Délmagyarország, 1996. szeptember (86. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-13 / 214. szám

PÉNTEK, 1996. SZEPT. 13. EURÓPA-NAP 9 Európa és az egység Az egységes Európa terve nem századunkban született. De az országok együttműködését felvállaló, illetve ösztönző nemzetközi szervezetek száma a II. világháború után szaporodott. Ezek egy része a mai napig meghatározza a világ országainak egymáshoz való viszonyát. Az európai államok közössége létrejöttének rövid történetét dr. Farkas Beáta és Farkas Orsolya kutatásai alapján, a szegedi Európa-nap tiszteletére kiadott könyve alapján foglaljuk össze. A II. világháború után, a Marshall-tervet elfogadó 17 európai ország képviselőinek részvételével, a segély szétosztásának intézményeként 1948-ban jött létre az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete (OEEC). Feladatköre átalakult, tagjává lett az USA és Kanada is, ezért 1960-ban Gazdasági Együttműködés és Fejlesztési Szervezet (OECD) néven újjáalakult. Az Európa Tanács szükségessége az Európai Egyesült Államok létrehozását célul tűző Európai Mozgalom 1946-os, londoni konferenciáján hangzott el, de 1949ben született meg. A demokratikus szabadságjogok elkötelezettje lett. A szervezethez a csatlakozási okmányt 1990-ben írta alá Magyarország. Az Északi Tanács a Skandináv államok tanácsadó szerve 1950 óta. A Benelux Együttműködést a három állam 1944ben határozta el, 1960-ra jött létre az egységes belső piac. A Montánunió, vagyis az Európai Szén- és Acélközösség 1951-ben született, hat államot tömörített. Az első olyan integrációs intézmény, mely nem kormányközi alapon, hanem szupranacionális szervként működik. Az Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) 1957-ben született, a Benelux államok között már működő gazdasági integrációt hat államra (Benelux államok, Olaszország, Franciaország, Németország) terjesztették ki. A „hatok" 1957-ben egy újabb közösséget is létrehoztak: az Euroatom célja a közös energiapolitika kimunkálása. E három utóbbi, különböző szervezetnek közös parlamentje és bírósága lett, az Egyesülési Szerződés 1967es elfogadásával megszületett az egységes „Európai Közösségek". Időközben újabb és újabb tagok jelentkeztek, s különböző tényezők következtében a kapcsolatok mélyültek. Az EK-n kívül maradt országok 1960ban létrehívták az Európai Szabadkereskedelmi Társulást (EFTA). Az Európai Gazdasági Térséget (EEA) 1993-ban azok hozták létre, akik még nem léptek be az EK-ba. Az Európai Unió az 1992-es Maastrichti Szerződés „lendületéből" 1993-ban született, ezzel az integrációs folyamat újabb szakasza kezdődött. Jelenleg a tagállamok száma 15. Egyszer talán egész Európát átfogja ez az „egység". A zászlón az „Európakék" mezőben tizenkét aranyszínű csillag: az idő jele. Ú. I. • Irodalmunk Európára néző ablakai Merre fordul Janus-arcunk? Dr. Olasz Sándor szerint az európai csatlakozás megkönnyíti majd a magyar müvek külföldi kiadását. (Fotó: Gyenes Kálmán) Létezik egyfajta egységes közép-európai gondolat, amelyik Kunderától Kisig, Hrabaltól Mészölyig, Grendeltól Bakáig végigfut térségünk irodalmán - véli dr. Olasz Sándor irodalomtörténész, a Tiszatáj folyóirat főszerkesztője. A szakértő szerint ez a gondolat a mi Európára néző ablakunk is egyúttal. • Kicsit furcsa kérdés, de európai irodalom-e a magyar? Legalábbis európai-e olyan értelemben, mint például a francia? - Mindig európai irodalom volt, de különbségek is vannak, az bizonyos. Babits írta a Világirodalom történetében, hogy a nagy nyugateurópai irodalmak elsősorban európai irodalmak. Az angol, a francia természetes úton keletkezett, nemzeti színe alatt is európai maradt. Itt keleten pedig elsősorban nemzeti irodalmakról beI szélhetünk, amelyek integrálódni akartak az európaiba. Ez teljesen természetes így, hiszen az európaiságért nem kellett minden pillanatban megküzdeni, míg a nemzeti létért viszont igen. # Nyilván a hovatartozás nyelv kérdése is. A román költő, Eminescu például megtehette, hogy kutyaugatáshoz hasonlította a magyart, mert nem volt a nyelvcsaládunkban egyetlen „nyelvi nagyhatalom" sem... - Szinte végigkísérti irodalmunkat, hogy magányosak vagyunk. Márai ezzel kapcsolatban azt fejtegeti, hogy a nyelvi magányosság tudata szinte ránehezedik a magyar kultúrára. Úgy gondolom, ezek a kételyek ma is időszerűek. Mire kellünk mi egyáltalán Európának? Vagy a szomszédainkat illetően: ők ugyanolyan szenvedélyesen akarnak-e Európához tartozni, mint mi? Olyan kérdések ezek, amelyek szinte vezérfonalként végigvezetnek a magyar irodalmon. Magyarság és Európa. A magyar irodalom ebből a szempontból egy kicsit mindig is Janus-arcú volt. Az egyik arc törvényszerűen a nemzeti sorskérdések felé fordult, a másik pedig az úgynevezett Európa felé. • Voltak a magyar irodalomnak nagy hazatérői is: Ady, Illyés, József Attila, Kassákról nem is beszélve. Tartós avagy múlékony az Európa-hatás? - Természetesen mindannyiukon érezni a hatást, még akkor is, ha ez nem hozott nagy fordulatot. József Attila találkozása a szürrealistákkal, Kassák, aki végigcsinált minden avantgard irányzatot, vagy Márai, aki a húszas években végigjárta Nyugat-Európa összes országát... • Eagy Kuncz Aladár, akit a háborús Franciaországban még „marasztaltak" is... - Igen, mindannyiuk esetében meghatározóak az európai élmények. Kuncz Aladár Erdélyre gondolva például már 1929-ben felveti azt, ami ma az egyik legfontosabb gondolata az európai integrációnak. Azt írja tudniillik, hogy az európai együttműködéshez csak „a magukat szabadon kifejező regionalizmusok" útján juthatunk el. Sőt, továbbmegy és azt is megjósolja, hogy a műegységeknek előbb a lehető legkisebb darabokra kell összetörniük, hogy egy új összegző szellemi áramlat megcsinálja belőlük a valódi egységet. Ez egy mai modern Európa-gondolat 1929-ből. Olyannyira megelőzte a korát, hogy kétséges, létezik-e már egyáltalán az a bizonyos összegző szellemi áramlat. • Talán kényelemből, talán azért, mert a monarchia olyan nagyszerű „találmány" volt, Nyugat-Európának mintha ma sem Magyarországképe, hanem inkább Közép-Európa-képe lenne. - Néha az az érzésem, hogy ez az egység az írók és néhány olvasó fejében van, vagyis Közép-Európa inkább a kultúra szempontjából fontos, mintsem politikailag. Ez talán tényleg a monarchia „akolmelege", amelyből mára is sok minden megmaradt. • Hol vannak a szegedi irodalmi közeg Európára néző ablakai? A Tiszatáj például régi elkötelezettje a szomszéd népek irodalmának... - Igen, a Tiszatáj eme érdeklődése immár negyedszázados, még a hetvenes években Ilia Mihály alakította ki, főszerkeszősége idején. Ezért születettek az összeállítások, a Most-Punte-Híd, vagy a Néző rovat, amelyek a mai napig megvannak. Persze ahhoz, hogy ezt a vonalat folytassuk, jó szakemberek kellenek. • Mit hozhat a magyar irodalmi kultúra számára a politikai integráció? Sokan tartják úgy, hogy az integrációnak a kultúra - legalábbis anyagi szempontból - biztosan győztese lesz, és szabadabb lesz a kultúrcikkek áramlása is. - Én is erre számítok. A magyar irodalomnak fontos lenne, hogy jobban beépüljön az európai irodalomba. Mondhatjuk például a szegedi példát: Darvasi László könyveit Németországban adják ki, s ez nagyon nagy dolog. Jó lenne, ha a magyar művek külföldi kiadása, a fordítások sokkal könnyebben mennének, mert ez régi gondunk már. Panek József A szegedi Európanap programjóból • Munkatársunktól Egyetlen napra Európa Szegedre érkezik. Ma, pénteken Szeged bemutatkozik - Európának. A programot népszerűsítő plakátokon városszerte olvasható: Holnapunk, Európa. Mivel országunk kiemelt települései közé tartozik, Szeged és Európa ma összeölelkezik. Az Európa-nap védnöke: Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke és Declan Connolly, az ír Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, az Európai Unió elnökségének soros képviselője. Rangos vendégeket köszönthetünk Tisza-parti városunkban. Például Gál Zoltánt, az Országgyűlés elnökét, aki - Szalay István polgármester mellett - pénteken 10 órakor a városháza dísztermében megnyitja a szegedi Európa napot. A plenáris ülésen öt előadás hangzik el. Az előadók: Hans Beck, az Európai Közösségek Bizottsága Magyarországi Képviseletének vezetője; Szent-Iványi István, a Külügyminisztérium politikai államtitkára; Orbán Viktor, az Országgyűlés Európai Integrációs Bizottságának elnöke; Jaakko Kaurinkoski, Finnország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete; Otto-Raban Heinichen, a Német Szövetségi Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A 11 órakor kezdődő gazdasági konferenciának a Csongrád Megyei Közgyűlés Hivatala ad otthont. A megyeháza nagytermében először a településfejlesztés távlatairól lesz szó, majd arról, hogy a városok, illetve a közepesen fejlett piacgazdaságú országok milyen problémákkal küszködnek. Az európai jogharmonizációról a JATE Állam és Jogtudományi Karán, az Erdei teremben 11 órától előadásokat hallhatunk. Vastagh Pál igazságügyminszter aktualitásokról szól, majd Magyarország és az EU közötti együttműködés szervezeti, intézményi rendjének részletei kerülnek terítékre. A jogharmonizáció fontosságáról Hans Beck tart előadást. Bemutatják dr. Farkas Beáta és Farkas Orsolya, Az Európai Unióról röviden című könyvét. Ifjúsági és iskolai rendezvények teszik teljessé a szegedi Európa- napot. A Százszorszép Gyermekházban a 10 órakor keződő Európa ismereti vetélkedőn 18 csapat méri össze erejét. A Csongor Téri Általános Iskolában Európai értékek az oktatásban címmel nevelési értekezlet lesz, többek között Németh Zsolt országgyűlési képviselő, az Európa Tanács tagja tart előadást. A Móra Ferenc Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolában szakmai tanácskozáson az energiaracionalizálási program megvalósítását az EU irányelvei alapján teszik nagyító alá. Délután szavalóverseny kezódik a Weöres Sándor Általános Iskolában. A Tisza Lajos Könnyűipari Középiskola pedig a középiskolások Európa ismereti vetékedőjének helyszíne. Az Algyői Faluházban az európai táncok fesztiválját a Hunyadi Általános Iskola balett tagozata szervezi. A Vasvári Pál Közgazdasági Szakközépiskolában gazdasági, a Napos Úti Általános Iskolában pedig irodalmi vetélkedő lesz. A Fekete István Álatlános Iskola kulturális bemutatójának a Kecskéstelepi Művelődési Ház ad otthont. A Menekülő mesék című könyv bemutatója 16 óra 30 perckor kezdődik a Sík Sándor könyv- és cserkészboltban. Az Európa-napot a Szegedi Nemzeti Színházban 18 órakor gálaműsor zátja. „Az európai integráció akkor ér el egy magasabb fokozatot, ha az egységes belső piac mellé sikerül közös gazdaság- és pénzpolitikát is kidolgoznia és megvalósítania" - mondta Halm Tamás közgazdász az Európai Unióhoz való csatlakozással kapcsolatos újságíróképzésen. A Magyar Közgazdasági Társaság igazgatója, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Európa Tanszékének munkatársa elmondta: az európai integráció „lelke", Jacques Delors bizottsági elnök 1989-ben hozta nyilvánosságra a monetáris unió létrehozására vonatkozó tervét. Eszerint először leljesen és visszavonhatatlanul konvertibilissé kell tenni a nemzeti valutákat, majd teljesen fel kell szabadítani a nemzetközi tőkemozgásokat, integrálva a pénzpiacokat, végül a közösségi valuták egymáshoz viszonyított árfolyamainak ingadozási sávját egyre szűkebbre kell szabni, s a legvégén örök időkre rögzíteni kell ezeket az értékeket. A tervezet leglényegesebb eleme, hogy fő célja a gazdaságpolitikák közelítése, egyfajta gazdaságpolitikai fegyelem kialakítáa költségvetési fegyelem, a valutastabilitás és a kamatlábak közeledése. A szoros gazdaságpolitikai és pénzügyi együttműködésért a tagállamoknak meglehetősen nagy árat kell fizetniük, hiszen rendkívül beszűkül vagy egyenesen megszűnik a kormányok gazdasági beavatkozási lehetősége. Például az ország versenyképességét nem tudják ideig-óráig a valuta leértékelésével javítani, a gazdaságot nem tudják pénzügyi eszközökkel mozgásba hozni vagy a túlfűtöttség állapotában lefékezni, hiszen a pénz mennyiségét, a hitelek kamatlábát többé nem ók határozzák meg. A munkanélküliség vagy a regionális nehézségek enyhítésében is kevés eszköz áll rendelkezésre, hiszen a deficit korlátozása miatt nem indíthatnak például foglalkoztatási programokat, nem nyújthatnak állami támogatást. „Ezért kell alaposan megfontolnia Magyarországnak, mikor vállalja a csatlakozás jelentette szigorú szabályokat, és nem hordószónokok szólamai alapján, dönteni arról, akarunk-e Európa része lenni, vagy sem" - zárta előadását Halm Tamás közgazdász. Keczer Gabriella > Szigorúak a szabályok az EU-ban Nem múlik, akarjuk-e sa, ehhez képest minden számszerű feltétel csak eszköz. A Delors-terv három lépcsőben képzelte el a monetáris unió megvalósítását, s ezt jóvá is hagyta az 1991es maastrichti csúcstalálkozó. Az első lépcső a tőkeforgalmi korlátozások megszüntetése volt. Ennek megvalósításához - már az egységes piac kiépítésének keretében - 1990 nyarán hozzákezdtek. 1994 január elsejéig a közösségen belül, sőt, külső államok vonatkozásában is szabaddá tették a tőkemozgást. A második lépcső a jegybankok közötti együttműködés erősítését igényli. Ennek szervezésére és ellenőrzésére hozták létre 1994 januárjában az Európai Monetáris Intézetet frankfurti székhellyel. Ez egy későbbi közös jegybank előfutára. Az intézet készíti a továbblépés konkrét terveit, segíti a tagállamok pénzügypolitikájának koordinálását. A harmadik lépcsó, amelynek kezdete a tervek szerint is bizonytalan, hozza majd a legmélyrehatóbb változásoHalm Tamás: a stabilitásnak ára van. (Fotó: Nagy László) kat. Ekkor vezetik be ugyanis az EK közös valutáját. Ez egységes valutaként működik majd, valószínűleg felváltja a nemzeti valutákat. A nemzeti jegybankokból és az EMI-ből létrehozzák az Európai Központi Bankok Rendszerét. E harmadik szakasz kezdetére sajátos szabályokban állapodtak meg. Az Európai Tanács 1996 végéig dönt arról, hogy megérettek-e a feltételek a harmadik szakasz beindítására. Ha 1997 végéig nem sikerül kijelölni ezt az időpontot, akkor a kezdet a Maastrichti Szerződés alapján 1999. január 1-je lesz. A tanács úgy határozott, értékelni fogják, mennyire közeledett egymáshoz a tagországok gazdasága illetve gazdaságpolitikája. Amely tagországok esetében kellő mértékű a közeledés, azok vegyenek részt a harmadik szakasz jelentette igen szigorú együttműködésben, a többiek pedig a második szakasz szabályai szerint kapcsolódjanak hozzájuk. A közeledés mértékét a maastrichti konvergencia kritériumok alapján mérik. Ennek elemei az árstabilitás,