Délmagyarország, 1996. szeptember (86. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-03 / 205. szám

KEDD, 1996. SZEPT. 3. HAZAI TÜKÖR 5 Reklám­idők A Z MC című esti műsorunk egyik részében a ma­gyar reklám hőskorában készült reklámokból „vetítettek" összeállítást. A mai reklámok stílusához képest oly kedvesek és meghatóan egyszerűek voltak, hogy szinte megrepedhetett a szívünk értük, mert mi­csoda megrendülést okozott annak idején is, mikor felhívták az ember figyelmét arra, hogy cipőt a cipő­boltban vásároljon, az új öltönyét meg ne a hentesnél keresse. Megható volt mindez azért is, mert ugyan in­fantilisán nevetségesnek tűnhettek, de nem találhat­tunk bennük olyan elemeket, amelyek manipulálá­sunkra szolgáltak volna, vagy olyat hitessenek el ve­lünk, ami nem feltétlenül igaz. Igaz, akkor még nem korpásodott a hajunk, nem kellett a szánkba rágni a tamponokat és kisebb nedvszívó és szárnyaló jószágo­kat, akkoriban megtette a szikvíz meg a málnaszörp, nem vágytunk csavaros agyakból kipattant kemikáli­ákra, a kávéfőzőkből valódi kávé folyt, fogkrémeink se elsősorban a fogaink kihullását szaporázták, az arcbőrünk se ráncosodott meg a lábunk se szőrösö­dött annyira, a hajunk kevésbé hullott, ablakmosás­hoz is bízvást használhattunk citromlevet és újság­papírt, az edényeink akkor is tiszták voltak, akkoriban még nem kellett a potenciánkat növelni hurkatöltővel, cipőink állták a sarat, a technikai dolgok ugyan gyen­gébbnek mutatkoztak, de legalább lehetett rá vágya­kozni és utána vigyázni egy kicsit állapotjára, szegé­nyek voltunk és eszünkbe se jutott, hogy azt a hónap­ról hónapra elkölthető pár forintot a bankok gyomrá­ba dugjuk, hogy hó végén onnan mégis előráncigál­juk, és akkoriban ilyen téren kevesebb szó esett holmi bizalomról, most meg esik, sokszor, mert nyilván nincs bizodalmunk semmiben. A reklámok erkölcse nem fogyasztóból táplálkozik. Podmaniczky Szilárd Betöréslista • Pápai üdvözlet a megnyitóra • Munkatársunktól Igen változatosan alakul a hét vége bűnügyi statisztiká­ja. Igaz, a bűncselekmény nemét tekintve meglehető­sen egyhangú volt, hiszen túlnyomó többségben betö­rés műfajban jeleskedtek az elkövetők. Az értékek vi­szont széles skálán mozog­tak: fejszétől egészen há­rommillió forintig. Az egyik szegedi lakó­házban a szúnyoghálót vág­ták ki ismeretlenek, s emel­tek el a lakásból különböző műszaki cikkeket, kész­pénzt, betétkönyvet és bun­dát. A kár hárommillió fo­rint. A szatymazi temető előtt egy személygépkocsit törtek fel, kivettek az autó-" ból egy kézitáskát, benne 300 ezer forint értékű ék­szerrel. Három fiatalkorút állított meg, majd elő a járőr vasár­nap éjfélkor. Cs. István, K. János és K. József a Kálvá­ria sugárúton épp betörték egy Skoda ablakát, s hozzá­kezdtek a kirámolásához, amikor a rendőrök megér­keztek. A Tisza Lajos kör­úton az Orex boltba törtek be, s vittek el nagy értékben ékköves aranygyűrűt. Akadtak azért kevésbé sú­lyos lopások is. Az egyik feljelentő például 30-40 kiló szőlőjének eltűnése miatt emelt szót, a másik pedig azért, mert tanyájáról ellop­ták a fejszéjét. Biblikus konferencia • Munkatársunktól Tegnap a Hittudomá­nyi Főiskolán megnyílt az idei szegedi biblikus konferencia. A szeptem­ber 5-ig tartó előadás­sorozaton neves magyar és külföldi teológusok adnak elő a Mária-kul­tuszról és a gyermek Jé­zus bibliai megjeleníté­séről. Immár hagyománnyá vált, hogy minden évben neves teológusok találkoznak a Szegeden egy olyan konfe­rencián, ahol egy-egy bibliai téma körül hangzanak el tu­dós előadások római katoli­kus vagy protestáns teológu­sok részéről. A Hittudomá­nyi Főiskolán tegnap meg­nyílt az idei szegedi bibliai konferencia témája a Ma­gyarországon mindig nagy érdeklődésre számot tartó „Mariológia és gyermekség­történet", vagyis a Mária­kultusz és a gyermek Jézus bibliai megjelenítése körüli problémák. A szeptember 5-ig tartó előadássorozatot Gyulay Endre szeged-csanádi me­gyés püspök köszöntötte, mondván, hogy az idei téma a katolikus teológusokat is A hagyományos szegedi esemény résztvevőit Gyulay Endre megyés püspök (balról) köszöntötte. Mellette a római Marianum Intézet vezetője, Aristide Serra professzor. (Fotó: Gyenes Kálmán) megosztja, hiszen nincs egyetértés a Mária-kultusz körüli vitákban. A püspök szerint a bibliai nyelvet és eseményeket megismerni és feltárni nagyon fontos, hi­szen az az igazság feltárásá­hoz, a jól értéshez és a jól értetéshez vezet. Gyulay Endre felolvasta Acerbi apostoli nuncius levelét, melyben II. János Pál pápa apostoli áldását közvetítette a szegedi konferencia részt­vevőinek, és méltatta, hogy a szegedi esemény egybe­gyűjti a neves magyar kato­likus és protestáns teológu­sokat annak érdekében, hogy a tudósok egyre mé­lyebbre jussanak a hit meg­értésében. A konferenciát Aristide Serra professzor, a római Marianum Intézet vezetője nyitotta meg, kifejezve, hogy miként Mária és József is a leghétköznapibb környe­zetben talált rá Isten jelenlé­tére, a mai kor emberének is a hétköznapokban kell a je­lenlétet felfedeznie. Az előadások ma reggel 9 órakor folytatódnak, délelőtt Zuleika Rodrigez (Trinity College, Dublin), dr. Schma­tovich János (Győri Hittudo­mányi Főiskola), Fabiny Ti­bor (Pázmány Péter Katoli­kus Egyetem), délután pedig L. Semsey Klára (Debreceni Református Egyetem) és Gyiirki László (Győri Hittu­dományi Főiskola) adnak elő. Magán-zeneiskola Alsóvároson Évek óta gond, hogy az állami zeneiskolákba jóval Jöbb gyerek jelent­kezik, mint ahány kisem­ber zenei képzését az in­tézmények vállalni tud­ják. E feszültség enyhíté­sére más városokban ­például Szolnokon, Ma­kón - már több éve ma­gán-zeneiskolát hoztak létre. Örvendetes hír a zeneszerető szegediek számára, hogy a város­ban e tanévtől megkezdi működését egy magán­zeneiskola is. Alsóvároson, a Karolina elemi iskola épületében, de független vállalkozásként kezdi első tanévét a Kacsóh Pongrác Magán-zeneiskola ­tudtuk meg Molnár Lászlóné­tól, az intézmény vezetőjétől. A magán-zeneiskolát az az igény hívta életre, hogy Sze­geden egyre nő azok száma, akik szeretnének megtanulni valamilyen hangszeren ját­szani, ám az állami zeneisko­la csak korlátozott létszám­ban képes fogadni az érdek­lődőket. A magán zeneórák pedig köztudottan költsége­sek. Az új magán-zeneiskola az önkormányzattal közokta­tási megállapodást kötött. Ennek következtében ez az iskola is megkapja az „állami fejkvótát", azaz a központi támogatást. Mivel e kezde­ményezés egyéb, például ön­kormányzati támogatásban nem részesül, a foglalkozá­sok térítési díja havonta mi­nimum 300 forint. Zeneiskolai felvételi elő­készítőt Szegeden egyedül a Kacsóh Pongrác zeneiskola indít. De természetesen lesz itt zeneóvoda, zenei előkép­ző, hangszeres oktatás (pél­dául zongora, fuvola, gitár, hegedű, szintetizátor sza­kon), s magán-énektanítás is. A magán-zeneiskolában kis­létszámú, csoportos, illetve személyre szóló foglalkozást biztosítanak növendékeik­nek. A színvonal biztosítéka, hogy neves művészek és ze­nepedagógusok - például Karikó Teréz Liszt-díjas ope­raénekes, Lass Zoltán főis­kolai adjunktus, Molnár László karmester - oktatnak a magániskolában. A művé­szeti képzés kiteljesítését je­lenti, hogy képzőművészeti és színjátszó stúdiót is indíta­nak. A magán-zeneiskola azo­kat a jelentkezőket is várja, akiket más intézmény nem fogadott. Beiratkozni ezen a héten hétköznap délután, szombaton délelőtt lehet. Úgy tudjuk, például Bé­késcsabán és Hódmezővásár­helyen a lakosság létszámá­hoz képest többen tanulnak zenélni, mint Szegeden. Ezen arányokon változtathat, ha Szegeden megkezdi mű­ködését egy magán-zeneis­kola is. Ú. I. • Robbanásig feszült a helyzet Röszkén Egy szikra elég lett volna Folyamatosan ellenőrzik a levegő benzingöztartalmát is. (Fotó: Gyenes Kálmán) Az elmúlt hét végén, pénteken este a röszkei határátkelőn egy kiste­herautó álló tartálykocsi­nak ütközött, amelynek szétrepedt a leeresztő csapja. A benzin ­amelyből 14 ezer 100 li­ter folyt el - ömleni kez­dett, veszélyhelyzet ala­kult ki, amelyre tekintet­tel harmadfokú környe­zetvédelmi kárelhárítási készültséget rendeltek el. A forgalmat átterelték a belépő oldalra, a tűzoltók vízsugár „fedezése mellett" hozzáláttak a teendőkhöz, a szennyezett talaj elszállításá­hoz, a tartályban maradt üzemanyag átszivattyúzásá­hoz. A közvetlen veszély­helyzet már elmúlt, ám még bőven akad tennivaló a bal­eset helyszínén. Boszniába tartott 30 ezer literes - 95 oktános, ólom­mentes benzin volt a tartály­ban - rakományával a kami­on. A röszkei határátkelőn várt átbocsátásra, amikor pénteken este 10 óra 5 perc­kor egy türelmét vesztett belgrádi férfi, a sorban elő­rébb igyekezvén, kisteherau­tójával a tartálykocsinak üt­között. A koccanás követ­keztében a kamion lefejtő csonkja megrepedt, minek következtében a benzin su­gárban ömleni kezdett. Kész csoda, hogy ekkor nem rob­bant fel az ütköző jármű. Mögöttük egyébként további 11 tartálykocsi ácsorgott a sorban. A határőrök és a vámosok azonnal cselekedtek, a vára­kozókat, a forgalmat elterel­ték a közelből. Húsz perc múlva értesítették a tűzoltó­kat, akik robogtak, ahogy kerekük bírta, majd munká­hoz láttak. A MOL és a hon­védség segítségével meg­kezdték a tartályban lévő üzemanyag átszivattyúzását, így sikerült a felét megmen­teni, a talajt pedig attól, hogy a benzin belekerüljön. A polgári védelem, a kör­nyezetvédelmi felügyelőség, a tűzoltóság szakemberei fo­lyamatosan konzultáltak a teendőkről. Ezúttal - Csong­rád megyében először történt „éles mozgósítás"- nem babra ment a játék. Szomba­ton hajnalban elrendelték a harmadfokú környezetvédel­mi kárelhárítási készültséget. Markológéppel láttak a szennyezett talaj eltávolítá­sához, ám a robbanási határ­érték alsó szintjét meghalad­ta a levegő benzingőz-tarta­ma, ezért átálltak a kézi erő­re, az ásásra. Később ismét markolóval dolgoztak, mi­közben a tűzoltók nagynyo­mású fecskendőkkel borítot­ták be a gépet. Egy szikra is elég lett volna, hogy a rob­banás megtörténjen. Termé­szetesen a szennyezettség mérése folyamatosan történt. Az Ativizig, a határőrség és a polgári védelem 20-20 emberrel vett részt a munká­latokban, amelyeket a rösz­kei polgárőrök és az önkén­tes tűzoltók is segítettek. A benzines talajt, mintegy 280 köbmétert, a közeli ho­mokbányába hordták. A szennyezett helyére friss föld kerül majd néhány nap múlva, addig szellőztetnek. Olajfaló baktériumokkal is történik majd a tisztítás. Mint megtudtuk, két na­gyon meleg helyzetet éltek át, azok, akik részesei voltak a mentésnek. Egyik a kami­on és a teherautó szétválasz­tásakor, a másik az átfejtés­kor adódott. És nem volt gyerekjáték a talaj kiterme­lése sem, hiszen a markoló lapátja bármikor szikrát pat­tinthatott volna egy kavics­ból. A harmadfokú készültsé­get csak akkor fújják le, ha a területen mindent elrendez­tek. A többmilliós kárt, ki­adásokat megpróbálják a kisteherautó sofőrje kötelező biztosításának terhére ki­egyenlíteni. Kérdés, fizet-e a jugoszláv biztosító. V. Feleste Sándor Üzlet­emberek találkoztak A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara a szegedi Rotary klubbal közösen fran­cia-magyar üzletember találkozót rendezett teg­nap, hétfőn délután Sze­geden, a Pick Klubban. Mivel a megye első szá­mú befektetői jelenleg a franciák, a rendezvény célja az volt, hogy erő­sítsék a meglévő kap­csolatokat, de az új partnerek is egymásra találhassanak. A megjelent 30 üzletem­ber egyharmada képviselt francia színeket tegnap, őket, magyar társaikkal együtt Sza­lay István, Szeged polgár­mestere köszöntötte. Paul Hunsinger, Francia­ország budapesti nagykövet­ségének kereskedelmi taná­csosa arról tájékoztatta az üz­letember találkozó résztvevő­it, hogy míg 1990 előtt nem voltak francia befektetők Magyarországon, addig mára a gall vállalkozók a 4-5. he­lyen állnak a külföldiek kö­zött. Tavaly az év végére az energiaszektor privatizálásá­val együtt a franciák már 3 milliárd dollár értékű befek­tetést jegyeztek összesen az országban. (Csak összeha­sonlításképpen: Romániába mindössze 100 millió dollárt invesztáltak.) A franciák általában nagy­vállalatokat vásároltak, hosszabb távon gondotkoű­nak, s a gyógyszer- és cukor­ipari cégeken kívül főleg a szolgáltatásban vesznek részt. Szegeden először meg­lepetést keltett az erőteljes francia jelenlét és sokan már „újragyarmatosítást" is emle­gettek. A kereskedelmi taná­csos szerint a véletlennek volt inkább szerepe, hiszen a pályázatokon az APV Rt. hir­detett győzteseket. Dr. Szeri István, a Csong­rád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a megyét mutatta be a külföldieknek. Mint mondotta, a vegyes vál­lalatok száma Csongrád me­gyében 1500 (de közülük 700 adminisztratív okokból meg­alakult kisjugoszláv-magyar), a francia-magyar cégeké 28. A cégek jegyzett tőkéjének 35 százaléka francia. A to­vábbiakban Szilágyi István, az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium osztályvezető-he­lyettese arról tájékoztatta az üzletembereket, hogy a fran­cia-magyar kereskedelmi for­galom 1 milliárd dollár volt 1995-ben. Francia exportunk 500 (az idei első félévben 240), importunk 600 (az első hat hónap után 330) millió dollár értékű volt 1995-ben. A rendezvény utolsó elő­adását Pászti Tóth Gyula, Csongrád megye közgyűlésé­nek alelnöke tartotta a megye területfejlesztési elképzelése­iről, majd állófogadásra, is­merkedésre, este pedig szín­házi programra került sor. F. K. Útvonal­változás • DM-információ A Szegedi Vízmű Kft. tá­jékoztatása szerint csatorna­építési munkák miatt szep­tember 3-án, 4-én és 5-én a 22-es, 73Y-os autóbuszok a petőfitelepi főteret a Budai Nagy Antal utca-Bencafát utca-Szántó Kovács János utca útvonalon közelítik meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom