Délmagyarország, 1996. szeptember (86. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-13 / 214. szám

PÉNTEK, 1996. SZEPT. 13. EURÓPA-NAP 5 már Európa T jégre itt van ez a nap is, az Európa-nap. Szeged, \ mely oly sokszor lett már arról tanúbizonyságot, hogy mindig és minden körülmények között kész me­gújhodni, és a fejlődés élén járni, most újra bizonyít. Bizonyítja nyitottságát, sokszínűségét, befogadókész­ségét. A világháborúk után hagyományos vonzáskör­zetét vesztett város újjáéledt, újra az ország vezető te­lepülései közé került. A déli szomszédoknál zajló há­ború újra lerombolta a nehezen kiépített kapcsolato­kat, megtorpantotta az ígéretes fejlődést. Sokan már kételkedni kezdtek, hogy a „peremről" talpra lehet-e még állni. De szerencsére maradt elég derűlátó pol­gár, aki még a nehezebb időkben sem volt hajlandó elfogadni ezt a helyzetet, nem nyugodhatott bele ab­ba, hogy városunk egy poros, álmos, elszigetelt tele­pülés szintjére essen vissza. Makacs szívóssággal küszködtek a maradiság, a rossz értelemben vett „vi­dékiesség" ellen, és mindent megtettek azért, hogy Szeged újra a gazdaság, sőt gazdagság, a művészetek, a tudományok városa és központja legyen. Ez a nap az 6 napjuk elsősorban, annak a munkának az első gyümölcse, mely természetesen még nem ért véget. Számos gátat.és akadályt kell még leküzdeni, de az Európa-nap azt bizonyítja, hogy amit tesznek nem szélmalomharc, hogy a jövő őket fogja igazolni. Ugyanakkor meg kell tanulnunk az új gondolko­dásmódot is, azt, hogy érdekeinket csak akkor tudjuk érvényesíteni, ha pontosan megfogalmaztuk ezeket és mindent elkövettünk azok elfogadtatására. Ha nem fogadunk el semmit kritika nélkül, de nem keresünk a kákán is csomót. Ha a honi és az EU politikusaitól világos és gyakorlati érveket és magyarázatokat köve­telünk meg. Ha nem esünk sem az „eurofória", sem az „eurokepticizmus" hibájába. Ha azt vesszük bele ebbe a majdani, frigybe", ami a legjobb belőlünk, de cserébe teljes joggal elvárjuk, hogy a másik fél ha­sonlóan cselekedjen. Ha nem hiszünk azoknak, akik a saját szolgalelkűségüket akarják uralkodó állás­ponttá tenni, de azoknak sem, akik „nemes" virtus­ból az ésszerű megoldásokat is elutasítják, rizekről a kérdésekről is beszélnünk kell és akik így H tesznek, majd tapasztalni fogják, hogy a nyugat­európai, a piacgazdálkodás körülményei között zajló politikai életben járatosabb képviselői sokkal jobban fogják értékelni a kemény és kompromisszumkész ál­láspontot, mint a merev, vagy a túlzottan megalkuvó, a Nyugat minden ötletét lelkes lihegéssel fogadó hoz­záállást. Itt van tehát a nagy lehetőség, hogy bemutathas­suk jelenlegi és jövőbeni értékeinket. Igen, a jövőbe­nieket is, hiszen e jeles napon zajló gazdasági, politi­kai és tudományos tanácskozásokon bemutathatjuk azokat a terveinket is, melyek egy új, a 21. századi európai városok sorába szervesen beilleszkedő Sze­ged képét vetíthetik kül- és belföldi látogatóink, vala­mint városunk polgárai elé. Egy olyan városét, mely többé nem évtizedes, hanem csak egy telefoncsörgés­nyi távolságra lesz a nagy nyugat-európai központok pezsgő pénzügyi, kulturális és tudományos életétől. Ezért fontos nekük ez a nap, és bízom benne, hogy közös munkánkkal a jövőben Európa-napja Szege­den többé nem 24 órát. nem is egy hetet, hanem évti­zedeket, sőt ne legyünk szerénytelenek, évszázadokat fog tartani. Rózsa Edit országgyűlési képviselő Európa-nap a városházán • Munkatársunktól Ma, pénteken délelőtt 9.45-től 13.30-ig rendkívüli élő adással jelentkezik a Sze­gedi Városi Televízió. Első ízben tudósíthatnak Európa­napról Szegeden. Beszámol­nak a délelőtt eseményeiről és interjúkat láthatnak a nézők az Európai Unió jeles képvi­selőivel. Az adás szerkesztő­műsorvezetője: Gróf Róza. ALAPÍTVÁNY A SZEGEDI ZSINAGÓGÁÉRT! Hangverseny a szegedi zsinagógában 1996. szeptember 18-án, szerdán, 19 órakor a itÍVEI VILÁGNAP alkalmából. Műsoron: HAYDN: A TEREMTÉS c. oratórium. Előadják: a VASZY VIKTOR KÓRUS és a SZEGEDI SZIMFONIKUS ZENEKAR. Közreműködnek: Szél Bernadett - szoprán, Bodecz Tamás - tenor, Altorjav Tamás - basszus. Vezényel: Gyüdl Sándor. Jegyek válthatók a Nemzeti Filharmónia és a Szegedi Nemzeti Színház szervezési és jegyirodájában és a hangverseny elótt, a nelyszfnen. Kérjük férfilátogatóinkat, hogy a zsinagógában ^ kalapot vagy sapkát viseljenek. g • Szeméthalmot szemétdomb követ Feltámad-e a Holt-Maros? A tősgyökeres újsze­gediek úgy emlékeznek, hogy negyven éve még fürödtek a Holt-Maros­ban. A városrészt ketté­szelő vízágat akkoriban a horgászok paradicso­maként emlegették. Ma még békát sem látni a termálvízzel „megdög­lesztett", sással benőtt, építési törmelékkel és szeméthalmokkal feltöl­tött parton. A Holt-Maros szennyvízcsatornává ala­csonyíttatottl így nem csoda, hogy ember nem­igen sétál a parton. El­lenben termetes patká­nyok tanyáznak a csa­torna közelében. Éles a kontraszt: Újszeged milli­ós csodapalotái mellett kanyarog a sorsára ha­gyott, bűzfolyóvá lett Holt-Marosi Hogy milyen egy vízparti paradicsom, milyen lehetne a Holt-Maros, ha gondját visel­nék, azt a holtág Szőregi út és a Derkovits fasor közötti szakasza mutatja. - A Sipos igazgató uralta Délép megcsinálta ezt a sza­kaszt, mert a főnök itt épített házat - állítja az egyik szom­széd. - Akkor is sokba ke­rült, de megérte, hogy a med­ret kitisztították és betonfal­lal stabilizálták, a vizet föl­frissítették, s halakat telepí­tettek, napozókat, stégeket építettek, padokat raktak a partra. Egy ilyen környék emeli a telek, a ház értékét! ­mutat a férfi a vízililiomok­kal ékesített víztükörre. A Holt-Maros Derkovits fasor feletti szakasza már ha­lott. Az első döfést - állítólag - a kertészet adta: termálvizet engedett az akkor még élő Holt-Marosba. De halálosnak mondható az a számtalan késszúrás is, amit az illegáli­san ide eresztett szennyvíz je­lent. Az pedig tetőzi a bajt, hogy annyi szemetet hordtak a partra, hogy szinte bete­mették a folyóágat. - Nem telik el év, hogy ne Nézni lehet, szagolni veszélyes. (Fotó: Nagy László) tennének panaszt a lakosok a Holt-Maros bűze miatt - hal­lom Szűrös Jánosáétól, az Alsó-Tisza vidéki Környezet­védelmi Felügyelőség vízvé­delmi osztályának vezetőjé­től. - Ha a vizsgálat kideríti, a kertészet ismét termálvizet engedett a holtágba, kirójuk a bírságot. De a szennyvizet ide illegálisan vezető újsze­gediekkel nem tudunk mit kezdeni. Mivel a Holt-Maros az önkormányzat tulajdoná­ban és kezelésében áll, min­den jog és kötelesség ott ta­lálható és keresendő. - Tanácstagok, önkor­mányzati képviselők, polgár­mester-jelöltek választási programjának gerince volt a Holt-Maros rehabilitációja. Mégsem történik semmi! ­bosszankodik az egyik csalá­di ház tulajdonosa. - Az előtanulmányok és a tervek elkészültek - pontosít­ja a polgár rossz közérzetéből fakadó (rész)információt dr. Szalay István polgármester. ­Körülbelül egy éve összeállí­tottuk a pályázatot, melyet elutasított a környezetvédel­mi alap. Most azon dolgo­zunk, hogy saját erőt is föl­mutatva ismét megpróbáljuk megnyerni a kormányzat tá­mogatását a Holt-Maros több mint 200 millió forintot igénylő rehabilitásához. A környezetvédelmi ügyekben legilletékesebbnek gondolt szegedi országgyűlé­si képviselő, dr. Nemcsók Já­nos államtitkár, a Balaton vé­delmére kinevezett kormány­biztos álláspontjára is kíván­csiak voltunk. Ám a legma­gasabb rangba került szegedi honatya elutasított: - Nem nyilatkozom. Kü­lönösen ilyen perifériális ügyben, mint a Holt-Maros rehabilitációja! Ellenben az egyik újszege­di önkormányzati képviselő, dr. Szabó László orvosként is nap mint nap tapasztalja, a környéken élők számára mennyire súlyos gond a Holt­Maros agóniája. - Amíg nincs csatornázva a környék, nem indulhat el a Holt-Maros életre keltése ­mondja szakszerűen, hiszen új szegedi ként évtizedek óta szenvedője a helyzetnek, hat éve pedig mint képviselő igyekszik segíteni megtalálni a megoldást. Eszembe jut a legször­nyűbb látvány: egy neve­sincs átjárón a holtág köze­péig megyek. Az egyik ol­dalon szinte víz sincs a me­derben. A másik irányba fordulva mintha egy nyitott csatornát látnék: a víz tete­jén fekália és szenny, ami fertőz... A part se különb: szeméthalmot szemétdomb követ. - Az alapprobléma: a Holt­Maros a csapadékvizek befo­gadására szolgálna, ám 500­600 új szegedi ingatlan a csa­padékvíz csatornába eregeti a szennyvizet is - kezd a kiala­kult helyzet magyarázatához Nagypál Miklós, a polgármes­teri hivatal irodavezetője. ­Pedig Újszegeden külön csa­tornarendszer épül a csapa­dék, illetve a szennyvíz elve­zetésére. Igaz, a Holt-Maros vízgyűjtő területének fele nincs szennyvízcsatornával ellátva. Fordulópont: az új­szegedi főgyűjtő lehet. Ez a főcsatorna a jövő év végére elkészül. Azután lehet hozzá­kezdeni a szennyvízcsatorna­hálózat kiépítéséhez, ami 400­500 millió forintba kerülne. Ezzel párhuzamosan kezdőd­hetne el a Holt-Maros életre keltése: az 60 centiméte­res iszapréteg eltávolítása, az átereszek elkészítése, a víz­csere, a part rendbehozatala... Ehhez testületi döntés szükségeltetik. A közgyűlés­re vár, hogy kimondja: mikor és mennyit költ Újszegedig. Ha minden lehetséges pénzt összeszednek, s a kormány is támogatja a programot, az ez­redfordulóra feltámadhat a Holt-Maros. Újssászi Ilona • Tessék, tessék! Indul a kulturális piac O Munkatársunktól Ma délután egy órakor a Dóm téren a kisteleki Ván­dor Rudolf fúvós-, illetve a dorozsmai önkéntes tűzoltó­zenekar térzenéjével kezdetét veszi a III. szegedi kulturális piac, amelyen vasárnap estig több mint hatvan kulturális intézmény, szervezet és egyesület kínál látnivalót az érdeklődőknek. A rendkívül gazdag és színes programban mindenféle műfaj szerepel, mi szemnek és fülnek ingere. Lesz különböző tánc-, sport­és divatbemutató, könnyű- és komolyzenei koncert, vala­mint színi előadás és báb­színház. Az esemény kísérő programjaként pénteken fél 5-től a Sík Sándor Könyv- és Cserkészboltban a „Menekü­lő mesék" című könyvet mu­tatják be; szombaton a do­rozsmai művelődési házban pedig 14 órától rendeznek népzenei találkozót. A ren­dezvényt egyébként ma dél­után 3 órakor hivatalosan Szilvásy László, az önkor­mányzat kulturális bizottsá­gának elnöke nyitja meg a Dóm téren. Mentálhigiénés diplomák • Szeged (MTI) A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola és a szegedi Szent-Györgyi Al­bert Orvostudományi Egye­tem közös egészségfejlesztő mentálhigiénés posztgraduá­lis képzésén végzett hallga­tók csütörtökön vették át diplomájukat. A szegedi ta­gozaton huszonnyolc, az orosházi kihelyezett tagoza­ton pedig húsz hallgató fe­jezte be tanulmányait. A néhány évvel ezelőtt in­dított négy féléves képzés keretében már diplomával és munkahellyel rendelkező tanárok, védőnők, nővérek, szociális munkások, rend­őrök, lelkészek sajátíthatnak el belgyógyászati, gyermek­gyógyászati, szociológiai, népegészségtani, személyi­ségfejlesztési, mozgáskultú­ra ismereteket. Az idei tan­évtől nappali tagozaton is beindította a két intézmény a közös mentálhigiénés kép­zést, amely választható má­sodik, illetve harmadik szak­nak, bármilyen más szak mellé. A főiskola az eddigi ér­deklődés alapján mintegy kétszáz jelentkezőre számít, közülük tizenöt fiatalt vesz­nek fel az új szakra. T Jgyfél telefonszáma meg­%J változik a nyáron. Veze­tékes szolgáltató egy hóna­pig ingyen szolgáltai: auto­mata bemondja az új számot. Majd: megjelenik az új tele­fonkönyv, benne az ügyfél régi számával... Ügyfél meg­szűnik a világ számára létez­ni, ügyfél elérhetetlen. Olybá tűnik, hosszú-hosszú szabad­ságra ment. Teendő: ügyfélszolgálat felhívása, annak megkérde­zése, hogy akkor most mi A telefon színe és visszája van, jelezve, hogy a szolgál­tató kezdeményezte a tele­fonszám-változást. Válasz: ügyfél menjen el az irodába, nyilatkozzon, írjon alá, fizes­sen havi 500 forintot, akkor az automata tovább mondja az új számot. Ügyfél megkér­dezi, levelet trhatna-e. Vá­lasz: nem. Ügyintézés szem­élyesen. Ügyfél tovább nyo­moz, eredmény: lehet levelet írni. Ügyfél levelet ír, kéri a szolgáltatást, kéri, hogy az 500forintját csapják hozzá a következő számlájához. Ügy­fél napokig vár, de semmi sem történik. Ügyfél felhívja az ügyfél­szolgálati irodát. Jelzi, hogy írt levelet. A vonal végén er­re felteszik a kérdést: mi a régi telefonszáma. És három másodperc alatt elintéződik a dolog. Az automata díj­mentesen, az év végéig min­denkinek, aki kéri, bemond. Ha az ügyfél nem nyüzsög, minderről nem szerez tudo­mást. Miközben a régi szá­mon a telefon csak csöng, csak csöng. F. K. Szent Gellért­programok • Munkatársunktól A Szent Gellért püspök vértanúságának 950. évfor­dulóján kezdődő ünnepi programok nyitányaként ma 16.30-kor szegedi képzőmű­vészek alkotásaiból nyílik kiállítás a Horváth Mihály utcai képtárban. A kiállítást Gyulay Endre megyés püs­pök nyitja meg. Szeptember 15-én a szegedi dómban egész napos ünnepség kez­dődik gyermekeknek, amelynek keretében Gyulay Endre megyés püspök celeb­rál szentmisét 10 órától; 13 órától a Ládafia térszínház, valamint különböző kézmű­ves foglalkozások (gyöngy­fűzés, agyagozás, íjászat, cí­merrajzolás), 14 órától pedig a kiskunmajsai Szent Gellért Általános Iskola előadása várja a látogatókat. Darmstadt és Szeged • Munkatársunktól Dr. Ványai Éva, Szeged alpolgármestere a napokban Németországban járt, ahol részt vett a darmstadti nem­zetközi kulturális találkozón. A rendezvényen sátrat állí­tott a Német-Magyar Egye­sület is, s Pick szalámit, va­lamint tájjelegű borokat kí­náltak az érdeklődőknek. Az egyesület idén alakult, s cél­kitűzéseik között szerepel a két város polgárai közötti kapcsolatok kibővítése, a kulturális és a tudományos információcsere elmélyítése, az ifjúsági munka támogatá­sa. Ennek köszönhetően ma, a szegedi Európa-napon a darmstadti Kereskedelmi és Iparkamara képviseletében Gerold Schmiedbach tart előadást hazánk és Közép­Kelet Európa integrációs le­hetőségeiről. Szombat: ingyentermál • Munkatársunktól Azért senki sem hibáztat­ható, hogy a nyarunk olyan volt, amilyen. Itt-ott napsü­tés, pár nap kánikula, azután pedig figyelhettük az égalját, mikor akad napozásra, für­dőzésre alkalmas félóra. So­kan sajnálják ezt, többek kö­zött a Szegedi Fürdők igaz­gatósága is. A rövid nyár miatt azonban szeretnék kár­pótolni azokat, aki nem vesztették el a strandra járás­ba vetett hitüket. Ezért úgy döntöttek, hogy a tervezett­nél két héttel korábban nyit­ják meg a termálfürdőt. Az igazgatóság ajándékaként szeptember 14-én, szomba­ton egész nap, reggeltől este hatig ingyen látogatható a termál. Ezt követően pedig a megszokott nyitva tartási rend szerint várják a fürdő­zőket. Film az évadról • Tudósítónktól A Telin TV filmcsatorná­ján ma 19 óra 30 perctől in­terjút láthatnak Nikolényi Istvánnal, a Szegedi Nemze­ti Színház igazgatójávaj^ aki az évadnyitó ürügyén tervei­ről vall. A Globe News Holding produkciójában ké­szült „színházi évadnyitón" az igazgatót Pacsika Emília kérdezi. „ .

Next

/
Oldalképek
Tartalom