Délmagyarország, 1996. szeptember (86. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-20 / 220. szám

3 6 HAZAI TÜKÖR PÉNTEK, 1996. SZEPT. 20. Fából készült játszótér Jó néhány napja nagy munka folyik Mórahal­mon. Gőzerővel szerve­zik a hét végi, kétnapos szüreti mulatságot, illet­ve a város napját s ugyanekkora lendületet­tel székely fafaragó mesterek a Mórahalom új játszóterének játékain dolgoznak. ízes és gyönyörű dalla­mos beszédükön érezni: Horváth Péter, Ábrahám Jó­zsef és Farkas György Fe­renc Sepsiszentgyörgyről ér­keztek. Aki egyszer is járt ebben az erdélyi városban, s hallotta az ottaniakat beszél­ni, nem felejtheti el soha azt a hanglejtést, mely még a székelyek között is egyedül­álló. Az előbbi három fiatal­emberrel Bagoly Zoltán jött még, aki Szentgyörgytől nem messze, Kovászna me­gye másik szép városában, Kézdivásárhelyen nevelke­dett. Pár éve azonban már közös lakhelyük van: vala­mennyien Csernátonban dol­goznak és tanulják a fafara­gó mesterséget. Csernáton Erdély egyik szellemi köz­pontja, a népi művészetek képviselőinek jelentős mű­helye. Népfőiskola működik itt, s nemcsak a hagyomá­nyokat ápoló székelyek, ha­nem ügyes kezű magyaror­szági tanoncok is felkeresik az intézményt. Szemtanúk állítják: Csernátonban pe­zseg az élet, van úgy, hogy százan is nyüzsögnek az al­kotótáborban: ki alkot, ki csak szeretne. A falu kiad egy folyóiratot is, a Cserná­toni Füzeteket, melyben csa­ládtörténet, népművészet, okiratok, elmélkedések egyaránt helyet kapnak. A székely mesteremberek tehát ebből a szellemi körből érkeztek, s alkottak ennek jegyében. Eddig főként kop­jafákat, székelykapukat ké­szttettek, a mostani játszótér egyik legnagyobb vállalko­zásuk. Szépen haladnak, de keményen dolgoznak. Mun­kájuk eredményeként pado­kat, libikókát, mászókát, csúszdát, hintát, vonatot lát­hatunk majd a templom mö­götti kertben. Ezek a játékok azonbaq nem vasöntvények, vagy műanyag kolosszusok lesznek, hanem szép, ízléses, s mindenképpen egyedi ajándékok Mórahalom apra­ja-nagyjának. Az ünnepélyes átadás szeptember 22-én, a város napján lesz délután 2 órakor. A. L. Edda­túra 'ova fordulhat• 01­1ÁNK! Hirdetését fetadhaja személyesen: hétköznap 7-19 óráig. Sajtóház, Szeged, Stefánia 10. DELMAQYARORSZAQ KFT. Ax élet sxínei, fekete-fehéren Tóth István: Az embereket fényképezem, mert szeretem őket. (Fotó: Cnyedi Zoltán) Elszámolni is sok ad­dig: kétezerkétszáz nemzetközi kiállítás van a háta mögött. A világ legnagyobb fotómúzeu­mai teljes kiállítási anya­gait vásárolták meg. Az idén tavasszal - Oroshá­zán - volt a századik ön­álló tárlata. A díjai, ki­tüntetései - impozáns lis­ta. Ötven éve fotografál, itthon és külföldön elis­merés övezi. Szegedre most jutottak el a képei először: Tóth István fotó­művész tárlata a Bartók művelődési központban látható. A múlt heti meg­nyitó alkalmával beszél­gettem vele. • Hogyan van az, hogy ezen a vidéken kevéssé ismerhetjük? - Nem tudok erre vála­szolni, valahogyan ez a dél­alföldi régió kiesett... Pedig Cegléden élek, az alföldi embereket nagyon ismerem, szeretem őket, mert barátsá­gosak, tiszták, őszinték, nyíltak. Nem akarnak más­nak látszani, mint akik. 0 Életművében egy egész ciklust szentelt ne­kik - miért? - Először is: nem szere­tem azt mondani: életmű; azok a képek, amelyeket ed­dig csináltam, három na­gyobb csoportba sorolhatók. A pályám kezdetén készült fotóim Pillanatok címmel járják a világot; később el­határoztam, a kortárs művé­szekről készítek fotográfiá­kat, végül pedig, ahogy múlt az idő, szükségét éreztem, hogy gyerekkorom emlékeit próbáljam felkutatni és me­görökíteni. Amit még lehet . 0 Hogyan lesz világ­szerte ismert fotóművész egy olyan kisgyerekből, aki a nagyapja kaszája után jár az alföldi me­zőn? - Véletlenül. Vagy nem véletlenül. Amikor meghá­zasodtam, vettem egy fény­képezőgépet, mert arra gon­doltam, jönnek majd a gye­rekek, meg kell örökíteni őket... Meg akartam tanulni, hogyan működik az a gép. Elmentem Pestre, egyenesen Haller Frigyeshez. Hamar kiderült, olyan masinát vet­tem, amit Noé mentett meg a bárkájában: Egy öreg, le­mezes fényképezőgép volt. Haller mester megmutatta, milyen filmcsíkokra fényké­peznek... Aztán, ha már így ismeretségbe kerültem vele, egyszer elvittem neki meg­mutatni a képeimet. A neves esztéta és fotóművész igen jó szándékú, tanító hajlamú ember volt - egész kötetnyi tanulmányt írt az én képeim­ről. Nem volt abban egyetlen szó dícséVet sem. Minden kép rossz volt. De meg­mondta, miért rosszak. Ak­kor én tovább fotografáltam az ő útmutatása szerint. Egyszer kiválasztott négy képemet és azt mondta, eze­ket küldjem el Bordeaux-ba, a nemzetközi kiállításra. Mind a négy képem falra került Bordeaux-ban, persze akkor még nem tudtam, hogy ez milyen nagy do­log... Aztán Indiába is küld­tem, Calcuttában bronzér­met nyertem, Spanyolor­szágban aranyat. 0 Olyan arcokat látni a képein, amelyekről regényt lehetne írni. A „pillanatké­pek" valóságos drámák, vagy vígjátékok - egyetlen fekete-fehér képben elbe­szélve. Hogyan dolgozik? Hogyan talál modellt? - Mindig másképpen. Nézze meg az Utolsó tavasz című képemet. A modelle­met az utcán vettem észre egyszer, ilyen hosszú sza­kálla volt, mint a fotón látja. Amikor legközelebb talál­koztam ezzel az emberrel, az arca simára volt borot­válva. Akkor megszólítot­tam: miért borotválta le azt a szép szakállát? Bajos do­log örökké borotválkozni ­mondtam neki. A szakállt naponta mosni kell! - vilá­gosított föl. Heti öt forint szappanpénzt szedett tőlem, de megnövesztette újra a szakállát. Télen-nyáron jár­tam hozzá, jó modellem volt. Rügyfakadáskor fény­képeztem, valóban az utolsó tavasza volt szegénynek... Gyakran készítek rajzokat, vázlatokat a témámról, az­tán keresem a modellt. A lé­nyeg, hogy soha semmit sem bízok a véletlenre. 0 Sohasem gondolt ar­ra, hogy stílust váltson? - Sokan kérdezték már ezt. De én nem akarok rot­hadt fagyökereket, meg drótgubancokat fotografálni. Mert engem az emberek ér­dekelnek. Szeretem őket. Szeretek velük együtt lenni. Jó érzés tölt el, amikor valaki meg­áll egy képem előtt, medi­tál, elképzeli mondjuk a Vetélkedés vége című ké­pemnek azt a szereplőjét is, aki nincs rajta. Folytatja a Kitagadottak történetét, el­mosolyodik a meztelen fe­nekű tanyai kisgyerekek láttán és talán felidézi ma­gában a saját gyermekkora emlékeit. Meglátja, hogy milyen szép tud lenni egy öregasszony arca. Vagy rá­néz erre a képre és elképze­li, hogyan élt otthonában Barcsay Jenő... Sulyok Erxcébet • Munkatársunktól Az Edda együttes egy ré­sze Csongrád megyei disz­kókat látogat pénteken éjjel. Először a szegedi Tisza­gyöngyében, majd 2 óra kö­rül a kisteleki Nautilusban ad félplayback-koncertet Pa­taki Attila és Gömöri Zsolt. Riasztó. Most éppen az Etelka soriak panasz­kodtak, de a panelne­gyedben élők mindenna­pos problémája: a riasz­tó. S. Z-né és családja gyakran riad föl a szom­szédos palackozott italok boltjának riasztójára. Többször előfordult, hogy a szerkentyű ok nélkül kezdett sivítani, s a fülsiketítő hang hajna­lok hajnalán verte föl ál­mukból a környéken élő­ket. A boltvezető, s más „riasztó-tulajdonosok" figyelmét is fölhívjuk: a rosszul beállított készü­lékkel másokat zavarnak. Ebéd. A napközi díjá­nak részleges vagy teljes átvállalása nagy segítség - dicsérte az önkormány­zatot M-né Nagy Ibolya. De a Jemei utcai óvodá­ban azt állítják, hogy a gyerek betegsége miatt kieső napok napközi dí­ját a következő hónapok­ra nem lehet átvinni. Pe­dig havonta fix összeg­gel támogatják a napkö­zit. A „göngyölítés" sza­bályos, az önkormányzat csak akkor kéri vissza az ilyen segélyt, ha az érin­csorog a PANNON tt>«< ti «IMMI. Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasz­talataikat e héten ügyeletes újság­írónkkal, Újszászi Ilonával oszthatják meg. Munkatársunk munkanapokon 8 és 10 óra között, vasárnap pedig 14 és 15 óra között várja hívásaikat a 06-20-432-663-as telefonszámon. Fel­hívjuk figyelmüket arra, hogy Sze­gedről is valamennyi számot tárcsáz­ni kell. Elveszett tárgyakat kereső olvasóink olcsó hir­detésben tehetik közzé mondandójukat. (Hirdetésfelvé­tel 7 és 19 óra között, a Sajtóházban.) tett gyermeket például kive­szik az óvodából - tudtuk meg Novkov Veszelinkától, a népjóléti iroda helyettes vezetőjétől. Visszakozz?! Ha egyszer kijelentik, hogy szabályta­lan az autóbuszoknak tola­tással fordulni, akkor ne te­gyenek kivételt! Vagy a Vo­lán azt tesz, amit akar? ­kérdezte Horváth Zoltán. K. B-né szerint az utasokat veszélyezteti a 70-es és a 84-es, mikor a Lövölde ut­cánál így fordul. Olvasónk javasolja: szélesítsék ki az utat, s a buszokat a Kertész utcán át vezessék a Szőregi útig, mert arrafelé egyre több ház épül, sok az utas. Híd. Az újjávarázsolt ré­gi hidat máris kipingálták a ráérő suhancok - háborog Kovalszky Péter. Igaz, a fe­lújítás se teljes, hiszen a gömszerű díszkorlátra már nem jutott a hidat „felöltöz­tető" halványzöld festékből. Azt is érthetetlennek tartja, hogy a Sportcsarnok irányá­ból a felvezető utat miért nem igazították a híd asz­faltburkolatához, vagyis mi­ért nem javították ki. Út. A Vámház tér és Sző­reg közötti út hullámos! Az „egymilliárdos pro­jektként" reklámozott fe­lújítás rosszul sikerült ­bosszankodott K. P. Kötött. Nem „átla­gos" ruhajavítót, hanem kötött anyag javítását és plisszírozását vállaló szakembert keres Dobó Judit. Aki tud ilyen vál­lalkozóról, „csörögjön"! Talált. Antal Andrea hatósági bizonyítványát (a „taj" számos kártyá­ját) az újszegedi, Koron­di utcai fogászaton vehe­ti át. Egy fekete-sárga, tetovált fülű, német ju­hász kan kutya váija gaz­dája hívását a 473-359­es telefonszámon. Egy fekete, körülbelül 8 hó­napos dobermann szeret­ne „hazatalálni". Akinek hiányzik, hívja a 252­383-as számot. Köszönet. A Kálvária téri buszmegállóban fe­lejtette kézitáskáját Ma­gyar Jolán. Olvasónk na­gyon hálás annak a há­zaspárnak, aki a fontos iratokkal és pénzzel bé­lelt csomagot még aznap elvitte a tulajdonos laká­sára. Lebuktak a domaszéki rablók Hétfői lapszámunkban irtunk arról, hogy Doma­széken egy idős hölgyet a tanyáján rabolt ki éj­szaka két álarcos tám­adó. Pár nap elteltével a rafclás elkövetőinek személye és indítéka is kiderült, sőt, az egyik álarcos már őrizetben van. A bűncselekmény oka az volt, hogy K. L. és S. G. Zs. tartozott a kocs­márosnak. Nem sokáig maradt titok­ban, hogy kik rabolták ki a domaszéki idős hölgyet ott­honában az elmúlt hét vé­gén. Ismeretes, hogy két sí­sapkás támadó betört hozzá, megfélemlítették, majd el­vették kétszázezer forintot érő, bemutatóra szóló, álla­milag garantált értéklevelét, valamint nyolcezer forintját. A nyomozók résen voltak, s amikor be akarták váltani az kötvényt, a rendőrök is meg­jelentek a helyszínen. De nem a rablók jelentkeztek a pénzért, hanem a domaszéki fogadó tulajdonosa, akinek tartozott a két férfi. A kocs­máros vallomása alapján ki­derült, hogy a rablást két, helyismerettel rendelkező fi­atalember követte el, a 21 S. G. Zs. még „szökésben van" éves K. L. és a 20 éves S. G. Zs. Utóbbi tegnap délután még szökésben volt, társát azonban már őrizetbe vették. A rendőrök megtalálták a rabláskor viselt ruházatot és a sísapkákat. Egészen ponto­san a mórahalmi nyilvános árnyékszékből horgászták ki (a szó szoros értelmében) a tárgyi bizonyítékokat. Mint említettük, a két elkövető a rablással egy korábbi adós­ságát szerette volna rendez­ni, bár a vallomásukból u^y tűnik, célt tévesztettek, s egy másik tanyára törtek be, de azért itt is feltalálták magu­kat. A. L. • Az ABC-ház új könyve Kerek egy esztendő Kerek egy esrtendó címmel új másodikos ol­vasókönyv jelent meg a szegedi Mozaik Oktatási Stúdiónál. A könyv szer­kesztője Hernádiné Há­morszky Zsuzsanna főis­kolai adjunktus; illuszt­rációit Németh György grafikus készítette. Az ABC-ház és a Mesék az ABC-házból című első­osztályos ábécéskönyv, illet­ve olvasókönyv után a sze­gedi Mozaik Oktatási Stúdió megjelentette második osz­tályos olvasókönyvét, Kerek egy esztendő címmel. A könyv szerkesztője. Herná­diné Hámorszky Zsuzsanna főiskolai adjunktus és il­lusztrátora, Németh György keze alól ismét választékos szöveggyűjtemény, árnyalt pedagógiai eszközöket nyúj­tó olvasókönyv került ki. A tankönyvben széptrói igény­nyel megírt, érthető és értel­mes versek, történetek segí­tik az olvasás és a szövegér­tés begyakorlását. Akárcsak az ABC-ház többi könyve esetében, a mű külön attrak­ciója Németh György illuszt­rációvilága, amelyből még a tankönyv didaktikusabb ré­szei mellől is ki tud kacsin­tani egy-egy egérvezette te­ve, holdonhintázó madár, megmakacsodott ló és pár­nán hortyogó egér. Szerző­jük jókedvében rajzolhatta ezeket az alakokat, amelyek szájbarágás nélkül, vidám­má, játékos és könnyedén il­leszkednek a könyv elejétől végéig tanulságos olvasmá­nyaihoz. A tankönyv újszerű erénye, hogy ahol csak lehet, kerüli a direktbe tanítást; ál­talában helyet hagy a gyer­mek felfedezőkedvének és képzeletének. Tematikája egyszerűen, harmonikusan foglalja ma­gába azt, amit ember és ter­mészet viszonyáról másodi­kos korban el lehet mondani; felépítése egy másodikos gyermeket könnyen leköt, és jó beszélgető témákat ad ter­mészetről, évszakokról, ün­nepekről, állatokról, eré­nyekről. A könyvvel való munkát beszéd, olvasás munkafüzet, illetve álló és dőlt íráshoz való írásmunkafüzet segíti. Panelc Sándor Ismét drágult a benzin • Budapest (MTI) Szeptember 19-én, csütör­tökön 0 órától ismét emelke­dett a Mol hálózatában for­galmazott benzin, gázolaj, valamint háztartási tüzelőo­laj ára. Az ólmozott 98-as benzin 1 forint 40 fillérrel drágult, új ára most literen­ként 128 forint 60 fillér. Az ólmozatlan 9l-es oktánszá­mú üzemanyag 60 fillérrel drágult, új ára csütörtöktől 117 forint 80 fillér. Az ól­mozatlan 95-ös benzinért 80 fillérrel kell többet fizetni, most 121 forint 10 fillérbe kerül litere. Az ólmozatlan 98-as üzemanyag 1 forint 10 fillérrel kerül többe, litere csütörtöktől 129 forint 60 fillér. A gázolaj és a háztar­tási tüzelőolaj egyaránt 2 fo­rint 90 fillérrel drágult, így most a két új kőolajtermék ára 108 forint 90 fillér lite­renként. A drágulást a Mol sajtóirodáján a kőolajtermé­kek világpiaci jegyzési árá­nak emelkedésével, az árfo­lyamváltozással, illetve a Kőolaj és Kőolajtermék Készletezési Szövetségben a Mol Rt. tagi hozzájárulásá­nak 10 százalékos emelkedé­sével magyarázták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom