Délmagyarország, 1996. szeptember (86. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-11 / 212. szám

SZERDA, 1996. SZEPT. 11. A HELYZET 9 • Botrány az úszóknál Sosemvolt verseny, hamis eredményekkel i' " wk Czene olimpiai aranya mindenképpen valódi. (MTI Telefotó) Úgy látszik, hogy rá­jár a rúd a magyar sport legeredményesebb ágának vezetőire. Még alig ültek el a hullámok Zemplényi letartóztatá­sával kapcsolatban, máris itt az újabb úszó­botrány. A Népszava szeptember 9-i számá­ban „Nem létező ver­seny eredményeivel de­legáltak úszókat Atlan­tába" címmel az első ol­dalon nagy terjedelmű cikket közölt, amelyben azzal vádolja a Magyar Úszó Szövetség vezetőit, hogy egy nem létező versenyről készített fik­tív jegyzökönyvet küld­tek el a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) statisztikai irodájának (ISSA) a világranglista összeállításához. Az eredményekre hivat­kozva neveztek tizenegy úszót az atlantai olimpiára. A csalásra véletlenül derült fény. Az ISSA ugyanis kö­zölte a világranglisták és versenyek adatait az Inter­nettel, amely aztán megje­lentette azt. A kirívó Komjá­ti uszadabeli eredmények, amelyeket a június 6-8-i „válogatón" értek el a ma­gyar úszók, szemet szúrtak a szakembereknek. Később kiderült, hogy ezeken a na­pokon nem is rendeztek semmiféle versenyt a Kom­játi uszodában. Az ügyben számos ma­gyar úszó érintett: összesen tizenegy, az olimpiára kiju­tott versenyző eredményeit hamisították meg. Ágh Oli­vérnek 200 méteres háton, Batházi Istvánnak 400 méte­res vegyesúszásban, Czene Attilának 200 méteres gyor­son (a szegedi származású úszó a 200 méteres vegyesú­szásban nyert olimpiai baj­nokságot), Deutsch Tamás­nak 100 és 200 méteres há­ton, Horváth Péternek 200 méteres pillangón, Kerékjár­tó Tamásnak 50 méteres gyorson, Kiss Gergő László­nak 400 méteres vegyes úszásban, Kollár Miklósnak 200 méteres gyorson, Sza­bados Bélának 100 méteres gyorson, Zubor Attilának a 100 méteres gyorson és 200 méteres vegyesúszásban. Kiss Annamáriának pedig 100 méteres háton közölték hamis időeredményeit. Az érdekesség az, hogy közülük csupán Horváth Péternek si­került az olimpiai versenye­ken is elérnie a MÚSZ által közölt eredményt. így aztán valamennyien a mezőny má­sodik felében végeztek, Ke­rékjártó Tamás például csak az 55. lett. A többiek is job­bára a 12-35. hely között ér­tek célba. Horváth Péter vi­szont bekerült az A-döntő­be, s ott a nyolcadik helyen végzett. Nem beszélve Cze­ne Attiláról, aki, igaz más versenyszámban, de olimpi­ai bajnokságot nyert... A botrány kirobbanása óriási visszhangot keltett az érdekeltek körében, szinte valamennyien reagáltak az ügyre. Ruza József, a Ma­gyar Úszó Szövetség fótit­kára elismerte az állítások valódiságát, viszont hangsú­lyozta, hogy a jegyzőkönyv elküldésekor a magyar sport sikeressége volt a kizáróla­gos cél. Azt is nyilvánosság­ra hozta: az edzők akarták, hogy tanítványaik velük ké­szülhessenek az ifi Eb-re, amelyet közvetlenül az olimpia után tartottak. A szakemberek másik érve az olimpiai verseny légkörének megismerése volt. Amint a főtitkár kinyilvánította, a szakvezetők szerint ezek kö­zött a sportolók között sydneyi aranyérem-váromá­nyosok is vannak. A Nép­szava felvetésével ellentét­ben nem anyagi, hanem er­kölcsi haszonszerzés moti­válta a vezetést, a sportveze­tőket kizárólag a magyar csapat sikere vezérelte ­hangzik a főtitkár válasza a vádakra. A Népszavában megje­lent cikknek egyenes követ­kezménye volt Gyárfás Ta­másnak, a Magyar Úszó Szövetség elnökének a hét­főn bejelentett lemondása. Gyárfás kijelentette: a kiala­kult helyzet a személye el­len célzott támadás végered­ménye. Véleménye szerint az ügy hátterében a Fenyő János vezette VICO céggel zajló érdekellentétek lapul­nak meg. - Az előzmények még 1989-re nyúlnak vissza ­hangoztatta Gyárfás - ami­kor a Nap TV elnökeként nem fogadtam el Born And­rás főszerkesztői kinevezé­sét, s azt mondtam, ha Fe­nyő televíziót akar csinálni, akkor a magáéban tegye és ne üljön bele a máséba. A későbbiek folyamán az ugyancsak Fenyő Jánoshoz tartozó Népszava nagy cik­ket közölt a sokat hangozta­tott kaposvári ügyemről, amiben aztán, bizonyítékok hiányában megszüntették az eljárást. Kértem a lapban helyreigazítást, ugyanakkora súllyal, mint amilyennel a vádat megjelentették. Ke­reszty András főszerkesztó, aki egyben a MUOSZ elnö­ke, ezt nem tette meg. Ezért kérem én is Keresztyt, hogy mondjon le a MUOSZ-ban betöltött elnöki tisztségéről. Ami a jegyzőkönyvet illeti. munkatársaim megerősítet­ték, hogy ez nem egyéni előnyszerzésből született, hanem a későbbi eredmé­nyesség fokozott figyelem­bevétele. Lemondásommal elsősorban azt szeretném el­érni, hogy a személyem el­len folytatott gátlástalan hadjárat során legalább az úszókat ne bántsák - fejezi be Gyárfás Tamás a nyilat­kozatát. Természetesen az ügyben megszólalt Kereszty András, a Népszava főszerkesztője is, aki szerint Gyárfás szavai és vádjai csak elkendőzik a történteket. - A mi kezünk­be egy meghamisított jegy­zőkönyv került, amelyet nem mi írtunk - hangoztatta Kereszty - s egy magára va­lamit adó lap az ilyet nem szalaszthatja el. - A kapos­vári üggyel kapcsolatban pe­dig szeretném megjegyezni, hogy információnk szerint az még nem zárult le, hiszen az ügyészség pótnyomozást rendelt el. Amikor ez az ügy véglegesen lezárul - igérem - beszámolunk a történtek­ről. Hogy Gyárfás lemon­dott az elnöki tisztségről, ez az ó magánügye. Ami javas­latát illeti, hogy én is mond­jak le, válaszom rövid: nem mondok le! Engem a köz­gyűlés választott meg elnök­nek, s ha jövőre netán lesza­vaznak, csak akkor megyek el - mondotta Kereszty András, a Népszava főszer­kesztője. így áll jelenleg az egész sportközvéleményt felkava­ró, hamisítási ügy. Hogy ki járt el helyesen, vagy ki nem, azt nem tisztünk el­dönteni. A botrány hullámai tovább dagadnak, talán ki­derül - ha eddig nem derült volna ki - a színtiszta igaz­ság... P. S. J. A Ford Hungária bejelenti, hogy az Autócentrum „H" Kft. 6800 Hódmezővásárhely, Kutasi u. 69. 1996. szeptember 1-től nem tartozik a hivatalos Ford márkakereskedők sorába. A hivatalos Ford márkakereskedők hálózata m m továbbra is az egész országban várja Ont.

Next

/
Oldalképek
Tartalom