Délmagyarország, 1996. szeptember (86. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-28 / 227. szám

8 STEFÁNIA-ARCOK SZOMBAT, 1996. SZEPT. 28. • Vitányi Iván a magyar baloldal esélyeiről „A magyar értelmiség jól vizsgázott" Jóléti állam helyett jóléti társadalom kell! A 71 éves politikus nemrégiben még a Szo­cialista Párt választmá­nyának elnöke volt. Elő­élete változatos. Diák­korában fegyverrel har­colt a német megszállók ellen, ezért megjárta a sopronkőhidai börtönt. Az övenes években a Nagy Imre körül cso­portosuló reformerek­hez tartozott, 1956 után el is bocsátották értel­miségi állásából. írásai 1960-tól jelenhetnek meg ismét. Népzenével­néptánccal foglalkozik, szociológiai elemzése­ket készit, regényt is ír - több mint egy tucat könyve látott napvilá­got. Tavalyi munkáját, A társadalom logikáját elkapkodták az érdek­lődök. 1990-tól ország­gyűlési képviselő, a magyar szocialisták egyik legtekintélyeseb­bike. • Az utóbbi időben egy­re gyakrabban hallani­olvasni, hogy a magyar baloldal elbizonytalano­dott. Ezt látszanak iga­zolni a szocialista párton belüli viták is. - Nincs ebben semmi meglepő, elvégre a baloldal­iság éppen most van válto­zóban. Nem akarom törté­nelmi fejtegetéssel traktálni az olvasót, ezért csak meg­említem, hogy a baloldalis­ág a század első felében mást jelentett, mint a máso­dik felében. Például Nyu­gat-Európában a baloldal célja a jóléti állam megte­remtése volt, a szociálde­mokraták mindenhol ezért küzdöttek. Egy olyan álla­mért, amely az egészség­ügy, az oktatás, a társadalmi biztonság rendszereit hozta létre. Lehetővé tette tehát, hogy az emberek nagy több­sége szociális biztonságban éljen, stabil életformája ala­kuljon ki, műveltségben, tu­dásban, társadalmi lehetősé­geiben fejlődjön. Ez akkor Az elózó kormány idején a Földművelésü­gyi Minisztérium köz­igazgatási államtitkára volt dr. Raskó György, a csongrádi városháza dísztermében aztán már mint ellenzéki honatya (MDNP), az Országgyű­lés Gazdasági Bizottsá­gának tagja tartott elő­adást nemrégiben. Azt követően arról is szót ej­tett a gazdakör helyisé­gében adott interjújá­ban: annak a lehetősé­gét sem lehet kizárni, hogy Csongrádon is léte­sül konzervgyár. 9 Képviselő úr, ön nem igazán volt elragadtatva Horn Gyula miniszterel­nöknek az OMÉK gödöl­lői megnyitóján tett kije­lentésétől, miszerint a kormány az 1990-94-ben szétzilált mezőgazdaság hóna alá kíván nyúlni, biztosítva a termékek pia­cát. - Akármekkora is lehet egy miniszterelnök hatalma, nincs abban a helyzetben, hogy garantálja: akár­mennyit is termel ezentúl a magyar gazda, az állam fel­vásárolja és eladja. Ez még a szocializmus idején sem va­lósulhatott meg, túltermelés akkor is előfordult. Szerin­tem egyszerű választási fo­gással állunk szemben, pe­dig messze még a választás. 9 Egyébként Ön is gaz­dálkodik? - Közvetlenül nem, de tagja vagyok a volt Gorzsai óriási vívmány volt. Manap­ság az a gond, hogy maga a jóléti állam van válságban. Nemcsak nálunk kell lefa­ragni a költségvetésből, nemcsak mi költünk egyre kevesebbet az úgynevezett jóléti kiadásokra. Ez törté­nik Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban, sót a jóléti állam szülőföldjén, Svédországban is. 9 De azt azért belátja, hogy mindez bennünket, magyarokat aligha vi­gasztal. - Belátom, ettől azonban a tény még tény marad. A jóléti állam nagyon sokat vont el a társadalomtól, s ennek egy részét osztotta vissza. Nem úgy vont el, mint nálunk, az államosítás útján, hanem adók formájá­ban. Az elvonás néha már a nemzeti jövedelem ötven százalékát is meghaladta, s ez egészségtelen arány. In­nen kellett visszavonulni, még a leggazdagabb orszá­gokban is. 9 Az ilyen helyzetben a baloldal csak utóvédhar­cotfolytathat? - En ezt úgy fogalmaz­nám meg, hogy a jóléti ál­lam helyett jóléti társadal­mat kellene teremteni. Az elvonó-osztogató funkció­kat, amelyeket az állam úgy gyakorolt, hogy a társada­lom kezéből a magáéba összpontosította az eszkö­zöket, most a társadalomnak kellene megtartania. Ez lát­szólag csekély változás, va­lójában azonban forradalmi tett volna. Mert ehhez ma­gának a társadalomnak is meg kell változnia. Például a szolidaritásnak sokkal in­kább érvényre kell jutnia, mi több: a munka szerkeze­tének is át kell alakulnia. Nagy fordulat volna, ha a baloldal elvezetne minket a Állami Gazdaság felügyelő­bizottságának, amelynek a tejelő szarvasmarhái tavaly 96 millió forintos nyereséget hoztak. Elnöke vagyok a 62 hektáron gazdálkodó, egy fillér állami támogatás nél­kül működő mádi Royal To­kaj Wine Company-nek. Az idén is nagy nyereségre szá­mít az Angliába, USA-ba szállító borászati cég. Tulaj­donosa Solti György világhí­rű karmester is. Már 900 millió forintot belefektettek, és egy fillért nem vettek még ki belőle. A franciák tanítot­tak meg arra, hogy a bori­váshoz jó adag sznobizmus párosul, fel kell pántlikázni nagy nevekkel a bort. Nyu­gaton az emberek jól élnek, pénzük alig 10 százalékát fordítják élelmiszerre. Ott tartunk, hogy John Major angol miniszterelnök szüle­tésnapi partyján éppúgy fel­szolgálják a '9l-es Szent Ta­más Aszúnkat, mint kará­csonytól kezdve az Ameri­can Airlines és a Singapore Airlines (first and business class) járatain. Egy palack átlagára tavaly 13 dollár 60 cent volt. A Sunday Times cikkének a hatására jutott el a borunk htre Amerikába. A 80 milliós német és osztrák piacra még nem tudtunk be­törni, mert a híres tokaji aszút korábban meggondo­jóléti államtól a jóléti társa­dalomig. 9 S ezt így is gondolják a baloldaliak világszer­te? - Nemrégiben a Szocia­lista Internacionálé egyik tanácskozásán fejtettem ki ezt a felfogást, sokan egye­tértettek velem. Mások meg vitatkoztak. Dahrendorf, a híres német szociológus latlan módon kommersz ital­ként kínálta a borkombinát. Mellesleg a Kádár-korszak­ban a tokajit is hamisították, és vitték ki iszonyú mennyi­ségben a Szovjetunióba. 9 Hallani, hogy ameri­kai befektetési cég sok milliárd forintért elsősor­ban konzervgyárat venne Magyarországon. Való­például úgy gondolja, hogy a szociáldemokrácia és a li­beralizmus szintézise fog megvalósulni. Tulajdonkép­pen nem is vitatkozom vele, csak éppen azt hiszem, hogy az én megfogalmazá­som pontosabban foglalja össze az elkerülhetetlen vál­tozás lényegét. Nálunk és a környező országokban azért nehezebb a helyzet, mert sággal belehabarodtak a paradicsomunk zamatá­ba. - így van, de többet akar­nak vásárolni. Előre tekinte­nek arra az időszakra, ami­kor tagja leszünk az Európai Uniónak, és könnyebben le­het kivinni a feldolgozott termékeinket Nyugat-Euró­pába. Máris nagy a várako­miközben azon kéne töpren­genünk, hogy miként való­sítsuk meg a jóléti társadal­mat, még a jóléti állam sem valósult meg. A közgaz­dász Kornai János szemléle­tes hasonlata szerint az elő­ző jóléti állam, vagy amit mi annak tartottunk, kora­szülött volt. Megfelelő gaz­dasági alapok nélkül léte­sültek szociális elosztórend­zás itthon. Két évvel ezelőtt megkeresett egy francia cég is, hogy 5 ezer tonna cse­resznye kellene neki, de mi­nimum ezer. Tudniillik meg­kóstolta a képviselője. Ang­liába szállította volna az árut, mert az angolok kedve­lik ezeket a kandírozott, kristályos cukorréteggel be­vont gyümölcsöket. Nem szerek. Úgy kell megtalálni az egyensúlyt, hogy miköz­ben a jövőre gondolunk, a jelenlegi túlköltekezést ké­ne visszafogni. A magyar baloldal számára pillanat­nyilag ez a lehetőség adatik meg. 9 Erre mondják: a szo­cialista-liberális kor­mányzat azzal az ellent­mondással találja magát szemben, hogy egy jobb­közép-konzervatlv gaz­dasági programot kell megvalósítania, mielőtt a maga sajátos útjára tér­hetne. - Ezzel nem értek egyet. Ha ugyanis a gazdaságban helyre kell igazítani a régi rosszat, akkor egy program nem lehet sem jobboldali, sem baloldali, sem szocia­lista, sem liberális, sem konzervatív, hanem csak jó vagy rossz, hasznos vagy haszontalan. Ha majd kimá­szunk a gödörből, akkor ké­dezhetjük, hogy milyen po­litika következzen. Most szükséghelyzet van. 9 Ebben az esetben még indokoltabb a kérdés: hol a baloldaliság mos­tanában? - Mindig ott, ahol a gon­dolkodás a társadalom szé­lesebb rétegeinek érdekeit helyezi előtérbe. Nyilván­való, hogy amikor demok­ráciáról van szó, akkor a demokráciába minél több embert kell bevonni. Ez lát­szólag ellentmondás, hiszen a demokrácia elvben min­den emberé. De nem mind­egy, hány ember megy el szavazni, s hányan képesek tudatosan választani, mennyien tudják az önkor­mányzatok és a civil szer­vezetek révén befolyásolni a döntéseket. Minden balol­daliság, ami a társadalom aktivitását serkenti. Minden jött létre az üzlet, pedig a franciának már 500 tonna is megfelelt volna. Mindössze 60 tonnát tudtunk volna ki­szállítani. 9 Arra van esély, hogy a volt csongrádi laktanyá­ban konzervgyár létesül­jön? Néhány évvel ezelőtt a Nagyrétben lakó Pintér István kisgazda ország­gyűlési képviselő már szorgalmazta olasz tőke bevonását. Hiszen Szen­tes, Csongrád és Csany­telek környékén rengeteg cég, magángazdálkodó termeszt kiváló minőségű gyümölcsöt, szőlőt, zöld­séget. - Meg kell mondanom, hogy érzelmi szálak is fűz­nek Csongrádhoz, mivel 1971-ben itt töltöttem a sor­katonai szolgálatom egy ré­szét. Emlékszem, a közeli cseresznyésben egészítettük ki táplálkozásunkat. Nagyon finom, nagyszemű germes­dorfi cseresznyét ettünk. - Na, az meg éppen az ál­talam vezett Petőfi Tsz tulaj­donában volt! - szólt közbe mosolyogva - 25 év után „lebuktatva" - Ornyik Sán­dor, a gazdakör elnöke. - Nem is tudtuk - folytatta a derültséget követően Raskó doktor -, a tömörkényi halas­tóból pedig borítóval szedtük ki a halakat. Szóval szívesen olyan gondolkodás balolda­li, amely a gazdaság abszt­rakt fejlődésének igénye mellett azt is figyelembe veszi, hogy itt tízmillió em­berről van szó. 9 A rendszerváltás óta a magyar értelmiség mennyire őrizte meg független státuszát, s mennyire szegődött el a napi politika szolgálatá­ba? - A magyar értelmiség szerintem jól vizsgázott. Nagyon nagy szerepet ját­szott a társadalom átalakítá­sában, ráadásul tanulni tu­dott a bekövetkezett válto­zásokból. Azért meg külö­nösen sokat tett, hogy 1994­ben ilyen választási ered­mény szülessen, s hogy erős szocialista-liberális bázis alakult ki. A baj csak az, hogy az értelmiségnek az egész társadalomhoz való viszonyában nem jött létre egyensúly. A pártállami időkben az értelmiség egy­részt bekerült a hatalomba, másrészt pedig szolgálta a hatalmat. Most egyikre sincs lehe­tősége, mert a hatalmat hi­vatásos politikusok gyako­rolják. Saját példámmal él­ve: hogy én most nem tarto­zom a Szocialista Párt veze­tő köreihez, ez csak azt je­lenti, hogy az imént említett folyamat még teljesebbé vált. Nincs napirenden a „szolgálat", mert az új ha­talmi elit nem képes meg­szólítani a magyar értelmi­séget. Ezért most maguknak az értelmiségieknek kell ki­harcolniuk a beleszólás jo­gát. 9 Ha már szóba hozta: az, hogy ön március óta nem a választmány elnö­ke, vajon nem hozható összefüggésbe azzal, hogy a véleménynyilvá­nítás szabadságát többre becsülte a funkciónál? - Még csak azt se mond­hatom, hogy többre becsül­tem. Egyszerűen nem tudok másképpen létezni. D. Kiss Csaba találkoznék ez ügyben a pol­gármester úrral - el lehet gondolkodni azon, hogy eset­leg Csongrádon is épüljön gyümölcsfeldolgozó üzem. Egyébként van kapcsolatom a térséggel, mivel államtitkár koromban én hoztam ide és avattam fel a Mars cég bok­rosi üzemét. Az idős Mars úr akkor jött át először Közép­Kelet-Európába. 9 Agrárország lévén örök gond nálunk a ga­bona és a sertés felvásár­lási ára. - Magyarországon a kalá­szos gabona árszintje jóval magasabb, mint a környező országokban bárhol. Ennek következtében nem érdemes a tárolókban őrizni az étke­zési búzát, abban remény­kedve, hogy nő az ára. A sertéstenyésztéshez sem sza­bad komoly reményeket fűz­ni, mert 1997-ben a felvásár­lási árával - a baromfiéval együtt - probléma lesz. Amíg ennyire drága az ab­raktakarmány, nem érdemes vele foglalkozni. Túlságosan magas az önköltsége, ráadá­sul csökken jövőre az ex­porttámogatása, így aztán csak a belföldi piacon lehet értékesíteni a disznókat. A magas ár miatt egyébként is visszaesett itthon a sertéshús fogyasztása. Arra figyelmez­tetném a tenyésztőket, hogy csak abban az esetben hajt­sanak végre nagyobb fejlesz­téseket, ha általuk jelentős költség-megtakarítást, haté­konyságjavulást tudnak elér­ni. Dányi László • Ornyik gazda közbeszólt Konzervgyárat hoznak Csongrádra? Dr. Raskó György: Amíg ennyire drága az abraktakarmány, nem érdemes sertéstenyésztéssel foglalkozni. (Fotó: Enyedi Zoltán)

Next

/
Oldalképek
Tartalom