Délmagyarország, 1996. szeptember (86. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-10 / 211. szám

KEDD, 1996. SZEPT. 10. BELFÖLD 3 Csikói Miklós elégedetlen • Budapest (MTI) A jövő évi költségvetés­ből továbbra is többlettámo­gatást igényel a mezőgazda­ságnak a Magyar Agrárka­mara (Mak). Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnö­ke nem tartja elegendőnek a pénzügyminiszter által ígért jövő évi agrártámogtást. Medgyessy Péter szerint az agrárium a jövő évi költség­vetésből 105 milliárd forint­nál kevesebbre számíthat. Ez az összeg nem éri el az FM által igényelt támogatási szint alsó határát sem. Csikai Miklós szerint minimálisan 120 milliárd forintra lenne szüksége a mezőgazdaság­nak 1997-ben ahhoz, hogy a tavalyelőtti támogatás reá­lértékét megkaphassák a gazdálkodók. Minderről az agrárkamara elnöke tájékoz­tatta az újságírókat egy szűk körű sajtóbeszélgetésen. Áradnak a Körösök • Gyula (MTI) A Fekete-Körösön 7 mé­teres ár várható. Az előző hét második felében naponta általában egy métert áradt a Körösök vízszintje s az au­gusztus végi, szeptember eleji csúcsokat döntögető ha­talmas esőzés miatt keletke­zett jelentős árhullám követ­keztében a hét végén elren­delt árvízvédelmi készültség tovább tart. A Körösök ro­mániai vízgyűjtő területén az elmúlt 24 órában alig volt csapadék, a korábbi esőzé­sek miatt viszont tovább áradnak a folyók. Menekültek - Debrecenbe • Nagyatád (MTI) A nagyatádi menekülttá­borból hétfőn reggel nyolc órakor elindult az a különvo­nat, amely 194 menedékest szállított a debreceni átmene­ti szállásra. A korábbi tilta­kozások és fogadkozások, miszerint nem akarnak másik táborba költözni az itt lakók, mára elcsitultak és belenyug­vással vették tudomásul, hogy távozniuk kell Nagy­atádról. A többségében még 1992-ben érkezett és most Debrecenbe indult jórészt bosnyák menedékes között 51 gyermek van, 64 férfi és 77 nő. A táborban 210-en maradnak, többségük néhány héten belül elhagyja a tábort. Szeged, Arad? • Budapest (MTI) A Magyar Demokrata Néppárt kezdeményezi, hogy a magyar és a román parlamenti pártok küldöttei közös tanácskozást tartsanak az alapszerződés ratifikálása előtt Aradon vagy Szegeden - jelentette be Szabad György, az MDNP parla­menti képviselője hétfői saj­tótájékoztatóján. Az indít­ványt a honatya terjesztette az Országgyűlés elé. Szabad György elmondta: elképze­lése támogatását azért tartja rendkívül fontosnak, mert a magyar-román kormányközi megállapodás kialakításának időszakában a két parlament pártjainak egyáltalán nem volt lehetőségük a dokumen­tum rendelkezéseivel kap­csolatban állást foglalniuk. > De kinek van pénze gépre, magra, műtrágyára? Nemcsak kukoricáztak Aki tegnap délelőtt el­látogatott a Hód-Mező­gazda Rt. vásárhelyi köz­pontjába, az biztos nem mondja többet, hogy a magyar agrárszakembe­rek nem érdeklödnek az új technológiák iránt. Zsúfolt nagyterem kö­zönsége előtt köszönthet­te a résztvevőket Egyed Béla vezérigazgató azon a tanácskozáson, ame­lyet, szép hagyományt folytatva, azért rendezett meg a Hód-Mezőgazda, hogy a kukorica, a nap­raforgó, s idén már a ci­roktermesztés, hazai ki­látásairól adhassanak szakértők objektív képet. S bár a tanácskozás az előbb említett három, Alföl­dünkön oly fontos növényre koncentrált, érdemes idézni néhány érdekes tényt abból a tájékoztatóból is, amelyet dr. Öcsödi Gyula, a Földművelé­sügyi Minisztérium főosz­tályvezetője tartott. Mint el­mondta - a legfrissebb ada­tok szerint is a magyar mező­gazdaság alaposan veszített értékéből. Míg 1990-ben a bruttó nemzeti össztermék 17 százalékát adta, addig a mos­tanra ez a szám már csak 11.6 százalékot tesz ki. Az állattenyésztés által produkált érték 151 milliárd forint, a növénytermesztésé 186 milli­árd (korábban ez az arány fordított volt). S megértük azt, hogy az egykori 1 millió 571 ezer szarvasmarha he­Az idei kukoricatermés sokkal jobbnak ígérkezik a tavalyinál. De ettől még nem felhőtlenül boldog a magyar gazda. (Fotó: Miskolczi Róbert) lyén ma már csak 960 ezer legel, míg a csúcsnak számí­tó 8 milliós sertésállomány után 1996-ban 5,8 millió is elégségesnek bizonyul. A drasztikusan visszaeső hazai fogyasztással és a fize­tésképtelen keleti piacokkal indokolta mindezt a főosz­tályvezető, kijelentve: termé­szetesen mindez korlátozza a növénytermesztés lehetősé­geit is. Kukoricát egyébként még ma is 1 millió hektáron termeszt a mezőgazdasá­gunk, s az egyesült Európába készülve is szeretnénk leg­alább ennyit megőrizni. Hogy az ezernyi gonddal küszködő agrárszféra mégis milyen támogatásra számít­hat? Nos, Öcsödi úr elmond­ta - míg tavaly 73 milliárdot, az idén 83-86 milliárdot ka­pott ez az ágazat, addig sze­retnék elérni, hogy jövőre ez az összeg megközelítse a 100 milliárdot. De erre szükség is lenne ­derült ki a délelőtti hozzászó­lások során -, ugyanis ma már komoly gondot okot a gazdáknak megfizetni a mi­nőségi vetőmagot, trágyázás­ra, új gépek vásárlására sincs pénz, s a termésátlagok bi­zony meg sem közelítik a né­hány évvel ezelőttieket. Leg­alább ekkora probléma, hogy a mezőgazdaság eltartóké­pessége is jelentősen visszae­sett, így ideje lenne feldol­gozni a nyugat-európai ta­pasztalatokat. Ahol már rég­óta nincs létjogosultsága a szétparcellázott kisgazdasá­goknak, és például Hollandi­ában 70 tehén nevelése szük­ségeltetik ahhoz, hogy eltart­sanak egy parasztcsaládot. Ilyen információk birtoká­ban hallgatták aztán a részt­vevők több nagy vetőmagfor­galmazó cég ajánlatát - mert hogy magból van szerencsére elég... majd terepszemléz­tek az orosházi út mellett el­terülő bemutatóbirtokon. Ta­pasztalataik hasznosítását pe­dig remélhetőleg már a jövő évi termésen is lemérhetjük. B. Z. • Humanitási index Csongrád megyében nem volt vérhiány A nyár elején sok helyen, de főleg a fővárosban vész­harangot kongattak, mert ke­vés volt a vér, s a szabadsá­golások kezdetével még ke­vesebbnek ígérkezett. Szege­den e nyár elején sem volt pánik, mint ahogyan az el­múlt években egyszer sem kellett véradókért és vérért kiáltani a szegedi véradó ál­lomáson. A véradó vezetője, dr. Gál György professzor most is arról tájékoztatott, hogy nem volt gond a vérellátás­sal a nyár - véradás szem­ponjából - legkritikusabb­nak számító három hónapjá­ban, júniusban, júliusban, augusztusban sem. Az idén augusztus végéig 900-zal több vérvétel volt, mint az elmúlt esztendő első kilenc hónapjában. - Csongrád megye az or­szágban a legjobb a véradá­sok számát tekintve ­mondja Gál professzor. - A megyében 1995-ben ezer lakosra 76 vérvétel jutott, '95-ös adatok szerint Szege­den ezer lakosra 80 véradás esett. A véradásban me­gyénk az első, Győr-Sopron a második, Veszprém a har­madik az országos listán. Az országos átlag ezer lakosra 45 vérvétel, a fővárosban ez a szám 46. Gál professzor szerint több magyarázata van a Csongrád megyeieket jellemző kitűnő véradási kedvnek: - Az itt lakók tudják, a megye több egészségügyi intézményében sok vérre Véradási kiskáté 1995. Vérvételek Szívműtét Érműtét Vesetranszpl. száma Január 1483 0 13 6 Február 1554 0 15 2 Március 1735 0 16 3 Április 2034 0 7 9 Május 1541 0 17 6 Június 1761 28 3 5 Július 1419 32 1 2 Aug. 1476 30 7 4 Összesen 13 003 90 79 37 1996. Január 1864 37 8 4 Februáf 1723 34 3 4 Március 1888 35 2 4 Április 2098 36 2 4 Május 1834 35 25 3 Június 1532 28 27 7 Július 1498 27 20 2 Aug. 1482 18 18 0 Összesen 13 919 250 105 28 van szükség, tudják, hogy az orvosegyetem klinikáin nagy vérigényű szívműtéteket, ve­seátültetéseket végeznek. Ezek az ismeretek fontos motívumok a véradási kedv felkeltésében. A véradások számát befolyásolja, hogy a szervezésben szerepet játszó helyi Vöröskereszt és a vér­adó állomás között jó kap­csolat legyén. Nálunk így van, ám nem minden megyé­ben mondható el ez. Utoljá­ra, de nem utolsó sorban ­mondja a professzor - a vér­adás szervezése is jóra vizs­gázik hónapról hónapra, s mi mindannyian nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy megbe­csüljük a véradóinkat. Min­den alkalmat és módot meg­ragadunk e megbecsülés ki­fejezésére. Több tényező együttes megléte kell tehát ahhoz, hogy a véradókat megtartsuk és évről évre új­abbakat nyerjünk meg e ne­mes mozgalomnak. Gál professzor szerint: a magyarok humanitási indexe jó, s ennek is köszönhető a véradási világranglistán el­foglalt vezető helyünk. Fran­ciaországban, Németország­ban, Angliában ezer lakosra 50 vérvétel jut évente, az USA-ban 46, ami megegye­zik a mi vérvételi arányunk­kal. • Ennek ellenére vissza­visszatérő gond a vérhi­ány az ország több me­gyéjében, de főleg a fő­városban. — Elégnek kellene lennie a levett vér mennyiségének, ám a tartalékok a kis véradó állomások területén vannak. Ezekről a helyekről kellene eljuttatni a vért oda, ahol ép­pen szükség van rá. A dél­magyarországi régióban már régen megszerveztük, és az­óta is jól működik az állomá­sok közötti együttműködés, amit a mi példánkra és min­tánkra szerveztek meg Bu­dapesten. A nagy rendszer jó működéséhez számítógépes összeköttetés, naprakész nyilvántartás szükséges. Ezek nem mindegyike áll még rendelkezésre, s addig amíg e feltételek hiányoz­nak, a vérhiány megszünteté­sére a vérvételek számának 10 százalékos emelésére len­ne szükség. Egyenletes vérel­látást csak akkor lehet bizto­sítani, ha a vérigénylés- és felhasználás tervezett. A vérmennyiség 2/3-át az ope­rációs szakmákban - sebé­szet, nőgyógyászat, urológia - használják fel. E műtétek 70 százaléka tervezhető, kö­vetkezésképpen a gyógyító intézményekben szükséges vérmennyiség nagyobb há­nyada előre jelezhető, tervez­hető, s ebben az esetben az igényelt vérmennyiség is időben biztosítható. K. K. jegyzet Hetven tehén TTa valaki csak egy fél napot is forgolódik paraszt­Ál emberek között, igencsak meglepődve vonja össze szemöldökét. Mert hogy a szántóföldek környékén ta­lán még annál is hevesebben szidják a politikát, mint azt teszi géphez rendelt munkás, adóívek között evic­kélő vállalkozó, vagy éppen örökkön forrongó értelmi­ségi. No, de ki csodálkozhat ezen. Hiszen alig több, min. fél évszázada még arról győzködték a földnek mívelő­jét, hogy uradalmi nagybirtokon biztos csak a kenye­re. Aztán földet osztottak neki, hogy egy-két éven belül rózsaszínű kolhozképpel, s persze ehhez szükséges ve­rőlegényekkel áldják meg. S mire beletörődött a nagy­üzemibe, kicsusszant lába alól a szocialista tervgaz­dálkodás, s újra azt diktálták számára, hogy csakis egyénileg, saját földön, mert ebből lesz a jövő útja. Az­tán ma, okos gondolatok magvait elvető tanácskozá­son hallgatja, hogy a modern Európában, mondjuk éppen Hollandiában, már kiderült - 70 tehén mini­mum szükségeltetik egy korszerű, állattenyésztésre szakosodott gazdaság profitjához Vagyis a szétparcel­lázott birtokok fölött eljárt az idő. Nos, ekkor veri a parasztember földhöz a kalapját ­mint teszik azt nagyon mérges gombák -, s az ég felé fordítja tekintetét. Mert azt reméli, hogy legalább a felhők fölött lakóktól egyszer megtudja, vajh mikor is hagyja már magára az a furmányos politika a gazda­ságot, mikor engedi meg, hogy mindenki olyan formá­ban, közösségben és elvek szerint termeljen, ahogy azt ő és sorstársai jövedelmezőnek látják. Mikor köszönt rá az a furcsa világ, amikor elhiszik a parasztnak, ta­pasztalatai alapján csak jobban tudja, mi lenne csa­ládjának, falujának, netán az egész agráriumnak tet­szőbb, mint amit nejlonparasztok kifundálnak, mond­juk Dunának partján, kávéházi forradalmaikban. \Jos, pontos időpont a felhők fölül még nem érke­1 i zett. De hitünk, hogy a józan ész, a politikai hő­börgésektől mentes, tiszta gazdasági érdek majdcsak dorombol már a földek környékén is, mind erősebb. Amely józan ész józan és kiszámítható föltételek között lehet, hogy a 70 tehenet fogja igazolni! Sajnos más pozitívumról, mint szép hitünkről, mostanság még ily kurta jegyzet sem íródhat... ( • Alkoholban úszó pince Füge a banánosnak A Békés és a Csongrád megyei pénzügyörök nem engedtek a 48-ból, ugyanis éppen ennyi fel­derítésük volt az elmúlt héten. A bűncselekmé­nyek, szabálysértések értéke 4,2 millió forint. Békés megyei nyomozók indítottak eljárást a csongrádi Sz. Zs. Sz. ellen, akinek Opeljében a közúti igazolta­tás alkalmával 748 karton zárjegy nélküli cigaretta la­pult. A dohányáru származá­sáról nem tudott semmilyen igazolást mutatni. Adóvesz­élyeztetéssel és vámorgazda­sággal gyanúsítják az illetőt. A gyulai pénzügyőrök ala­posan átvizsgáltak egy román teherautót. Ahogy össze­egyeztették a papíron és a ka­mionon található portékát, rá­jöttek, nem stimmelnek a dolgok. Négyszáz karton ba­nán, 720 kilogramm citrom, 600 kiló margarin és 4 tonna burgonya nem szerepelt az okmányokon. A sofőr azzal védekezett, hogy nem volt je­len a kamion rakodásánál, így nem tudott a többletről, amely értéke 400 ezer forint­ra rúg. A szegedi K. E. lakásán házkutatást tartottak. Pincéjé­ben 620 liter tiszta szeszre bukkantak. A meglepett ház­igazda elmondta, hogy egy jugoszláv állampolgár bérli tőle a helyiséget havi 10 ezer forintért, az alkohol a bérlő tulajdona. A vámorgazdaság eljárási alapja meghaladja az 1 millió forintot. A vállalkozó T. K.-tól 41 olyan műsoros videokazettát foglaltak le, amelyek jogdíjas filmek engedély nélküli má­solatai voltak. Szerzői jog megsértése miatt indítottak eljárást a szegedi férfi ellen. Az említetteken kívül le­foglaltak még 416 karton ci­garettát, 100 liter gázolajat, 244 liter benzint, 308 liter márkás alkoholt, 200 CD-le­mezt, 5 karton rágógumit és 350 darab női alsóneműt. V. F. S. Mérnökkamarák • Budapest (MTI) Az orvosi és ügyvédi ka­marák után még az idén me­galakulnak a mérnökök szakmai szervezetei, a mér­nökkamarák. Hajtó Ödön, a Mérnökegylet vezetője hét­fői tájékoztatóján elmondta: az előkészítő munkákhoz az­után kezdhettek hozzá, hogy a parlament idén júniusban elfogadta a mérnökkamarák létrehozásával is foglalkozó törvényt. A jogszabály értelmében ezentúl a saját felelősségük­re, önállóan dolgozó terve­ző, szakértő mérnökök ez­után csak kamarai enge­déllyel végezhetik munkáju­kat. A kamarák feladata lesz a szakma ellenőrzése, és az in­formációcsere szervezése tagjaik között. Novemberben minden megyében megala­kulnak a helyi mérnökkama­rák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom