Délmagyarország, 1996. augusztus (86. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-17 / 193. szám

•WJTTV n 10 VÉLEMÉNY SZOMBAT, 1996. AUG. 17. • A ,,szabályozási elvek" - historikus szemmel Hagyomány és alkotmány A Magyar Köztársaság új alkotmányának szabályozási elvei c. országgyűlési alkotmányelőkészítő bizottsági (frakcióközi) munkálat 1996. április 1 -jei közzétételét követő másfél hónapban - a társadalmi és politikai megnyilvánulásokon túl - nem gerjesztett nyilvános szakmai vitákat. (Később sem.). Ezt a „mintegy száz felkért szakértő" általi véleményezés sem pótolhatja.* ® Mint alkotmány- és jogtörténész aligha vehetném a bátorságot, hogy az elaborátum egészét kritikailag méltassam, ám mivel a megfogalmazók szándéka szerint az új alkotmány preambuluma utal „Magyarország történelmi hagyományaira", mi több, a Részletes indoklás szerint „alkotmányunk Magyarország történelmi múltjára épül, a jelenhez szól, és nyitott a jövő felé", e térről való ismereteim, kutatási eredményeim némely elemét e rövidke írásban szívesen megosztom az olvasóval. Annál is inkább, mert - miként szeretném - egy esetleges új magyar kartál is alkotmánynak valóban építkeznie kell(ene) a nem is olyan távoli múlt köveiből, aminek magában a normaszövegben is tükröződnie kell(ene). Különben a preambulum, melynek jó megfogalmazása önmagában is nagyon fontos, csak szólamokat tartalmaz majd. Nem csupán szakmai hivatásomból folyóan, hanem a jelen ismeretében is szívesen szót emelnék a nem kartális, hanem történeti alkotmány mellett. Miként azt élete utolsó éveiben vallotta az egyetemről kétszer (1950, 1960) is eltanácsolt, demokrata meggyőződésű Szabó József (1909-1992) professzor, Bibó István egykori kor-, kar- és eszmetársa. Ám jól tudom: hiába is követném példáját. Az alkotmányos államok túlnyomó része több mint két évszázada az „írott alkotmány" útját jáija, nem egy közülük sűrűn válogatva alaptörvényeit. Ám ha már a történeti alkotmánnyal való népi demokratikus szakítás (1949:XX. tv.) a háromlábú kerekasztalnál - részben régi-új intézmények fölélesztésével - megerősített (1989:XXXI. tv ), kérdéses, hogy megérett-e a helyzet egy valóban új alkotmányra, avagy csupán a mostani megfejelt alaptörvénynek az újraszövegezésére, mondhatni az intézmények szervesebb egységbe foglalására - alkotmányozás címén. A „szabályozási elvek" ez utóbbit látszanak megjeleníteni. ® Az alkotmány: alapiörvény. Norma ugyan, ám a legtöbb intézmény részletes szabályait külön, többnyire minősített többséggel elfogadható törvényekbe utalja. Egy olyan országban, amelynek történeti alkotmányában majd egy évezreden át a „törvények közötti egyenlőség" uralkodott, mégha voltak is „egyenlőbb", sarkalatosnak mondott törvényeink, historikus szemlélettel nehéz megéreni, hogy a „kétharmados törvények" mire valók. Ami ugyanis ezekbe való: annak - ha már van (lesz) - magában az alkotmányban a helye! Ráadásul a „szabályozási elvek" és az indoklás számos helyütt éppenséggel csak utalnak arra, hogy fontos intézményekről viták és egyeztetések folynak. így az önkormányzatok körében „a főváros és kerületei önkormányzat-alakltási jogának, valamint a középszintű (területi) önkormányzat-alakítási jognak az újragondolása" - úgymond - „indokolt"; a bíróságokat illetően fölsorolják a korábbi négy helyett 1951 óta létező három szintet, ám hozzáteszik: törvény „más bfrósági szint kialakítását (...) is elrendelheti"; „nyitva hagyják annak lehetőségét, hogy az alkotmányról szóló törvényjavaslat szövegezésének idejére a közigazgatási reformmunkálatok eredményeként a jelenlegi szabályokhoz képest új elemek kerülhetnek az alkotmányba"; avagy - s ez az egyik legfontosabb kérdés a képviselőválasztási „szabályok tartalmának kialakítása jelenleg pártközi egyeztetés tárgya". Ha mindehhez még hozzávesszük, hogy a „szabályozási elvek" több, a társadalomban és a tudományban egyaránt nagyon is vitatott kérdést - így a köztársasági elnök esetleges választópolgárok általi közvetlen választását, az országgyűlés második kamarájának ügyét, valamint az ügyészségek miniszteriális alárendeltségbe való hozatalát - hallgatással mellőznek, fölöttébb kétséges: valóban eljött-e egy új alkotmány ideje, megérettek-e föltételei? Ha csak e bizonytalanságban hagyott intézményi kérdéseket vesszük is, e kérdésre ez idő szerint inkább nemmel felelhetünk. Az ilyen részleteknek: alapelemeknek a nem csupán áruvédjegy gyanánt használt alkotmánytörténeti hagyományok figyelembe vételével való megoldása nélkül nem lehet kellően tartalmas az alkotmány egésze sem. Az alkotmány ugyanis alaptörvény, nem pedig kerettörvény! ® A kartális alkotmányok hagyományosan súllyal az államszervezet fölépítését taglalják. A „szabályozási elvek" - miként Vastagh Pál nyilatkozatában (Az emberi jogok határozzák meg a karaktert. Magyar Nemzet 1996. ápr. 1.) büszkén vallja - ezzel szakítva mintegy oldják e „szervezetcentrikusságot". „Az államszervezet helyett - nyilatkozta Bodnár Lajosnak - az állampolgár került a középpontba. Ez megfelel a modern alkotmányfejlődési tendenciáknak." Lehet. Ám nem menti föl az alkotmányozót az állami intézmények alkotmányban való lehető teljes átfogásától. Erről pedig - mint előbbi példáink mutatják egyelőre szó sincs! Az államot illetően vitatom az Általános szabályozási elvek, egyszersmind az egész munkálat legelső mondatának igazát. „Az alkotmány - úgymond - részletesen szabályozza az államszervezet csúcsain elhelyezkedő szerveket, míg más állami szervek, egyes jogintézmények esetében csak a legfontosabb szabályokat kell rögzíteni(e)." Aki(k) ezt megfogalmaztá(k), nem ismeri(k) eléggé a magyar alkotmánytörténetet. Miként az emberi testhez, az alkotmányban megtestesülő állami organizmushoz is nem csupán a fej és a szív, hanem a törzs és a végtagok is hozzátartoznak. ® Az 1989/90-i nagy társadalmi, politikai és alkotmányos fordulat vívmányának ismerjük az önkormányzatokat, ámbár - miként a pártpolitikai és személyi jellegű civakodástól hangos gyakorlat mutatja - az alapjukat képező törvény (1990:LXV. tv.) rég megérett az átfogó módosításra. A magyar alkotmányos múlt legbecsesebb tradíciói éppen az önkormányzatok körében lennének föléleszthetők. Persze csak akkor, ha az önkormányzatot többnek tekintjük egyes (atomizált) állampolgárok „kollektív jogánál". Valódi közösségekre van (lenne) szükség, nem csupán választópolgárságra. Minők voltak évszázadokig a vármegyék nemesi „közönségei", a mezővárosi parasztpolgári kommunitások vagy éppen az 1848-ban népképviseleti alapúvá vált szabad királyi városaink tanácsa és közgyűlése: miként Szegeden írták: a Város. Ám vehetnénk példát protestáns egyházaink presbitériumaitól, avagy akár egykori úrbéres községeink kései utódaitól: a legeltetési és erdőbirtokossági társulatoktól is. Tehát közösség, valódi emberi közösség képezheti a területi - s tegyem hozzá: a nemzetiségi - önkormányzat alapját. S ennek a választott testületek létszámában is illenék megmutatkoznia. Ha az országgyűlésben (tulajdonképpen a képviselőházban) sokan vannak honatyáink, az önkormányzati grémiumokban túl kevés a testületi tag. Falvakban alig haladja meg létszámuk a valamikori vb-ét; ám dtszes megyei és városi közgyűlési termeink padsorai is igen foghíjasak. Szegeden például minden harmadik-negyedik helyen ül egy-egy városatya. A nagyobb létszám, persze fizetség nélkül, valóban többet jelentene. A települési autonómiák szervezetéből nagyon hiányzik egy végrehajtó testület (nem vb!): városi tanács és községi elöljáróság. A mai bizottságosdi, amely hagyományosan előkészítő szerveket, a képviselőtestületi és közgyűlési bizottságokat mármár ügydöntő hatáskörrel ruház föl, idegen a hazai tradícióktól, inkább a francia kommün-rendszerre emlékeztet. Erősíteni kellene a polgármesterek helyzetét is. Elhibázott önkormányzati törvényünk (ál)liberális túlzással egyenlősítette a megyei és a települési önkormányzatot, miközben a főváros és kerületei között túlzottan is megosztotta a helyi hatalmat. Magyar alkotmányt elképzelhetetlennek tartok a koordináló szerepet (is) játszó megye nélkül. Természetesen sem az Ady megénekelte „vad vármegyeházát", sem a közelmúlt fehérházait nem kívánhatom vissza, ám nagyon is helyénvalónak látnám végre a Nemzeti Parasztpárt által éppen ötven esztendeje programba vett Erdei-Bibó-féle városmegyét: a város és vidéke együttélését megvalósító kismegye vagy nagyjárás képében megvalósuló, Bibó István által részleteiben is kimunkált (1949/1975) új megyerendszert. Fölötte összehangoló és ellenőrző szerepet játszhatnának a kormányzati államigazgatás dekoncentrált regionális hivatalai. Persze csak a törvény adta hatáskörükben, kellő önmérséklettel. Mindez valódi, nyflt szakmai vitákat is föltételez, különben az egyetlen „agytrösztben" kidolgozott "közigazgatási reform" könnyen a védtelenül maradt, megújításra váró megyerendszer hátrányára üthetne ki. Számos kérdést, (gy különösen az államfővel, a parlamentáris kormányzattal és az országgyűléssel (választási rendszer, második kamara) kapcsolatosokat, ehelyütt mellőzve - szóltam róluk is Alkotmány és hagyomány c. írásomban (=Alkotmány és jogtudomány. Acta Jur. et Pol. Szeged, 57. k„ 1996) említem meg, hogy ideje lenne fölújítani több, a hatalom egységére épülő tanácsrendszer bevezetésekor megszüntetett intézményi elnevezést is. Pl. a „megyei jogú város" megint lehetne törvényhatósági jogú város, minthogy a munietpium magyar törvényhatóság elnevezése a megyét és a jogilag kiemelt városokat - köztük a székesfővárost is - eleve átfogta. Vagy itt van a „megyei bíróság" mesterkélt fogalma. Mennyivel szebb lenne ismét régiesen törvényszéknek hívni, miként - ha lesznek - az ítélőtáblákat is megszolgált nevükön nevezni. ® Az Alkotmánybírósággal kapcsolatban első fölvetődésekor alapjában véve osztottam Szabó József fönntartásait (Kell-e parlamentnek korlát? MN 1989. márc. 22.). Noha a közjogi bíráskodásnak a magyar alkotmánytörténetben is vannak hagyományai, ez az intézmény nálunk mai hatáskörében valójában gyökértelen. A jövendő magyar alkotmánynak mindenképpen vissza kellene térítenie a hazai közjogi bíráskodás kitaposott ösvényére, anélkül persze, hogy az Alkotmánybíróság az európai testvérintézmények újszerű hatásköreit teljesen elveszítené. A normakontroll idegen ugyan hagyományainktól, ám megszorított formában így is_ fönntartható lehetne. Az intézmény létrehozói és a vele foglalkozó alkotmányjogászok a legcsekélyebb alkotmánytörténeti érzékről sem tettek és tesznek tanúságot, amikor egy közjogi bíróságra - mert az Alkotmánybíróság is az - csupán az európai államok mai tételes szabályozásában meglévő hatáskörök egy részét vélték és vélik ráruházhatónak. Az ún. állambírósági hatáskörök valójában nagyon is megilletik (megilletnék) e fórumot, hiszen európai (német) genézise éppen az ezeket gyakorló szervekre vezethető vissza. Történeti s jelenkori tapasztalások egyaránt erősttik Bragyova Andrást, aki némileg bizonytalanul ugyan, de fölveti a választási bíráskodás - 1989-ben egyébként elsikkasztott - hatáskörének az Alkotmánybíróságra ruházását. így van ez szinte valamennyi európai társintézménye - köztük a példaadó osztrák Verfassungsgerichtshof és a német Bundesverfassungsgericht - esetében; hazánkban is legfelsőbb szintű bírói orgánumok (m. kir. Curia [1901-1918], m. kir. Közigazgatási Btróság [1927-1944] jártak el mindazon időben, amikor éppen nem a Ház hatáskörébe tartozott. Semmivel nem indokolható - hacsak a konkrét alkotmányjogi viták elől való meneküléssel nem - hiánya, amikor az országnak van elvileg erre hivatott közjogi bírósága: az Alkotmánybíróság. E fórum bírósági jellege csakis ezáltal erősíthető, a választási bíráskodás ugyanis mindenképpen kontradiktórius eljárást igényel. © Hagyomány és modernség egymást csak látszatra kizáró fogalmak. A magyar alkotmány legszebb korszakaiban úgy volt korszerű, hogy az újba átmentette azokat a biztos alapokat, amelyek addig is nélkülözhetetlen alkotóelemei voltak. Számos orgánum közül legyen elegendő itt ismét a vármegye és az országgyűlés korszakonként meg-megújuló intézményére utalnom. Az az alkotmányi rendszer, amely Közép- és KeletEurópában - így Magyarországon is - az 1949 és 1989 közötti időszakban volt, megbukott. Az egységesülő Európa nyugati fele hasonulást igényel e téren is. Mindebből nem következhet az, hogy a magyar alkotmányfejlődés minden hagyományos elemét föladva mértéktartás nélkül recipiáljuk valamennyi intézményét, azt a látszatot keltve, hogy itt korábban semmi sem volt. Érdemes Nyugatot is emlékeztetnünk rá, hogy a magyar alkotmányfejlődés legjobb időszakaiban olyan európai szinten volt, amelyre még mindig nem csupán hivatkozni, de éptteni is lehet. 1848. évi, számos törvénycikkből álló alkotmányunk, 1849., majd 1868. évi nemzetiségi törvényeink például nem maradtak el a korabeli német és osztrák alkotmányok (tervezetek) mögött, mi több: parlamentarizmusban, önkormányzatban s részben kollektív jellegű nemzetiségi jogokban meg is haladták azokat. S a századfordulóig legalábbis Európa polgárosult része tisztában lehetett ezzel, anélkül, hogy raportra rendelt volna bennünket. Ruszoly József * A szerző egyetemi tanár, a József Attila Tudományegyetem Jogtörténeti Tanszékének vezetője és a Kossuth Lajos Tudományegyetem Jogés Államtudományi Intézetének mb. igazgatója; cikkét a kérdés országgyűlési vitája előtt írta. í/í. r>orty Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal támogatásával Augusztus 18-20., Szeged, alsó rakpart [mcpiHÉmift] R. A Trade Sony Márkabolt VW-Opel -Audi alkatrészbolt ' MATÁV (Moszkvai krt. 30.) Augusztus 18., vasárnap, 16 óra megnyitó - dr. Szalay István polgármester úr köszöntőié • 16.30 II. Szegedi Majorette-fesztlvál • 18.00 Gálaműsor • 19.00 Blaskó Dixieland • 20.00 Blues Bell • 21.00 Közben - Szegedi Boszorkány és udvarhölgyei • 21.30 Drink Panthers Utcabál • 24.00 Somló Tamás JJJ METEOR SZERENCSEJATEK RT. m 0*Dél>ítő RTío6 Mahart ^ Rt pb MÁV Rt. Dcmász bt niAugusztus 19., hétfő, 10 órától III. Szegedi VW Bogártalálkozó • 11.30 New Riverside együttes • 11.00 Ügyességi versenyek, VW Bogár Legek • 13.00 VW Bogár tájékozódási verseny • 16.00 Tájékozódási verseny eredményhirdetése • 16.30 Aszfaltrajzverseny • 17.00 Csigafiúk • 17.50 Rajzverseny eredményhirdetése • 18.00 Katasztrófa-elháratási bemutató • 19-30 Várkonyi Tibor • 20.00 Aerobik-show - Marton Éva • 20.30 Bella Móda divatbemutató • 21,00 L. D. csoport és a Schelklingen zenekar • 21.30 Dollár Boys Utcabál Pfl^W Pollim FOTÓ Andreas Kft. Augusztus 20., kedd, 10 órától Meteor Motoros Bull - Motorszépségverseny # 11.00 Secret's age • 12.00 Nemtelen Erotika • 13 00 Motoros szlalomverseny • 16.00 Szlalomverseny eredményhirdetése • 16.30 Scheklingen Városi Fúvószenekar • 17.00 Stefánia Dixieland • 18.00 Demjén Ferenc • 19.00 Pavane tánccsoport • 19.30 Bella Móda divatlxtmutató • 20.00 Top Joy • 20.30 Aerobik-bemutató • 20.45 Happy Gang • 21.30 Fáklyás vlziparádé • 22.00 Tűzijáték • 22.30 Faktor Mindhárom napon kirakodóvásár, sörsátor. A belépés Ingyenes! A Takarék Rt„ mint a HÚSCOOP Kft. felszámolója, valamint a VEGTIGALIS Kft., mint az AGROHÚS Kft. felszámolója közösen meghirdetik a HÜSCOOP Kft. Csengele, Tanya 755., 14 940 nm, és az AGROHUS Kft. Csengele, Tanya 755., 4588 nm területét értékesítésre. A terület infrastruktúrával ellátott (villany, gáz, telefon, vízvételezési lehetőség). A vásárlás lehetséges egyben, vagy megosztva is. Értékesítési irányár: 400 Ft/nm. Felajánljuk vételre a területen lévő ingatlanokat további hasznosításra, esetleg lebontásra. Elővásárlási joggal rendelkező hitelezők vételi szándékukat ezen pályázat keretében jelezhetik. ; A pályázatokat, illetve a vételi ajánlatot a hirdetés megjelenésétől számított 15 napon belül kell az alábbi címre megküldeni: Tóth László, Szeged, Budapesti út 1. (6701 Szeged, Pf.: 57.) Bővebb felvilágosítás kérhető: Szabó Jánosnétól a 62322-833-as telefonon. AZ Alföldi Bútorgyártó Kft. Befejezetlen termelésből kimaradt bútorelemekből, alkatrészekből és tartozékokból 1996. augusztus 24-én, 8-14 óra között börzét rendez Helye: Szeged, Cserzy M. u. 11. Börzére bejárat: Szeged, Pulz utca felől. Tisztelettel várjuk vásárlóinkat. Érdeklődni: 06-62314-037-es telefonon (értékesítési osztály).