Délmagyarország, 1996. szeptember (86. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-11 / 212. szám
SZERDA, 1996. SZEPT. 11. A HELYZET 9 • Botrány az úszóknál Sosemvolt verseny, hamis eredményekkel i' " wk Czene olimpiai aranya mindenképpen valódi. (MTI Telefotó) Úgy látszik, hogy rájár a rúd a magyar sport legeredményesebb ágának vezetőire. Még alig ültek el a hullámok Zemplényi letartóztatásával kapcsolatban, máris itt az újabb úszóbotrány. A Népszava szeptember 9-i számában „Nem létező verseny eredményeivel delegáltak úszókat Atlantába" címmel az első oldalon nagy terjedelmű cikket közölt, amelyben azzal vádolja a Magyar Úszó Szövetség vezetőit, hogy egy nem létező versenyről készített fiktív jegyzökönyvet küldtek el a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) statisztikai irodájának (ISSA) a világranglista összeállításához. Az eredményekre hivatkozva neveztek tizenegy úszót az atlantai olimpiára. A csalásra véletlenül derült fény. Az ISSA ugyanis közölte a világranglisták és versenyek adatait az Internettel, amely aztán megjelentette azt. A kirívó Komjáti uszadabeli eredmények, amelyeket a június 6-8-i „válogatón" értek el a magyar úszók, szemet szúrtak a szakembereknek. Később kiderült, hogy ezeken a napokon nem is rendeztek semmiféle versenyt a Komjáti uszodában. Az ügyben számos magyar úszó érintett: összesen tizenegy, az olimpiára kijutott versenyző eredményeit hamisították meg. Ágh Olivérnek 200 méteres háton, Batházi Istvánnak 400 méteres vegyesúszásban, Czene Attilának 200 méteres gyorson (a szegedi származású úszó a 200 méteres vegyesúszásban nyert olimpiai bajnokságot), Deutsch Tamásnak 100 és 200 méteres háton, Horváth Péternek 200 méteres pillangón, Kerékjártó Tamásnak 50 méteres gyorson, Kiss Gergő Lászlónak 400 méteres vegyes úszásban, Kollár Miklósnak 200 méteres gyorson, Szabados Bélának 100 méteres gyorson, Zubor Attilának a 100 méteres gyorson és 200 méteres vegyesúszásban. Kiss Annamáriának pedig 100 méteres háton közölték hamis időeredményeit. Az érdekesség az, hogy közülük csupán Horváth Péternek sikerült az olimpiai versenyeken is elérnie a MÚSZ által közölt eredményt. így aztán valamennyien a mezőny második felében végeztek, Kerékjártó Tamás például csak az 55. lett. A többiek is jobbára a 12-35. hely között értek célba. Horváth Péter viszont bekerült az A-döntőbe, s ott a nyolcadik helyen végzett. Nem beszélve Czene Attiláról, aki, igaz más versenyszámban, de olimpiai bajnokságot nyert... A botrány kirobbanása óriási visszhangot keltett az érdekeltek körében, szinte valamennyien reagáltak az ügyre. Ruza József, a Magyar Úszó Szövetség fótitkára elismerte az állítások valódiságát, viszont hangsúlyozta, hogy a jegyzőkönyv elküldésekor a magyar sport sikeressége volt a kizárólagos cél. Azt is nyilvánosságra hozta: az edzők akarták, hogy tanítványaik velük készülhessenek az ifi Eb-re, amelyet közvetlenül az olimpia után tartottak. A szakemberek másik érve az olimpiai verseny légkörének megismerése volt. Amint a főtitkár kinyilvánította, a szakvezetők szerint ezek között a sportolók között sydneyi aranyérem-várományosok is vannak. A Népszava felvetésével ellentétben nem anyagi, hanem erkölcsi haszonszerzés motiválta a vezetést, a sportvezetőket kizárólag a magyar csapat sikere vezérelte hangzik a főtitkár válasza a vádakra. A Népszavában megjelent cikknek egyenes következménye volt Gyárfás Tamásnak, a Magyar Úszó Szövetség elnökének a hétfőn bejelentett lemondása. Gyárfás kijelentette: a kialakult helyzet a személye ellen célzott támadás végeredménye. Véleménye szerint az ügy hátterében a Fenyő János vezette VICO céggel zajló érdekellentétek lapulnak meg. - Az előzmények még 1989-re nyúlnak vissza hangoztatta Gyárfás - amikor a Nap TV elnökeként nem fogadtam el Born András főszerkesztői kinevezését, s azt mondtam, ha Fenyő televíziót akar csinálni, akkor a magáéban tegye és ne üljön bele a máséba. A későbbiek folyamán az ugyancsak Fenyő Jánoshoz tartozó Népszava nagy cikket közölt a sokat hangoztatott kaposvári ügyemről, amiben aztán, bizonyítékok hiányában megszüntették az eljárást. Kértem a lapban helyreigazítást, ugyanakkora súllyal, mint amilyennel a vádat megjelentették. Kereszty András főszerkesztó, aki egyben a MUOSZ elnöke, ezt nem tette meg. Ezért kérem én is Keresztyt, hogy mondjon le a MUOSZ-ban betöltött elnöki tisztségéről. Ami a jegyzőkönyvet illeti. munkatársaim megerősítették, hogy ez nem egyéni előnyszerzésből született, hanem a későbbi eredményesség fokozott figyelembevétele. Lemondásommal elsősorban azt szeretném elérni, hogy a személyem ellen folytatott gátlástalan hadjárat során legalább az úszókat ne bántsák - fejezi be Gyárfás Tamás a nyilatkozatát. Természetesen az ügyben megszólalt Kereszty András, a Népszava főszerkesztője is, aki szerint Gyárfás szavai és vádjai csak elkendőzik a történteket. - A mi kezünkbe egy meghamisított jegyzőkönyv került, amelyet nem mi írtunk - hangoztatta Kereszty - s egy magára valamit adó lap az ilyet nem szalaszthatja el. - A kaposvári üggyel kapcsolatban pedig szeretném megjegyezni, hogy információnk szerint az még nem zárult le, hiszen az ügyészség pótnyomozást rendelt el. Amikor ez az ügy véglegesen lezárul - igérem - beszámolunk a történtekről. Hogy Gyárfás lemondott az elnöki tisztségről, ez az ó magánügye. Ami javaslatát illeti, hogy én is mondjak le, válaszom rövid: nem mondok le! Engem a közgyűlés választott meg elnöknek, s ha jövőre netán leszavaznak, csak akkor megyek el - mondotta Kereszty András, a Népszava főszerkesztője. így áll jelenleg az egész sportközvéleményt felkavaró, hamisítási ügy. Hogy ki járt el helyesen, vagy ki nem, azt nem tisztünk eldönteni. A botrány hullámai tovább dagadnak, talán kiderül - ha eddig nem derült volna ki - a színtiszta igazság... P. S. J. A Ford Hungária bejelenti, hogy az Autócentrum „H" Kft. 6800 Hódmezővásárhely, Kutasi u. 69. 1996. szeptember 1-től nem tartozik a hivatalos Ford márkakereskedők sorába. A hivatalos Ford márkakereskedők hálózata m m továbbra is az egész országban várja Ont.