Délmagyarország, 1996. augusztus (86. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-29 / 201. szám

i&vYnöa ie&löyggésziO sA ovíöiö? iódévnémoUr; 2 KÜLFÖLD CSÜTÖRTÖK, 1996. AUG. 29. kommentár Szenvedélyek A zt mondja Klaus Naumann tábornok, hogy a NATO-tól keletre fekvő térségben sok a megol­datlan etnikai és területi követelés, valamint igencsak felerősödtek a nacionalista és a vallási szenvedélyek. Ha pedig Naumann tábornok ezt mondta, akkor bizto­san így is van, hiszen ő a NATO katonai bizottságá­nak az elnöke és sokat foglalkozik az említett térség­gel, meg az itt jelentkező problémákkal. A román fővárosban tartott előadásában több fi­gyelmet érdemlő kijelentést tett. Talán úgy is lehetne mondani, hogy intő megfogalmazásban, burkoltan ad­ta tudtára az Atlanti Szövetségbe igyekvőknek, hogy miként lehetnek tagjai ennek a szervezetnek. Az, hogy a magyar-román alapszerződés aláírását megelőző időszakban került sor erre az előadásra, nyilván nem véletlen. A NATO ugyanis tisztában van azzal, hogy ­mint Naumann is mondotta - meg kell őriznie stabili­tását és hatékonyságát, s ez, a megváltozott körülmé­nyek közepette, egyre nehezebb. Tudniillik, a kétpólu­sú világban, amikor még az Amerikai Egyesült Álla­mok és az egészben lévő Szovjetunió interkontinentá­lis rakétái meredtek egymásra, más volt a felállás. Most új helyzethez kell alkalmazkodni Napjainkban adott a balkáni válság, ahol - akár­mennyire is szeretnénk - még nem teljes (bár ne lenne igazunk: hosszú idei nem is lesz) a béke. Itt van a cip­rusi török-görög viszály, a csecsenföldi véres konflik­tus, de valóban nincs teljes egyetértés, igazi jószom­szédi baráti légkör sem a magyar-román, sem a ma­gyar-szlovák, meg a szlovák-cseh viszonyban. így az­után a NATO gondban van. Mert jól tudja, hogy az említett országok mindegyike „minél előbb, annál jobb" alapon szeretné elnyerni a tagságot. Márpedig, ha mindegyiket felveszik, akkor csak ömaguknak okoznak gondot, hiszen egy sor acsarkodó, egymásra féltékeny és a jószomszédi viszonyt továbbra sem gya­korló új államot tudhatnak soraikban. Wfzért volt tehát időzítve a bukaresti előadás. Hogy íL okuljanak belőle a románok. Meg mindazok, akikre ezek az intelmek vonatkoznak. A NATO a változó Európában • Bukarest (MTI) Klaus Naumann tá­bornok, a NATO katonai bizottságának elnöke kedd délután Bukarest­ben kerekasztal-beszél­getés keretében találko­zott romániai parlamenti képviselőkkel és kor­mánytisztviselőkkel. A magas rangú NATO­tisztségviselő „A NATO egy változó Európában" címmel megtartott bevezető előadá­sát azzal kezdte: a NATO­tagállamokban és a védelmi szövetséggel együttműködő partnerországokban tett szá­mos utazása során kivilág­lott: valamennyi ország kö­zös óhaja, hogy a NATO fennmaradjon, konszenzus van továbbá abban is, hogy fenn kell tartani az Egyesült Államok és Kanada szoros és megbízható kapcsolatát Európával, mivel Amerika nélkül nincs és nem is lesz európai biztonság. Hangsú­lyozta: a NATO-nak, amely a Varsói Szerődés összeom­lása óta drámai változásokon ment át, nincs szüksége fe­nyegetettségre, hogy igazol­ja létjogosultságát, folytatnia kell azonban igazodását a megváltozott, és még most is változó környezethez. Hangsúlyozta, három kö­vetelményt mindenképpen figyelembe kell venni: 1. A NATO-nak meg kell őriznie hatékonyságát, és ez fontos szempont a NATO bővítését célzó tárgyalásokon is. 2. Mivel nincs európai bizton­ság az Egyesült Államok nélkül, fenn kell tartani a transzatlanti kapcsolatot. 3. A védelmi szövetség kap­Aki már szembenéz az új kihívásokkal: dán katona boszniai békemisszión. (MTI-Telefotó) csolatra törekszik Oroszor­szággal, mint európai és ázsiai hatalommal, mivel olyan többpólusú világ kia­lakulása lebeg a szeme előtt, amelyben a felek korlátlan információáramlással kap­csolódnak egymáshoz. A magas rangú NATO­tisztségviselő szerint a NATO több kihívással néz szembe. Elsőnek említette azokat a stabilitás ellen ható jelenségeket, amelyek a kö­zép- és kelet-európai álla­mokban és különös tekintet­tel az Oroszországban vég­bement átalakulások folytán keletkeztek. Megjegyezte, hogy Románia messze van ezektől. A következő cso­portba tartoznak a NATO-tól keletre fekvő több térségben meglévő megoldatlan etnikai és területi követelések és ve­lük párhuzamosan az újjá­születő nacionalizmus és val­lási szenvedélyek. Mint el­mondta, a NATO filozófiája az, hogy nemzetek közötti vitás kérdéseket erőszak al­kalmazása nélkül kell megol­dani. Naumann meglátása szerint új kihívásokkal is szembe kell nézni. Ezek kö­zé tartozik, hogy Európa déli és délkeleti pereme tele van instabilitással, és egyre több fegyver halmozódik fel ott. Hogyan lesz képes a NATO megfelelni, ha ezek a bizton­ságát fenyegetik? Mint el­mondta, ma a NATO-nak biztosítania kell mind a kol­lektív védelmet, mind pedig a konfliktusmegelőzést. Naumann rámutatott: az újonnan felvételre kerülő or­szágoktól nem azt váija el a NATO, hogy fegyverkezés­be fogjanak és nyugatira cseréljék le hadifelszerelésü­ket, csupán azt, hogy képe­sek legyenek együttműkö­désre mind a kollektív véde­lem, mind pedig a válságke­zelés és konfliktusmegelőzés tekintetében. A kerekasztal-találkozó után Naumann tábornok a készülő magyar-román alap­szerődéssel kapcsolatos NA­TO-szempontokat tudakoló kérdésére elmondta: a két országnak magának kell el­döntenie, hogy mikor érettek meg a feltételek a szerződés aláírására, mi jó nekik. Ugyanakkor a NATO szem­pontjából nagy előny, ha a két ország a történelmi gyö­kerű nehézségeket békés egyetértésben megoldja, és ha biztosított a kisebbségek védelme. hírek Meggyalázott emlékmű • Pozsony (MTI) Szlovákiában szerdára virradóra ismeretlen tettesek meggyalázták a vasárnap felavatott nagykaposi mille­centenáriumi emlékművet. Az emlékműre - feltehetően szórópalackból származó festékkel - horogkeresztet „rajzoltak", mellé pedig „Halál a fasizmusra!" feli­rat, valamint - ki tudja, mi­ért - egy 400-as szám ke­rült. A szobor meggyalázásá­nak ügyében a Csemadok és a nagykaposi polgármesteri hivatal ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett a rend­őrségnél. Halászokra lőttek • Tokió (MTI) Orosz őrhajók szerdán tü­zet nyitottak két kis japán halászhajóra az orosz fenn­hatóság alatt lévő Kuril-szi­getek közelében. A támadás Habomai sziget közelében történt, de az nem tisztázott, hogy a japán hajók orosz vagy japán felségvizeken tartózkodtak-e. Mindkét - 4, illetve 4,9 tonnás - kis hajón egy-egy halász dolgozott. Az orosz őrhajó hat géppus­ka-sorozatot adott le a halá­szokra. A 44 éves Horiucsi Kunio a hátán, a 28 éves Takigucsi Akira a combján sérült meg, állapotuk súlyos. • Romániának sok, Magyarországnak kevés Jószomszédi kényszermosoly Dr. Pászka Imre: „Az a modell, amit az erdélyi magyarság szeretne, egyes nyugati európai országokban már működik" (Fotó: Somogyi Károlyné) Dr. Pászka Imre a Jó­zsef Aftila Tudománye­gyetem docense ösztön­díjasként a belga Lou­vain-i Katolikus Egyetem Európa Tanulmányok In­tézetében dolgozott. Ku­tatási területe a moder­nizáció- és tudásszocio­lógia kérdései Közép- és Kelet-Európában. Három kötete közül a legutolsó a román gondolkodás­beli tradiciós és moder­nizációs vonulat társa­dalomképének ingado­zásaival foglalkozik. • Szeretném, ha ez a be­szélgetés a magyar-román alapszerződés kérdéseivel foglalkozna, elsősorban azzal az autonómia prob­lémával, amely a magyar kormány és a romániai magyarok képviselői kö­zött is vitát keltett. Érde­kel, hogy az ön véleménye szerint milyen akadálya van a mai román politikai életben a romániai ma­gyar autonómiatörekvés­nek? A szerződésről szóló hírek általában a vitás pontokról szóltak; kezd­jük azzal: melyek a szer­ződésnek azok a lényegi elemei, amelyekben egyet­értés van? - A tervezet szövegét nem hozták nyilvánosságra, de feltételezhetően az alapszer­ződés lényege, akárcsak a szlovák esetben az, hogy Magyarország és Románia Párizs és Helsinki után ismét elismeri egymás területi in­tegritását, és felelősséget vál­lalnak, hogy amennyiben nem ütközik törvényeikbe, megoldják országuk nemze­tiségi kérdéseit. Az általános egyetemes politikai szabad­ságjogi kérdések mellett itt is ott fognak szerepelni a konk­rét témák. Románia esetében például a nemzetiségi anya­nyelv használatáról, a felira­tokról, az anyanyelvi okta­tásról, állítólag az egyetem létrehozásáról és még jópár korábban rendezetlen kérdés­ről. Ezeknek a konkrét szer­ződéspontoknak a megvaló­sítását később követni lehet majd. A szerződés problema­tikus része viszont az auto­nómia kérdése. A román fél kikötése miatt a szerződés lábjegyzetében szerepel az, hogy az Európa Tanács 1201-es ajánlása nem tartal­mazza a területi autonómia fogalmát. Ez egyébként, ha szó szerint vesszük, igaz, hi­szen az európai és amerikai értelmezésben a területi au­tonómiát az állami status quo felbomlásaként fogja fel. • Mit gondol, mivel ma­gyarázható, hogy a ro­mán közéletben vörös posztó az autonómia kife­jezése? - Az 1989-es fordulat után fellépő román liberális értelmiségen is meg lehetett figyelni, hogy azon a ponton, amikor ez a kérdés napirend­re került, elakadt a tárgyalás. Véleményem szerint a prob­léma gyökere ott van, hogy a román nemzetfejlődés folya­mán mindeddig nem vetődött fel az autonómia kérdése. A románság regionalitásokban - Moldova, Havasalföld, Er­dély - élt, s egész állami fej­lődése során ezeket igyeke­zett homogenizálni. Egy esetleges autonómia, kivált a területi autonómia a román gondolkodásban az ország feldarabolódását idézi fel, fő­ként Jugoszlávia felbomlása után. Ehhez jön, hogy a Mol­dáviai Köztársaság bizonyos polititológusai olyan teóriá­kat fogalmaztak meg, ame­lyek elfogadják ugyan a szovjet utódállam egyesülé­sét a románokkal, de csak Moldovával és Beszarábiá­val - Havasalföldet és Er­délyt független államként képzelik el. Úgy tűnik tehát, hogy a román nemzetalkotás folyamata nem befejezett: a román politikai elit az auto­nómiatörekvésekben a ho­mogén nemzeti állam akadá­lyát látja. 0 Az ötvenes-hatvanas években Erdélyben a ro­mán állam létrehozott egy autonóm közigazga­tási egységet: a Maros Magyar Autonóm Tarto­mányt. Erről piit gondol, előzménynek tekinthető­e? - Ez a tartomány valójá­ban egy orosz modell alap­ján berendezett gettó volt a magyarság számára. A ma­gyar feliratok megvoltak, a hivatalokban lehetett magya­rul beszélni s a párt- és in­tézményvezetők magyarok voltak, de ezek az emberek nem a nemzeti közösség képviselőiként kerültek oda, hanem satrapákként. Nem is számítva a rendőruralmat! Mindenesetre ennek a kom­munista típusú autonómiá­nak az esete jól mutatja a fo­galom kétoldalúságát: hiába létezik a nemzetiség formá­lis autonómiája, ha nem tel­jesülnek tartalmi elvárásai. Hiába vannak magyar nyel­ven írott iskoláskönyvek, ha nem szabad például a ma­gyar és a nemzetiségi törté­nelmet tanítani az iskolák­ban. Az autonómia - az előbbi példánál maradva ­nem csak az anyanyelv sza­bad használatát jelenti, ha­nem azt is, hogy az iskolák tananyagukat is szabadon választhassák meg. 0 A román kormány úgy érvel, hogy már most is szinte valamennyi szé­kelyföldi városnak ma­gyar elöljárója van, a hi­vatalokban lehet magya­rul beszélni és az utcákon magyar feliratokat látni, ami - mondja - kész kul­turális autonómia. - Csakhogy a megyék élére Bukarest nevez ki pre­fektusokat, s ezeknek hatal­mukban áll megakadályozni minden olyan kezdeménye­zést, ami a kormánynak nem tetszik. Arról például nem is beszélve, hogy a magyar fal­vakban a kelleténél jóval több rendőr posztol, s ezek ­jellemző módon - veszélyes­ségi pótlékot is kapnak. Ah­hoz autonómia sem kell, hogy az etnikai alapú diszk­riminációkat megszüntessék. Itt van például az, hogy a tu­lajdonfelvásárláshoz előjoga van a Dacia Félix nevű, egyébként volt vasgárdisták által támogatott banknak, amely etnikai alapon, a ma­gyar lakosság körében élő románoknak ad előnyös ka­matokkal kölcsönt a föld és az ingatlan megvásárlásá­hoz. Ha érvényesül az alap­szerződés szelleme, akkor ezt a diszkriminációt fel kell számolni. Úgy vélem, a ma­gyar diplomácia némi erőfe­szítéssel megismertethetné az európai köztudattal, hogy itt nem egy beköltözött vagy gazdasági menekült tömeg­ről van szó, hanem olyan nemzeti közösségről, amely a természetjog és a történe­lem alapján jogokat szerzett, mert évszázadok óta birto­kolja a földet és a helyhez kötődő műveltsége van. 0 A magyarországi el­lenzék és a romániai ma­gyarok vezetői azt tartják az alapszerződés hiá­nyosságának, hogy nem rendelkezik a romániai egyházi javak visszaadá­sáról. Ön szerint ez sú­lyos probléma? - Rendkívül súlyos! Úgy vélem, itt látszik meg, hogy az autonómia kérdése nem csupán kulturális kérdés: gazdasági és szociális prob­léma is. A két világháború között a Romániában műkö­dő egyházaknak úgy-ahogy magmaradtak a javaik, ame­lyekből képesek voltak eltar­tani oktatási, kulturális és jó­tékonysági intézményeket. Ezzel a magyarság körében elláttak olyan feladatokat, amelyekkel az állam nem tu­dott vagy nem akart foglal­kozni. A dolog ismét aktuá­lis: ne felejtsük el, hogy Ro­mániában szegénység van, a nagy foglalkoztató rendsze­rek megszűntek. Ha ezeket a problémákat az állam nem oldja meg meg, akkor helyi, vagyis autonómiaszinten kell foglalkozni velük. Eh­hez azonban nem elég, ha formailag megvalósul az au­tonómia, annak fennmaradá­sát elő is kell segíteni. Ha például visszaadnák az egy­házi javakat Romániában, az egyházak csak akkor tudnák elkezdeni ezeket működtet­ni, ha támogatást kapnának a talpraálláshoz. 0 Térjünk rá az alapszer­ződés nemzetközi oldalá­ra. Az aláírás az európai integráció egyik feltétele, s ilyen tekintetben Ma­gyarország is, Románia is kész helyzet előtt áll. - A feltétel világos: egy ország csak akkor integrá­lódhat, ha a környezetével rendezi a vitás problémákat. Integráció alatt persze mind­két országban modernizációt is értenek, mint a gazdaság talpraállításának egyetlen le­hetséges módját, hiszen a csatlakozás jelentős moder­nizációs támogatásokat hoz majd. Az alapszerződés megkötésének van egy biz­tonságpolitikai oldala is, amelyet kezdetben a dél­szláv háború és az orosz bi­zonytalansági tényező tett időszerűvé. Végül is ezzel a dokumentummal formálisan ki lehet elégíteni csatlakozá­si elvárásokat. Úgy Magyar­ország, mint Románia szá­mára kiépült egy két-három lépcsős stratégia, amely nem indulhatna be az alapszerző­dés nélkül. A furcsa azonban az távlatosan, hogy az Euró­pai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozást követően ­éppen a szubszidiaritás elvé­ből következően - az alap­szerződések mai román és szlovák értelmezésének meg kell semmisülnie. 0 Mit gondol, Romániát mi kényszeríti egy alap­szerződés megkötésére? - A román politikai elitet­nek egyáltalán nem tetszik az a kilátás, hogy az ország ismét orosz befolyás alá ke­rülhet. Ráadásul Romániá­nak Ukrajnával, Moldáviá­val és Bulgáriával egyaránt van területi problémája. Bu­karest tehát kényszerhelyzet­ben van, főként ami a NATO-hoz való csatlakozást illeti, hiszen számára ez je­lentené a biztonságot. Úgy néz ki, hogy első fázisban a biztonságpolitikai csatlako­zás valósul meg és Románia erről még kevésbé szeretne lemaradni, mint az Európai Unióról. Márpedig a bizton­sági ernyő feltétele a nemze­tiségi kérdés megoldása. Ro­mánia számára felérne egy katasztrófával, ha a NATO a Kárpátok vonalánál lezárná a biztonságpolitikai határt. Panelt Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom