Délmagyarország, 1996. augusztus (86. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-02 / 180. szám

PÉNTEK, 1996. AUG. 2. A VÁROS 5 • Ma kezdődik a jubileumi néptánctalálkozó Rokon népek fesztiválja A kettős ünnepi alkalomra, a millecentenáriumra, illetve az első szegedi nemzetközi néptáncfesztivál megrendezésének 30. évfordulójára a távoli finnugor rokonságot és az egykori magyarok kultúrájára hatott más népcsoportok képviselőit hívták meg Szegedre. A Rokon Népek Fesztiválja ma délután fél 5-kor ünnepélyes megnyitóval kezdődik: helyszínére, a Dugonics térre a Széchenyi térről menettánccal vonulnak a résztvevő együttesek, a nyolc hazai és a kilenc külföldi folklórcsoport. Tegnap és ma délelőtt olyan, a távoli keleten élő kis népek képviselői érkeztek Szegedre, mint az udmurtföldi Ajkaj együttes, ÉszakOszétiából az Amond táncegyüttes, egy baskír hagyományőrző csoport, a jakutföldi Katalyk együttes, mordvin és tatár hagyományőrzők, valamint egy törökországi, egy finnországi és egy romániai tánccsoport. A távol és szinte teljes elszigeteltségben élő kis finnugor népek képviselőinek ez az első alkalom, hogy megmutassák szokásaikat, folklórjukat, tárgyi kultúrájukat rokonaiknak, a magyaroknak, s az idelátogató külföldieknek. Az idei fesztiválnak ez adja eredetiségét, unikumjellegét. A néptáncfesztivál-hagyományok szerint az újszegedi színpadon láthatók a vendégek produkciói. Három egymást követő estén, pénteken, szombaton és vasárnap lépnek fel a következő magyar együttesek társaságában: Bihari, Borica, Budapest és Válaszút Táncegyüttes. A fesztiválzáró gálaprodukciót az idén a Budapest Táncegyüttes művészeti vezetője, Zsuráfszky Zoltán rendezi, Sámántánc cimmel kétszer, a jövő pénteken és szombaton adják a szabadtérin. Valódi ritkaság, különlegesség lesz ez a táncest: a rokon népek és a Kárpátmedencében élő népek legrégibb stílusú táncait vonultatja fel. A felsoroltak mellett szerepel benne valamennyi szegedi néptáncegyüttes és az üllési Fonó gyermektáncosai is. S. E. Bébistrand Szegeden Úgy élvezem én a strandot... (Fotó.* Gyenes Kálmán A vásárnyitó napján, július 5-én, átadták a város első bébistrandját a Tisza Lajos körúti fürdőben. A fürdőt 1896-ban létesítették és a száz éves évforduló tiszteletére építették a strandot a kicsik számára. Az épület mediterrán jellegű udvarában az apróságok 0-5 éves korig - vidáman lubickolhatnak a medencében. A fügefák alatt - kétszer hoznak gyümölcsöt egy nyáron kellemesen telnek a forró nyári napok. Itt mindig jó idő van. mert a kert elhelyezkedése miatt melegebb van pár fokkal, mint máshol. Itt még a hó sem marad meg télen. Az anyukák elismerően nyilatkoztak erről az új létesítményről, mert olcsóbb, mint egy trolijegy - a kicsiknek pedig ingyenes. Egy gyeden lévő anyuka szerint ez jobb. mint a nagy strand. Oda nem viszi a gyerekeit, mert tavaly a kisebbik valamilyen vírusos fertőzést szedett össze az ottani medencében. Itt a felnőttek és a nagyobb gyerekek nem ugranak a kicsik közé, veszélyeztetve azok testi épségét. Aki megunta a pancsolást az felülhet a hintára vagy lecsúszhat a csúzdán és a játékok egészben maradnak, mert a pár éves gyerek súlyára tervezett műanyag hintára nem ül rá egy ötvenkilós fiatal. Most jöttek le először, de ide fognak járni a nyáron, ha lesz rá idejük és az idő is megengedi. Egy másik édesanya szerint ez a strand nagyon jó dolog. A budapesti család csak egy hétig marad Szegeden, a nagyszülőknél vannak látogatóban. Nagyon meglepődtek, mikor először hallottak a bébistrandról, mert a fővárosban nincs ilyen lehetőség az apróságok számára. A gondozott kert, az ápolt fű nagyban hozzájárul a kellemes kikapcsolódáshoz. Sajnálják, hogy hamarosan letelik a szabadság és mehetenek vissza a füstös nagyvárosba. Ez a kezdeményezés talán elősegíti az új nemzedék sport iránti szeretét, valamint már igen korán hozzászoktatja a kicsiket a vízhez. Szeged - fürdőváros lévén - sok hőforrással és stranddal büszkélkedhet, de ezek mind a nagyobbakra vannak méretezve. Ez az első, ami csak az apróságok - és persze édesanyjuk - igényeit próbálja kiszolgálni. A strand, a víz és a mozgás szeretetét nem lehet elég korán elkezdeni vallják a tervezők... K. T. • Kérdőív a Belváros közlekedéséről Több sétálóutcát! Egy hónapon át válaszolhattak a szegediek annak a fölmérésnek a kérdéseire, amely a Belváros közlekedési nehézségeinek megoldására kért véleményeket. A kérdőívek értékelésének egyik tapasztalata az, hogy sokan támogatnák újabb belvárosi sétálóutcák kialakítását. Több ízben is írtunk arról a „közvélemény-kutatásról", amelyet dr. Rigó Mihály, a Közlekedéstudományi Egyesület Csongrád megyei társelnöke indított annak kiderítésére, hogy a szegedi polgárok milyen közlekedési rendet szeretnének a Belvárosban, a régi hfd megnyitása után. (A városi közgyűlés időközben már határozott ez ügyben: ha átadják a belvárosi hidat, visszaáll a hfd lezárása előtti forgalmi rend.) Kétféle kérdőív készült: az ún. „lakossági", amelyen négyféle megoldásból lehetett választani (plusz a válaszadó javaslata), ill. az „intézményi", amely tizenkét kérdésből állt, és nem csak intézmények, gazdálkodó szervezetek kapták kézhez, hanem pártok és politikusok, különféle területeken dolgozó szakemberek is. A „lakossági" kérdőív válaszlehetőségeit lapunkban is közöltük, s kértük olvasóink közreműködését annak érdekében, hogy kiderüljön, a többség milyen közlekedést kfván a Belvárosban. Dr. Rigó Mihály többször is hangsúlyozta, hogy ez a vizsgálat nem tekinthető reprezentatív közvélemény-kutatásnak, többek között a beérkezett válaszok csekély száma, valamint a válaszadó „társadalmi minta" összetételének esetlegessége miatt sem. De arra mindenesetre jó, hogy legalább jelzéseket kapjunk a megjelölt témában. Lássuk hát az eredményeket! A 159 kitöltött „lakossági" kérdőívből kiderült, hogy a hídlezárás előtti forgalmi viszonyok visszaállítását szeretA szegediek visszakérték a forgalomnak a régi hidat. (Fotó; Nagy László) né a válaszadók 24 százaléka, 31 százalék pedig átengedné a Belvároson az átmenő forgalmat. Összesen tehát 55 százalék gondolja úgy, hogy a forgalmat vissza (ill. át) kell vezetni a Belvároson. (Megjegyezzük, hogy a szegedi közgyűlés is hasonlóképpen döntött.) A forgalmat áteresztők útvonaljavaslatokat is tettek: legtöbben a Hfd utca, Nagy Jenő utca, ill. a Stefánia, Vörösmarty utca vonalán vezényelnék át a forgalmat. A válaszolók 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy reggeltől késő délutánig kitiltaná a gépjárműveket a hídról, s csak az éjszakai órákban engedné át a forgalmat. Ennél többen (26 százalék) akadályoznák meg az átmenő személygépkocsi-forgalom bejutását a Belvárosba. Rövid összegzésképpen tehát annyi elmondható, hogy körülbelül fele-fele arányban engednék, ill. tiltanák a gépjárműforgalmat a Belvárosban, a régi híd megnyitása után. • Az „intézményi" kérdőívből, amelyet pontosan száz címre postáztak, 42 kitöltött példány érkezett vissza (érdekesség: egyetlen párt sem válaszolt). Az első kérdés a Belváros közlekedésében fölállított prioritásról érdeklődött, vagyis arról, hogy a gyalogosok, kerékpárosok, a tömegközlekedés, az áru- valamint a személyforgalom közötti fontossági sorrendet ki hogyan határozná meg. Az eredmény: 1. gyalogos forgalom, 2. tömegközlekedés, 3. kerékpározás, 4. áru- és teherforgalom, 5. személygépjármű-forgalom. (Ez csaknem megegyezik az egyetemen tanított sorrenddel!) A válaszadók 78 százaléka tiltaná meg a Belvároson átmenő forgalmat, a gépjárművek teljes kitiltását 50 százalék tartaná helyesnek. Az egyirányú utcák számát 77 százalék sokallja, ugyancsak 77 százalék engedné át a hídon a személygépkocsikat, 69 százalék pedig a Mars tér és Újszeged közötti átmenő forgalomnak is zöld utat adna. Úszeged és Alsóváros között a legtöbben (61 százalék) a Hfd u„ Nagy Jenő u. menetirányt javasolják. A Dóm térről viszont 76 százalék tiltaná ki teljesen a gépjárműforgalmat (kivéve persze pl. a turistabuszokat): így kialakulhatna a zajmentes, „szegedi Szent Márk tér." A Dóm téri intézmények viszont nem támogatták ezt az ötletet... A túlzsúfolt Dóm tér, Oskola u„ Stefánia, Dózsa György u. útvonal forgalmát (árvízmentes időben) 63 százalék vezetné végig az Alsó rakparton. A Széchenyi tér déli oldalára - a Kárász utca felől - a válaszolók 30 százaléka engedné be a gépjárműforgalmat, 51 százalék viszont csak korlátozó föltételekkel (pl. sebességcsökkentés) tenné meg ugyanezt. A hídlezárás előtti forgalmi rendet 26 százalék kfvánja viszontlátni, 59 százalék határozott nemet mond erre a megoldásra, 15 százalék csak módosításokkal helyeselné az időközben elfogadott forgalmi rendet. Elsöprő többséggel (95 százalék!) jelentkezett az az igény, amely szerint több „gyalogosfelület", azaz: sétálóutca kellene a Belvárosban. Dr. Rigó Mihály szerint a fenti adatok jelzésértékűek, s a szakember egy tudományos igénnyel megszervezett közvéleménykutatást tartana szükségesnek. Ezt viszont alapos és részletes tájékoztatásnak kellene megelőznie, annak érdekében, hogy a szegedi polgárok elhiggyék: végrevalahára az ő véleményük és igényük szerint akarnak fontos döntéseket hozni. Ny. P. Kádba fojtotta az anyást • Munkatársunktól Nem várt - és tragikus következménye volt annak a minapi vitának, amely egy ötven éves szegedi férfi és 81 éves anyósa között robbant ki hétfőn hajnalban. A vita tárgyát egy tévéműsor képezte, s a két fél semmilyen módon nem jutott egyezségre a megoldást illetően. Olyannyira nem, hogy valamivel éjfél után a vita egyre élesebbé vált, s akkor következett be az, amire nyilvánvalóan egyikük sem számított... A feldühödött, ittas állapotban lévő férfi, a 81 éves nőt a kádba fojtotta! A rendőrségi vizsgálat megállapította, hogy az idős asszony halálát fulladás okozta. A szegedi rendőrkapitányság előterjesztést tett az 50 éves elkövető előzetes letartóztatására. A nonprofiftörvényről • Munkatársunktól A kormány a közelmúltban elfogadta a nonprofittörvény tervezetét, de mielőtt a parlament elé teijesztené, társadalmi vitára bocsátja, hogy az itt szerzett tapasztalatokat is belefoglalják. Csongrád megyében a Szegedért Alapítványt bízták meg a vita megszervezésével és lebonyolításával. Ez a fórum augusztus 28án, délután két órakor lesz a Csongrád Megyei Pedagógiai és Közművelődési Szolgáltató rendezvényházban (6726 Szeged, Közép fasor 1-3., tel.: 431-770, fax: 430-551). A Magyar Hírlap augusztus 15-i számában megjelenő Kurázsi cfmű melléklet közli a törvénytervezet teljes szövegét. Rókust két részre lehet osztani, az egyik a jó infrastruktúrával rendelkező paneles, a másik pedig a régi Rókus családi házai, ahol néhol még csatorna és aszfaltos út sincs. Ezekről a különbségekről Kalmár Ferenc, a városrész egyéni önkormányzati képviselője beszélt tegnap, a felújított játszóterek műszaki átadása alkalmából. A területi alapból 3,5 millió forintot kapott a körzet a fejlesztésekre, ezt az összeget kellett igazságosan elosztani a két terület között. A régi Rókus sokkal rosszabb állapotban van, mint a panelrész, ezért több támogatást igényelne. De ez nem megoldható, mert nem lehet az egyik részt a másik elé helyezni. Ez az intézkedés az ott lakókat is sérelmezné. Mindkettő ugyanannyi jogot formál a pénzre, mint a másik. A panelházak között található játszóterek felújítására közel 160 ezer forintot költöttek, ez a padok és játszóeszközök kijavítására és festésére, valamint homokpótlásra volt elegendő. Sajnálatos, hogy az Arany János Altalános Iskola melletti játszóteret is javíttatni kellett az idén, pedig csak I A szépülő városrész megpróbáltatásai Rékus, az ellentétek körzete Ök is átvették a játszóteret. (Fotó: Gyenes Kálmán) tavaly szeptemberben adták át. Ezek a munkák mind közpénzekből mennek és érthetelen, hogy a rongálok nem veszik észre magukat, mert a vandalizmussal saját zsebükből veszik ki a súlyos forintokat. Az eszközöket mindenki a sajátjának érezhetné és fgy az ember elvárná, hogy azokat óvják és rendeltetésszerűen is használják. A Körtöltés utcában a parkoló bővítése 100 ezer forintjába került az önkormányzatnak. Júniusban 150 ezer forint értékben osztottak szét virágokat, hogy a lakók a ház elé vagy az erkélyükre kiültessék. A régi Rókuson nem ilyen rózsás a helyzet. Némely utcában csak hepehupás földúton lehet közlekedni és a csatornázás sincs megoldva. Nagy előrelépés volt a Tündér utca egy részének aszfaltozása, az Árvíz utcát pedig később fogják kohósalakkal felszórni. Itt egy rövid szakaszon még csatorna sincs. Ebben az évben két utcában készül el a csatornahálózat, az Ősz utca egy részében augusztus 3l-re, a Bodzafa utcába pedig szeptember 30-ra ígérték a műszaki átadást a vizesek. A Víz és Csatorna Bizottság a jövő évi tervében jóváhagyta az ősz. Nádas és Vág utcákban történő csatornázást és csak ez után kerülhet sor az aszfaltozására. A régi Rókuson hosszú ideig építési tilalom volt, mert az akkori vezetés azt tervezte, hogy lebontja az öreg házakat egészen a Berlini körútig és paneleket épített helyette. Ez pénzhiányában elmaradt, de a terület fejlődését sikerült visszavetnie. A másik nagy gond - az elgettósódás, a lakatlan házakba beköltöző illegális lakásfoglalók veszélyeztetik a környék nyugalmát. Ezt csak az ilyen jellegű épületek szanalásával lehet kivédeni. Kormos Tamás