Délmagyarország, 1996. augusztus (86. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-30 / 202. szám

PÉNTEK, 1996. AUG. 30. A HELYZET 7 ítéletek Tfgy hányatott sorsú asszony, aki évekkel ezelőtt telis lepiilt át Magyarországra, éhségsztrájkba fogott, mert kilátástalannak vélte, hogy lakáshoz jusson. Kényes, nagyon kényes. Hiszen mindenki saját helyzetéből ítéli meg az ügyet. Megítélik azok, akiknek lakásuk ugyan van, de annak fenntartás mellett élelemre már alig jut, akik nap nap után helyzetüknél fogva egy éhségsztrájkhoz közeli állapotban élnek. Azok is megítélik, akiknek szintén nincs lakásuk, és vélhetően saját erőből már nem is tudják összehozni, de az eszükbe nem jutna, hogy valakitől vagy valakiktől követeljék. És ítéletet hoznak magukban azok is, vagy legalábbis megpróblják, akik kiutat keresnek lehetetlen helyzetükből, csak még nem jutottak túl azon a ponton, amikor átcsap fejük fölött az elkeseredettség hulláma, s inkább nem létüket kínálják fel cserébe, ha a helyzetük továbbra is megoldatlan marad. De tudomást szereznek erről a hírről azok is, akik jól élnek, és egészen másféle, nem alapgondokkal küzdenek, s azt gondolják, hogy milyen jó (és talán természetes), hogy nem velük történik ez, vagy egyáltalán el sem tudják képzelni, hogy ők ilyen helyzetbe kerüljenek, nem engednék idáig sodródni a dolgaikat. »Mindezzel pusztán csak annyit akartam kihámozni, IVl hogy hiába is sommás az ítéletünk, azért az mindig csak a miénk marad, s amíg nem esünk ál egyes „ügyek" tűzkeresztségén, mindaddig csak saját állásainkat, álláspontjainkat védjük, s egészen szépen elfelejtjük, hogy nem tudhatjuk teljesen bizonyosan, mi vár még ránk. Podmaniczky Szilárd Péntektől OMÉK • Gödöllő (MTI) Első alkalommal rendezik meg Gödöllőn az Országos Mezőgazdasági, Élelmiszeripari Kiállítást és Vásárt; a pénteken kezdődő seregszemle immár a hetvenkettedik e bemutatók sorában. Az 50 hektáros területen 15 országból 550 kiállítót fogadnak. A kiállítás fő védnökségét Horn Gyula miniszterelnök vállalta, s ő nyitja majd meg a rangos rendezvényt. A bemutató az agrártudományi egyetem területén szeptember 8-ig naponta reggel 9 órától délután 6 óráig várja a látogatókat. A napi jegy ára a helyszínen 500 forint, ám a diákok, nyugdíjasok, katonák 300 forintért léphetnek be. A parkolási díj napi 250 forint, s a kiállítás területén kisbuszok viszik majd a vendégeket ingyen. A MÁV az OMÉK-ra 50 százalékos menetdíj-kedvezményt biztosít. A jegyeket a kiállításon bélyegeztetni kell. Rabló rendőrkézen • Salgótarján (MTI) A nógrádi rendőrök Budapesten elfogták, majd őrizetbe vették az augusztus 23-án a Nagyorosziban lévő takarékszövetkezeti fiók elleni rablás elkövetőjét. A 22 esztendős büntetett előéletű helybéli fiatalember részletes beismerő vallomást tett. A vagyon elleni bűncselekményekért már büntetett L. Z. saját bevallása szerint már régen készült a rablásra, többször terepszemlét is tartott a takarékszövetkezeti fiókban. A bűncselekmény napján is járt ott, de habozott, ezért hazaindult, majd út közben meggondolta magát. A kihallgatásával párhuzamosan megtartott házkutatáson előkerült a rabláskor használt légpisztoly, és megtalálták az elrabolt 95 ezer forint maradékát is, mintegy 40 ezer forintot. A tettes a többiből adósságait fizette ki, illetve elszórakozta. • Popsztárok, médiamágnások Vakáció Sztálinnál • MTI-Panoráma Ez immár az orosz gazdagok legkedveltebb honi üdülőhelye: Sztálin egykori fekete-tengeri dácsája, ahol a pénzes turisták akár a szovjet diktátor ágyában is alhatnak. A Zeljonaja Roscsában, vagyis a „Zöld Ligetben" 140 és 280 dollár között kóstál egy éjszaka, de a 11 lakosztályt már így is hónapokra előre lefoglalják. A látogatók között popsztárok, médiamágnások és kormánytisztviselők éppúgy megtalálhatók, mint üzletemberek. A ház tele van értékes használati tárgyakkal: a lap például kiemel egy tintatartót, amelyet maga Mao Cetung ajándékozott annak idején Sztálinnak. A kétemeletes faházat 1993-ban építették a fekete-tengeri Szocsi egy fákkal borított hegyi lejtőjén. Alkotmányunk garantálja-e a húslevest? Kell vagy nem új alkotmány, s ha kell, akkor mi legyen benne, mi ne? Több hónapja nyűglődnek a pártok, de döntés még nem született. A parlamenti képviselők vakációzása előtt patthelyzet alakult ki: az új alkotmány koncepciójához benyújtott módosító javaslatokat az Országgyűlés nem fogadta el. Most a szocialisták szerint is folytatni kell az alkotmányozást. Mit gondol az alaptörvényről a szakember? - kérdeztük az Igazságügyi Minisztérium Alkotmányelőkészitö titkárságának vezetőjét, dr. Lakatos László miniszteri biztost. - Az első, szakmai meglapozó szakasz a 80-as évek elejétől a '89 októberi módosításig, vagyis a „rendszerváltó alkotmányig" tartott. A '94 tavaszáig tartó időszakot az jellemezte, hogy kiépült és működni kezdett egy újfajta közjogi intézményrendszer (az önkormányzati rendszer, az Alkotmánybíróság, a kiegyensúlyozó államelnök, s létrejött a Számvevőszék), de nem folyt alapkutatás, a tudomány hallgatott. Az állam pénzzel '94 után támogatta a kutatókat, alapmunkák készültek és alkotmánykoncepciók. A folyamat folytatódhat, ha ősszel úgy döntenek a politikusok, hogy még most, s ne a ciklus végén szülessen meg az új alkotmány. • Nincs alkotmányozási kényszer - mondják egyes szakemberek. Akkor miért kell új alkotmány? - Két ok miatt vagy új alkotmány vagy a hatályos szöveg módosítása szükséges. Egyes kérdések '89ben, a rendszerváltó alkotmány-módosításban az akkori politikai pillanatfelvétel szerint fogalmazódtak meg, vagyis a szöveg sok helyen pontatlan. Aztán: az alkotmányban maradtak nem szabályozott, fehér foltok. Az akkori megállapodás értelmében ugyanis a politikai redszerváltás megtörtént, a gazdaságit későbbre halasztották, ezért például a közpénzügyekblokk hiányzik az alkotmányunkból. • Az új alkotmány szövegét egy parlamenti bizottság készttette. Ezt milyennek tartja a szakember? - A szakma és néhány politikus szerint a szövegtervezetben az Országgyűlés szerepe túl súlyos, más hatalmi ágak rovására. • Mit várhat az állampolgár az új alaptörvénytől? - Az állami szervek rendszere és egymáshoz való viszonya nem lesz más, hatásköröket sem kell átrendezni, csak módosítani. Ami változik: az alapjogokról szóló rész. Ugyanis '89-ben az akkori gondolkodás szerint rögzítették, az akkori nemzetközi szerződések jó-rossz fordítását vették alapul, s abból csemegézve egyes jogokat alapjogként fogalmaztak meg, holott a gyakorlat mást diktál. Az embereket megillető alapjogokat pontosan meg kell fogalmazni, hasonlóképpen a garanciarendszert, ami arra biztosíték, hogy ezekkel az alapjogokkal az emberek élhetnek. • Az új alkotmány például garantálja-e a vasárnapi húslevest? - Egy jól megírt, tartalmilag helyes, új alkotmány az emberek közérzetének jót tesz. Mert a polgár bízhat abban, hogy például egy jói elrendezett bíróság az ő ügyében hamarabb fog dönteni. Az egyén számára pontosan megfogalmazza, hogy valamely alapjog őt megilleti, s így azt kikényszerítheti. Tehát az új alkotmány jog és létbiztonságot garantálhat. Ú. I. Elhamarkodott lépés Csóti György, a külügyi bizottság alelnöke nyilatkozik lapunknak • Egy hónapnyi intenzív angol Szegedi gyerekek Teledöban Hatalmas vihart kavart belpolitikai életünkben a magyar-román alapszerződés tervezete, pontosabban, a közeljövőben történő aláírása. Csóti György, a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselője, s a Parlament külügyi bizottságának alelnöke a napokban Opusztaszeren járt egy Bundestag-küldöttséggel. Ekkor adott interjút lapunknak. • Csóti úr, ön „külpolitikusként" hogyan tekint erre az alapszerződésre? - Az alapszerződés-tervezet elfogadhatatlan. Több szempontból is: tartalmi és formai okai vannak ennek az elutasításnak. • Melyek ezek a szempontok? - Csak egy tartalmi okot említenék: van benne egy olyan mondat, amely kizárja az erdélyi magyarság kollektív jogainak érvényesítését és a területi autonómiát. Az most mindegy, hogy előtte van-e az „etnikai alapú" vagy sem, mert erről lehet(ne) vitatkozni, miután a jelenlegi román vezetés elhatározott szándéka, hogy ezt nem biztosítja a magyaroknak. Azért baj ez, és azért nincs igaza Kovács Lászlónak, aki azt mondja, hogy ez csak egy ténymegállapító mondat az 1201-es ajánlásról. Valóban az, de ez a megállapítás a románok kívánságára, a román fél akaratát fejezi ki! így lényegében az történik Romániában, Iliescu választási kampányát segítjük... (Fotó: Enyedi Zoltán) amit az ottani politikai vezetés kíván és az alapszerződésre hivatkozhat emiatt. • Nem csak az 1201-es ajánlás, hanem más problémák is felmerültek az alapszerződéf kapcsán... - Igen, például az egyházi javak, vagy a közösségi javak visszaadása. Mert a gyakorlatban az van, hogy amit a román egyház visszakap, azt a magyar nem kapja vissza, stb. De említhetném az ellenőrzés kérdését, a magyar-román vegyesbizottság hiánya, amit a román fél csak „szakértői szinten" óhajt létrehozni.... • A formai kifogás? - Az alapvető formai okot abban kell keresni, hogy olyan időben és olyan korinánnyal köt alapszerződést a mai magyar kormány, amikor Románia választások előtt áll, mindössze két hónap választja el őket a voksolástól. Továbbá egy olyan kormánnyal kötjük meg ezt a szerződést, amely semmiféle politikai akaratot nem mutatott fel a magyarság helyzetének javítására, a magyarok kívánságának teljesítésére. Iliescu elnök egyébként homlokegyenest másként értelmezi az alapszerződést, s mást állít a szerződés legfontosabb részeiről, mint Horn Gyula vagy Kovács László! Itt kell egyébként megjegyeznem azt is, hogy első esetben fordult elő, hogy a magyar kisebbség legitim képviselői határozottan felléptek az alapszerződés ellen! • Sokan ezt úgy fogalmazzák meg, hogy a magyar kormány segíti a román elnök választási kampányát... - Igen, ez tökéletesen így van: Iliescu választási hadjáratát támogatjuk, egy olyanpolitikai erőnek a hatalmon maradását, amely nem mutatott fel nagy eredményeket a demokrácia megteremtésében. S ez nem csak magyar probléma, hanem román probléma is. • Kedden a Parlament rendkívüli ülést tart, amelyen e téma szerepel. Hogyan ítéli meg a KDNP által benyújtott határozati javaslatról való szavazás kimenetelét? - Az ellenzék egységes ebben a kérdésben: a kormány csak akkor köthesse meg a szerződést, ha a Parlament ezt előzetesen jóváhagyta. Várható azonban, hogy a kormánykoalíció ezt leszavazza, de én mégis bízom abban, hogy a jövőért érzett felelősség a soraikban is fontosabb, mint az esetleges pártfegyelem. Kisimre Ferenc Az ILS nyelviskola szervezésében, Zsembery Eszter tanárnő vezetésével tíz általánosés középiskolás gyerek egy hónapig Szeged testvérvárosában, Toledóban töltötte a nyarat. A csöppnyi csapat tagjai: Dezső Gabriella, Bódi Virág, Sipos Éva, Pászti Judit, Debreczeni Adrienn, Várhelyi Nóra, Kiss Nóra, Kispéter Gábor, Balogh Ádám és Márkos Endre. A résztvevőket a jó angol eredményeik alapján választották ki a nyelviskola tanulói közül. A több mint négyhetes amerikai tarózkodásuk alatt toledói családoknál szállásolták el őket. Itt van Amerika! Június 25-én indultak Szegedről, hogy az óceánt átszelve a lehetőségek hazájába megérkezzenek. Három hétig Toledóban és egy hétig Bostonban voltak. Az intenzív nyelvtanulás mellett még sok élményben volt részük. Bostonban 40 éves testvérvárosi konferencia zajlott, amire egy hatalmas képet készítettek a magyar gyerekek a békéről és a barátságról, ami a közeljövőben Szegeden is látható lesz, majd bejárja az összes testvérvárost. Toledót igen jól megismerték, ellátogattak a helyi állatkertbe, múzeumokba, a gabonaipari vállalattól cornflakes-eket és müzliszerű édességet kaptak. Felkeresték a századforduló környékén a Svájcból érkező telepesek alapította Amish Countryt is, ahol megállt az idő, nincs villany, se telefon, lovasszekerekkel közlekednek és régi népviseleti ruhákban járnak az emberek. Voltak az egyetemen, résztvettek egy bírósági tárgyaláson, baseball meccsen és a feketék miséjén is. Szinte már rendes amerikai állampolgárokká váltak: hamburgert ettek sültkrumplival, amit kólával öblítettek le, görkorcsolya pályára jártak görizni és pizzát rendeltek esténként. Sajnos egyszer minden jó véget ér! A felhőtlen, egyhónapnyi hollyday is gyorsan eltelt és a repülőgép lógó orral Ferihegy felé vette az útját. A gyerekek véleménye megegyezett abban, hogy ez volt a legcsodálatosabb nyaruk, amit eddig átéltek és bármikor visszamennének, ha tehetnék. De a nagy halom fotó és az emlékezet mindent egyes élményt megőriz és hamar visszakereshető. The End. Kormos Tamás Szegeden se rossz, de Amerika... (Fotó: Miskolczi Róbert)