adják, amíg a készlet tart. EZT PONT NEM HAGYHATJA KI! Papp Autóház 6721 Szeged, Berlini krt. 4. Telefon: 62/317-306