Délmagyarország, 1996. szeptember (86. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-12 / 213. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. SZEPT. 12. HANGSÚLY 7 Kevés víznek sok az alja Kétségtelen, a Tisza Szeged főutcája, de ez nem jelenti azt: csak a város föladata a folyópart föliszapolódásának megszüntetése - mondta dr. Szalay István polgármester. Hozzátéve: erre pillanatnyilag pénz sincs, ugyanakkor arra való az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság mint állami, vízügyi szervezet, hogy többek között e problémát is kezelje. Az más kérdés, ők is pénzügyi gondokkal küzdenek. Viszont, ha a vízügynek van valamilyen ötlete a helyzet javítására, az önkormányzat szívesen együttműködik vele. - Bár csak tüneti kezelést jelentene, az is megoldás lehetne rövid távon, ha például közmunkásokkal kaszáltatnák le az elburjánzó növényzetet - folytatta dr. Szalay István. - Itt gondot csupán az okozna: ki alkalmazza a közmunkásokat, a vízügy, vagy pedig a város. A polgármester elmondta még, Szeged belépett a Tisza Szövetségbe, ezért nem csekély tagdíjat is fog fizetni, aminek ellenében jogot formálhat rá: a szövetség olyan intézkedéseket tegyen, amelyek kedvező hatásúak a szegedi Tiszára nézvést is, így például járuljanak hozzá a békalencseprobléma leküzdéséhez. Magának a belvárosi Tiszapartnak az eliszapolódását ez persze nem szünteti meg - tette hozzá -, annál is inkább, mert e probléma nemcsak magyarországi gyökerű. A folyó bizonyára többek közt azért is rakhat le annyi hordalékot, amennyit lerak, mert lecsökkent a víztömege, nem ragadja magával az iszapot a sodrás. Nemcsak az aszályos évtizedek okán alakult ez ki, hanem amiatt is, mert a vízgyűjtő területen, a környező országokból egyre kevesebb vizet engednek a Tiszába, amely víznek egyébként a folyóba kellene jutnia. Ez komoly vízjogi probléma, s ha a helyzet így marad, hosszútávon elképzelhető: a Tiszából hiányzó vízmennyiséget a Dunából kell majd, távlatokban, pótolni. Egyébiránt pedig - tért vissza a kezdő témára -, bármilyen egyezségre is jusson egy esetleges tárgyaláson az önkormányzat és az Ativizig, a konkrét munkákat minden bizonnyal a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. végezné el. A kht-nek a puszta pénzügyi támogatása - ha csak nem e célra elkülönített pénzösszeggel történne -, azért nem volna célravezető, mert a cégnek egyéb, szintén fontos föladatai is vannak, melyekre ugyancsak nem jut elegendő összeg, így nem tudni, mire költené. Az esetleges pénzügyi támogatás pedig a jövő évi költségvetés függvénye. Különben az önkormányzat semmilyen, kivitelezhető megoldástól nem zárkózik el, ha a vízügyi szervvel együtt lehetőséget találnak az immáron városképi jelentőségű föliszapolódás és kapcsolt problémaköre megszüntetésének finanszírozására. F. Cs. Ha fizetnék... Kétségtelen, a belvárosi Tisza-parton archiválódó iszaprétegek eltakarítása aligha jelentene hosszútávú megoldást, de azért mégsem ártana időnként, mondjuk, tízévente, megakadályozni földtörténeti korú geológiai rétegek kiakakulását. Ezzel a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. is tisztában van. Szabó Ferenc ügyvezető igazgató azt mondja: nagyon szívesen elvégeznék a munkát is, ha valaki kifizetMíg az Ativizig az árvízvédelmi jelentőségű objektumokért felel a belvárosi Tisza-szakaszon, a környezetgazdálkodásnak mindenekelőtt az út- és járdafelületek tisztántartása a föladata. Szabó Ferenc szavaiból kiderült: a tiszai árhullámok hozta iszap egyrészt vízügyi probléma, másrészt önkormányzati gond. Ezt részben áthidalandó, létezik egy hallgatólagos megállapodás az önkormányzat és az Ativizig között (egyébként tudomása szerint nemcsak Szeged esetében működik ez így, hanem szerte az országban), miszerint az évi első árhullám hordalékát a vízügyi szerv költségén a környezetgazdálkodás távolítja el. Az idén, kora tavasszal például 260 ezer forintot fizetett a kht.-nek a takarításért az Ativizig. A további áradások által partra rakott iszap eltakarítását azonban már az önkormányzatnak kellene megfinanszíroznia, ez azonban ritkán fordul elő - mondta Szabó Ferenc. Egyébként mind az önkormányzat, mind a vízügy elsősorban az alsó rakparti út, és a lépcsők takarítását tartja fontosnak, érthető okok miatt minél kevesebb pénzből - A közvetlen part, amiről voltaképp szó van, iszaptalanítására végképp nem jut anyagi fedezet; egyébként nem is ez lenne az igazi megoldás - tette hozzá az ügyvezető igazgató. Amennyiben mégis lenne igény ilyen jellegű iszapeltakarítási munkára, ők készséggel elvállalnák, ha költségeiket fizetnék. Csakhogy az önkormányzat azt mondja, nem igazán az ő dolga a part esztétikai rendbe tétele, hanem a vízügyé, amelynek viszont erre nincs pénze. A kht. egyébként - mint megtudtuk - társadalmi szervezetekkel, iskolákkal, a lakossággal együttműködve igyekszik rendben tartani a tágabb értelemben vett szegedi Tisza-partot. A Boszorkányszigetet tavaly például az ebtenyésztők szabadították meg a rengeteg szeméttől, s iskolák is részt vettek más szakaszok tisztításában. Miután pedig szeptember 2l-e takarítási világnap, a környezetgazdálkodási cég máris szervezi az oktatási intézményekkel együtt lebonyolítandó, hasonló jellegű, a város, közte a Tiszapart, tisztaságát elősegítő akciót. F. Cs. Milyennek látja a Tisza-partot? Molnár Józsefné (nyugdíjas cipőgyárí alkalmazott): -Én még láttam tiszavirágzást, gyerekkoromban. Láttam hogyan libegnek ezerszámra a „lepkék". Akkor még szó sem volt iszaplerakódásról, nem lepte el növénydzsumbuj a partot. Most a kisunokámmal, az ötéves Tamással este nem is mernék ide lejönni. Papp József (géplakatos): - Elhanyagolt a part állapota. Két kisfiammal, az ötéves Józseffel és a kétesztendős Istvánnal gyakran le szoktunk járni ide levegőzni, de tele üvegcserepekkel a part. Elég, ha elesik a kisgyerek, és máris kész a baj... Szerencsére nem történt ilyen eddig, de mi van akkor, ha történik? Kiss Zoltán (volt nagymágocsi segédápoló, jelenleg munkanélküli): - Orosházáról érkeztem Szegedre; legutóbb mintegy három éve voltam itt. Akkor is láttam, most is látom a helyzetet, ami azóta észrevehetően romlott. Sok a szemét, ugyanakkor nincs szeméttároló. Pedig a turistabuszok is ide állnak le... Papp Éva (a Radnóti gimnázium harmadikos tanulója: kollégista): - Tény, hogy benőtte a növényzet a partot, de nem mind „gaz", ami itt található. A vízinövényzet kedvező hatású például a madarakra nézve, sok, egyebek közt, a vadkacsa. A diszkóhajó lármáját nagyobb gondnak találQm, mint a növényzet létét. Deák Tamás (ékszerész; egyébként az egyik úszóházon horgászott, amikor beszélgettünk): - A rendet nem csinálni kell, hanem betartani. Ezzel szerintem már elkéstek az illetékesek, csupán nagymérvű rendcsinálás segíthet. Nemcsak Szegednél; az egész Tisza-szakaszra jellemző az elhanyagoltság. (Fotó: Karnok Csaba) Bozótharc Ha valaki nagyon ért a Tiszához, akkor az mások között - dr. Zsiga Attila. A Mahart PassNave Személyhajózási Kft. tiszai kirendeltségvezetöje földrajzot oktatott valamikor, ma pedig, mint hajósember, szinte szó szerint a Tiszából él. Teheti: a hajózást nem akadályozza a partföliszapolódás - ugyanakkor látva látja a gondokat. - Az Ativizig kötött egy megállapodást a hajóállomás, az úszóházak tulajdonosaival (többek közt velünk is), hogy az úszóegységek alsó és felső kötele közé eső partrészt azok gondozzák - tudtuk meg dr. Zsiga Attilától. - Az úszóházak teljesítik e kívánalmakat folytatta -, ez látható is tavaszonta, a víz visszavonulása után. Mi szintén eleget teszünk ebbéli kötelezettségeinknek: megrendeljük az Ativizigtől a gépi kaszálást, s azért fizetünk. De machetével, bozótvágó késsel saját magunk is nekiveselkedünk időnként a növényzetnek. Olasz penge, ám még így sem bírunk mindig a főleg fűz- és nyárssarjadékokkal. Melyeket hiába vágunk le, újranőnek. És jön a következő magas vízállás, hozza az új fűzfagallyat, az meggyökeresedik a parton, növeszti a hajtásokat, s így tovább... A parfeliszapolódásból adódik az is, időről időre hosszabbítanunk kell a hajóföljárót, mert nagy víznél a partra hordja az iszapot a sodrás, s e hordalék kis víznél itt ragad. Megint jön a magas vízállás, megint a kicsi, így töltődik a part. Ez a sodor iránya, jellege utóbbi évtizedekbeli megváltozásának következménye. Az viszont már az ún. emberi tényező kategóriájába tartozik, amikor elslagozzák-tolólapozzák tavaszonta az illetékes cég emberei a rakparti úttest sarát, ide halmozzák föl a Mahart-lejáróhoz, ami pedig nemzetközi kikötő, és városkapu. Ez évben is kellett intézkednem ez ügyben... S hogy - ismét más téma - a partfal grafittiábráit miként lehetne semlegesíteni? Miután grafittirajzolást beszüntettetni aligha lehet, inkább rajzpályázatot kéne kiírni, csak hajós-témákra. Rögtön jobb kinézetű önarculata lenne a szegedi Tisza-partnak. F. Cs. Merre folyik a „főutca"? Minél elhanyagoltabb a Tisza-part, annál kevésbé van gazdája. Miután pedig nagyon elhanyagolt - nagyon nincs gazdája. (Fotó: Karnok Csaba) A Tisza (és persze a partja is...) Szeged főutcája, az utcáknak pedig az a sajátsága, hogy időnként letakarítják az utcaseprők. A szegedi főutca esetében mindenekelőtt a fölgyülemlett iszaprétegek megszüntetését jelentené ez, amit mindenki észlel, aki végigsétál a mellvédnél. Az elnövényesedett, de főleg teleszemetelt parti sáv elriasztja a folyó mellől, aki ide kívánkozik, s kérdezi: teljesen lehetetlen az iszapot eltakarítani onnét, vagy csak félig? A szakember azonban tudja: az iszaplerakódás problémája nem szemlélhető önmagában, és sajnos tudja azt is: efféle takarításra jelenleg nincs pénz. - Ha el is hordanák egyik évben az iszapot, másik évben visszahozná a víz - mondta dr. Kováts Gábor, az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója. Az Ativizig egyébként a belvárosi partfalnak az árvízvédelemmel összefüggő létesítményeit kezeli (alsó és a felső partfal, mellvéd, a lépcsők). De, mint vízügyi szerv, a folyópart belvárosi szakaszával kapcsolatban átfogó tájékoztatást tud adni. - Az elhanyagolt állapoton az Ativizig nagyon szívesen javítana, de nincs rá pénze - tudtuk meg dr. Kováts Gábortól. - A Szeged-belvárosi árvízvédelmi létesítmények gondja két fő csoportba sorolható, egyik a műszaki állapot problémája, a másik az esztétikai. Még a műszaki gondok orvoslására sincs pénz, nemhogy az esztétikain! A jelenlegi szegedi partfal egyébként '72-79 között épült, nem mai létesítmény tehát, s mint időjárásnak kitett mérnöki létesítmény, időnként nagyobb fölújításra szorul. Stabilitás és magasság szempontjábój egyaránt kitűnő, csakhogy minden egyes tél újabb hajszálrepedésekkel, betonfölfagyással, egyebekkel gazdagítja. Ez előbb-utóbb árvízvédelmi gondokat okoz. • Mennyibe kerülne a partfaljavítás? - Tavaly készített, részletes fölmérésünk eredményeképpen 40 millió forintot igényelne. Mi azonban állami költségvetésből gazdálkodunk, s még tizedennyi pénzzel sem rendelkezünk. Ezt pedig arra kell fordítanunk, ahol ennél nagyobb a gond, szükség esetén szivattyútelep működtetésére stb. Mindezeket egyébként azért mondtam el, hogy nyilvánvalóvá váljék: esztétikai jellegű problémák megoldására, mint az iszaplerakódás, semmit nem költhetünk. • Pedig Szeged idegenforgalmi jelentőségre tart igényt... - Még az „új" híd építése előtt, a hetvenes évek elején készítettünk egy vizsgálatot a Maros-torkolattól a klinikákig terjedő Tisza-szakasz szabályozására. Ennek keretében a Vízügyi Tudományos Kutatóintézet laboratóriumában felépítették a folyószakasz modelljét, azt kutatva: miként lenne legcélszerűbb alakítani az áramlást úgy, hogy Szegednél a Tisza lehetőleg ne rakjon le hordalékot, és ne vigyen el. Nem valósult meg a terv, pedig szervesen illeszkedett volna az akkori partfalépítés, s az új híd megépítése folyamatához. Itt kell megjegyeznem: az új híd pillérénél komoly gondot okoz az áramlás figyelembe nem vétele, elkészülte óta több uszálynyi terméskövet kellett bezúdítani a folyóba, hogy stabilizáljuk a pillért. Onnan tehát például viszi a hordalékot a Tisza, a belvárosi partfalnál meg lerakja. A híd esetében, ahol veszélyt jelentett az iszapelhordás, kezeltük a gondot, de a partfal föliszapolódása ellen, amely veszélyt ilyen értelemben nem jelent, nem tehetünk semmit. • Még azt sem, hogy évről évre eltakarítsák az iszapréteget? - Azt főképp nem, mert részint rengetegbe kerülne, részint a víz, áradásnál, évről évre visszahordaná. • Gyerekként, az iskolában, én még azt tanultam: a Tisza Szegednél rombol. Újszegednél meg épít. Azóta a helyzet változott. Miért? - Ujabb modellezésre lenne szükség, hogy kiderítsük, pontosan milyen áramlások dolgozhatnak a mélyben, például a második híd megépülte óta. Vulgárisan fogalmazva: tudni kéne, merre folyik a Tisza. Ezt követhetné egy olyan, kisvízi szabályozás a Maros-toroktól a klinikákig, amelynek eredményeként megszűnne az évről évre ismétlődő hordaléklerakódás a Szeged-belvárosi folyószakaszon. De egyelőre sem egyikre, sem másikra nincs pénz. Helyzetünket az emlékezetes téli, felső-tiszai, körösi árvízveszélyből adódó pénzveszteség is rontja; a vízügyi tárcának mindenesetre ígéretet tett a kormány és az országgyűlés: az árvízvédelemből adódó költségeket ez esztendő második félévében visszatéríti. Ha az idén csak négymillió forintot visszakapnánk, már abból el tudnánk kezdeni bizonyos munkálatokat. A 40 millió forintot igénylő tervünket fölterjesztettük az Országos Vízügyi Főigazgatósághoz, s csak reménykedhetünk abban: kéthárom év múlva kedvezően bírálják el az összeg ideítélését. Ez esetben az esztétikai jellegű gondok javítására is sor kerülhet. Még az iszaptalanításra is. Farkas Csaba