Délmagyarország, 1996. szeptember (86. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-14 / 215. szám

SZOMBAT, 1996. SZEPT. 14. EURÓPA-NAP 5 Jogszabályok is hiányoznak A tegnapi szegedi Európa-nap programjához tartozott az a gazdasági konferencia, amelyet a megyeházán rendeztek meg. Ennek keretében Básthy Gábor, Szeged alpolgármestere a városfejlesztés távlati elképzeléseiről beszélt, az úgynevezett városi szintű problémákról pedig a finn Cay Sevon és Maija Palonheimo, valamint a német Gerold Schmiedbach tartott előadást. Abos Brúnótól, a Külügyminisztérium főosztályvezetőjétől a Phare-program támogatási lehetőségeiről hangzott el tájékoztató. A magyar élelmiszergazdaság és az EU-csatlakozás problémáira Kovács Lajos, a Csongrád Megyei Agrárkamara elnöke tért ki előadásában. Mint mondotta, a tagság velejárója, hogy átgondoljuk a mezőgazdaság jövőbeni támogatását. Dr. Bobvos Pál, a JATE docense a továbbiakban azt hangsúlyozta: a jogszabályalkotásban vannak elmaradásaink, amiket be kell hozni az EUcsatlakozás időpontjáig. Amíg ugyanis nincs szabályozva a földjelzálog-hitelezés, nem áramlik tőke a mezőgazdaságba. Ha majd ennek megteremtik a jogi hátterét - már folyik a törvény előkészítése -, a bankok is megszerezhetik a földek tulajdonjogát. Egy másik probléma, hogy jogi személyek ma még nem juthatnak földtulajdonhoz. F. K. • Hans Beck szerint: Nem a sorrend számít • Vetélkedők városszerte Iskolák Európanapja • Munkatársunktól Gazdag programok fogadták az iskolásokat is a szegedi Európa-napon: talán a fiatalok voltak azok, akik a leglelkesebben vetették bele magukat az Európáról szóló játékos rendezvényekbe, vetélkedésekbe. Vetélkedők sorozatát rendezték a tegnapi Európa-napon a szegedi iskolákban. A legnagyobb rendezvénynek, az általános iskolás és középiskolás kategóriában is megrendezett Európa-ismereti vetélkedőnek a Százszorszép Gyermekház adott otthont. Itt 8 általános iskolai és 15 középiskolai csapat mérte összetudását; utóbbi kategóriában korábban elődöntőt is tartani kellett a jelentkezők nagy száma miatt. (A verseny eredményeiről hétfői lapszámunkban számolunk be). Európai értékek az oktatásban címmel ugyancsak „európai" nevelési értekezlete volt a Csongor Téri Általános Iskolának, ahol többek között Nagy László professzor (JATE) mutatta be a nemrég alakult Európai Tanulmányok Központját. A Csongor téri iskolában előadást tartott Németh Zsolt országgyűlési képviselő, az Európa Tanács tagja is. Az Európa-nap Szegeden még szavalóversenyt hozott a Weöres Sándor Általános Iskolában, illetve a Hunyadi Általános Iskola balett tagozatos növendékei is felléptek az Algyői Faluházban. A városi napot megtartotta a Fekete Sándor Általános Iskola is, mégpedig a Kecskéstelepi Művelődési Központban, és sor került egy könyvpremierre is, hiszen nemrég jelent meg a Menekülő mesék című kötet, melyet a Sík Sándor Könyvesboltban mutattak be. Az integráció nem egyetlen döntés kérdése - véli a képviselet-vezető. (Fotó: Nagy László) Az Európai Közösség Bizottságának magyarországi képviseletvezetője, Hans Beck nagykövet Európa-napi előadásában örömét fejezte ki a román-magyar alapszerződés aláírását illetően. A diplomatát az integráció és a kisebbségi problémák kapcsolatáról kérdeztük. • A kisebbségi problémák megoldása terén mit jelenthet az érintett országok Európai Unióhoz történő csatlakozása? - A gazdasági unió létrejöttén túl számomra éppen ez az integráció valódi üzenete, a Közösség létrejöttének értelme. Igaz, hogy továbbra is lesznek nemzeti határok, de ha a Közösség lehetővé teszi, hogy a magyarok szabadon átmehessenek Romániába és viszont, éppúgy, mint mondjuk Belgiumba, ez a tény feltétlenül a feszültségek csökkenése irányába hat. Az előadásomban is utaltam rá, hogy a mi szemszögünkből mindenképpen nagy jelentőségű esemény a román-magyar alapszerződés aláírása, tartalmától függetlenül is, még akkor is, ha mindkét részről akadnak ellenzői. Mégpedig azért, mert megfelelő alapot jelent a továbblépésre. Természetesen a határok szabad átjárhatósága önmagában nem oldja meg a kisebbségi feszültségeket, de megfelelő keretet nyújthat a kapcsolatok rendezéséhez. • Akkor is, ha két szomszédos ország nem egyidőben lesz tagja a Közösségnek? - Akkor is. De nem szeretnék jóslatokba bocsátkozni arra vonatkozóan, ki csatlakozik először és ki azután, együtt vagy külön. Arra kell törekednünk, hogy ha lesz is egy olyan csoport, amelynek tagjai nefn csatlakoznak az „első körben", ezek az országok ne érezzék úgy, hogy véglegesen kimaradtak valamiből. Hiszen ezek az országok éppúgy részei az integrációs folyamatnak, még akkor is, ha helyzetük nem teszi lehetővé, hogy az elsőkkel egyidőben feleljenek meg az elvárásoknak. • Ez azt jelenti, hogy lesz türelmi idő azok számára, akik csak részben felelnek meg a feltételeknek? - A koppenhágai csúcstalálkozó nemcsak gazdasági feltételeket határozott meg a csatlakozni szándékozóknak, hanem olyan elvásásokat is, mint a működőképes demokrácia, a jogrend, az emberi jogok tiszteletben tartása. Fontosnak tartom, hogy a belépni szándékozó új tagok megfeleljenek a legfontosabb elvárásoknak, de azután biztosítani kell számukra egy átmeneti időszakot, melyben igazodni tudnak az olyan másodlagos elvárásokhoz, mint például a megfelelő szintű környezetvédelem. A csatlakozás, az integráció nem lehet egyetlen döntés kérdése, sokkal inkább egy hosszú folyamat végeredménye. Kaczar Gabriella • Gál Zoltán: Az Ell-ban jobb mint kint Dr. Molnár Imre, a jogi kar dékánja jogászhallgatók és gyakorló jogászok előtt nyitotta meg a rendezvényt. (Fotó: Nagy László) éve áprilisban nyújtottuk be a társulási igényünket, s az ezzel vállalt kötelezettségünket az 1994. évi I. törvényben rögzítettük: ez jelenti jogharmonizációs törekvéseink normatív alapját. Az igazságügyminiszter jelentős évnek tartja az ideit, bár eddig is aktív szerepet vállaltunk a nemzetközi szervezetek munkájából. Ha a folyamatok rendben zajlanak, akkor várhatóan a következő évezred elején válhatunk teljes jogú taggá. A jogharmonizációs törvényalkotói munkában az országgyűlés eddig is számos területet az EUnormáknak megfelelően szabályozott, de még körülbelül tizenöt törvényt kell megalkotnunk - ugyanebben a szellemben. Vastagh Pál kiemelte: a jogászok képzésére fokozott figyelmet kell fordítani, s ennek érdekében oktatási központokat építenek ki az országban. Ezek egyike várhatóan Szeged lesz. Az igazságügyminiszter hangsúlyozta: az integrációs folyamatok nem sértik az ország Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozását számos szempont alapján kell vizsgálnunk. A parlamenti pártok politikusai egyelőre egységesen csatlakozáspártiak. De talán csak azért, mert az integráció következményeiről, részleteiről keveset tudnak. Ezért fontos, mit gondol az Országgyűlés elnöke a parlamenteknek az európai integrációban betöltött szerepéről. Erről is beszélt az Európa-napon Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, mikor SZAB székházban a regionális sajtó képviselőivel találkozott. • A biztonságot a NATO, a gazdasági felzárkózást az EU adhatja. Ilyen egyszerű a, jövő-képlet"? - A legnagyobb biztonságpolitikai kihívás belül található: ez az átmenet és átalakulás kockázata. Az EUba való tagozódás nélkül nem képzelhető el a demokrácia intézményeinek megerősítését biztosító gazdasági átalakulás. Az EU-hoz társult kilenc közép- és kelet-európai ország 1994-ben megkapta a NATO európai pillérének tekintett Nyugat Európai Unió úgynevezett társult partneri státuszát. E szervezetek egyenértékű és teljes jogú tagjává lenni, ez hozhatja meg országunknak" az euro-atlanti térségben történő biztonságpolitikai lehorgonyzását. • A magyar parlamenti képviselők számolnak azzal a következménnyel, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozással az Országgyűlés kompetenciáját rövidítik? - Az integráció a szuverenitás egyfajta korlátozást jelenti, mivel egyes döntések máshol születnek, mégis köÉrkeznek a kerekasz telezőek számunkra is. De az EU-n kívül maradni, az a szuverenitás igazi korlátozása, mert a nélkülünk hozott döntésekhez kellene egyoldalúan alkalmazkodnunk. Egyértelmű: a kis országok érdekei egyre inkább csak egy nagyobb közösség tagjaiként jeleníthetők meg eredményesen. • A csatlakozás általános feltételeit ismerjük. A világháborúkat lezáró békerendszer következményei miatt Magyarország számíthat-e a többi csatlakozni vágyónál kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb elbírálásra? - A múlt nem izgulja a brüsszeli uniós hivatalnokokat. A tagországok közvéleményét pedig meg kell győznünk arról, hogy Magyarországnak az EU-ban a helye. Az egész magyar társadalomnak kell olyan állapotba kerülnie, mely az Unió tagországait jellemzi. A csatlakozási tárgyalásoknak az a tétje, hogy jól tudjuk-e érdekeinket megjeleníteni: mi az, amiben minden feltételt telil-beszélgetés résztvevői. | jesíteni tudunk, s mi az, aminek bevezetéséhez időt kérünk. Nekünk és a nyugateurópai országoknak egyaránt meg kell előlegezni az integráció költségeit. • A magyar-román alapszerződés a kormány felfogásában „üzenethordozó", a szomszédainkhoz való jó viszony demonstrálása - az ellenzék szerint: mindenáron. - A magyar társadalom nagy többsége támogatja ezt az alapszerződést, még akkor is, ha a parlamenti pártok egy része úgy próbálja beállítani, mintha ez nem így lenne. Az alapszerződés arra szolgál, hogy az államközi kapcsolatok alapvető problémáit, így a kisebbségek kérdését a nemzetközi normatívák bevonásával, azoknak a belső jogba történő érvényesítésével szabályozza. Ezért járul hozzá a kétoldalú kapcsolatok normalizálásához, a térség stabilitásához. • A magyarság sajátos helyzete, hogy az országhatárokon kívül jelentős létszámú „nemzettest" él otó: Gyenes Kálmán) Félő, hogy az integráció a jelenleginél is rosszabb helyzetbe hozza a kisebbségi sorsú magyarokat. - Igazán akkor lehet megoldani a magyar kisebbség dolgát, ha nemcsak mi, hanem más országok is integrálódnak, vagyis a politikai határok átjárhatóvá válnak és minden ország alkalmazkodni kényszerül azokhoz a normákhoz, melyek Európában például a kisebbségi kérdést is jellemzik. Ha tagjai vagyunk az EU-nak, akkor a politikai alku pozíciónk is erősödik. A magyar-magyar csúcson a határon túli magyar kisebbség világossá tette, hogy támogatja az anyaország integrálódását. • A választási kampány témája és tétje lesz-e, hogy ki viszi az országot az EU-ba? - Az a lényeg, hogy a magyar társadalom legyen érett és képes arra, hogy bármilyen kormány is alakul, az következetesen és határozottan irányíthassa az ország integrálódását. Újiiiui Ilona • Vastagh Pál: készülődünk és ismerkedünk Szeged, mint jegi oktatási Az Európa-nap egyik fontos rendezvényének adott otthon a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara. Az Unióhoz való csatlakozásunk jelentős folyamata a jogharmonizációs munka, a magyar jogrendszer közelítése az EU normatív szabályaihoz. Ebben a témában hangzottak el előadások, többek között Vastagh Pál igazságügyminisztertől. A jogi kar dékánja, dr. Molnár Imre elöljáróban elmondta, hogy ez a jogközelítési folyamat az egész jogásztársadalmat megmozgatja, s külön öröm, hogy számítanak a szegedi jogászképzésre, melyet megfelelő garanciának tart a szakemberutánpótlás biztosítására. Ezután dr. Ványai Éva alpolgármester megnyitotta rendezvényt, hangsúlyozva, hogy a jogi szakembereknek kiemelkedő szerepe lesz a csatlakozás során. A nyitó előadást dr. Vastagh Pál igazságügyminiszter tartotta, aki úgy vélte: hogy ennek a napnak a készülődés és az ismerkedés a célja. Két központ érdekeit, szuverenitását. Megkerülhetetlen lépések ezek, melyek az ország átalakulását, modernizálását szolgálják, a továbbfejlődés lehetőségét fenntartva. Dr. Várnay Ernő, a jogtudományi kar docense az EU struktúrájáról és hazánk integrációs szerveiről beszélt ezután. Nagyon fontosnak ítéli, hogy állandó és folyamatos legyen a kapcsolattartás. Ebben kiemelt szerep jut a Külügyminisztériumnak, mint az integráció legfőbb koordinátorának. A külügyi vezetés munkáját segítik a minisztériumok és főhatóságok integrációs szervei, ugyanakkor a jogi koordiációban természetesen az Igazságügyminisztériumé marad a főszerep. Várnay Ernő bemutatta az Európai Unió felépítését, s kitért az egyes intézmények szerepére, valamint az EU és Magyarország között meglévő és működő közvetítő szervek munkájára, jelentőségére. A jogi szekció munkájába délután bekapcsolódott Hans Beck, az EU. magyarországi missziójának vezetője, aki a közösség szemszögéből értékelte csatlakozási törekvéseinket. A. L.