Délmagyarország, 1996. szeptember (86. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-04 / 206. szám

mv-® Clinton elnök ot lövette (2. oldal) ^ ALAPÍTVA: 1910-BEN ^ DELMAQYARORSZAQ SZERDA, 1996. SZEFT. 4., 86/206. • Meddő vita a magyar-román alapszerződésről Mégis, ki(k)nek az érdeke? „Közös magyar-román érdek a megbékélés." (MTI Telefotó) Róluk döntöttek, nélkülük. Tókés László és Markó Béla - RMDSZ O Budapest (MTI) Tegnap az Országgyűlés megtartotta az ellenzéki képviselők kezdeményezésére összehívott rendkívüli ülését a magyar-román alapszerződésről. Alapvető érdek a jószomszédi viszony Romániával, s a nemzetközi közösség is kulcsfontosságúnak (téli a térség stabilitása szempontjából a megegyezést. Az alapszerződés megkerülhetetlen eszköz - mondta Kovács László külügyminiszter a kormány álláspontját ismertetve. A vitatott lábjegyzetet illetően a külügyminiszter hangoztatta: nem értelmező, hanem tényrögzítő jellegű a passzus. A kollektív jogokat egyébként más alapszerződések, illetve nemzetközi dokumentumok sem tartalmazzák. Az etnikai alapú területi autonómia pedig az RMDSZ programjában sem szerepel. Ami az egyházi javak rendezését illeti, a román fél belső, törvényhozási okokra hivatkozva jelezte, nem megoldható a kérdés az alapszerződésben. Összességében a választás az: az egyeztetett szöveg elfogadása, vagy semmilyen alapszerződés. A magyar-román alapszerződéssel kapcsolatban megalapozatlan bármilyen külföldi nyomásra való hivatkozás, a szerződés jelenlegi szövege érzelmi és értelmi okokból egyaránt elfogadhatatlan - szögezte le az ellenzéki határozati javaslatot indokolva Isépy Tamás. Elmondta: az alaptörvény 1989-es módosítása értelmében az ország külkapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú szerződéseket az Országgyűlés köti. Az alapszerződés tartalmáról szólva Isépy leszögezte: az Európa Tanács 120l-es ajánlásához fűzött lábjegyzet - a kabinet állításával ellentétben - nem tényt rögzít, hanem szűkíti az ajánlásnak a kollektív jogokra vonatkozó részét. A kormánynak és a parlamentnek azt kell szem előtt tartania, hogy mi szolgálja az ország, a nemzet, a határon túli kisebbségek érdekeit hangoztatta Horn Gyula miniszterelnök. A törvényhozók figyelmébe ajánlotta: Magyarország olyan ritka történelmi pillanatban van, amikor nemzeti érdekei egybeesnek a nemzetek közösségének igényeivel. Elsőrendű közös érdek, hogy KözépEurópában ne legyenek viszályok és a térségben a nemzetközi normáknak megfelelően rendezzék a vitás kérdéseket. - Hosszú évtizedek óta először fordul elő, hogy közös román-magyar érdek a megbékélés - hangsúlyozta. Beszédében rámutatott: ez az első legmagasabb szintű egyezmény a két ország között, amely tartalmazza a kisebbségek jogait. Torgyán József hazaárulásnak minősítette a magyarromán alapszerződést. A kisgazda politikus úgy vélte: ez az alapszerződés visszalépés még a trianoni békeszerződéshez képest is. Nincsen tekintettel a magyarság érdekeire, sőt elfogadása esetén véglegesítené a magyarság jogfosztottságát. Ami az alapszerződés ügyében történt, a nemzetközi közvélemény becsapása is. A dokumentum elfogadása ugyanis nem a térség stabilitását, hanem a szomszéd országokban élő magyarság asszimilációját eredményezné. Giczy György (KDNP) szerint az alapszerződés legfeljebb vállveregetést válthat ki Európából, megbecsülést soha. A részletes vita éjfél utáni lapzártunkkor még tartott; a végső szavazásnál várhatóan a kormány álláspontja érvényesült. (Elemző írásunk a.?. oldalon.) Kísértetház a Cserepesen • Munkatársunktól Sokat lehet hallani arról, hogy Móraváros egyes részein áldatlan állapotok uralkodnak. A terület önkormányzati képviselője is kijelentette már, hogy Móraváros nagy gondja a Cserepes sor és környéke. Egyik arrafelé lakó olvasónk keresett meg minket, s adott elő ijesztő történeteket a Sancer-tó közelében lévő házáról. A sztori lényege röviden: az osztrák állampolgár Schulhoffer Ferencné tavaly pár hétre külföldre ment, majd amikor visszatért, alig ismert egykori otthonára. A ház feldúlva, a berendezés, műszaki cikkek, bútorok pedig vagy eltűntek, vagy összevissza hajigálták. Az udvarban szép lassan kezdett fogyni az istálló és a csűr, mára csak a romok emlékeztetnek, hogy ott valamikor épület állott. Persze, találgatni lehet, de a feltételezéseknek nem sok értelme van. Egy dolog biztos: a hajdani otthonból mára egy lakhatatlan nyomortanya lett. (Cikkünk az 5. oldalon.) „Erról is jöttek a betörők" - mutatja Schulhoffer Ferencné, mellette fia helyeslően bólogat. (Fotó: Miskolczi Róbert) Növekvá export • Budapest (MTI) Nem változtak meg az év eleje óta tartó tendenciák, továbbra is az export a gazdasági növekedés motorja. Ezt mutatják az első hét hónap külgazdasági adatai. A kivitel értéke az év első hét hónapjában elérte a 7,3 milliárd dollárt, ami 5,2 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A behozatal ugyanakkor 0,1 százalékkal nőtt, és 9 milliárd dollárt tett ki. A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege 1,7 milliárd dollár, ami 300 millió dollárral kevesebb, mint tavaly júliusban. A hiányból a fizetési mérleget 1,2 milliárd dollár terheli. ARA: 29 FT Biciklis határörök Kerékpárral a határsértők ellen. (6. oldal) Püspökök szélmalomharca Ezerháromszáz iskola a tét. (6. oldal) Mészöly, a kapitány A jó tollú futballedző könyvet írt. (10. oldal) Az Alkotmánybíróság az '56-os • Budapest (MTI) Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte, és a határozat közzétételének napjával megsemmisítette az 1956. októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1993. évi XC. törvényt. Ezzel az Alkotmánybíróság elhárította az akadályt annak útjából, hogy a magyar hatóságok az 1956-ban elkövetett emberiség elleni bűncselekményeket és háborús bűncselekményeket üldözzék és megbüntessék. Az Alkotmánybíróság amellett, hogy megsemmisítette a törvényt, rámutatott arra is: a nemzetközi jog szerint háborús bűncselekménynek, illetve emberiség elleni bűncselekménynek minősülő bűntetteket a magyar hatóságok külön törvényi rendelkezések nélkül is üldözhetik és megbüntethetik. A testület kimondta azt is, hogy a genfi egyezmények mely rendelkezéseiben meghatározott bűncselekményekre lehet alkotmányosan alkalmazni az el nem évülés szabályát. Klíma, Hódmas módra Az igényesen hajlított lemez eladható. (Fotó: Tésik Attila) • Munkatársunktól Harminc négyzetméterről, két alkalmazottal indult a vállalkozás, mára viszont egy ötven főt foglalkoztató, évi 100 millió forint értéket termelő céggé alakult. Pedig a Hódmas története kudarccal kezdődött: mezőgazdasági gépek gyártásából - piac híján - 4 millió forintos veszteséget halmoztak fel. De nem jelentettek csődöt, inkább kiegyeztek a hitelezőkkel. Áttértek a lemezmegmunkálásra, a klímaberendezések gyártására. Kamatostul viszszafizették a tartozást, új, 4 ezer négyzetméteres telephelyre költöztek, gépeket vásároltak, új partnereket szereztek. A cégbe tőkével beszállt a Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Társaság is. (Riportunk az I % címoldalán olvasható.) Kossuth tér, csütörtök • Budapest (MTI) „Jajkiáltás az elszakított nemzetrészekért" címmel a magyar-román alapszerződés ügyében szeptember 5én, csütörtökön nagygyűlést rendez a budapesti Kossuth téren a Bocskai Szövetség. Ezt Bálás István, a szervezet titkára jelentette be sajtójájékoztatójukon a budapesti Gellért Szállóban. Beszámolt arról, hogy a parlamenti ellenzéki pártok jelezték: valószínűleg első embereikkel képviseltetik magukat a rendezvényen. Az RMDSZ felső vezetése viszont azt közölte a szövetséggel: amennyiben a kormánykoalíció képviselői „negligálják" a nagygyűlést, ők sem állíthatnak szónokokat a rendezvény belpolitikai hangsúlya miatt. Ugyanezen aggályok miatt Tőkés László királyhágómelléki református püspök részvétele is bizonytalan tette hozzá.