Délmagyarország, 1996. július (86. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-06 / 157. szám

SZOMBAT, 1996. JÚL. 6. BELFÖLD.3 • Kovács László és a NATO Kell a biztonságim A külügyminiszter szerint nem jó a részmegoldás. (MTI-Telefotó) • Lakásépítési támogatás Új törvényjavaslat jegyzet Tömbösödjünk? • Miután megboldogult a rosszemlékű Varsói Szer1VJL zödés, hivatalos kormányprogrammá lett minálunk a NATO-csatlakozás ügye. A lehetséges időpontról sokféle információ forog ugyan, de William Perry amerikai hadügyminiszter minapi, lapunkban is ismertetett nyilatkozata szerint a csatlakozási tárgyalások jövőre már nagy valószínűséggel megkezdődhetnek. Azaz a NATO valószínűleg késznek mutatkozik tagjai sorába fogadni Magyarországot is, Lengyel- és Csehországgal valamint föltehetően Szlovéniával egyetemben. Mi sem természetesebb, hogy ahogyan közeledik a konkrét tárgyalások megkezdésének lehetséges időpontja, nálunk is egyre több a vita a belépésről Széles körben élnek vélemények, melyek szerint Magyarországnak inkább megfelelne a semleges státus, méghozzá több okból is. Például azért, mert úgy kevesebbet kellene költeni a seregre, no meg a szomszéd országokkal is kiegyensúlyozottabb viszonyt lehetne kialakítani. Arról nem is beszélve, hogy a Varsói Szerződés tagjaként szerzett tapasztalatok és élmények sokak számára taszltóak, amikor egy katonai tömbhöz való csatlakozás lehetősége kerül szóba. Érthetőek a kételyek és averziók, amivel sokan fogadnák a NATO-tagságot. Annál is inkább, mert amint azt Kovács László külügyminiszter nem győzi eleget hangsúlyozni - hazánkat jelenleg nem fenyegeti külső támadás veszélye. És vélhetően nem is fogja fenyegetni a közeli években sem. Akkor hát miért a csatlakozás? Miért, hogy a magam részéről is megnyugtatóbbnak látnám gyermekeink, unokáink sorsát, ha Magyarország a NATO tagja lenne? Hamarjában két okot tudnék erre sorolni. Az egyik: a NATO-tagság szükségképpen jelent bizonyos garanciákat, melyek könnyebbé teszik európai integrációnkat, tagságunkat az Európai Unióban. Márpedig a kontinens eme fertályán nem mindegy, hogy melyik klubban tag, s valódi beltag-e az ország. A másik ok a távolabbi, egy-két évtizedre előre számított lehetséges jövőből táplálkozik. Abból, hogy fölbomlott a kétpólusú világ, amitől Földünk messze veszélyesebb és kiszámíthatatlanabb lett, mint eleddig volt. Gyakorlatilag előrejelezhetetlen, milyen gazdasági-politikai trendek jellemzik majd a következő évtizedeket, milyen konfliktusok várhatók a világon és e régióban. rikiszámíthatatlan világban pedig valószínűleg fölHj becsülhetetlen értékűvé válhat egy tízmilliós, kis ország számára egy ötszázmilliós katonai és egy kétszázötvenmilliós gazdasági-politikai tömbhöz tartozni Amelyek mellesleg a világ élvonalát és civilizáltabb részét képviselik. fiád A vállalkozás szabad A Fidesz javaslata • Budapest (MTI) A Fidesz javasolja, hogy a haderőreform ügyében szeptemberben konzultáljon a hét parlamenti párt, az illetékes minisztériumok és a civil szervezetek -^mondta Gyuricza Béla, a FideszMagyar Polgári Párt parlamenti képviselője tegnapi pénteki sajtótájékoztatóján. A politikus szerint a reform a hadsereg jelenlegi helyzetében elodázhatatlan. Történelmi kurzusok • Budapest (MTI) Határon túli magyaroknak szervez nyári egyetemet Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH). A jogtudományi, illetve alkotmánytörténeti előadások két .párhuzamos kurzusban zajlanak július 8től. A nyári egyetem előadásait, szemináriumait és egyéb programjait a magyar történelem, alkotmány-történelem iránt érdeklődő, határainkon túl élő jogászoknak, joghallgatóknak és tanároknak hirdették meg a szervezők. Árfolyamrekordok • Budapest (MTI) Növekvő árfolyamok és két újabb árfolyamcsúcs jellemezte a kereskedést pénteken a Budapesti Értéktőzsdén. Az OTP rekordmagasan, 2650 forinton zárt. Az Inter-Európa Bank részvényeiért a kereskedés végén már 38 ezer 608 forintot adtak. Erősödtek a gyógyszeripari papírok, a Richter 7625 forintig is felkúszott, ára végül 7600 forint lett. Az Égisszel 9015 forinton is kereskedtek, záróára 8980 forint lett. Egészen 1.750 forintig izmosodott a Mol. A kereskedés végén 1720 forintot adtak érte. A BorsodGhem ára növekedésnek indult, azonban a korábbi záróáránál alacsonyabban, 2830 forinton fejezte be az üzletkötést. Csökkent a Danubius, a záróára 2500 forint volt. A kárpótlási jegy viszont visszatornászta magát 300 forintra. t Tegnap Csongrád megyében járt Szili Katalin, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára. Tárgyalásainak az adott külön is aktualitást, hogy éppen egy hónapja hatályos a terülefejlesztési törvény, amelyet már az Európai Unióhoz csatlakozás szellemében fogalmaztak meg. Az államtitkár elmondta, hogy az ország tizenkilenc megyéjében 9,7 milliárd forintot osztanak szét területfejlesztési célokra. Szili Katalin Csongrád megyei programjának első állomásaként Röszkén tárgyalt a Homokháti Önkormányzatok Kistérségi Területfejlesztési Egyesületének • Budapest (MTI) A kormány álláspontja szerint Magyarország stabilitása, biztonsága és modernizációja nem garantálható a NATOhoz való csatlakozás nélkül. Ezt Kovács László külügyminiszter jelentette ki pénteken, a Társadalmi Egyesülések Szövetsége által szervezett fórumon. A magyar diplomácia vezetője úgy vélekedett: nem áll fenn annak veszélye, hogy Magyarország belesodródna egy akár szélesebb, akár szűkebb fegyveres konfliktusba, ugyanakkor a régió olyan kihívásai, mint a szociális feszültségek növekedése, vagy az agresszív nacionalizmus fenyegetően hatnak a térség stabilitására. Kovács László elmondta: Magyarország nem érdekelt részmegoldásokban. Teljes jogú NATO, európia uniós és nyugat-európai uniós tagságra törekszik. Kifejtette: a semlegesség hívei gyakran azzal érvelnek, hogy az atlanti integráció hatalmas kiadásokkal járna hazánk számára. A valóság viszont az, hogy a semleges államok sokkal többet költenek védelmükre, mint a katonai Budapest (MTI) A megfizethető és biztonságos kenyérellátásról tárgyaltak pénteken délelőtt az Földművelésügyi Minisztérium, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a nagykereskedelmi láncok, a Magyar Pékek Ipartestülete, a Sütőipari Egyesülés, a Gazdasági Versenyhivatal, valamint több érdekelt kormányhivatal képviselői. A tárgyalások eredményéről szólva Lakos László földművelésügyi miniszter elmondta: a megbeszéléseken kiderült, hogy két nagy kereskedelmi lánc a megkötött szerződések alapján július 15-e után is garantálni tudja, hogy a félbarna kenyér ára 75 forint lesz és a fehérkenyérért sem kell többet fizetni kilónként 90 forintnál. A miniszter annak a reményének adott hangot, hogy ezt az árat a többi kereskedő nagy része is követni fogja. Kiderült az is, hogy a pékek nem az energiaár növekedése miatt döntötvezetőivel. Megbeszélésükön a megye, a kistérség és a város együttműködésének, közös fejlődésének eredményesebb módozatairól esett szó. Szegeden a városháza 102. termében folytatódott a tanácskozás. A régió helyzetének áttekintésén túl a területfejlesztési tanács munkáját, valamint - a konkrét megoldást kívánó ügyekhez közelítve - a szennyvíztisztító berendezés megépítésének lehetőségét vitatták meg. Az államtitkár asszony elmondta, hogy a területfejlesztési törvény az egész orszervezethez tartozók, így Magyarország már csak gazdasági okok miatt sem engedheti meg magának a „semlegesség luxusát". Emellett nemzetközi garanciákat sem kapnánk, ha a semleges státus igényével lépnénk fel. Hozzáfűzte: az Európai Unióhoz történt csatlakozásukkal párhuzamosan Ausztria, Svédország és Finnország is felülvizsgálja, átértékeli hayományos semlegességi politikájának taralmát. A külügyminiszter igyekezett eloszlatni a nukleáris tek a kenyérár emeléséről, hanem a hónapok óta felhalmozódott költségtöbbletük miatt, amelyet eddig nem tudtak érvényesíteni. A miniszter a kenyérár-mizéria megoldására, a hétfői Gazdasági Kabinet ülésén javaslatot terjeszt elő arról, hogy bármekkora legyen is a búzatermés, további kiviteli engedélyt ne adjon a kormány. Javasolni fogja azt is, hogy szigorítsák a takarmánygabona kiviteli engedélyezését. A kiviteli engedélyezés ne csak a búzára, a kukoricára és a lisztre vonatkozzon, hanem az árpára, a rozsra és más terményekre is. Amennyiben a javaslatok nem hoznának eredményt, szigorító intézkedésekre is sor kerülhet. Ilyen lehet például az árkorlátozás, és esetleges térségenkénti ártámogatások bevezetése. A kormány azonban elsősorban gazdaságpolitikai megoldásokra törekszik. szágban kötelezővé tette a területfejlesztési tanácsok létrehozását (azt már korábban megírtuk, hogy Csongrád megye elsőként szervezte meg ezt a testületet). Ezután következik majd az ún. piroritási rend kialakítása (ez a feladatok fontossági sorrendbe állítását jelenti), majd a pályázati időszakban már pénzt is lehet szerezni a pontosan megfogalmazott célok megvalósítása érdekében. Szili Katalin megjegyezte, hogy a költségvetés 1996-ra 15 milliárd forintot biztosított területfejlesztési fegyverek telepítésével kapcsolatos aggodalmakat is. Meggyőződése szerint a NATO-országoknak nincs ilyen szándékuk; mint megjegyezte, ezt tárgyalópartnerei - köztük a német védelmi miniszter - tudatták is vele. Azokkal a nézetekkel kapcsolatban, amelyek szerint Magyarországnak inkább Oroszországgal kellene elmélyítenie kapcsolatait, a miniszter úgy foglalt állást: nem lenne járható út, és a közvélemény sem támogatná, ha Magyarország alárendelné magát az orosz biro• Budapest (MTI) Ha a kormány által Elfogadott lakástakaI

ik-pénztári törvényjaislat szerint az áüamslgár kihasználja tszes lehetőségét, akar öt évig tartó, havi ) ezer forintos megtasrítása, az állami táogatás, valamint a azzákapcsolódó hitel jyüttes összege megizelíti majd az 1,7 mil> forintot. Ez mai áraan számítva egy 60 négyzetméteres átlagos lakás árának mintegy 40 százalékát fedezi. Többek között erről tájékoztatták az újságírókat pénteken a Pénzügyminisztériumban azon a sajtókonferencián, amelyen a kormány által elfogadott lakáskoncepciót ismertették a tárca illetékesei. Tétényi Tamás, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára elmondta: a korcélokra, s ebből 9,7 milliárdot osztanak szét a megyék között. A térség - s azon belül: Szeged - előtt álló legfontosabb feladatok közül az államtitkár asszony kiemelte a szennyvíztisztító ügyét. Igen fontosnak tartotta a tisztítómű megépítését, s fölcsillantotta annak lehetőségét, hogy a beruházáshoz 3,5 milliárd forintos állami támogatásra számíthatunk. A helyi környezetvédelmi törekvések közül dicséretesnek nevezte a hulladékgazdálkodás terén tett erőfeszídalmi, nagyhatalmi törekvéseknek. A külügyminiszter szerint a csatlakozási tárgyalások az Észak-atlanti Szövetséggel 1998 elején kezdődhetnek meg. Addig Magyarországnak fel kell készülnie az integrációra, részletekbe menően tájékoztatni kell a közvéleményt a csatlakozással járó előnyökről és kötelezettségekről, illetve eszmecserék útján el kell oszlatni a szomszédos országok politikai elitjeinek, illetve a határon túli magyarságnak az integrációval kapcsolatos aggodalmait. mány által elfogadott lakáskoncepció alapja az, hogy a lakásépítkezéseknél továbbra is a saját megtakarításokra, az önerőre kell támaszkodniuk a lakásépítőknek, illetve -felújítóknak. Az állami támogatással azt akarja elérni a kormányzat, hogy hazánkban hosszú távon stabilizálódjon a lakáspiac és lényegesen javuljon a lakások minősége. A lakástakarék-pénztárakról szóló törvényjavaslatról elmondta: a konstrukció lényege, hogy a saját betéthez kapcsolódó állami támogatás mértéke az adott évben elhelyezett pénzösszeg 30 százaléka, maximum évi 36 ezer forint. Az állami támogatást éves rendszerességgel betétszámlán írják jóvá. Az állami ^támogatás azonban csak 8 évig igényelhető és csak az állami támogatással növelt betét lakáscélú felhasználása esetén, minimum négyéves megtakarítást követően vehető igénybe. téseket: a hulladékudvarok létrehozását, s a szelektív hulladékgyűjtés kísérleti bevezetését. Készül az országos területfejlesztési koncepció, valamint a nemzeti egészségfejlesztési program. Szili Katalin szerint nagyon fontos, hogy a központi tervekhez minden helyi önkormányzat hozzátegye a maga fejlesztési elképzeléseit. Az Európai Unióhoz vezető út egyik állomása a regionalitás megteremtése. A kistérségek összefogásának kulcskifejezése Szili Katalin szerint így hangzik: „közös tudás." Azaz: a lehetőségeikben, céljaik megfogalmazásában rokon területek csak egymás segítségével, támogatásával juthatnak előbbre. Ny. P. Szegedre látogatott Fodor Ervin, a Magyar Kézműves Kamara általános alelnöke. Azt követően, hogy a Csongrád Megyei Kézműves Kamaránál elnökségi ülésen vett rész, lapunk kérdéseire is válaszolt. • Milyen célokkal érkezett Szegedre? - A Csongrád Megyei Kézműves Kamara elnökségét tájékoztattam azokról a kedvező folyamatokról, amelyek a magyar törvénykezésben elindultak. Kezd ugyanis olvadni a jég, ami a kamarákat körülvette, s lassan minden törvényben és rendeletben szerepelnek a kamarai jogosítványok. A kamarai mozgalom jó útra terelődött, ebben a területi kamaráknak is fontos szerepük volt. • A múlt héten az 1POSZ és a Magyar Kézműves Kamara megállapodást írt alá. Mi ennek a lényege? - Együttműködési megállapodást írtunk alá, amelyet hosszú előkészítő munka előzött meg. Sokan próbálnak mögötte sandaságokat feltételezni, a valóság azonban az, hogy olyan megállapodást kötöttünk, amely nemcsak papíron létezik, hanem az életben is. • Ön elnökségi ülésen is részt vett Szegeden. Hogy látja, a megyében mi foglalkoztatja a leginkább az iparosokat? - Itt is ugyanazokról a gondokról hallottam, mint más megyékben: az anyagi problémákról, a kötelező tagságról, a tagdíjakról. A mestervizsgák ügyében már előrébb lépzünk, hisz a kereskedelmi és iparkamara, amely eddig nagyon mereven ellenállt az elképzeléseinknek, közeledni látszik hozzánk. Az volt a fő gond, hogyan (rjuk elő kötelezőként a mestervizsga Sok félreértés is adódott. Egyet szeretnék leszögezni: a mestervizsgáztatás nem befolyásolhatja a vállalkozás szabadságát. Ha valaki elhatározza, hogy holnap fogtechnikus vállalkozó lesz, akkor lehessen, de alkalmazzon valakit, aki megfelelő képzettséggel rendelkezik. A régi mestervizsgákat maximálisan elismerjük, az 1989 utáni mesterekkel vagyunk tárgyalásban, és remélem, hogy az év végéig megoldódik a problémájuk. F. K. Miniszter a kenyérárról • Államtitkári látogatás Tizenötmilliárd, te r ü I e He j I esztés re