Délmagyarország, 1996. augusztus (86. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-02 / 180. szám

PÉNTEK, 1996. AUG. 2. BELFÖLD 3 Bezárt • Patvarc (MTI) Feltehetően az ország legkisebb iskolája volt a patvarci, mely a helyi kép­viselőtestület legutóbbi dön­tése szerint a bezárás sorsá­ra jutott. A Balassagyarmat tőszomszédságában fekvő falu alsófokú oktatási intéz­ményébe utoljára már csak kilenc tanuló járt, a nebu­lókat négy osztályra eloszt­va egyetlen tanítónő oktat­ta. A Kárpát­medence ásványai • Szarvas (MTI) A Kárpát-medence ásvá­nyai címmel kiállítás nyílt Szarvason a Tessedik Sá­muel Múzeumban. A Hon­foglalás 1100. évfordulója alkalmából rendezett tárla­ton a Magyarországon egy­kor és ma megtalálható mintegy 100 ásványfajtából száz - összesen csaknem négyszáz ritka darab - lát­ható. A múzeum a Honfog­lalás óta a Kárpát-medencé­ben folytatott ércbányásza­tot is bemutatja, s az össze­állításban helyet kaptak azok a különlegességek is, amelyeket Magyarországon fedeztek föl, illetve írtak le először. A Tessedik Sámuel Múzeum honfoglalási em­lékkiállításán bemutatott ás­ványok nagyobbik része egy pápai magángyűjtő, Mozgai Zsolt tulajdona, a kiállí­tási anyag kisebbik részét pedig a helyi ásványgyűjtő kör adta kölcsön a Körös­parti város közgyűjtemé­nyének. Zalai Borcégér • Keszthely (MTI) Tizenkét zalai település és a szlovéniai Lendva bor­termelőinek kínál bemutat­kozási lehetőséget a Zalai Borcégér elnevezésű feszti­vál, amely csütörtökön nyílt meg a keszthelyi Balaton­parton. A Földművelésügyi Minisztérium megyei hiva­tala négy évvel ezelőtt indí­totta útjára a rendezvényt, amelynek célja, hogy az or­szág negyedik legnagyobb szőlőterülettel rendelkező megyéjének kistermelői könnyebben jussanak érté­kesítési lehetőséghez. A szervezésbe azóta intézmé­nyek és vállalkozások is be­kapcsolódtak. Válságstáb virágpor ollon • Pécs (MTI) A virágporra érzékenye­ket a legnagyobb veszély Pécsett fenyegeti a magyar városok közül. Az ANTSZ felmérései szerint a polle­nekre visszavezethető aller­giás megbetegedések kezelé­se évente mintegy 36-37 millió forintot emészt fel a városban, s ebben nincs ben­ne a táppénzes napok után járó térítési díj. E kétes di­csőségre Pécs azáltal tett szert, hogy a legveszélyezte­tettebb nyári hónapban, au­gusztus végére egy köbméter levegőben megközelíti vagy meg is haladja az ezret a pollenszemcsék száma. A városban-emiatt megalakult a pécsi Pollen Munkacso­port. • Reformátusok világtalálkozója Te voltál hajlékunk, nemzedékről nemzedékre A Magyar Reformátu­sok Világszövetsége a Partiumban és Erdély­ben rendezi meg a Ma­gyar Reformátusok III. Világtalálkozóját. Az augusztus 3-tól 10-ig tartó, számos várost érintő rendezvényt szombaton nagyszabá­sú ünnepség keretében nyitják meg a nagyvá­radi sportstadionban. A találkozó eseményeire a szegedi, makói, hódme­zővásárhelyi és szentesi református gyülekeze­tek tagjai is elutaznak. A világtalálkozó vallá­sos eszmeiségéről indu­lás előtt Papp László Szeged Honvéd téri re­formátus lelkipásztor nyilatkozott. • Lelkész úr, miben latja a világtalálkozó jelentő­ségét? - Elsősorban református jellegében. A református ember a Bibliát állította val­lása központjába, s azt a hi­tet éli, amit szükséges együtt újra és újra átélni: hogy min­denható urunk van, s az ő hatalmába tartozunk. A kirá­lyok és uralmak fölött is ő a mindenható. Amióta refor­mátusok étnek, bármilyen hatalom és bármilyen szo­rongattatás ellenére ebben a hitben tudják, hogy Jézus Krisztus evangéliuma az Is­ten hatalma és minden hívő üdvössége, s egyben minden ember személyes megtartója. A világtalálkozón e szem­élyesség a világ minden tá­ján élő magyar reformátusok számára együtt átélve nyer új feltöltődést és örömet. • Mit gondol, milyen kü­lön jelentősége van an­JÍ Papp László lelkipásztor: „Hitünket kell ott megvallanunk, nem a követeléseinket" (Fotó: Gyenes Kálmán) nak, hogy a világtalálko­4 zó legfontosabb esemé­nyeit a Partiumban és Erdélyben, vagyis a hatá­ron túli magyarság köré­ben rendezik? - A találkozó ebben a mi­voltában hordozza magyar jelentőségét. Az alapgondo­lat az, hogy mindenütt, ahol református gyülekezet van, egyazon lelkiségben legye­nek együtt e gyülekezetek. Ha nem is halljuk és látjuk egymást, a Szentlélekisten elképzelhetetlen és csodála­tos munkája folytán mégis egyek vagyunk, s az egy örök Isten hatalmában erő­södve hordozzuk a felelőssé­get, hoj*y magyarnak szület­tünk. Éppen református hi­tünk alapján valljuk: Isten bennünket arra választott, hogy e néphez tartozzunk. És úgy tartozzunk a többi magyarhoz, hogy mi legfő­képpen az Istenhez tarto­zunk. Ahogyan az esemény mottója is szól: „Uram, te voltál hajlékunk nemzedék­ről nemzedékre" (Zsolt 90,1). Éppen ezért, amikor román részről ellenkezés fo­gadta a világtalálkozót, a leghatározottabban és legjo­gosabban tehették a szerve­zők azt az ígéretet, hogy ez nem nacionalista, hanem vallási találkozó lesz. Ez a rendezvénysorozat Istenhez szól. Létünket demonstrálni nem az emberek előtt akar­juk. 0 Lelkész úr, ön szerint a világtalálkozón, szóvá kell-e tenni, hogy az er­délyi református egyház egykori vagyona, számos iskolája és ingatlanja még mindig a román ál­lam kezén van? - Azt hiszem, a reformá­tus prédikációnak nem azt kell szóvá tennie, hogy mi­lyen sérelmeket hordozunk. A prédikáció inkább abban erősítse meg az ige hallgató­it, hogy amit mi még nem lá­tunk, azt az Isten látja; az ő gondolatai magasabbak a mi gondolatainknál, ahogy a próféta mondja, az egek ma­gasabbak a földnél. Hangsú­lyozom: nem követeléseine­ket kell ott nyomatékosítani egy tömegdemonstrációval. Nekünk a hitünket kell meg­vallanunk, mert a hitünk a mi megtartó erőnk. Panek Sándor jegyzet Új horizont A református magyarság első világtalálkozóját a Debreceni Református Kollégium fennállásának négyszázadik évfordulóján 1938-ban tartották. Az al­kalomra, amely egyben 1. István király halálának ki­lencszázadik évfordulója is volt, Debrecenben gyűltek össze a Trianon után „külföldre" jócskán szakadt re­formátusok. A második találkozóra 53 évet kellett vár­ni: az 1991-es budapesti-debreceni világtalálkozó a rendszerváltozás után újjászületett három magyar re­formátus egyházkerületben elindult új hitélet erejét jelképezte. Mottója a „Tebenned bíztunk eleitől fogva" zsoltársor volt; központi eszméje pedig az a gondolat, hogy a magyar reformátusság hite révén tevékeny, al­kotó része a magyar népnek. A harmadik világtalálkozót a Királyhágómelléki és az Erdélyi Református Egyházkerület rendezi. Fő ese­ményei hat partiumi és erdélyi városban zajlanak: Nagyváradon az ünnepélyes megnyitó. Szatmárnéme­tiben iskolanap és templomszentelési ünnepély, Te­mesváron ökumenikus rendezvény és ünnepi istentisz­telet, Nagyváradon Lorántffy Zsuzsanna-emlékünnep­ség és szoboravatás, Kolozsvárott és Marosvásárhe­lyen különböző gyülekezeti rendezvények, Sepsiszent­györgyön pedig templomszentelés és záróünnepség lesz. E rendezvényeket számos elő- és utóesemény kí­séri Magyarországon, a Felvidéken és a Délvidéken. A világtalálkozó mottója az „Uram, Te voltál haj­lékunk nemzedékről nemzedékre" bibliai ige. Alapeszméjében katolikus egyházban is tapasztalható új evangéliumi megújulás igénye ismerhető fel. A szervezők által megfogalmazott cél egy korszakos, új horizontú találkozó rendezése volt, amely evangéliu­mijellegénél fogva, hitbéli, egyháztörténeti és egyház­művészeti értékeink felmutatása által új életet visz az egyetemes magyar református egyházba, növeli a re­formátus gyülekezetek egységtudatát, missziói elköte­lezettségét „Isten országának szolgálatában, mind a Kárpát-medence, mind Európa, mind a világ népei között". 7^ctbjt-JL ja'ticthf Lázban a község • Komlód (MTI) Lázban ég Kömlőd köz­ség apraja-nagyja: augusztus 3-án e kis Komárom-Eszter­gom megyei település lesz ugyanis a házigazdája - im­már negyedszer - az orszá­gos majorette-találkozónak és táncverenynek. Tizenki­lenc nagy- és négy úgyneve­zett minicsapat mutatja be tudását. # Háromszáz nap múlva érezni tag Aki visszakapta a kezét László László a műtét után három héttel már elkezdte gyógytornát Bencsúra Kata gyógytornász irányításával. (Fotó: Somogyi Károlyné) - A haverom hozta utánam a kezem a házi­orvoshoz, akihez, elő­ször vittek - vág az ese­mények közepébe a 28 éves fiatalember. - Em­lékszem pontosan min­denre, mert nem vesztet­tem el egy pillanatra sem az eszméletemet. László László, akinek fél alkarját külön dobozban hozták a SZOTE baleseti sebészetére, ma már ott tart, hogy visszaoperált kezét tornáztatja a gyógytornász segítségé­vel. A baleset egy hónappal ezelőtt történt. Magyarbán­hegyesen, a Söprűkötő Re­form 2000 Szeged Kft. üze­mében. - A seprűkészítéshez használt bélésvágó olyan gép, amelynek belsejében két egymással szemben for­gó éles korong pereg. Ezen a gépen dolgoztam. - meséli László - A baleset délelőtt­jén ki akartam takarítani a gépet, ezért leállítottam. Be­lenyúltam, hogy megtisztít­sam, de egyik másodpercől a másikra hirtelen beindult, s leszakította a kezemet, jóval a csuklóm felett.-Kocsival a háziorvoshoz vittek, de köz­ben értesítették a mentőket. A békéscsabai mentősök a megyehatárig hoztak, ott át­vettek a Csongrád megyeiek, ... aztán már a műtő követke­zett. 0 Közben óriási fájdal­mai lehettek. - Semmit nem éreztem, sem akkor, amikor leszakadt a kezem, sem később a men­tőben, sem pedig a műtét után. Azóta sincs fájdalmam. Most, hogy elkezdtük a gyógytornát, egyik-másik gyakorlatnál kicsit fáj, de én örölük ennek, mert azt mu­tatja, hogy él a kezem. 0 A legelképesztőbb sérülé­seket operáló traumatológián sem mindennapi dolog egy végtag visszavarrása, szak­nyelven szólva, a replantá­ció. A SZOTE Baleseti Sebé­szetén nem ez volt az első végtagvisszavarrás. Már ti­zenkét évvel ezelőtt végzett replantációs műtétet - Sze­geden először - dr. Simonka Aurél, a szegedi orvosegye­tem Traumatológiai Kliniká­jának jelenlegi vezetője. A magyarbálinti fiatalember műtétjének operatőre, Varga Endre, adjunktus volt, aki nehezen állt rá az interjúra, mert mint mondja, nemcsak az operátőrön múlik egy ­kivált ilyen nagy - műtét si­kere vagy sikertelensége. - Csapatmunka ez a javá­ból, amiben sok szakember egyforma erőbedobással és szakértelemmel vesz részt ­kezdi az adjunktus úr. - A „csapatjáték" egyik szereplőinek, a mentősöknek köszönhető, hogy László leszakadt kezét olyan álla­potban hozták a klinikára, hogy vissza lehetett varrni. Nagyon fontos ugyanis, hogy milyen körülmények között szállítják az amputá­lódott végtagot. 0 Milyen speciális körül­mények kellenek és miért, a letépett végtag, vagy végtagrész műtét előtti megmentéséhez? - kérde­zem Varga doktort. - Hűtőtáskában kell szál­lítani. mert a hűtés hatására a szövetek oxigénigénye csök­ken, s lelassulnak az anyag­cserefolyamatok, így ki lehet tolni azt az időt, amíg a levá­gott végtagban nincs kerin­gés. Volt olyan esetünk, hogy a szakszerű szállítás hiánya okán fellépő oxigén­hiány miatt elhaltak az am­putátum szövetei. László esetében a mentőfőorvosnak, Zentai Attilának köszönhető­en, nem Így történt. Tökéle­tes állapotú amputátum és tökéletesen ellátott sérült ér­kezett. Több mint 50 kilo­métterrel messzebbről hoz­ták, s a műtőben volt 1 óra 20 percen belül. 0 A hthek szerint egész nap operálták. - Reggel 8 óra 45-kor kezdtünk hozzá és este 6 óra­kor hoztuk ki a műtőből. Először meg kellett tisztítani a csonk és a leszakított alkar lágy részeit, majd a csonton is el kellett végezni a tisztí­tást. Ezután a csontokat le­mezekkel és csavarokkal egyesítettük, majd artériákat biztosítottunk és aztán követ­kezett a vénák, az inak, az iz­mok, az idegek összevarrása. 9 órás műtét volt. Ilyen hosszú ideig tartó, altatás nem egyszerű az anesztezio­lógus számára sem. Dr. Hor­tobágyi Annamária és dr. Molnár Anna végezték a nar­kózist, akiknek szintén óriási szerepük volt a műtét sikeré­ben. 0 A végeredmény akkor mérhető, amikor László a kezét használni tudja. - László nemrégen kezdte el a gyógytornát, így most még csak reménykedünk, hogy a keze jól funkcionál majd. Feltételes módban be­szélek, hiszen minél na­gyobb végtagrészt varrunk vissza, annál szerényebb funkcionális eredményre szá­míthatunk. Ennek oka az, hogy az idegeknek is regene­rálódni kell, s ez nem kevés időbe telik. Az idegek fél­egy millimétert képesek na­ponta nőni a fej felől a vég­tag felé. Lászlónál körülbelül 300 napra van szükség ah­hoz, hogy az össszevarrás vonalától az ujjak végéig nő­jenek áz idegek. Azt, hogy a kéznek milyen funkciója lesz majd az fogja eldönteni, hogy az érző és mozgató ide­gek milyen mértékben állnak helyre. Optimális esetben 70-75 százalékos érzés­visszatérésre számíthatunk. Ez azt jelenti, hogy hideget, meleget, szúrást, nyomást képes lesz érezni, és könnyű tárgyakat meg tud fogni. A kéz esetében döntő az, hogy érezni lehessen vele, s remél­jük, hogy ebből valamennyit vissza tudtunk adni. Kalocsai Katalin

Next

/
Oldalképek
Tartalom