Délmagyarország, 1996. szeptember (86. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-25 / 224. szám

SZERDA, 1996. SZEPT. 25. UNIVERSITAS 3 Lemondott a Népszava főszerkesztője • Budapest (MTI) Lemondott a Népszava főszerkesztői posztjáról Kereszty András, aki ezentúl kizárólag a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnökeként kíván tevékenykedni. A MÚOSZ keddi elnökségi ülésén bejelentett döntését Kereszty azzal indokolta: főszerkesztői státuszából adódóan sokan vádolták azzal - szerinte igazságtalanul -, hogy a magyar médiabirodalmat képviseli a legnagyobb hazai szakmai szervezeten belül is. Kérdésre válaszolva leszögezte; lemondása semmilyen összefüggésben nem áll az atlantai olimpia előtti fantom úszóverseny ügyében kipattant botránnyal. Kereszty András döntését a MÚOSZ elnöksége - a sajtóhoz eljuttatott közlemény szerint - megnyugvással vette tudomásul. Németnap • Almáskamarás (MTI) Az idén Almáskamaráson rendezik meg a Békés megyei németek anyanyelvi nemzetiségi napját szeptember 28-án, szombaton. Ebből az alkalomból két kiállítás nyílik a művelődési házban: helytörténeti kiállítás, valamint Tóth Rozália festőművész tárlata. A Békés megyei német hagyományőrző csoportok műsoros előadásán színre lépnek Almáskamarás, Elek, Gyula és Mezőberény német műkedvelő művészeti együttesei. A békési kisebbségek művelődési napjainak a sorozatát szeptember 21 -én Battonyán a szerbek kezdték, majd a németekek után október 5-én Gyulán a románok, október 19-én Tótkomlóson a szlovákok folytatják, s október 26-án Dobozon a cigányok zátják. Tiltakoznak a betegek • Kékestetö (MTI) A Mátrai Állami Gyógyintézet részlegeként működő kékestetői szanatórium tervezett bezárása elleni tiltakozásul aláírás-gyűjtési akcióba kezdtek az intézmény betegei. Az ez idáig 73 ápolt által aláírt petíciót a népjóléti miniszterhez, a parlament egészségügyi bizottságához és a Heves megyei önkormányzathoz kívánják eljuttatni. A dokumentum aláírói szerint a 160 ágyas, évente mintegy 10 ezer embert kezelő szanatórium megszüntetésével a légúti problémákkal küszködő betegek életére törnek, ezért amennyiben követelésüket nem teljesítik - fogalmaznak a petícióban - az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi Emberi Jogok Bíróságához fognak fordulni. kérésük teljesülése érdekében. King's Singers • Békéscsaba (MTI) Október elsején Békéscsabán, az Evangélikus Nagytemplomban lép fel az angol King's Singers együttes. A világhírű hattagú kórus a Nemzeti Filharmónia vendégeként a zenei világnap alkalmából mutatkozik be a békési megyeszékhely zenekedvelő közönségének. • Az új vadászati törvény szerint: A jog a földtulajdonosoké A vad marad az államé. (Fotó: Gyenes Kálmán) Júliusban elfogadta a parlament, jövő márciusban pedig életbe lép az új vadászati törvény, mely a földtulajdonosok kezébe adja a vadászati jogot. November 31-ig a földtulajdonosoknak ki kell jelölniük a vadászterületeket, és meg kell egyezniük abban, maguk gyakorolják-r n vadászati jogot vagy bérbe adják, kinek, s mennyiért. Több mint egy évtizedes vajúdás után júliusban megszületett a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló törvény. A vadgazdálkodás korszerűbb szabályozását a megváltozott politikai viszonyik, a kárpótlási törvény és annak következtében a földtulajdonosok számának ugrásszerű növekedése tették szükségessé. A leglényegesebb változás az, hogy a vadászati jog a törvény életbe lépése után a vadászterületnek minősülő földterület tulajdonosát illeti meg. A vadászati jog gyakorlásáról vagy hasznosításáról a füldtulajdónosoknak határozatot kell hoznia, melyet a megyei Földművelési Hivatallal el kell fogadtatni. A határozathozatal szándékáról legalább harminc napig hirdetményt kell kifüggeszteni az önkormányzat és a vadászati hatóság hirdetőtábláján. A hatá'hozatal határideje 1996 i- .inber 30-a, így a hirdetményeket legkésőbb október 31-ig ki kell függeszteni. • Jelenleg hogyan érvényesül a vadászati jog? kérdeztük Fackelmann Istvánt, a kamara erdőés vadgazdálkodási osztályának alelnökét. - A vadászati jog az államé, az ország vadászterületének 87 százalékán ezt a jogot a vadásztársaságoknak adta át. Azok a társaságok, amelyek saját területtel rendelkeznek, a területes vadászok. Azok, akiket ezekbe a társaságokba nem vettek fel (vagy nem kérték felvételüket) a bérkilövő vadászok, ők a területesektől vásárolhatnak kilövésre vadat. A törvény életbe lépése után feltehetően a pénz dönti majd el, ki lesz területes, és ki bérkilövő. • Azzal, hogy alku tárgya lesz, drágább lesz a vadászati bérlet? - Az apróvadas terület egy hektárjának éves berleti díja jelenleg 10-40 forint, a nagy vadasé 100 "T,0. Számításaink szerint a törvény életbe lépé'', -ián ennek a iiárom-négyszerese lesz a bérleti é A <*s tagdíj így 50-10r. . ionnt lesz évente. Aki ez. bírja, területes lesz, aki nem, bérkilövő. A megegyezésnél arra kell törekedni, hogy senki ne maradjon ki a rendezésből, mert félő, hogy aki nem jut vadászati joghoz, orvvadász lesz. G Többen fognak vadászni mint jelenleg? - Úgy gondoljuk, a mostani 50 ezer vadász helyett 70-80 ezren fognak vadászni. Sokkal többen nem is tehetnék, mert a törvény szerint egy vadászra legalább 100 hektár vadászterületnek kell esnie. Márpedig az ország nettó vadászterülete körülbelül 8 millió hektár. • Mi számít vadászterületnek? - Vadászterület az a földterület és vízfelület, amelynek kiterjedése legalább 3 ezer hektár és ahol a vad táplálékát megtalálja, szaporodni tud, búvóhelye, mozgástere biztosított. Nem számít vadászterületnek a lakóingatlanul szolgáló bekerített külterületi ingatlan, tanya, major és a közutak. Mivel a minimális vadászterületi nagyság 3 ezer hektár, ennyivel pedig egyetlen földtulajdonos sem rendelkezhet, a tulajdonosoknak társulniuk kell a vadászterület kialakításához. Azután el kell dönteniük, maguk gyakorolják-e a vadászati jogot vagy bérbeadják azt, ez utóbbi esetben kinek és mennyiért. Dönteniük kell képviseletük módjáról is. Mindezt a vadgazdálkodási és vadvédelmi szempontok figyelembevételével, hiszen a minisztérium csak ebben az esetben hagyja majd jóvá a határozatot. Áz új törvény ugyanis elsősorban vad- és élőhely védelmi, másodsorban vadgazdálkodási, és csak harmadsorban vadászati törvény. Keczar Gabriella • Csődöt kért a Tisza Füszért A hitelek zsákutcába vezettek Bombaként robbant a hír, a Tisza Füszért Rt. tegnap csődeljárást kért önmaga ellen. Az elmúlt hónapokban már sejthető volt, a nagymúltú kereskedőháznál nincs minden rendben. A tulajdonosok azonban - érthetően - igyekeztek „belügyként" kezelni a pénzügyi nehézségeket. Két hete új vezérigazgató, Balogh György irányítja a társaságot, immár válságmenedzserként is. - Pályázat útján kerültem a Füszérthez, de nem azért jöttem Budapestről, hogy bejelentsem a csődöt. Most mégis úgy tűnik, ha sikerül megmenteni a céget, akkor kaphatok majd egy vezérigazgatói állást. G Ilyen hirtelen jött volna a csőd? - A problémák nem mai keletűek, de hogy ezzel a módszerrel oldjuk meg, az valóban az utolsó pillanatokban dőlt el. Természetes, hogy minden cég igyekszik kulisszatitokként kezelni nehézségeit, néhány hete még én is úgy láttam, csődbejelentés nélkül is kezelni tudjuk a pénzügyi válságot. Másként alakult. • Sokakban félelmet kelt, ha csődeljárás alá kerül egy cég! - Pedig ez adott esetben lehet jó megoldás is. Bízom benne, a Tisza Füszértnél ez inkább újrakezdést, mint összeomlást jelent. Tizenöt napon belül le kell ülnünk a hitelezőinkkel, ha megegyezünk, kilencvennapos moratóriumot kapunk, ennyi idő alatt pedig rendezni tudjuk sorainkat, kicsiszolhatjuk a nagy vonalakban már meglévő új üzleti tervünket. G Mi vezetette a cégvezést erre a lépésre? - Az igazi bajok még a privatizáció előtt kezdődtek. A Tisza Füszért Rt., mint oly sok más magyar cég, alultőkésített: közel 640 milliós jegyzett tőkével nem lehet négy-ötszáz milliós nyereséget hozni, pedig a privatizációt követően tőkét is emeltek a tulajdonosok. Maradt a zsákutca: hitelekből kellett finanszírozni a működést. Ez vezetett oda, hogy a társaságnak mára több százmilliós banki és szállítói tartozása szaporodott föl. • Hogyan látja, úrrá tudnak lenni ezen a helyzeten? - Ilyen jó válsághelyzetben lévő céget még nem menedzseltem, tehát optimista vagyok. Meg kell egyeznünk a hitelezőkkel, hiszen nekik is érdekük, hogy idővel visszakapják tőketartozásaikat, s erre szinte ígéretet tudunk tenni. A Tisza Füszért a forgalma alapján tavaly tizennegyedik volt a hazai kereskedőházak rangsorában, az idén is mintegy 7 milliárdos forgalmat bonyolítunk. Ekkora léptékben ez már nem helyi ügy, az egész magyar kereskedelmet érinti, mi lesz a sorsunk. G Nem ebből adódtak a gondok is? - Ha arra gondol, hogy egy ilyen nagy céget még sokáig visz a tehetetlenségi erő, azt kell válaszoljam, valóban. Ez is benne van a pakliban. De az igazi ok a tőkehiány. G A változtatáshoz viszont forrás kellene... - Ha elmúlik a csődhelyzet, szakmai-, vagy pénzügyi befektetőket keresünk, hiszen a kereskedelem hosszú távon is nyereséges vállalkozás. Ez természetesen újabb tulajdonosi döntést igényel majd. • Mi lesz a vevőikkel és az itt dolgozó ötszáz emberrel? "-" A vevők - hitem szerint - mindebből csak pozitívumokat láthatnak: bővíteni szeretnénk a választékot és versenyben kívánunk maradni, ami elsősorban a vásárlóinknak jó. Az alkalmazottaknak mindenképpen számolni kell azzal, hogy racionalizálni fogjuk a céget. Ez csődhelyzet nélkül is bekövetkezett volna, most legfeljebb felgyorsul a folyamat. El kell döntenünk, a megőrizhető munkahelyeket meg kívánjuk-e tartani, vagy kockáztatjuk az egész társaság életét. Ezzel párhuzamosan ingatlanvagyonunk egy részétől is meg kell szabadulnunk, hogy erőre kapjunk. R. G. jegyzet Vadászpassz M

árcius 31-ig átrajzolják az ország vadászati térképét. A nyáron elfogadott törvényjavaslat ugyanis az államtól a földtulajdonosoknak adja a vadászati jogot - igaz, a vad marad az államé. A vadgazdálkodás átrendezése igencsak időszerű volt: szükségessé tették a megváltozott politikai viszonyok, a kárpótlási törvény és annak következtében a földtulajdonosok számának ugrásszerű növekedése. A hozzáértők szerint az új szabályozás demokratikusabb a réginél, hiszen a vadászati földterületek tulajdonosai szabadon döntenek arról, maguk élnek-e a vadászat jogával, vagy bérbeadják azt, s ha igen, kinek, s mennyiért. A demokratikus rendszerek persze nem egyik pillanatról a másikra jönnek létre. A földtulajdonosoknak először is társulniuk kell egymással, hiszen egyetlen földtulajdonos sem rendelkezhet a vadászterület kialakításához szükséges 3 ezer hektáros területtel. Ezután meg kell szervezniük saját maguk képviseletét, és dönteniük kell arról, elfogadják-e a hivatal által kijelölt vadászterületek határait. Ezután kell megállapodniuk a vadászokkal a vadászati jog bérbeadásáról. A megállapodás persze csak akkor jöhet időben létre, ha mindkét fél keresi a megegyezés lehetőségét. Ha nem sikerül egymással dűlőre jutniuk, a hivatal fogja kijelölni, kivel és mennyiért végezteti el a vadgazdálkodással kapcsolatos teendőket - ez pedig sem a földtulajdonosoknak, sem a vadászoknak nem lehet érdeke. A

Z újrarendezés a vadászoknak is lehetőséget teremt soraik rendezésére. Hiszen ezután nem politikai és egyéb szempontok határozzák majd meg, ki jut területhez és ki marad ki. Pusztán a földtulajdonosokkal való alku kérdése az egész - és persze a pénzé, mert a három-négyszeresére emelkedő díjakat nem mindenki tudja majd megfizetni. így elképzelhető, hogy a vadászat a politikai elit úri passziójából a gazdasági elit kedvtelésévé válik. UjlcU^T ^aJtr n tUj^ MODUL BAU BRAMAC-AKCIÓ! Pannon tetőcserép 25% Alpesi tetőcserép 1 5% Tel üveggyapot 1 5% árengedménnyel! Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/491-022. Dorozsmai u. 5-7. Tel.: 62/311-092 • A MEF helyett a MEP dönt Kórházak pácban Csongrád megyében a hétfőn megtartott utolsó egyeztető fórumon nem született konszenzus az ágyszámcsökkentésekről. Amint arról tegnapi számunkban hírt adtunk, az ágyszámok intézményenkénti elosztásáról megegyezni hivatott Csongrád megyei egyeztető fórum nem tudott megalkudni a megyére kirótt 521 ágyról. Konszenzus hiányában a Csongrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztár dönt több szempont figyelembevételével - arról, hógy a megye kórházai, illetve az orvosegyetem hány ágyat kötelesek leépíteni. A megyei egészségbiztosítási pénztár igazgatója, dr. Nógrádi Istvánné lapunkat arról tájékoztatta, hogy a konszenzus hiányát rögzítő jegyzőkönyv kézhez vétele után 15 napon belül a MEP megteszi - úgynevezett árnyékjavaslatát a megye kórházainak a leépítésre ítélt ágyak számáról. Amennyiben az adott intézmény azt nem fogadja el, fellebbezhet az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz. A megyei egészségbiztosító 1997. január elsejétől csak az általa meghatározott ágyszámra köt szerződést az adott kórházzal. Nógrádiné részletekről még korainak tartotta a tájékoztatást, de sejtetni engedte, hogy a MEP-nek már kész elképzelései, számításai vannak a megye fekvőbeteg-intézményeit külön-külön érintő ágyszámleépítésekről. K. K. • Fennáll az indokolatlan emelés veszélye Energiaárak • Budapest (MTI) Elkészítette és a döntéshozóknak megküldte jelentését a vezetékes energiahordozók költségfelülvizsgálatára létrehozott társadalmi bizottság, amely kedden sajtótájékoztatón ismertette főbb megállapításait. A kormányhatározat alapján létrejött bizottság több javaslatot is tett az 1997. január 1-től érvényes földgázés villamosenergia árának megállapítására szolgáló képlet kialakításához és néhány szempont újragondolását, illetve további társadalmi egyeztetést tart szükségesnek. Summázott véleményük, hogy amennyiben az általuk javasolt korrekcióra nem kerül sor, akkor a következő öt évben fennáll az indokolatlan áremelés veszélye, s beszűkül a törvényes lehetősége a fogyasztói érdekek hatékony védelmének is.