Délmagyarország, 1996. augusztus (86. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-23 / 196. szám

gvlölöí lód^nfer.K.^ [J 2 KÜLFÖLD PÉNTEK, 1996. AUG. 23. Jól lenyomtuk a Ford Transit Ford Leasing Amikor ennyire lenyomtuk a Ford Transit árát, elsősorban a vállalkozókra gondoltunk. Ha már ilyen kedvező ára van a Ford Transitnak, miért ne lehetne még kedvezőbb a lízingkonstrukció is? Most kapjon észbe! Ford Transitot Ráció lízinggel! ÁRENGEDMÉNY!!! Cím: Szeged, Oskola u. 23. Nyitva tartás: h-p.: 9-1 8 óráig, szo.: 9-1 3 óráig. SZEZONBAN OLCSÓBBAN! CIPŐ Farkasok közt az ember A rettenetesen fölindult hadnagy zsebredugja a ke­zét, hogy a többiek ne lássák a remegését. Kitapo­gatja a fegyvert - el is feledkezett róla, hogy a zsebé­ben van; erősen megmarkolja. Hirtelen megérti, ho­gyan képesek ölni az emberek. Róbert Merle Sziget című regényének egyik epizód­jában a fönt emlékezetből idézettnél sokkal részlete­sebben és érzékletesebben rajzolja meg azt a folyama­tot, amelyben az addig teljesen normális ember (egy erőszaktól irtózó tengerésztiszt) egyik pillanatról a má­sikra vérszomjas fenevaddá válik. Fenevaddá? Ne ala­csonyítsuk le az állatokat! Az etológusok, az állatok viselkedését tanulmányozó tudósok régóta tudják, hogy az ösztöneiknek kiszolgáltatott vadállatok - nem ölik meg a fajtájukbelit. Amikor két farkas élet-halál küzdelmében a gyengébbik fölveszi a megadás test­helyzetét, az erősebbik egyszerűen otthagyja. Nem ha­rapja át a torkát, nem marcangolja szét, pedig megte­hetné. Csak az ember tud vérengző vadállattá válni. A tár­sadalom megpróbál védekezni Az Európai Unió köz­pontjában, Belgiumban aláírásokat gyűjtenek a halál­büntetés visszaállítása végett. A belgák bármerre járnak a világban, viszik magukkal a szadista banda viselt dolgairól szóló dokumentumokat és az aláírás­gyűjtő íveket. Magyarán: keltik a gyűlöletet az elvete­mült gyermekrablók és gyilkosok ellen. Azt akarják, hogy mindenki azt akarja: halál legyen az ilyenek büntetése. Az emberiség egész történetében eleven ez a vita: az egyik oldalon a társadalom önvédelmi joga, a másikon az egyén joga az élethez, avagy joga van-e a társada­lomnak elvenni valakitől az életét. A harmadik évez­red küszöbén nagyjából ugyanott tartunk, ahonnan elindultunk. A jelek szerint az ember természete csep­pet sem változott, miközben minden megváltozott kö­rülötte. Magyarországon eltörölték a halálbüntetést - me­gyünk Európába. Mlg azelőtt 180-200 évi gyilkosságot regisztrált a statisztika, a halálbüntetés eltörlése után ez a szám a másfél-kétszeresére emelkedett. A vitatko­zók egyik fele a visszarettentést hiányolja, a másik fél szerint ez nem játszik különösebb szerepet. M egfigyelték, hogy háborúk idején, amikor , jogo­san", avagy „parancsra" lehet öldökölni, feltű­nő mértékben csökken a „civil" gyilkosságok száma. Az ember megtalálja a módját, hogy néha legálissá te­gye, ami elfojtva benne van. Lehet a társadalom véde­kezése a halálbüntetés - úgy tetszik, nem hatásos. Teremnek új gyilkosok. Ukrán-kínai feszültság • Kijev (MTI) Az ukrán-kínai állam­közi kapcsolatok lehűlé­sét idézheti elö, hogy a napokban Kijevben járt Lien Csan tajvani alel­nök. Kína ukrajnai nagykövetségén csütör­tökön bejelentették: Pe­king bizonytalan időre elhalasztja a kínai kor­mány egy küldöttségé­nek eredetileg a hét má­sodik felére tervezett ukrajnai látogatását. Li Tien, Kína gazdasági reformokat irányító állami bizottságának elnöke vezette volna a delegációt Kijevbe, de a tajvani alelnök nem hi­vatalosnak minősített hét ele­ji ukrajnai útja miatt a láto­gatás elmarad. A kínai nagy­követ felháborodását fejezte ki Ukrajna külügyminisztéri­umánál, mondván, hogy egy ilyen tisztet betöltő személy látogatását nem lehet magán­jellegűnek tekinteni. Az ukrán Infobank hír­szolgálat értesülése szerint Lien Csant a kijevi egyetem rektora hívta meg tavaly, amikor a tajvani vendég még nem foglalta el jelenlegi posztját, s a tajpeji egyete­men oktatott politológiát. Jurij Szerhejev ukrán kül­ügyi szóvivő az eset kapcsán sietett leszögezni: Ukrajna úgynevezett „egy Kína-po­litikát folytat, Tajvant Kína egyik tartományának tekinti. Szerhejev szerint Kijevnek nem áll szándékában felven­ni a diplomáciai kapcsolato­kat Tajpejjel. Kijev arra tö­rekszik, hogy mélyítse a gaz­dasági együttműködést Kíná­val, a pekingi vezetést elis­meri, a tajvanit nem. Ukrajna ugyanakkor fejleszteni sze­retné kapcsolatait az erőtelje­sen bővülő gazdaságú Taj­vannal is. Az ukrán elnök sajtószol­gálata cáfolta a tajvani állami rádiónak azt a hírét, hogy Kucsma államfő fogadta Li­en Csant. Jelcin visszatért • Lengyel Icormányátszervezés előtt Koalíciós vita • Moszkva (MTI) Borisz Jelcin orosz elnök visszatért Moszkvába a Tver megyei Valdajból, ahol két­napos látogatást tett, s csütör­tökön már a Kremlben dolgo­zott. Mint sajtótitkára, Szer­gej Jasztrzsembszkij reggel közölte, az államfő elsősor­ban dokumentumokkal fog­lalkozik - jelentették a hír­ügynökségek. A Reuter az Eho Moszkvi rádiót idézte, amely szerint az elnök limu­zinja helyi idő szerint fél tíz körül behajtott a Kremlbe. Az ITAR-TASZSZ dél­előtti jelentése szerint Jelcin fogadta a még üresen álló mi­niszteri posztokra kiszemelt jelölteket. Az elnök sajtószol­gálatánál közölték, hogy az államfő hamarosan aláírja rendeleteit, amelyekkel Ana­tolij Zajcevet közlekedési, Jurij Beszpalovot ipari, Pjotr Rogyionovot energetikai, Tatyjana Dmitrijevát egész­ségügyi miniszterré, Viktor Oriovot pedig a természeti erőforrások miniszterévé ne­vezi ki. Az AFP az Interfax információja alapján jelentet­te, hogy Jelcin a nap folya­mán - valószínűleg televíziós - beszédet mond az 199l-es államcsíny ötödik évforduló­ja kapcsán. • Varsó (MTI) A tervezett varsói kor­mányzati átszervezés előtt egyre inkább közeledni lát­szik a lengyel kormánykoalí­ció pártjainak álláspontja a reform lebonyolítását illető­en. Úgy tűnik, hogy a Pa­rasztpárt (PSL) feladja azt az álláspontját, amely szerint a tárcák összevonásával, meg­szüntetésével, illetve újab­bak létrehozásával járó nagyszabású átalakítást meg kell előznie a kormány le­mondásának, s a koalíciós pártoknak új kormányt kell alakítaniuk - írja csütörtöki számában a tekintélyes Rzeczpospolita. A nagyob­bik kormányzó erő, a De­mokratikus Baloldali Szö­vetség (SLD) kezdettől fog­va élesen ellenezte a kor­mányzati reform ily módon való lebonyolítását, mond­ván: a politikai destabilizáci­ót kockáztató lépésének semmiféle jogi szükségsze­rűsége nincsen. A lengyel napilap ugyan­akkor rámutat arra, hogy a tárcák elosztása körül még mindig nagy a kavarodás. Amerikai közvetítés • Washington (MTI) Az amerikai kormányzat újabb izraeli kezdeménye­zést továbbít Szíriának a ta­vasszal megrekedt tárgyalá­sok folytatására. A washing­toni külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy az izraeli indítvány a megbe­szélések feltételek nélkül történő újrakezdését tartal­mazza. Glyn Davies közlése szerint az izraeli ajánlatot Dávid Lévi külügyminiszter ismertette az Egyesült Álla­mok tel-avivi nagyköveté­vel, Martin Indykkel, hang­súlyozva a diplomata előtt, hogy Izrael kész a békefo­lyamat folytatására és a Szí­riával való megbeszélések újbóli beindítására. Tájékoz­tatása szerint Washington a két fél közötti „kapcsolatok létrejöttében" segédkezik, hogy miharabb felújulhassa­nak a tárgyalások. Üxenet a kurdoknak • Washington (MTI) Az Egyesült Államok szerdán felszólította a rivá­lis észak-iraki kurd párto­kat, hogy vessenek véget fegyveres összecsapásaik­nak, és Washington meghí­vását elfogadva, üljenek tárgyalóasztalhoz egymás­sal Londonban. A Kurdisz­táni Hazafias Szövetség és a Kurd Demokratikus Párt közötti harcok a hét végén robbantak ki, semmissé té­ve az amerikai közvetítéssel tavaly kötött kurd tűzszüne­tet. Kuba bírál • Havanna (MTI) Roberto Robaína kubai külügyminiszter szerdán bí­rálta Bili Clinton amerikai elnök döntését, amellyel új kubai különmegbízottat ne­vezett ki, meggyőződését fe­jezve ki, hogy a követ „kar­rieijének legsterilebb külde­tését" fogja teljesíteni. Clin­ton múlt pénteken Stuart Ei­zenstat kereskedelmi állam­titkárt nevezte ki különmeg­bízottjának a kubai demok­rácia előmozdítására. Fel­adatául azt szabta: vegye rá Washington szövetségeseit ­Kanadát, Mexikót és az Eu­rópai Uniót -, hogy az Egye­sült Államokkal karöltve, beruházásaik leállításával kényszerítsék rá a havannai kommunista kormányt poli­tikai és más reformok végre­hajtására. • Belgium: polémia a halálbüntetésről Gyermekgyilkosságok A gyermekgyilkosságok kapcsán egyre többen követelik a kormánytól a halálbüntetés visszaállítását Belgiumban. Képünkön: Liege-i lakosok írják alá a legsúlyosabb büntetés újbóli bevezetését követelö petíciót. (MTI Telefotó) • Liege, Brüsszel (MTI) A Liege-i Saint Martin székesegyházban tartottak csütörtök délben gyászmisét annak a két belga kislánynak az emlékére, akiket egy, a hét végén felgöngyölített szadista banda rabolt el és gyilkolt meg. A nyolcéves Melissa Russo és Julié Leje­une holttestét rejtő fehér ko­porsókat reggel 16 motoros­rendőr kísérte - a belga szo­kások szerint - a halottasház­tól szüleik házához, majd vissza a halottasházba, ahol rövid magánszertartást tartot­tak. Ezt követte az ünnep­élyes gyászmise, amelyen ezrek vettek részt. Liege központjában, a Francia Köztársaság terén fé­lárbócra eresztették a belga és a vallon zászlót, a szertar­tás idején országszerte szól­tak a templomi harangok. Az üzletek délelőtt nem nyitot­tak ki, a kirakatokba kitették a két áldozat feketével kere­tezett fényképét. Számos vállalat adomá­nyai lehetővé tették, hogy a gyászszertartást a televízió is közvetítse, s a székesegyház előtti téren állóknak kivetít­sék. A gyászmisén a belga kor­mány részéről Stefaan de Clerck igazságügyminiszter és André Flahaut, a köz­ügyek minisztere vesz részt. II. Albert királyt senki sem képviselte; ezt a hozzátarto­zók kérték, mivel az uralko­dó - a gyermekek tavaly jú­niusi elrablása óta - nem vá­laszolt segítséget kérő levele­ikre. A ravatalon elhelyezték a királyi család, a kormány, a csendőrség, számos vállalat és magánszemély koszorúit. A gyászmise után Melissa Russót és Julié Lejeune-t szűk családi körben temették el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom