Délmagyarország, 1996. szeptember (86. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-28 / 227. szám

8 STEFÁNIA-ARCOK SZOMBAT, 1996. SZEPT. 28. • Vitányi Iván a magyar baloldal esélyeiről „A magyar értelmiség jól vizsgázott" Jóléti állam helyett jóléti társadalom kell! A 71 éves politikus nemrégiben még a Szocialista Párt választmányának elnöke volt. Előélete változatos. Diákkorában fegyverrel harcolt a német megszállók ellen, ezért megjárta a sopronkőhidai börtönt. Az övenes években a Nagy Imre körül csoportosuló reformerekhez tartozott, 1956 után el is bocsátották értelmiségi állásából. írásai 1960-tól jelenhetnek meg ismét. Népzenévelnéptánccal foglalkozik, szociológiai elemzéseket készit, regényt is ír - több mint egy tucat könyve látott napvilágot. Tavalyi munkáját, A társadalom logikáját elkapkodták az érdeklődök. 1990-tól országgyűlési képviselő, a magyar szocialisták egyik legtekintélyesebbike. • Az utóbbi időben egyre gyakrabban hallaniolvasni, hogy a magyar baloldal elbizonytalanodott. Ezt látszanak igazolni a szocialista párton belüli viták is. - Nincs ebben semmi meglepő, elvégre a baloldaliság éppen most van változóban. Nem akarom történelmi fejtegetéssel traktálni az olvasót, ezért csak megemlítem, hogy a baloldaliság a század első felében mást jelentett, mint a második felében. Például Nyugat-Európában a baloldal célja a jóléti állam megteremtése volt, a szociáldemokraták mindenhol ezért küzdöttek. Egy olyan államért, amely az egészségügy, az oktatás, a társadalmi biztonság rendszereit hozta létre. Lehetővé tette tehát, hogy az emberek nagy többsége szociális biztonságban éljen, stabil életformája alakuljon ki, műveltségben, tudásban, társadalmi lehetőségeiben fejlődjön. Ez akkor Az elózó kormány idején a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára volt dr. Raskó György, a csongrádi városháza dísztermében aztán már mint ellenzéki honatya (MDNP), az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának tagja tartott előadást nemrégiben. Azt követően arról is szót ejtett a gazdakör helyiségében adott interjújában: annak a lehetőségét sem lehet kizárni, hogy Csongrádon is létesül konzervgyár. 9 Képviselő úr, ön nem igazán volt elragadtatva Horn Gyula miniszterelnöknek az OMÉK gödöllői megnyitóján tett kijelentésétől, miszerint a kormány az 1990-94-ben szétzilált mezőgazdaság hóna alá kíván nyúlni, biztosítva a termékek piacát. - Akármekkora is lehet egy miniszterelnök hatalma, nincs abban a helyzetben, hogy garantálja: akármennyit is termel ezentúl a magyar gazda, az állam felvásárolja és eladja. Ez még a szocializmus idején sem valósulhatott meg, túltermelés akkor is előfordult. Szerintem egyszerű választási fogással állunk szemben, pedig messze még a választás. 9 Egyébként Ön is gazdálkodik? - Közvetlenül nem, de tagja vagyok a volt Gorzsai óriási vívmány volt. Manapság az a gond, hogy maga a jóléti állam van válságban. Nemcsak nálunk kell lefaragni a költségvetésből, nemcsak mi költünk egyre kevesebbet az úgynevezett jóléti kiadásokra. Ez történik Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban, sót a jóléti állam szülőföldjén, Svédországban is. 9 De azt azért belátja, hogy mindez bennünket, magyarokat aligha vigasztal. - Belátom, ettől azonban a tény még tény marad. A jóléti állam nagyon sokat vont el a társadalomtól, s ennek egy részét osztotta vissza. Nem úgy vont el, mint nálunk, az államosítás útján, hanem adók formájában. Az elvonás néha már a nemzeti jövedelem ötven százalékát is meghaladta, s ez egészségtelen arány. Innen kellett visszavonulni, még a leggazdagabb országokban is. 9 Az ilyen helyzetben a baloldal csak utóvédharcotfolytathat? - En ezt úgy fogalmaznám meg, hogy a jóléti állam helyett jóléti társadalmat kellene teremteni. Az elvonó-osztogató funkciókat, amelyeket az állam úgy gyakorolt, hogy a társadalom kezéből a magáéba összpontosította az eszközöket, most a társadalomnak kellene megtartania. Ez látszólag csekély változás, valójában azonban forradalmi tett volna. Mert ehhez magának a társadalomnak is meg kell változnia. Például a szolidaritásnak sokkal inkább érvényre kell jutnia, mi több: a munka szerkezetének is át kell alakulnia. Nagy fordulat volna, ha a baloldal elvezetne minket a Állami Gazdaság felügyelőbizottságának, amelynek a tejelő szarvasmarhái tavaly 96 millió forintos nyereséget hoztak. Elnöke vagyok a 62 hektáron gazdálkodó, egy fillér állami támogatás nélkül működő mádi Royal Tokaj Wine Company-nek. Az idén is nagy nyereségre számít az Angliába, USA-ba szállító borászati cég. Tulajdonosa Solti György világhírű karmester is. Már 900 millió forintot belefektettek, és egy fillért nem vettek még ki belőle. A franciák tanítottak meg arra, hogy a boriváshoz jó adag sznobizmus párosul, fel kell pántlikázni nagy nevekkel a bort. Nyugaton az emberek jól élnek, pénzük alig 10 százalékát fordítják élelmiszerre. Ott tartunk, hogy John Major angol miniszterelnök születésnapi partyján éppúgy felszolgálják a '9l-es Szent Tamás Aszúnkat, mint karácsonytól kezdve az American Airlines és a Singapore Airlines (first and business class) járatain. Egy palack átlagára tavaly 13 dollár 60 cent volt. A Sunday Times cikkének a hatására jutott el a borunk htre Amerikába. A 80 milliós német és osztrák piacra még nem tudtunk betörni, mert a híres tokaji aszút korábban meggondojóléti államtól a jóléti társadalomig. 9 S ezt így is gondolják a baloldaliak világszerte? - Nemrégiben a Szocialista Internacionálé egyik tanácskozásán fejtettem ki ezt a felfogást, sokan egyetértettek velem. Mások meg vitatkoztak. Dahrendorf, a híres német szociológus latlan módon kommersz italként kínálta a borkombinát. Mellesleg a Kádár-korszakban a tokajit is hamisították, és vitték ki iszonyú mennyiségben a Szovjetunióba. 9 Hallani, hogy amerikai befektetési cég sok milliárd forintért elsősorban konzervgyárat venne Magyarországon. Valópéldául úgy gondolja, hogy a szociáldemokrácia és a liberalizmus szintézise fog megvalósulni. Tulajdonképpen nem is vitatkozom vele, csak éppen azt hiszem, hogy az én megfogalmazásom pontosabban foglalja össze az elkerülhetetlen változás lényegét. Nálunk és a környező országokban azért nehezebb a helyzet, mert sággal belehabarodtak a paradicsomunk zamatába. - így van, de többet akarnak vásárolni. Előre tekintenek arra az időszakra, amikor tagja leszünk az Európai Uniónak, és könnyebben lehet kivinni a feldolgozott termékeinket Nyugat-Európába. Máris nagy a várakomiközben azon kéne töprengenünk, hogy miként valósítsuk meg a jóléti társadalmat, még a jóléti állam sem valósult meg. A közgazdász Kornai János szemléletes hasonlata szerint az előző jóléti állam, vagy amit mi annak tartottunk, koraszülött volt. Megfelelő gazdasági alapok nélkül létesültek szociális elosztórendzás itthon. Két évvel ezelőtt megkeresett egy francia cég is, hogy 5 ezer tonna cseresznye kellene neki, de minimum ezer. Tudniillik megkóstolta a képviselője. Angliába szállította volna az árut, mert az angolok kedvelik ezeket a kandírozott, kristályos cukorréteggel bevont gyümölcsöket. Nem szerek. Úgy kell megtalálni az egyensúlyt, hogy miközben a jövőre gondolunk, a jelenlegi túlköltekezést kéne visszafogni. A magyar baloldal számára pillanatnyilag ez a lehetőség adatik meg. 9 Erre mondják: a szocialista-liberális kormányzat azzal az ellentmondással találja magát szemben, hogy egy jobbközép-konzervatlv gazdasági programot kell megvalósítania, mielőtt a maga sajátos útjára térhetne. - Ezzel nem értek egyet. Ha ugyanis a gazdaságban helyre kell igazítani a régi rosszat, akkor egy program nem lehet sem jobboldali, sem baloldali, sem szocialista, sem liberális, sem konzervatív, hanem csak jó vagy rossz, hasznos vagy haszontalan. Ha majd kimászunk a gödörből, akkor kédezhetjük, hogy milyen politika következzen. Most szükséghelyzet van. 9 Ebben az esetben még indokoltabb a kérdés: hol a baloldaliság mostanában? - Mindig ott, ahol a gondolkodás a társadalom szélesebb rétegeinek érdekeit helyezi előtérbe. Nyilvánvaló, hogy amikor demokráciáról van szó, akkor a demokráciába minél több embert kell bevonni. Ez látszólag ellentmondás, hiszen a demokrácia elvben minden emberé. De nem mindegy, hány ember megy el szavazni, s hányan képesek tudatosan választani, mennyien tudják az önkormányzatok és a civil szervezetek révén befolyásolni a döntéseket. Minden baloldaliság, ami a társadalom aktivitását serkenti. Minden jött létre az üzlet, pedig a franciának már 500 tonna is megfelelt volna. Mindössze 60 tonnát tudtunk volna kiszállítani. 9 Arra van esély, hogy a volt csongrádi laktanyában konzervgyár létesüljön? Néhány évvel ezelőtt a Nagyrétben lakó Pintér István kisgazda országgyűlési képviselő már szorgalmazta olasz tőke bevonását. Hiszen Szentes, Csongrád és Csanytelek környékén rengeteg cég, magángazdálkodó termeszt kiváló minőségű gyümölcsöt, szőlőt, zöldséget. - Meg kell mondanom, hogy érzelmi szálak is fűznek Csongrádhoz, mivel 1971-ben itt töltöttem a sorkatonai szolgálatom egy részét. Emlékszem, a közeli cseresznyésben egészítettük ki táplálkozásunkat. Nagyon finom, nagyszemű germesdorfi cseresznyét ettünk. - Na, az meg éppen az általam vezett Petőfi Tsz tulajdonában volt! - szólt közbe mosolyogva - 25 év után „lebuktatva" - Ornyik Sándor, a gazdakör elnöke. - Nem is tudtuk - folytatta a derültséget követően Raskó doktor -, a tömörkényi halastóból pedig borítóval szedtük ki a halakat. Szóval szívesen olyan gondolkodás baloldali, amely a gazdaság absztrakt fejlődésének igénye mellett azt is figyelembe veszi, hogy itt tízmillió emberről van szó. 9 A rendszerváltás óta a magyar értelmiség mennyire őrizte meg független státuszát, s mennyire szegődött el a napi politika szolgálatába? - A magyar értelmiség szerintem jól vizsgázott. Nagyon nagy szerepet játszott a társadalom átalakításában, ráadásul tanulni tudott a bekövetkezett változásokból. Azért meg különösen sokat tett, hogy 1994ben ilyen választási eredmény szülessen, s hogy erős szocialista-liberális bázis alakult ki. A baj csak az, hogy az értelmiségnek az egész társadalomhoz való viszonyában nem jött létre egyensúly. A pártállami időkben az értelmiség egyrészt bekerült a hatalomba, másrészt pedig szolgálta a hatalmat. Most egyikre sincs lehetősége, mert a hatalmat hivatásos politikusok gyakorolják. Saját példámmal élve: hogy én most nem tartozom a Szocialista Párt vezető köreihez, ez csak azt jelenti, hogy az imént említett folyamat még teljesebbé vált. Nincs napirenden a „szolgálat", mert az új hatalmi elit nem képes megszólítani a magyar értelmiséget. Ezért most maguknak az értelmiségieknek kell kiharcolniuk a beleszólás jogát. 9 Ha már szóba hozta: az, hogy ön március óta nem a választmány elnöke, vajon nem hozható összefüggésbe azzal, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát többre becsülte a funkciónál? - Még csak azt se mondhatom, hogy többre becsültem. Egyszerűen nem tudok másképpen létezni. D. Kiss Csaba találkoznék ez ügyben a polgármester úrral - el lehet gondolkodni azon, hogy esetleg Csongrádon is épüljön gyümölcsfeldolgozó üzem. Egyébként van kapcsolatom a térséggel, mivel államtitkár koromban én hoztam ide és avattam fel a Mars cég bokrosi üzemét. Az idős Mars úr akkor jött át először KözépKelet-Európába. 9 Agrárország lévén örök gond nálunk a gabona és a sertés felvásárlási ára. - Magyarországon a kalászos gabona árszintje jóval magasabb, mint a környező országokban bárhol. Ennek következtében nem érdemes a tárolókban őrizni az étkezési búzát, abban reménykedve, hogy nő az ára. A sertéstenyésztéshez sem szabad komoly reményeket fűzni, mert 1997-ben a felvásárlási árával - a baromfiéval együtt - probléma lesz. Amíg ennyire drága az abraktakarmány, nem érdemes vele foglalkozni. Túlságosan magas az önköltsége, ráadásul csökken jövőre az exporttámogatása, így aztán csak a belföldi piacon lehet értékesíteni a disznókat. A magas ár miatt egyébként is visszaesett itthon a sertéshús fogyasztása. Arra figyelmeztetném a tenyésztőket, hogy csak abban az esetben hajtsanak végre nagyobb fejlesztéseket, ha általuk jelentős költség-megtakarítást, hatékonyságjavulást tudnak elérni. Dányi László • Ornyik gazda közbeszólt Konzervgyárat hoznak Csongrádra? Dr. Raskó György: Amíg ennyire drága az abraktakarmány, nem érdemes sertéstenyésztéssel foglalkozni. (Fotó: Enyedi Zoltán)