Délmagyarország, 1996. augusztus (86. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-29 / 201. szám

i&vYnöa ie&löyggésziO sA ovíöiö? iódévnémoUr; 2 KÜLFÖLD CSÜTÖRTÖK, 1996. AUG. 29. kommentár Szenvedélyek A

zt mondja Klaus Naumann tábornok, hogy a NATO-tól keletre fekvő térségben sok a megoldatlan etnikai és területi követelés, valamint igencsak felerősödtek a nacionalista és a vallási szenvedélyek. Ha pedig Naumann tábornok ezt mondta, akkor biztosan így is van, hiszen ő a NATO katonai bizottságának az elnöke és sokat foglalkozik az említett térséggel, meg az itt jelentkező problémákkal. A román fővárosban tartott előadásában több figyelmet érdemlő kijelentést tett. Talán úgy is lehetne mondani, hogy intő megfogalmazásban, burkoltan adta tudtára az Atlanti Szövetségbe igyekvőknek, hogy miként lehetnek tagjai ennek a szervezetnek. Az, hogy a magyar-román alapszerződés aláírását megelőző időszakban került sor erre az előadásra, nyilván nem véletlen. A NATO ugyanis tisztában van azzal, hogy mint Naumann is mondotta - meg kell őriznie stabilitását és hatékonyságát, s ez, a megváltozott körülmények közepette, egyre nehezebb. Tudniillik, a kétpólusú világban, amikor még az Amerikai Egyesült Államok és az egészben lévő Szovjetunió interkontinentális rakétái meredtek egymásra, más volt a felállás. Most új helyzethez kell alkalmazkodni Napjainkban adott a balkáni válság, ahol - akármennyire is szeretnénk - még nem teljes (bár ne lenne igazunk: hosszú idei nem is lesz) a béke. Itt van a ciprusi török-görög viszály, a csecsenföldi véres konfliktus, de valóban nincs teljes egyetértés, igazi jószomszédi baráti légkör sem a magyar-román, sem a magyar-szlovák, meg a szlovák-cseh viszonyban. így azután a NATO gondban van. Mert jól tudja, hogy az említett országok mindegyike „minél előbb, annál jobb" alapon szeretné elnyerni a tagságot. Márpedig, ha mindegyiket felveszik, akkor csak ömaguknak okoznak gondot, hiszen egy sor acsarkodó, egymásra féltékeny és a jószomszédi viszonyt továbbra sem gyakorló új államot tudhatnak soraikban. Wfzért volt tehát időzítve a bukaresti előadás. Hogy íL okuljanak belőle a románok. Meg mindazok, akikre ezek az intelmek vonatkoznak. A NATO a változó Európában • Bukarest (MTI) Klaus Naumann tábornok, a NATO katonai bizottságának elnöke kedd délután Bukarestben kerekasztal-beszélgetés keretében találkozott romániai parlamenti képviselőkkel és kormánytisztviselőkkel. A magas rangú NATOtisztségviselő „A NATO egy változó Európában" címmel megtartott bevezető előadását azzal kezdte: a NATOtagállamokban és a védelmi szövetséggel együttműködő partnerországokban tett számos utazása során kiviláglott: valamennyi ország közös óhaja, hogy a NATO fennmaradjon, konszenzus van továbbá abban is, hogy fenn kell tartani az Egyesült Államok és Kanada szoros és megbízható kapcsolatát Európával, mivel Amerika nélkül nincs és nem is lesz európai biztonság. Hangsúlyozta: a NATO-nak, amely a Varsói Szerődés összeomlása óta drámai változásokon ment át, nincs szüksége fenyegetettségre, hogy igazolja létjogosultságát, folytatnia kell azonban igazodását a megváltozott, és még most is változó környezethez. Hangsúlyozta, három követelményt mindenképpen figyelembe kell venni: 1. A NATO-nak meg kell őriznie hatékonyságát, és ez fontos szempont a NATO bővítését célzó tárgyalásokon is. 2. Mivel nincs európai biztonság az Egyesült Államok nélkül, fenn kell tartani a transzatlanti kapcsolatot. 3. A védelmi szövetség kapAki már szembenéz az új kihívásokkal: dán katona boszniai békemisszión. (MTI-Telefotó) csolatra törekszik Oroszországgal, mint európai és ázsiai hatalommal, mivel olyan többpólusú világ kialakulása lebeg a szeme előtt, amelyben a felek korlátlan információáramlással kapcsolódnak egymáshoz. A magas rangú NATOtisztségviselő szerint a NATO több kihívással néz szembe. Elsőnek említette azokat a stabilitás ellen ható jelenségeket, amelyek a közép- és kelet-európai államokban és különös tekintettel az Oroszországban végbement átalakulások folytán keletkeztek. Megjegyezte, hogy Románia messze van ezektől. A következő csoportba tartoznak a NATO-tól keletre fekvő több térségben meglévő megoldatlan etnikai és területi követelések és velük párhuzamosan az újjászülető nacionalizmus és vallási szenvedélyek. Mint elmondta, a NATO filozófiája az, hogy nemzetek közötti vitás kérdéseket erőszak alkalmazása nélkül kell megoldani. Naumann meglátása szerint új kihívásokkal is szembe kell nézni. Ezek közé tartozik, hogy Európa déli és délkeleti pereme tele van instabilitással, és egyre több fegyver halmozódik fel ott. Hogyan lesz képes a NATO megfelelni, ha ezek a biztonságát fenyegetik? Mint elmondta, ma a NATO-nak biztosítania kell mind a kollektív védelmet, mind pedig a konfliktusmegelőzést. Naumann rámutatott: az újonnan felvételre kerülő országoktól nem azt váija el a NATO, hogy fegyverkezésbe fogjanak és nyugatira cseréljék le hadifelszerelésüket, csupán azt, hogy képesek legyenek együttműködésre mind a kollektív védelem, mind pedig a válságkezelés és konfliktusmegelőzés tekintetében. A kerekasztal-találkozó után Naumann tábornok a készülő magyar-román alapszerődéssel kapcsolatos NATO-szempontokat tudakoló kérdésére elmondta: a két országnak magának kell eldöntenie, hogy mikor érettek meg a feltételek a szerződés aláírására, mi jó nekik. Ugyanakkor a NATO szempontjából nagy előny, ha a két ország a történelmi gyökerű nehézségeket békés egyetértésben megoldja, és ha biztosított a kisebbségek védelme. hírek Meggyalázott emlékmű • Pozsony (MTI) Szlovákiában szerdára virradóra ismeretlen tettesek meggyalázták a vasárnap felavatott nagykaposi millecentenáriumi emlékművet. Az emlékműre - feltehetően szórópalackból származó festékkel - horogkeresztet „rajzoltak", mellé pedig „Halál a fasizmusra!" felirat, valamint - ki tudja, miért - egy 400-as szám került. A szobor meggyalázásának ügyében a Csemadok és a nagykaposi polgármesteri hivatal ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett a rendőrségnél. Halászokra lőttek • Tokió (MTI) Orosz őrhajók szerdán tüzet nyitottak két kis japán halászhajóra az orosz fennhatóság alatt lévő Kuril-szigetek közelében. A támadás Habomai sziget közelében történt, de az nem tisztázott, hogy a japán hajók orosz vagy japán felségvizeken tartózkodtak-e. Mindkét - 4, illetve 4,9 tonnás - kis hajón egy-egy halász dolgozott. Az orosz őrhajó hat géppuska-sorozatot adott le a halászokra. A 44 éves Horiucsi Kunio a hátán, a 28 éves Takigucsi Akira a combján sérült meg, állapotuk súlyos. • Romániának sok, Magyarországnak kevés Jószomszédi kényszermosoly Dr. Pászka Imre: „Az a modell, amit az erdélyi magyarság szeretne, egyes nyugati európai országokban már működik" (Fotó: Somogyi Károlyné) Dr. Pászka Imre a József Aftila Tudományegyetem docense ösztöndíjasként a belga Louvain-i Katolikus Egyetem Európa Tanulmányok Intézetében dolgozott. Kutatási területe a modernizáció- és tudásszociológia kérdései Közép- és Kelet-Európában. Három kötete közül a legutolsó a román gondolkodásbeli tradiciós és modernizációs vonulat társadalomképének ingadozásaival foglalkozik. • Szeretném, ha ez a beszélgetés a magyar-román alapszerződés kérdéseivel foglalkozna, elsősorban azzal az autonómia problémával, amely a magyar kormány és a romániai magyarok képviselői között is vitát keltett. Érdekel, hogy az ön véleménye szerint milyen akadálya van a mai román politikai életben a romániai magyar autonómiatörekvésnek? A szerződésről szóló hírek általában a vitás pontokról szóltak; kezdjük azzal: melyek a szerződésnek azok a lényegi elemei, amelyekben egyetértés van? - A tervezet szövegét nem hozták nyilvánosságra, de feltételezhetően az alapszerződés lényege, akárcsak a szlovák esetben az, hogy Magyarország és Románia Párizs és Helsinki után ismét elismeri egymás területi integritását, és felelősséget vállalnak, hogy amennyiben nem ütközik törvényeikbe, megoldják országuk nemzetiségi kérdéseit. Az általános egyetemes politikai szabadságjogi kérdések mellett itt is ott fognak szerepelni a konkrét témák. Románia esetében például a nemzetiségi anyanyelv használatáról, a feliratokról, az anyanyelvi oktatásról, állítólag az egyetem létrehozásáról és még jópár korábban rendezetlen kérdésről. Ezeknek a konkrét szerződéspontoknak a megvalósítását később követni lehet majd. A szerződés problematikus része viszont az autonómia kérdése. A román fél kikötése miatt a szerződés lábjegyzetében szerepel az, hogy az Európa Tanács 1201-es ajánlása nem tartalmazza a területi autonómia fogalmát. Ez egyébként, ha szó szerint vesszük, igaz, hiszen az európai és amerikai értelmezésben a területi autonómiát az állami status quo felbomlásaként fogja fel. • Mit gondol, mivel magyarázható, hogy a román közéletben vörös posztó az autonómia kifejezése? - Az 1989-es fordulat után fellépő román liberális értelmiségen is meg lehetett figyelni, hogy azon a ponton, amikor ez a kérdés napirendre került, elakadt a tárgyalás. Véleményem szerint a probléma gyökere ott van, hogy a román nemzetfejlődés folyamán mindeddig nem vetődött fel az autonómia kérdése. A románság regionalitásokban - Moldova, Havasalföld, Erdély - élt, s egész állami fejlődése során ezeket igyekezett homogenizálni. Egy esetleges autonómia, kivált a területi autonómia a román gondolkodásban az ország feldarabolódását idézi fel, főként Jugoszlávia felbomlása után. Ehhez jön, hogy a Moldáviai Köztársaság bizonyos polititológusai olyan teóriákat fogalmaztak meg, amelyek elfogadják ugyan a szovjet utódállam egyesülését a románokkal, de csak Moldovával és Beszarábiával - Havasalföldet és Erdélyt független államként képzelik el. Úgy tűnik tehát, hogy a román nemzetalkotás folyamata nem befejezett: a román politikai elit az autonómiatörekvésekben a homogén nemzeti állam akadályát látja. 0 Az ötvenes-hatvanas években Erdélyben a román állam létrehozott egy autonóm közigazgatási egységet: a Maros Magyar Autonóm Tartományt. Erről piit gondol, előzménynek tekinthetőe? - Ez a tartomány valójában egy orosz modell alapján berendezett gettó volt a magyarság számára. A magyar feliratok megvoltak, a hivatalokban lehetett magyarul beszélni s a párt- és intézményvezetők magyarok voltak, de ezek az emberek nem a nemzeti közösség képviselőiként kerültek oda, hanem satrapákként. Nem is számítva a rendőruralmat! Mindenesetre ennek a kommunista típusú autonómiának az esete jól mutatja a fogalom kétoldalúságát: hiába létezik a nemzetiség formális autonómiája, ha nem teljesülnek tartalmi elvárásai. Hiába vannak magyar nyelven írott iskoláskönyvek, ha nem szabad például a magyar és a nemzetiségi történelmet tanítani az iskolákban. Az autonómia - az előbbi példánál maradva nem csak az anyanyelv szabad használatát jelenti, hanem azt is, hogy az iskolák tananyagukat is szabadon választhassák meg. 0 A román kormány úgy érvel, hogy már most is szinte valamennyi székelyföldi városnak magyar elöljárója van, a hivatalokban lehet magyarul beszélni és az utcákon magyar feliratokat látni, ami - mondja - kész kulturális autonómia. - Csakhogy a megyék élére Bukarest nevez ki prefektusokat, s ezeknek hatalmukban áll megakadályozni minden olyan kezdeményezést, ami a kormánynak nem tetszik. Arról például nem is beszélve, hogy a magyar falvakban a kelleténél jóval több rendőr posztol, s ezek jellemző módon - veszélyességi pótlékot is kapnak. Ahhoz autonómia sem kell, hogy az etnikai alapú diszkriminációkat megszüntessék. Itt van például az, hogy a tulajdonfelvásárláshoz előjoga van a Dacia Félix nevű, egyébként volt vasgárdisták által támogatott banknak, amely etnikai alapon, a magyar lakosság körében élő románoknak ad előnyös kamatokkal kölcsönt a föld és az ingatlan megvásárlásához. Ha érvényesül az alapszerződés szelleme, akkor ezt a diszkriminációt fel kell számolni. Úgy vélem, a magyar diplomácia némi erőfeszítéssel megismertethetné az európai köztudattal, hogy itt nem egy beköltözött vagy gazdasági menekült tömegről van szó, hanem olyan nemzeti közösségről, amely a természetjog és a történelem alapján jogokat szerzett, mert évszázadok óta birtokolja a földet és a helyhez kötődő műveltsége van. 0 A magyarországi ellenzék és a romániai magyarok vezetői azt tartják az alapszerződés hiányosságának, hogy nem rendelkezik a romániai egyházi javak visszaadásáról. Ön szerint ez súlyos probléma? - Rendkívül súlyos! Úgy vélem, itt látszik meg, hogy az autonómia kérdése nem csupán kulturális kérdés: gazdasági és szociális probléma is. A két világháború között a Romániában működő egyházaknak úgy-ahogy magmaradtak a javaik, amelyekből képesek voltak eltartani oktatási, kulturális és jótékonysági intézményeket. Ezzel a magyarság körében elláttak olyan feladatokat, amelyekkel az állam nem tudott vagy nem akart foglalkozni. A dolog ismét aktuális: ne felejtsük el, hogy Romániában szegénység van, a nagy foglalkoztató rendszerek megszűntek. Ha ezeket a problémákat az állam nem oldja meg meg, akkor helyi, vagyis autonómiaszinten kell foglalkozni velük. Ehhez azonban nem elég, ha formailag megvalósul az autonómia, annak fennmaradását elő is kell segíteni. Ha például visszaadnák az egyházi javakat Romániában, az egyházak csak akkor tudnák elkezdeni ezeket működtetni, ha támogatást kapnának a talpraálláshoz. 0 Térjünk rá az alapszerződés nemzetközi oldalára. Az aláírás az európai integráció egyik feltétele, s ilyen tekintetben Magyarország is, Románia is kész helyzet előtt áll. - A feltétel világos: egy ország csak akkor integrálódhat, ha a környezetével rendezi a vitás problémákat. Integráció alatt persze mindkét országban modernizációt is értenek, mint a gazdaság talpraállításának egyetlen lehetséges módját, hiszen a csatlakozás jelentős modernizációs támogatásokat hoz majd. Az alapszerződés megkötésének van egy biztonságpolitikai oldala is, amelyet kezdetben a délszláv háború és az orosz bizonytalansági tényező tett időszerűvé. Végül is ezzel a dokumentummal formálisan ki lehet elégíteni csatlakozási elvárásokat. Úgy Magyarország, mint Románia számára kiépült egy két-három lépcsős stratégia, amely nem indulhatna be az alapszerződés nélkül. A furcsa azonban az távlatosan, hogy az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozást követően éppen a szubszidiaritás elvéből következően - az alapszerződések mai román és szlovák értelmezésének meg kell semmisülnie. 0 Mit gondol, Romániát mi kényszeríti egy alapszerződés megkötésére? - A román politikai elitetnek egyáltalán nem tetszik az a kilátás, hogy az ország ismét orosz befolyás alá kerülhet. Ráadásul Romániának Ukrajnával, Moldáviával és Bulgáriával egyaránt van területi problémája. Bukarest tehát kényszerhelyzetben van, főként ami a NATO-hoz való csatlakozást illeti, hiszen számára ez jelentené a biztonságot. Úgy néz ki, hogy első fázisban a biztonságpolitikai csatlakozás valósul meg és Románia erről még kevésbé szeretne lemaradni, mint az Európai Unióról. Márpedig a biztonsági ernyő feltétele a nemzetiségi kérdés megoldása. Románia számára felérne egy katasztrófával, ha a NATO a Kárpátok vonalánál lezárná a biztonságpolitikai határt. Panelt Sándor