Délmagyarország, 1996. augusztus (86. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-10 / 187. szám

SZOMBAT, 1996. AUG. 10. INTERJÚ 7 ,Ezt a várost nem kitalálni, hanem menedzselni kell!" Egy ideig irodájuk sem volt a városházán. Aztán például Szeged napjának rendezvényeire se kaptak meghívót. Az is megtörtént, hogy a katonák eskütételén elfelejtették köszönteni őket. Mostanában pedig az hangzik el, hogy nem hoznak elég pénzt Szegedre, a város fejlődésének kerékkötői, nem jól lobbyznak. Mindez országyülési képviselőkkel kapcsolatos szegedi sztori, a helyi és a parlamenti politikusok közötti feszültségre utal. Ezért kérdezzük meg országgyűlési képviselőinket: milyennek látják Szegedet, mit tettek városukért, milyen a viszonyuk az önkormányzattal, mennyire tudja a város „használni" az Ország Házába küldött politikusait. Rózsa Edit tizenegyedik éve országgyűlési képviselő. A Magyar és külföldi ki kicsoda című lexikon szerint volt rendelőintézeti asszisztens, segédápolónő, adminisztrátor, energetikus. Lányát. a 18 éves Editet egyedül neveli. Az 1985-ben a hivatásos politikusi pályára lépett nő mára a gyermek és ifjúsági, a szociális ügyek, a nonprofit szféra elismert szószólója. Az MSZMP-ből 1989-ben kilépett, egy ideig független képviselő volt, majd 1990 óta az SZDSZ frakció tagja. Egyéni választókerületi képviselőség után mint az SZDSZ itteni listavezetője maradt a Parlament tagja. • Tősgyökeres szegedi, bár ezt nem szokta lépten-nyomon hangoztatni. -Tény: 1961. júniusának első napján Szegeden láttam meg a napvilágot. Persze nem ez az, amire gondolok, mikor eszembe jut, hogy szegedi vagyok. Keresztülkasul bejártam már az országot, de nincs még egy ilyen magyar város! Nagyon jól érzem magam itt! Hogy ez pontosan mit jelent, nehéz megfogalmazni. Olyan, mint a hazaszeretet. Érzi az ember. Mondjuk akkor, mikor külföldön tartózkodik már öt napja, vagy mikor átlépi a határt... Itt vagyok! Jól érzem magam. S nagyon nem jól vagyok, mikor menni kell! Márpedig a képviselői munkának kevésbé látható, de nagyon nehéz eleme, hogy úton vagyunk. A munkahét egyharmadát úton töltöm... Borzasztóan büszke vagyok Szegedre! Mert szép! És friss! Itt a Tisza! A dóm! Csodálatos! • Szeretett városért mit tehet egy országgyűlési képviselő? - Sokkal kevesebbet, mint hinnénk! Nehéz azzal szembesülni, hogy a város életét sokkal kevésbé tudom befolyásolni, mint szeretném! A városi polgár életét élem. S azok az ügyek, melyeket az önkormányzat vagy a város vezetésű eldönt, az rám ugyanolyan hatással van, ellene vagy mellette csak annyit tudok tenni, mint egy átlagpolgár. Talán csak annyival adatik nagyobb cselekvési lehetőség, hogy a nyilvánosság előtt szólni tudok. hanem minden azért van, hogy a polgár jól érezze magát. • De hol marad a polgár? Kevés itt a civil kezdeményezés? - Nem. Ez kell a városnak! - volt az első reakcióm, mikor a Világ Utcája programmal megismerkedtem. Nem azt kutattam, kik vannak ebben és e mögött. Inkább elmentem a helyszínre, megnéztem a makettet. Azt kérdeztem: lakás lesz-e benne? A város érdekét szolgálja-e? Érdekes módon minden kérdésemre pozitív választ adott ez a program. Az ugyan elgondolkodtatott, hogy egy kicsit túl komplex. De az ötletet nagyon támogatom! Amikor az ellenérvekkel találkoztam, hogy például telekspekuláció lesz ott, akkor is azt mondtam: az önkormányzat lehetősége adott arra, hogy minden negatív következményt kivédjen, garanciákat kérjen, de a lényeg, hogy mivel a város érdekét szolgálja, támogassa. Ám a Világ Utcája története arra példa, hogyan lehet gáncsoskodni, s nem arra, hogy a civil kezdeményezést segítve haladunk. 9 A civil lobby létrehozása, a nonprofit szféra támogatása jellemzi az Ön képviselői tevékenységét. Ez az érzékenység politikusi tapasztalat erdménye vagy női ráérzés? - A nonprofit szférában többnyire nők dolgoznak Amerikában is. Országgyűlési képviselői irodám nyitva áll mindenki számára, információt és szolgáltatást nyújt a polgár számára, hogy valóban állampolgár legyen, a saját ügyeiben el tudjon járni. Magamat nem a klasszikus, „államférfi-típusú", elmélkedő-filozófikus politikusnak tartom. Inkább az érdekérvényesítésért tenni akaró politikus vagyok. Számomra ügyek vannak, s azt keresem, azokat hogyan lehet megoldani. • Milyen Rózsa Edit országgyűlési képviselő leltára? - Nem tudtam „elérni" a harmadik Tisza-híd és a várost elkerülő út megépítését, a tápai komp megszerzését, de föl tudok mutatni apró eredményeket. Például Kútvölgyet, ahol a probléma megoldásába szocialista képviselőket is bevontam. Aztán: sok-sok pályázati lehetőségekre hívtam föl a figyelmet. Itt volt a „Jó napot, Szeged!" program, mely pozitív módon hívta föl a figyelmet a mi szép városunkra. Remélem, sikeresen fogom képviselni a várost a kajak-kenu világbajnokság előkészítő bizottságban, ahova belobbyztam magam. Az, hogy az Országgyűlés kulturális bizottsága kihelyezett ülését Ópusztaszeren tartotta, egy év munkájának gyümölcse. A teljes képhez tartozik, hogy ez akkor hozott volna igazán eredményt, ha Szeged készen áll a millecentenáriumi programmal, s ezért egyszerűen nem lehet kikerülni. Mikor a döntéseket hozzák arról, hova mi és mennyi kerül, s egy város „kikerülhető", akkor az azt jelenti, hogy nem fogadókész. Újszászi Ilona Rózsa Edit: Szegednél nincs szebb város! Mert friss! Csodás! (Fotó: Gyenes Kálmán) 9 Nem jól van így? - Legfeljebb azokban a városokban jó így, ahol az ügyeket úgy intézik, ahogy a többségnek jó. • A városok közötti különbséget az is növeli, hogy nem egyforma ügyességgel lobbyznak. Mi a lobbyzás értelme? - A képviselői „kijárás" egyik célja, hogy az adott településnek a meglévő kalapból minél több jusson. Ami kapcsolatokkal, befolyásokkal és egyebekkel van összefüggésben. 9 A 385 képviselő eredményessége ezen múlik? - Nem! Szó sincs róla! Be kell látni, a Parlamentben pártfrakciók léteznek, melyeken belül a képviselő javaslatával alul maradhat vagy többségbe kerülhet. El kell fogadni a demokrácia játékszabályait! Nem lehet állandóan „megnemértett hősként" szélmalomharcot vívni! Vannak helyzetek, mikor az ember kisebbségbe kerül, de akkor sem a „felelősöket" kell keresni, hanem nézni: mi a következő-elérendő cél. 0 Hogyan kommentálja a hírt, hogy Szeged önkormányzatának egészségügyi bizottsága megállapította: a város már hatodik éve esik ki az egészségügy fejlesztéséből? - Egy önkormányzati testületnek nem addig kell eljutnia, hogy ezt megállapítja. Ha csak ennyire képes, akkor a tagoknak megbízatásukról le kell mondaniuk. Mert akkor kell lépni, mikor egy politikus vagy egy testület először érzékeli a hátrányos megkülönböztetést! Meg kell vizsgálni, van-e másik, hasonló helyzetű területe az országnak, mi ezen állapot oka, kik azok, akik segítő partnerek lehetnek, kik a potenciális ellenérdekeltek. Az e kérdésekre adott válaszoknak megfelelően lépve a testület a harmadik évben megállapíthatja: végre jutott Szegedre is pénz az egészségügy fejlesztésére. 0 Nem hoznak pénzt Szegedre az országgyűlési képviselők! - hallottam az alpolgármestertől, aki e szempont alapján minősíti a parlamenti munkát. - Pedig nem ez a dolgunk! Ellenben az ilyen városvezetői magatartás elriasztja a pénzt Szegedtől! Jómagam sohasem törekedtem arra, hogy ez vagy az a történés vagy eredmény nekem legyen tulajdonítva. Ugyanis, ha egy politikus úgy kezd tevékenykedni, hogy a dolog róla, a személyről szóljon, akkor minden ellene fog hatni. 0 Az országgyűlési képviselők rosszul dolgoznak - hallani a szegedi önkormányzat tisztségviselőitől. Milyen a kapcsolat a város vezetésével? - Nem hiszem, hogy a szegedi képviselők annyira mások, mint a többiek, annyira rosszul munkálkodnak a városukért és oly alkalmatlanok a szerepükre, hogy Szeged bajaiért őket kellene felelősnek megjelölni. Inkább azt hiszem, hogy az országgyűlési képviselőkre aggatott negatív minősítés a problémáról vagy a lehetséges megoldásról tereli el a figyelmet. A város vezetői és az országgyűlési képviselők közötti kapcsolat milyenségére utal legutóbbi megfigyelésem. Július elején két hét leforgása alatt öt levelet is kaptam az alpolgármester úrtól. Ezek arról szólnak, hogy az Országgyűlés tárgyalja ezt és ezt a törvényt, az alpolgármester javasolja módosítani az ilyen és ilyen bekezdés valahanyadik paragrafusát, mert az önkormányzat érdekében ez és ez áll. Az alpolgármester kérte, a képviselő erről és erről a törvényről, illetve módosító indítványairól így és így szavazzon... Ha az alpolgármester azt gondolja, hogy a város érdekében akkor tevékenyledik jól, ha a képviselőknek sillabuszt készít, akkor téved. Egyrészt azért, mert nem tud a saját munkájára koncentárlni. Legalább 12 mukaórát emésztett föl egy ilyen sillabuszt készíteni. Másrészt: aki politizál, tudja,, hogyan működik egy többpárti parlamenti demokrácia. Tisztában van azzal, hogy a kormánypárti frakció úgy segíti a kormány munkáját, hogy nem szavazza le minden alkalommal, hanem megpróbálja a kormány és a frakciók közötti kapcsolat révén módosítani a javaslatokat. Ráadásul a képviselőnek nincs arra lehetősége, hogy minden módosító indítvány összes részletével tisztában legyen, hiszen a frakciókban kijelöltük a szakterületek szalértőit, felelőseit, akikre egy-egy részletkérdésről való döntéskor nyugodt szívvel hagyatkozhatunk. Továbbá: az olyan lobbyzásnak nem vagyok híve, hogy minden áron, akár más önkormányzatok kárára is végighajtsunk egy ügyet! 0 Szeged harmadik vezetőgarnitúrájával működik együtt. Az elmúlt tíz esztendő alatt összegyűjtött pozitív példák és a hiányérzet alapján összegyúrható az „ideális városvezetés" módszertana. Ön hogyan csinálná? - Szeged adottságainak értékesítése, a menedzselés a város vezetőinek feladata. Az ehhez szükséges hátteret az önkormányzati testület és a polgármesteri hivatal irodái adják. Adott a városban egy intézményrendszer, például a kamarák, csak használni kellene. Nem a döntés legitimálásához, hanem előkészítéséhez. Ez a struktúra. De a legfontosabb: a szándék. Ha ez adott, akkor az információk megszerzése, a kapcsolat kiépítése következik, hogy azt a munkát, aminek elvégzésére a politikus négy éves megbízatást kapott, eredményesen elvégezhesse. A város szempontjából lényeges pozitív célok és negatív sarokpontok meghatározása elmaradhatatlan, mert az egyik ösztönzésére, a másik elhárítására kell koncentrálni, a többi történés kiegyensúlyozható. Utána az erők koncentárlása a városvezető feladata. Mert például az országgyűlési képviselőket is a szövetségesi viszony kialakításával lehet partnernek megnyerni. A szövetségeseken keresztül pedig áramlanak az információk. 0 Márpedig az információ ma nagyobb érték, mint korábban bármikor. - Alapszabállyá vált: minél előbb szerzed meg az információt, annál eredményesebb és sikeresebb vagy! Egy területről, például a város idegenforgalmi életét érintő vagy azt befolyásoló, illetve abból élő személyeket összehozva minden információ begyűjthető. A város vezetőjének csak az a dolga, hogy az itt fellelt energiákat gerjesztve, integrálva meglelje a szálat, melyre fölfűzhető a szövetség, a közös érdekeltség. Az. idegenforgalom példájánál maradva: föl kell vázolni a fő csapásirányokat, azt, hogy ehhez mi kell a várostól, a megyétől, a törvényhozástól. A város rendeleteket hozva irányít, kedvezményeket adva ösztönözheti egy közös cél elérését. Az ellenérdekelt felek megnyerése miatt például a falusi turizmust is be kell emelni a Szeged idegenforgalmának élénkítését célzó programba. A törvényhozástól elvárható segítségben az országgyűlési képviselőkre lehetne számítani, hogy lobbyzzanak. 0 Mégsem mutathat fól sikereket a Szeged-lobby! - Mert nincs közös nevező! Nincs egy vezérfonal, amire mindenki réá fonódhatna. Éppen ezért fogom megszervezni a szegedi parlamenti kerekasztalt mint egyfajta informális lobbyt. Hétfőn, kedden és szerdán minden képviselő az Országházban tartózkodik, ezért havonta egyszer a szegedi illetőségű politikusokat, tehát nemcsak a parlamenti képviselőket, hanem a minisztériumi hivatalnokokat is összehívnám, hogy beszélgessünk. 0 Egyetért a megállapítással: azt, ami eddig a város vezetői és a honatyák között történt, tanitani kellene, hogyan nem szabad kapcsolatot kiépíteni? - Bizonyos, hogy nem hatékony forma a „hivatalos levelezgetés". Inkább ki kéne építeni a mindennapos kapcsolatot az említett Szeged-lobbyval, illetve a város életét befolyásoló csoportokkal, így például a vállalkozókkal és a civil szférával. 0 Mi az a pozitív cél, amit Ön Szeged számára megjelöl? - Ezt a várost nem kitalálni, hanem menedzselni kell! Azt vallom, hogy ez a város olyan kulturális és tudományos centrum lehetne, ami kiemeli, ami olyan státuszt ad Szegednek, hogy ne csak szép, hanem okos, kulturált, művelt városként emlékezzen rá, aki egyszer itt járt. Az értéket teremtő városban az értéket kellene úgy bemutatnunk, hogy az a város javára váljon. Ehhez adott minden: a személyiségek, a helyszínek. így például rá kellett volna állni a régi Hungária megszerzésére, mert a városnak is áldozatot kell hoznia, nem csak fölfelé mutogatni, ki mit nem csinál... 9 Ez a magatartás egyfajta politikusi attitűd? - Kétféle mentalitású embert ismerek. Az egyik, ha elhangzik valami javaslat, rögtön előrukkol azzal, hogy a dolgot miért nem lehet megcsinálni. A másik, aki a probléma hallatán azonnal agyalni kezd, azt hogyan lehet megoldani. Ha valami jól megy, akkor kevésbé látszik, abban kinek mi az érdeme. A polgár csak azt tudja, fejlődik a város, megoldott a parkolás, a közlekedés, vagyis a város engem szolgál. S nem fordítva. Nem nekem kell szolgálnom a buszmegállókat és a parkolókat,