Délmagyarország, 1996. július (86. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-08 / 158. szám

HÉTFŐ, 1996. JÚL. 8. A VÁROS 5 Kis nyári közjátékok A Muzsikáló udvar harmadik bemutatóján A Salieri Kamarazenekar szólistái és barátai adtak hangversenyt. Az est Meszlényi László és Pál Tamás beszélgetése ke­retében zajlott. Egy nyáriasra vett hang­versenyen a zeneszeretet je­gyében alig játszott kis dara­bokból is kiváló estet lehet tartani. Más nem kell hozzá, mint jó zenészek és éneke­sek, vagyis egy jó együttes, amely ezt a sznobűzó estet is megengedheti magának, mert tehetsége vitán felül van. A féltehetségek imádják a drá­mát és a monumentalitást; ezért mindig ott kapják rajta őket, ahol ezek helyett könnyedség vagy tömörség kellene. Nos, éppen ez a ket­tő, melyekről tévedés azt hin­ni, hogy nem lehetnek mes­termunka eredményei a szé­pen megszólaltatott darab­ban, ez a kettő volt a Salieri Kamarazenekar szólistái és barátai koncertjeként meghir­detett est attrakciója, hozzá­véve még amit a zeneiroda­lom magánéletéből Meszlényi László és Pál Tamás mesélni tudott. A hangversenyt atya és leánya - Pál Tamás és Pál Anikó - által szépen, arányo­san megszólaltatott Mozart­négykezes szonáta nyitotta, majd igazi zenebohózat köz­játék következett, amely szó szerint is közjáték volt, mivel Pál Tamás a vásári muzsikus­vezénylés szabályainak meg­felelően dirigálta kisegyütte­sét Mozart Dorfmusicanten című tréfájában. Ezután Ma­rosvári Péter Hándel Acis és Galatea című pasztoráljából énekelt, de nem abból a sze­repből, amelyben péntek este kitűnő volt a városháza udva­rán; őt Szilágyi Béla követte, Wolf Három királyok-áriájá­val. Alig hallgatott el a taps, a termen kívülről Bach h­moll szívtjének bandinerie­jét fújta el négy klarinét; gaz­dáik - Tamás Péter, Búza Róbert, Fülöp Attila és Lugo­si Miklós - a koncert hátralé­vő részében több, könnyed muzikalitással előadott da­rabbal (Gyulai Gál: Két ro­mantikus játék, Scott Joplin: Rigetime, valamint egy Gerschwin - horribile dictu ­szaxofonkvartett) vívták ki a közönség tetszését. Az est el­ragadó produkcióját nyújtotta Bach Quodlibet című kánon­jának előadásával Pál Tamás és Körösi Györgyi kíséreté­ben Vajda Júlia, Erdélyi Er­zsébet, Marosvári Péter és Szilágyi Béla, akik kedvvel, a darab bachi sugallatára „ahogy tetszik"-stílusban énekeltek. Egy más stílusban Erdélyi Erzsébet gyönyörű Richárd Strauss-dalt adott elő; hangja hangulatgazda­gon elevenített meg egy éj­szakát. Az est szólófellépései között említést érdemel Kö­rösi Györgyi szép csellójáté­ka egy Fauré-darabban, amelynek pátja Tamás Péter klarinétjátéka és Vajda Júlia éneke volt egy-egy Wagner­darabban. A hangverseny mindvégig arról szólt, hogy a zenét nem fogják előadóter­mek közhelyei: a komoly és könnyű jelzők. Panek Sándor A Déltáv nyara Visszatért a nyár, s az esós idók elmúltával a Déltáv Rt. még a koráb­binál is nagyobb lendü­lettel folytatja az idei év­re tervezett fejlesztési munkákat. A Déltáv-program Tápén indult, még az ősszel; most már levonultak a munkaterü­letről, minden várakozóhoz bekapcsolták a telefont, s az új igényeket egy, legföljebb másfél hónapon belül ki tud­ják elégíteni. Az üdülőterület ellátottsága még nem azonos a körtöltésen belüli körzeté­vel, viszont így is elmondha­tó, hogy ezernél is több új te­lefonállomást kötöttek be Tá­pén. Felsőváros Retek u., Szilléri sgt.. Római krt., és József Attila sgt. által hatá­rolt területén is folynak a tö­meges bekapcsolások, s a meglévő vonalakat átkötik a Rókusi körúti digitális köz­pontra (utóbbi aktus szám­változással is jár) - ezzel egy időben az ikervonalakat is fölszámolják. Felsőváros Szilléri sgt., Lugas u., Kör­töltés, Tisza-part, Római krt. által körbezárt területét telje­sen fölásták, folyik a bekap­csolások előkészítése, s július első felében meg is kezdik a vonalak bekötését. Itt mint­egy 1800 új telefonvonal be­kapcsolására lehet számítani. Új Rókuson, a Párizsi és Ber­lini krt., Makkoserdő sor. Körtöltés u., Rókusi krt., Kossuth Lajos sgt.. Puskás u., Damjanich u., Kossuth Lajos sgt. határvonallal jelöl­hető körzetben 1600-1800 új telefonállomás lesz, s már meg is kezdődtek a bekap­csolások. A munkával itt au­gusztusra készülnek el. Erre a területre is érvényes az, ami a fölsővárosiakra: az ikerál­lomásokat Rókuson is szét­választják. Rókus régebbi építésű részén: a Kossuth La­jos sgt., Párizsi krt., Mars tér, Londoni krt., Kálvária sgt., Vásárhelyi Pál u., Bakay Nándor u., Teréz u. határolta területen nyár végén kezdik az árokásást, kábelfektetést. Minden postaládába bedob­ták a fejlesztési program kí­nálta lehetőségekről szóló tá­jékoztatólapokat. Itt kb. ezer új telefonvonal bekötése vár­ható. A Petőfi Sándor sgt., Bécsi krt., Szentháromság u., Rákóczi u. körzete eddig meglehetősen ellátatlan terü­letnek számított. E területen kb. 150 várakozó kap tele­font, a bekapcsolások már meg is kezdődtek. Alsóvárost is fölásták. A Szabadkai út, Rákóczi u., Körtöltés, Máglya sor, Tom­pái kapu által határolt terület sem marad ki a fejlesztésből: 950 bekapcsolás várható. Móraváros Kálvária sgt., Moszkvai krt.. Petőfi Sándor sgt., Cserepes sor, harmadik krt. fölásása is elkezdődött; ezen a területen 1200 állo­mást kapcsolnak be. Kiskun­dorozsma lakói is tudják már, mire számíthatnak: a Déltáv Rt. szórólapjai arrafelé is tá­jékoztatják az ott lakókat. A program augusztus második felében indul, s Dorozsmán 1600 bekapcsolás várható. Algyő, Béketelep és Kle­belsbergtelep hálózatfejlesz­tése a harmadik negyedévben kezdődik. Petőfitelep lakói sem maradnak már sokáig te­lefon nélkül: itt egy világ­színvonalú, rádiós rendszerű programot próbálnak ki ha­marosan. A részletekről a Szegedi Nemzetközi Vásáron tudhatunk meg többet, a Dél­táv Rt. pavilonjában. Ny. P. • Szegedi színészek Vállalkozóként, színházban?! Tizenkét éve tagja a szegedi színháznak - a jövő évadtól mint nyug­díjas játszik tovább. Bíz­vást mondhatjuk, hogy az egyik legtöbbet fog­lalkoztatott színész: szinte nincs prózai be­mutató Flórián Antal nélkül. Csendes, vissza­húzódó ember lehet ­mindig is ezt gondoltam róla. „Görcsös vagyok" - mondta magáról. Ta­lán így van; de az is biz­tos, hogy van valami, ami - múló évek, ambi­valens tapasztalatok el­lenére - egyformán szenvedélyesen érdekli: a színház. • Az új vezetők nyugdíj­ba küldték; fájt? - Nem vagyok amolyan mártírnak való, önző típus. Egyrészt biztos vagyok ben­ne, hogy a szegedi társulatra bőven ráfért már a vérfrissí­tés. Másrészt, személy sze­rint nekem - azt kell monda­nom - szerencsém van. Nyugdíjasként dolgozhatok tovább. Manapság a színhá­zakban azt mondják a színé­szeknek: legyél vállalkozó! Fizesd magad a tb-t, az adót! Vagyis azt nézd, mennyit hasíthatsz! De ho­gyan lehet vállalkozóként viszonyulni egy színházhoz? Nézzem az órát? Öt percig még reagálok, aztán fájront? Nekem más az eszményem. • Milyen? - Egy műhely, ahol alko­tó munka folyik. Az alkotás­nak nagyon sok feltétele van, rengeteg dolognak össze kell jönni ahhoz, hogy valami eredeti, valami érték szülessen. Nem kenyerem, hogy nagy szavakat mond­jak, de hát nem tudom ezt másképpen kifejezni. Ebben a szakmában vannak zsenik, akik színésznek születtek; és vannak tisztességes mester­emberek, akik szenvedélye­sen szeretik a színészetet. • És ügyesek, akik dur­rogtatják a patronjaikat és mutogatják a mantrja­ikat. - Én a szenvedélyes szín­í' .... — . /r Flórián Antal: A kaposvári évekért érdemes volt színésznek lennem. (Fotó: Miskolczi Róbert) házi emberekről beszélek, akik megdolgoznak azért, hogy legjobb szellemi és testi képességeik bevetésé­vel kifejezhessenek egy gondolatot, amit a maguké­nak tudnak. Megszenvednek azért, hogy ami az övék, az a közönségé is lehessen. Vagy sikerül, vagy nem, de mindig erre törekednek. Az ilyeneknek szükségük van egy közegre, amelyben érzik és értékelik ezt a törekvésü­ket, amelyben az alkotó em­ber áll az első helyen. A színházban: a színész. • Hányszor volt ilyen közegben? - Alig. Kaposvárott. Zsámbéki Gábor tudott ilyent teremteni. Kivételes szerencsémnek gondolom, hogy ott lehettem, ma is azt gondolom, ezért megérte színésznek lennem. És máig sajnálom, hogy amikor a két Gábor - Zsámbéki és Szé­kely -.gestre szerződött, el­jöttem Kaposvárról. Akkor én kiiratkoztam a szakmá­ból. 0 Mit ért ezen? - Görcsös, sok gátlással küzdő ember vagyok. Kecs­kemétre mentem, ahol akko­riban Beke Sándor az ország neves színészeiből álló tár­sulatot szervezett, de külön­böző okok miatt ezt nem tudta kamatoztatni. Öldöklő versengés ment - képtelen voltam beleszállni. A han­gom is elment, szinte meg­bénultam. Rettenetes volt, különösen a kaposvári évek után, ahol nem érezte az em­ber, hogy egzisztenciális tét­je van a szereplésének. Nem sikerült valami? Majd leg­közelebb, mondta a rendező és segített minden módon, hogy úgy is legyen. Zsám­béki elsőként érkezett a színházba reggel 9-kor és utolsóként hagyta el. Min­denről és mindenkiről tu­dott, minden előadást látott, emberségesen és szakszerű­en ítélt, büntetett, vagy ju­talmazott. Kolozsvárott volt ilyen Senkánszky Endre. Mit nem mondok! Ma is él, cserkészekkel foglalkozik. Szenzációs ember, tartásos, nagy egyéniség. • Mikor települt át és miért? - Szakmai okokból, 1971-ben. Békkéscsabára kerültem, ott is maradtam volna, Sándor János és Miszlay István vezették a színházat, de egyszer csak kinevezték Lovas Editet. • Ki 6? - Hát ez az! Akkor írtam Zsámbékinak. • Szegedre pedig Kecs­kemétről jött - Jancsóék elől? - ígv is mondhatjuk. • És miért van itt ennyi éve, ha nem talált olyan műhelyt, amilyen az esz­ménye? - Sok összetevője van en­nek. Annyit költöztünk mi már! A családos színésznek más a helyzete, mint annak, aki csak magáért felelős. Pesti színház sosem vonzott. Szegeden Ruszt Józseffel szerettem dolgozni. Árkosi Árpád is olyan színházat akart, amilyen tetszett ne­kem. És mentek az évek, egyszer csak azt vettem ész­re, hogy nincs már az or­szágban olyan alkotómű­hely, amiért érdemes lenne elmenni innen - és ahol per­sze kellenék is. Biztos va­gyok benne: majd lesz me­gint! • Kívülről figyel immár a színházra? - Dehogyis. Vagy négy előadásban leszek a követ­kező évadban és tagja lettem a frissen társulattá alakult Szegedi Színkörnek, ahol tovább játszom eddigi szere­peimet és bemutatót is ter­vezünk. Sulyok Erzsébet A kapitány nem ígér csodát Több panasz érkezett szerkesztőségünkbe ar­ról, hogy a Szegedi Rendőrkapitányságon nagyon lassú az ügyin­tézés, s különösen a jo­gosítványokkal, gépko­csiátírásokkal kapcsola­tos bejegyzésekre kell sokat várni. Dr. Szőke Péter, Szeged rendőrka­pitánya javulást ígért, bár csodát ő sem tehet. Nemcsak lapunkat, ha­nem a kapitányság vezetőjét is felkeresték azok, akik több órát voltak kénytelenek sorban állni. Ez elsősorban a gépkocsiátírásoknál fordult elő, de megtudtuk: az ügyfe­lek érdeke kívánja meg az átmeneti torlódást. Dr. Szőke Péter rendőr-ezredes, városi kapitány elmondta, a közel­múltban tértek át egy számí­tógépes.rendszerre. Ennek segítségével valamennyi je­lentkezést kontrolpriorálnak, azaz a budapesti adatbank­ban ellenőrzik az adatokat. Ezzel igyekeznek kiküszö­Rendőrségi várakozás... (Fotó: Miskolczi Róbert) bölni a jogtalan bejegyzése­ket, s a valótlanságok „lega­lizálását". Az átállás termé­szetesen nem volt zökkenő­mentes, hiszen egyes ügyfél­fogadási napokon háromszáz fős sorok is kialakultak. Ne­hezítette a helyzetet a két­szeres sorbanállás, ugyanis az ügyfeleknek közben a postára is el kell menniük, csekket befizetni. Próbálkoz­tak egy kapitányságon belüli befizetési lehetőség kialakí­tásával, azonban ez már a próbaidő alatt technikai aka­dályokba ütközött. A torlódáshoz jelentős mértékben hozzájárult a tu­ristaszezon kezdete, ponto­sabban az, hogy az Olaszor­szágba készülőknek nemzet­közi jogosítványt kell kiad­ni. Ott ugyanis nem fogadják el a magyar okmányt, s emi­att már többeknek volt kelle­metlensége. A nemzetközi jogosítvány az ügyintézők számára plusz feladatot je­lent, s ez sem jár kevés ad­minisztrációval. Az egyéb ügyfélszolgála­tok közül a személyi igazol­ványoknál nem volt jelentős fennakadás, azonban a két külföldieket ellenőrző elő­adók egyike már két éve Franciaországban tanul, így őt nélkülözni kellett. Sikere­sen elvégezte azonban ottani tanulmányait, s augusztus 1­jétől ő is munkába áll. Szőke Péter elmondta még, hogy áttekinti az ügy­menetet, s igyekszik min­dent megtenni a zökkenő­mentes ügyintézés érdeké­ben. De hozzátette: csodát ő sem ígér. A. L. Kisgazda­panaszok • Tudósítónktól Kihelyezett elnökségi ülé­sét tartotta Szegeden az Egy­séges Kisgazda Párt. A Csongrád megyei kezdemé­nyezés hatására megalakult szervezet vezetői szombaton tanácskoztak aktuális politi­kai és gazdasági kérdések­ről, majd sajtótájékoztatón számoltak be az elhangzot­takról. Dr. Rajkai Zsolt elnök el­mondta, az általuk létreho­zott kisgazda szövetség egy­re kiterjedtebb lesz, olyannyira, hogy csatlako­zott hozzájuk a Szolidaritás Munkás Szakszervezet is. Az elnök úgy véli, az EKGP hamarosan átveszik a kis­gazdák szerepét a Parla­mentben. Azonban nem az elutasítást, hanem a befog­adást tűzték ki célul, s ez vo­natkozik az FKGP-vel való kapcsolatukra is. Rajkai Zsolt a teljesség kedvéért hozzátette, a pár éve kizárt képviselők megnyerték az FKGP ellen indított pert: ez erkölcsi siker, de nem va­gyoni kár okozásáért kártérí­tést is követelnek majd. A kormány munkájáról kifej­tette, hogy az ország vezeté­se nem tartotta be ígéreteit, ellehetetlenítették a termelő­ket, s visszaszorították az exportot. Az EKGP az őszi ülésszak első napjára trakto­ros demonstrációt hirdet meg a Parlament elé, s ha nem teljesítik követeléseiket, nem riadnak vissza egy eset­leges blokádtól sem. A sajtótájékoztatón fel­szólalt Szűcs János kister­melő is, aki a gyümölcs és zöldségteijesztők gondjairól számolt be. Többek között azt is felvetette, hogy a kü­lönböző támogatások rossz helyen jelennek meg, a ma­gyar kistermelőket elzárták a külpiacoktól, s ezzel jelentős hátrányba hozták őket. Közéleti Kávéház • DM-információ Nyilván sokan emlékez­nek szüleik, nagyszüleik bölcs mondására: „Fűben, fában a orvosság". S persze arra is, hogy bármi problé­mánk volt, ők biztos tudtak valamilyen hatásos „népi" gyógymódot, mely több év­tized-évszázad tapasztalatán alapult. Ez természetgyógyá­szat. Sokan a keleti gyógy­módokat honosították meg nálunk. Ez is természetgyó­gyászat. Sokan pedig néhány éve rájöttek „látnoki" képes­ségeikre. Kihasználva a di­vatot, mindenféle előképzett­ség nélkül „gyógyítanak". Ez is természetgyógyászat. Vagy mégsem? Hol a határ? Mit mond a törvény? (Sem­mit, mert az nincs!) Erről a témáról lesz szó a közéleti kávéház programja kereté­ben, ma 18 órakor, a Virág Cukrászdában. Vendégek: dr. Fenyvesi Péter, a Ma­gyar-Tibeti Orvostudományi Kutató és Kísérleti Intézet vezetője. Házigazda: Hegye­si Sándor, a Rádió 88 szer­kesztő-riportere. ^Hirdetését feladhatja személyesen ^^/fiétköznap 7-19 óráig Sajtóház, Stefánia 10. Telefax: 481-444 DÉLMAQYARORSZAQ KfT.

Next

/
Oldalképek
Tartalom