Délmagyarország, 1996. szeptember (86. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-10 / 211. szám

— 2 KÜLFÖLD KEDD, 1996. SZEPT. 10. • Róma (MTI) Oscar Luigi Scalfaro olasz és Göncz Árpád magyar államfő jelenlé­tében nyílt meg ma Ró­mában a IV. Nemzetközi Hungarológiai Kong­resszus, amely a magyar művelődéstörténetnek a nyugati keresztény kul­túrkörhöz kötődő külön­böző kérdéseit fogja megtárgyalni. Az ötna­pos tanácskozásra 36 országból több mint 500, az irodalomtörténettel, a nyelvészettel, a folklórral és a művelődéstörténet­tel foglalkozó magyar és nem magyar kutató, szakember érkezett. A kongresszus iránt meg­nyilvánuló olaszországi fi­gyelmet bizonyltja, hogy a római La Sapienza egyetem aulájában tartott megnyitón az olasz köztársasági elnök mellett megjelent az olasz képviselőház elnöke, a sze­nátus alelnöke és a Legfel­sőbb Bíróság elnöke. A Va­tikán részéről Paul Poupard bíboros, a Kultúra pápai tit­kárságának elnöke köszön­tötte a kongresszus résztve­vőit és méltatta a tanácsko­zás jelentőségét. Jelen volt Magyar Bálint művelődési és oktatási miniszter, s a Magyar Püspöki Kar részé­ről - Paskai László bíboros, prfmásérsek személyes kép­viselőjeként - Ladocsi Gás­pár püspök. A tanácskozás munkájá­nak megkezdése előtt Göncz Árpád üdvözlő beszédében azt hangsúlyozta, hogy a kongresszus a honfoglalás óta eltelt 1100 év legfonto­sabb összefüggéseit hivatott feltárni, illetve igyekszik majd „elhelyezni bennünket Európa szellemi térképén". A köztársasági elnök hang­súlyozta, hogy Magyaror­szág legnagyobb történelmi váltása a kereszténység fel­vétele volt, mivel ezzel meg­találta helyét és szerepét Eu­rópában. • Bajkonur (MTI) Az orosz űrtechnológi­ának legalább tíz év előnye van a nyugatival szemben, s az orosz ra­kéták készek arra, hogy egyre nagyobb piacot hódítsanak el az igen­csak jövedelmező keres­kedelmi műholdfuvaro­zás terén - írta a Wall Street Journal Europe. Az AP-DJ cikkismerteté­se szerint a Nyugatnak 5-10 milliárd dollárjába kerülne felzárkózni az oroszokhoz. Az amerikai cégek - ame­lyeknek csökken a piaci ré­szesedésük a kereskedelmi műholdfuvarozásban - igye­keznek vegyesvállalatok ré­vén közelebb férkőzni az orosz rakétatechnikához, s ezekhez a cégekhez szerződ­tetik a legkiválóbb orosz szakembereket. A tét nagy. Az ezredfor­dulóig mintegy 350 műhold vár pályára juttatásra, hogy a mobiltelefonhálózatot, a di­gitális televíziós technikát, a multimédiát szolgálja. Az oroszok előnye ugyanakkor ellentmondásos: a Nyugat pénzére van szükségük ah­hoz, hogy a piacon is hasz­nosíthassák technikai fölé­nyüket. Moszkvában beis­merik, hogy a Nyugat segít­sége nélkül Oroszország so­hasem válhat jelentős sze­• New York (MTI) Horn Gyula pártelnök a Szocialista internacio­nálé XX. kongresszusán elhangzott beszédében a kelet-közép-európai térség és más rászoruló régiók felzárkózásának támogatását egyetemes biztonsági és piacgazda­sági érdeknek nevezte. Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi szociálde­mokráciának külön fi­gyelmet keil fordítania az átalakuló térségek sajátosságaira. „A világgazdaság jövője - az embert szolgáló piac" témakörben a kelet-közép­európai régió vezérszónoka­ként elmondott beszédében az MSZP elnöke leszögezte: számot kell vetni azzal, hogy replővé a mesterséges hol­dak fuvarozási piacán. Az Egyesült Államok részéről is nagy az ellenállás: miközben az amerikai cégek (a Boeing, a Lockheed Martin, a Gene­ral Motors Hughes Aircraft cége) vegyes vállalatokat alapítanak az oroszokkal, az Egyesült Államok kormány­zata továbbra is kvótákkal korlátozza, hogy az oroszok mekkora hányadban fuva­rozhatnak amerikai techno­lógiát, műholdakat. Az oroszok előnyének legfőbb titka, hogy rakétáik sokkal jobb hatásfokkal hasznosítják a folyékony üzemanyagot, mint az ame­rikaiak. Az orosz rakétákat jóval gyorsabban lehet meg­építeni és elindítani is. To­vábbi előnyük, hogy egysze­rűbben lehet velük pályára állítani a műholdakat, ame­lyeknek (gy nincs szükségük saját hajtóművekre, ennek köszönhetően könnyebbek, fuvarozásukhoz kevesebb üzemanyag és idő kell: orosz rakétákkal órák alatt a he­lyükre kerülnek, nyugati technológiával napokig is el­tarthat a művelet. Az orosz rakéták jobban dacolnak az időjárással, mí­nusz 40 celsius fokban is in­díthatók. Ugyanakkor az időjárás is kevésbé "dacos" Bajkonúrban, egy sivatag közepén, mint Cape Canave­a világgazdaságban egyszer­re van jelen a nemzetközi munkamegosztás gyors fej­lődését kifejező integrációs irányzat, illetve az egyes ál­lamok és országcsoportok közötti fejlettségbeli különb­ségek szélesedésének a fo­lyamata. Szavai szerint a modern kapitalizmus törté­netében először fordul elő, hogy Európa nincs a gazda­sági növekedés centrumá­ban. Úgy vélekedett, hogy a lemaradásnak hátrányos kö­vetkezményei vannak a vi­lágpolitikai, biztonsági és globális problémák megol­dása szempontjából. „A földrész jövője az Eu­rópai Unió további fejlődé­sén múlik. A szervezet vi­lággazdasági és világpoliti­kai szerepét az integráció el­mélyítése és egyidejűleg a ralben, ahol időnként hurri­kánok késleltetik az indítá­sokat. Mindent egybevetve az orosz rakéták megbízha­tósága 95 százalékos - írta a Wall Street Journal. Az egyik vegyesvállalat a Kru­csinyev Állami Űrkutatási és Termelési Központ, a Proton rakéta kulcselemeit gyártó Enyergija űrkomplexum és a Lockheed együttműködése. A Nemzetközi Fellövési Szolgáltatások nevű vegyes vállalat 2000-ig meg akarja szerezni az addig várhatóan megduplázódó, évi 2,4 milli­árd dollárra növekvő keres­kedelmi fellövési piac felét. Persze akadnak gondok is. A nyugatiak bankgaranci­át akarnak politikai kockáza­tok ellen a Világbanktól, ám az nem szívesen szállna be az üzletbe, hiszen ez nem hagyományos fejlesztési program, hanem éppenség­gel a legfejlettebb technoló­gia. Az EBRD-nek a túlnyo­mó állami tulajdonnal van­nak problémái. Bajkonur, a startközpont kazah területen van, Moszkvától 1600 kilo­méterre délkeletre. Az orosz hadseregnek - a komplexum üzemeltetőjének - 2024-ig van érvényes bérleti szerző­dése, ám Kazahsztán és Oroszország kapcsolata nem mentes a feszültségektől, ami természetesen bizonyta­lanabbá teszi az üzletet is. tagállamok körének a kibő­vítése erősítheti meg" ­mondta. Hozzáfűzte, hogy míg az integráció belső mé­lyítése napirenden van, ad­dig a kiszélesítés vetületei még nem tisztázottak. Alá­húzta, hogy a kelet-közép­európai országok bevonása az unióba nemcsak jelentő­sen növelné a szervezet nemzetközi versenyképessé­gét, hanem egyszersmind se­gítene megteremteni az érin­tett államok számára a sza­badság, a demokrácia és a biztonság garanciáit. Utalt arra is, hogy a fő fejlődési vonulatokon kívül rekedő országok saját erőből képtelenek úrrá lenni a gaz­dasági és szociális válságo­kon, márpedig az állandósult fenyegetések felerősítik a fé­lelem és a kényszer uralmá­Akadályozza az amerikai­orosz mérnökök együttmű­ködését a hidegháborús örökség, a kölcsönös techno­lógiai titkolódzás. A Lock­heed cég és az oroszok egyetlen megbeszéléséről sem hiányozhat az amerikai légierő tisztségviselője, „ti­tokőrmesteri" feladattal. Bajkonur kényelmi szem­pontból sem éppen mennyei hely az amerikai mérnökök számára. A Lockheed szak­emberei igencsak unják, hogy szinte mindig teve van vacsorára, bár lakhelyeik sző szerint amerikai konyhásak, ugyanis az összes konyhafel­szerelést - a hűtőszekré­nyektől és mikrohullámú sü­tőkig - nekik kellett besze­rezniük. A világ legfejlet­tebb rakétáinak kilövő köz­pontjában az iroda- és a sze­relőépületek falainak tövét felveri a gaz, s ilyen körül­mények között az amerikai­ak még jobban csodálkoznak azon, hogy az oroszok mi­ként képesek folytatni a fej­lesztést. Bár kevés a pénzük, 1998-ra két újabb rakétatí­pussal jelennek meg a pia­con, a könnyű Rokottal és a nehezebb terhet is fuvarozni képes Angarával. Egy veze­tő orosz űrhivatalnok tréfá­san feltárt a legnagyobb tit­kot: az orosz know-how lé­nyege: dolgozni tudni pénz nélkül. nak, a diktatúrák kialakulá­sának a veszélyét. „A szoci­áldemokrácia óriási kihívá­sa, hogy megértesse a fejlett országok és régiók néptöme­geivel: az elmaradottak be­vonása a fejlődésbe saját lét­érdekük. A kedvezőtlen irányzatok ugyanis nem ma­radnak határokon belül, a hatások bizonyítottan elérik a szomszédos térségeket és a meghatározó globális folya­matokat" - hangoztatta Horn Gyula, rámutatva, hogy Kelet-Közép-Európa és más átalakulóban lévő ré­giók mozgástere lényegesen szűkebb, mint a fejlett álla­moké: támogatásuk ma nem segélyezési feladatot jelent, hanem a kölcsönös érdekek világos meghatározását és a lehetőségek mielőbbi kiak­názását. Széthúzók • London (MTI) A széthúzás jegyében telt az Európai Unió külügymi­nisztereinek kétnapos nem hivatalos írországi találkozó­ja: a Tizenötök sem a közös­séget érintő témákban, sem a külpolitikai fejlemények megítélésében nem voltak képesek közös nevezőre jut­ni. Az Írországi Tralee-ben megrendezett informális ta­lálkozó egyetlen konkrét eredménye az a döntés volt, amely szerint október 5-én az Unió soros elnöki tisztsé­gét betöltő Írország főváro­sában soron kívüli csúcsérte­kezleten tekintik át az állam­és kormányfők a további in­tegrációs menetrendről dön­teni hivatott, fél éve zajló kormányközi konferencia vi­tás kérdéseit. Jelcin és az orvosok • New York (MTI) Borisz Jelcin ügy véli, hogy jó kezekben lesz, ha orosz orvosok végzik el rajta a szívműtétet. „Oroszország­nak az orvostudomány min­den területén vannak világ­színvonalú specialistái... Itt­hon fognak megoperálni. Döntésem végleges" - jelen­tette ki az orosz elnök az Ito­gi című moszkvai hetilapnak adott nyilatkozatában, amely­ből az AP közölt részleteket hétfőn. Jelcin az egészségé­vel kapcsolatos rémhírek eloszlatása végett a műit hé­ten jelentette be, hogy szív­műtétre van szüksége. Mint az elnök mondta, az ország, választói iránti felelősség mi­att érezte úgy, hogy véget kell vetnie a találgatásoknak. Hiába ávtak • Bukarest (MTI) A román alkotmánybíró­ság elutasította a Ion Iliescu elnök újbóli jelölése ellen részben az Emberjogvédelmi Liga, a LADO, részben a Polgári Szövetség által be­nyújtott, számszerint össze­sen 67 különböző óvást. Az egyik beadvány szerzője Do­ina Comea asszony, a Ceau­sescu-rezsim elleni tiltakozás jelképe volt. A testület érve­lése szerint az 1991-ben elfo­gadott román alkotmánynak azt az előírását, hogy az el­nöki tisztséget ugyanaz a személy legfeljebb két man­dátum időszakára töltheti be, csak a jövőre vonatkozólag lehet értelmezni. A Szegedi Közlekedési Társaság és a Közlekedési Gyermeknapot Szervező Bizottság megköszöni a rendezvény védnökeinek: Csongrád Megyei Balesetmegelőzési Bizottság Szeged Százszorszép Gyermekház MÁV Rt. Szegedi Üzletág és támogatóinak: Coca-Cola Amatil McDonald's MAHART Kft. Kirendeltség Szegedi Tejipari Rt. IDC Szeged 576 Kbyte Szaküzlet Fencsi Péter, Bokányi Dezső valamint: Gregor József művész úrnak Koczka Ferenc karnagy úmak dr. Kecse Nagy László, a Maróczy Géza SE elnökének a közlekedési gyermeknap sikeres lebonyolítása érdekében nyújtott segítséget és támogatást. Nemes 1 .ás/16, ügyvezető igazgató Radics János, szervezőbizottság elnöke kommentár Teflonban A mikor a két világrendszer vezető államai - az Egyesült Államok és egy más ideológia alapján „egyesített" államcsoport, a Szovjetunió - a fegyver­kezési hajszával párhuzamosan megnyitották űrbéli versengésüket is, nyilvánvaló volt: többről van szó, mint a kozmosz meghódítása... A földkerekség a tét. S a legkönnyebben a teflonhasonlat teszi közérthetővé, miért is nyerte meg a „harmadik világháborút" az USA, s miért bomlott alkotó elemeire a szovjet biroda­lom. Amíg a Kreml irányítói a szupertitkos megoldá­sok híveiként (egyesek szerint erre az egyik magyará­zat: a német hadi- és rakétatechnika második világhá­ború utáni leszerelésével kaptak nem mindennapi lö­ketet Ciolkovszkij utódai) halmozták a megvalósítandó programokat, amelyek újabb s újabb erőforrásokat vontak el a gazdaságtól, addig a piacgazdaságban élő amerikai bankár-hadügyminiszterek és csapataik McNamarától kezdve el egészen Perry-ig állandóan ügyeltek arra, hogy a űrtechnika újdonságai visszafo­rogjanak a polgári létbe, s pénzt hozzanak a „konyhá­ra", melyekkel feltölthetők a fejlesztési alapok. Erre a legjobb példa a teflon - az űrkutatásra szakosodott la­boratóriumokból kikerült anyag rövid idő alatt párat­lan világkarriert futott be, míg odaát, Bajkonur kör­nyékén egyik kutató nem ismerhette a másik gondola­tait, nemhogy eredményeit. Ott a közgazdászok döntöt­tek, itt az ideológiával fertőzött katonák. Az eredmény 1990 táján vált közismertté, avagy közkinccsé... A Z oroszok előtt viszont 1996-ban felcsillant a re­mény, hogy valamicskét lefaraghatnak abból a hátrányból, amit a merev, túlközpontosltott rendszer okozott. Kiderült, hogy egy igen fontos, hasznosítható területen technikai előnyben vannak - s ezt csakis amerikai pénzzel tudják, tudnák önmaguk javára for­dítani. Ördögi kör. A kívülállók pedig abban remény­kedhetnek, hogy az egymásrautaltság nyomán most már valóban a tudósok évei következnek, miközben a döntéshozó katonákat végleg fölváltják a közgazdá­szok. A magyarok és a kereszténység S i m Oscar Luigi Scalfaro olasz elnök üdvözölte megbeszélésük kezdete elótt a magyar államfőt. (MTI Telefotó) • Oroszország: tíz év előny a rakétatechnikában Mindig teve van vacsorára Egy fiatal pár megcsókolja egymást a Moszkva Napja alkalmából rendezett ünnepségen. Érzelmeik éteriek - e napot Jelcin még 1986-ban, a Kommunista Párt első titkáraként kezdeményezte... (MTI Telefotó) • Szocialista internacionálé Horn Gyula: - A fö veszély félelem és a kényszer uralma

Next

/
Oldalképek
Tartalom