Délmagyarország, 1996. július (86. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-04 / 155. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. JÚL. 4. A VÁROS 5 • Elismerés Boda Domokosnak Az „Ángyal" virágai Idén ünnepli ötvenéves születésnapját az UNICEF, az ENSZ gyermeksegélyezé­si alapja, valamint az Interf­lóra, amely a világ 140 orszá­gába szállítja a szeretet virá­gait. Ebből a nevezetes alka­lomból Roger Moore, a vi­lághírű angol filmsztár (akit a népszerű „Angyal kalandjai" című filmsorozatból is isme­rünk) az UNICEF különleges megbízottjaként a világ hu­szonöt országába küld egy­egy csokor virágot. A cím­zettek olyan kiemelkedő sze­mélyiségek, akik különösen sokat tettek a gyermekekért. Magyarországon dr. Boda Domokos gyermekgyógyász professzort, Szeged város díszpolgárát érte az a kitün­tetés, hogy átveheti az UNI­CEF, ill. Roger Moore virá­gait. Az eseményre ma dél­előtt 11 órakor, a szegedi Royal szállodában került sor (Kölcsey u. 1-3.). A jubileumi virágcsokor átadására meghívást kapott dr. Szalay István szegedi polgármester, Lehmann Ist­ván, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke, dr. Pintér Sándor professzor, tanszék­vezető egyetemi tanár, a gyermekklinika igazgatója, dr. Katona Márta adjunktus, dr. Kovács László pro­fesszor, tanszékvezető egye­temi tanár, a nőgyógyászati klinika igazgatója is. Az ün­nepség rendezője az UNI­CEF Magyar Nemzeti Bi­zottsága, és az Interflora Hungária Kft. Diszkó a hajón Techno, rave, hipp-hopp, hypno - fény és hangözönnel, egészen az őrületig. (Fotó: Nagy László) Az éjszakai Szeged­nek nemcsak hangulatá­hoz, hanem látványához is hozzátartozik a Hajó. így, nagy „há"-val nyil­ván egyszerűbb kitalál­ni, miről van szó. Termé­szetesen a Szőke Tisza Disco Bárról, a diszkó­hajóról, amit télre elvon­tatnak a téli kikötőbe, tavasszal pedig vissza­hozzák, mind a két ké­ményével együtt. S az­tán szép lassan beindul az élet, eljön a jó idö, majd a szünidő, a hét végi nagy bulik ideje. Ennek persze nem örül mindenki, hiszen Csörög ro­vatunk a legjobb példa rá, hogy a környéken lakókat bizony zavarja éjszakánként a hangos zene. Erre általá­ban az a válasz érkezik, hogyfhem a Hajó a hangos. Ahol alkalmanként 800­1000 fiatal szórakozik, s az ő igényeiket is ki kell elégí­teni. A Szőke Tisza hetente há­rom diszkóval vátja a vendé­geket. Szerdán a Drink Pant­hers a földhöz ragadottaknak játszik nosztalgiazenét, így aztán azokat várják, akik ve­vők a slágergyanús és érze­lemdús muzsikára. De való­jában a pénteki és szombati bulikban mérhető le, hol is tart a világ most, milyen stí­lus, zene és tánc hódtt a fia­talok körében. Most a rave, a hypno, a hipp-hopp és a techno megy egy diszkóban, megfelelő fényjátékkal kí­sérve. A Szőke Tiszán egyszerre három helyen szól a zene. A hajó orrán, a medence szé­lén viszonylag kevesen van­nak, nem úgy, mint a másik két helyen. A gyomorban tombol a techno, s a hangu­latot csak fokozza a stro­boszkóp. A harmadik hely­szín kétségkívül a legnép­szerűbb. A hajó tatján ugyanis nagyon jó az idő, nincs hőség, s megfelelően szellős is ez a rész. Azt is meg kell jegyezni, hogy a közönségnek csak egy része táncol. A többiek amolyan pofavizitet végez­nek. Ez nagyon jó dolog. A következőkre derülhet fény, idézetekkel illusztrálva: „Nézd, a Feri új csajjal van!", „Klassz a ruhád, Bö­bi! Hát az enyém?", „Ele­gem van abból, hogy állan­dóan leiszod magad!" és így tovább, csak oda kell figyel­ni. Belépő eleddig nem volt, de a diszkó tulajdonosa, Ig­lódi Ferenc megsúgta, elkép­zelhető, hogy a közeljövőtől szombatonként szednek je­gyet. Hét közben, fényes nap­pal is érdemes eljönni a Ha­jóra azoknak, akik egy kis nyugalomra vágynak és eset­leg szeretik a keszeget. Mert napközben lehet vörösszár­nyút kapni, sülve, csapolt sörrel. A. L. Zsuráfszky Zoltán a magyar néptáncmozga­lom kiemelkedő alakja: kitűnő táncosból lett ko­reográfus, jelenleg a hi­vatásos Budapest Tánc­együttes igazgató-művé­szeti vezetője. Készített már koreográfiákat a szegedi néptáncfesztivál dómszínpadi produkciói­ba, de az idén elöször vállalkozott arra, hogy rendező-koreográfus­ként jegyezze a Sámán­tánc című, a dómszínpa­don augusztus 9-én és 10-én látható kétrészes gálaműsort. • Különleges feladatot vállalt: ezúttal nem vala­mely népszokás köré épü­lő, dramatikus előadás lesz a néptáncfesztivál gá­lája, hanem szerkesztett koncertműsor. Miért? - Az idei fesztivál is kü­lönleges, több szempontból eltér az eddigiketől. A hon­foglalás 1100. évfordulója al­kalmából a szegedi szerve­zők dédelgetett álma valósul meg: olyan népek és népcso­portok képviselőit hívták, akikkel a magyarság nyelvi, történeti rokonságban van, akikkel találkozhatott a Kár­merősek. A génjeinkben van­nak. Ezeknek az újrafelfede­zése megkapó élmény. Ami a látványosságot illeti: a hazai néptáncmozgalom legkivá­lóbb amatőr együtteseivel és a hivatásos Budapest Tánc­együttessel dolgozom. Szá­mttok koreográfustársaim ta­pasztalatára: Diószegi László több dómszfnpadi táncpro­dukciót vitt már sikerre; segít a Kossuth-díjas Foltin Jolán, az Örökség Gyermek Nép­művészeti Egyesület elnöke, aki a népi gyermekjátékok specialistája. Olyan neves művészeket sikerült meg­nyerni a közreműködésre, mint Sebestyén Márta, Be­recz András és Juhász Zol­tán. A zenei színvonalat a Budapest együttes zenei ve­zetője, Kelemen László ga­rantálja, Vincze Zsuzsa ügyel arra, hogy a fellépők - bár sokuk valóban szűkében van az anyagiaknak - hiteles, egyszersmind látványos kosztümökben szerepelhesse­nek. A külföldiek mellett 40­50 pár kitűnő magyar néptán­cos vesz rész a gálaműsor­ban, tehát a nagy tánctablók, a látványos képek most sem fognak hiányozni. Sulyak Erzsébet Amerikai testvérváro­sunk, Toledo, kicsiny kül­döttsége látogatott el tegnap este a Virág Cukrászda Zöld Szalonjába. A Közéleti Ká­véház rendezvények sorában - érdekes színfolt, egy távo­li, tarka világ idézése volt az est, amelynek vendégeit a Szegedi Toledói Baráti Kör két alapító tagja, dr. Lippai Pál és dr. Tóth Attila faggat­ta a kinti életről, az itthoni tapasztalatokról. Segítsé­gükre volt a három, már To­ledót megjárt fordító: Antal Réka, Varga Beáta és Papp Tibor. A vendégek (Madaras György, nyugalmazott taní­tó, Darlene Haas politoló­vagy a magániskolákat. A beszélgetést hallgatva, az embernek az volt a benyo­mása, hogy ott sem fenékig tejfel a pedagógusok élete. Nem is. Mert, mint kiderült, mindannyian „maszekol­nak", tehát keresetkiegészí­tésként még valamivel fog­lalkoznak... Az amerikai vendégek el­ragadtatással beszéltek Ma­gyarországról, különöskép­pen Szegedről, mondván, hogy lenyűgözte őket a vá­ros szépsége, ódon épületei, pezsgő, lüktető belvárosi élete és a Tisza-part rende­zettsége. K. F. • Hét produkció a szabadtérin A nagy dobás: Elisabeth Nyolc nap múlva meg­nyílik a Szegedi Szabad­téri Játékok 1996-os idé­nye. A július 12-töl au­gusztus 23-ig tartó évad­ban hét előadás, köztük két operaprodukció, há­rom folklór vagy folklo­risztikus ihletésű produk­ció, valamint két musical látható majd. A hétből négy számít bemutató­nak. Ismét a „mentái­képzésről" • Tudósítónktól Július 3-i, szerdai szá­munkban írtunk arról a men­tálhigiénés posztgraduális képzésről, amelyet a Ma­gyar Testnevelési Egyetem kihelyezett tagozataként in­dítanak a szegedi orvostudo­mányi egyetem főiskolai ka­rán. Információink szerint máris élénk érdeklődés nyil­vánul meg a képzés iránt, viszont gyorsan el kell osz­latnunk egy félreértést: az oktatást nem a SZOTE főis­kolai kara szervezi, kizáró­lag csak helyet biztosít majd a tanulók számára - ezért a jelentkezni szándékozók ne ide forduljanak bővebb tájé­koztatásért. Részletesebb fölvilágosí­tást a közzétett postacímen (6701 Szeged, Pf. 1238.), vagy a 310-182-es telefon­számon, dr. Ónody Saroltá­tól lehet kérni. Határidő: jú­lius 20. Hajléktalanok szállása • Munkatársunktól Hajléktalanokat ellátó in­tézményt adnak át szomba­ton a szegedi Indóház téren. Az épületben férfi-női átme­neti szálláshelyek lesznek és háziorvosi rendelő is műkö­dik majd. Ének- és táncvarázs Toledóiak a Virágban Vendégek és házigazdák - együtt. (Fotó: Miskolczi Róbert) gus-tanár, Sherry Rudel pe­dagógus és Cathy Soley ­alias Szoli Katalin - egye­temista) vallottak arról, hogy milyen a pedagógusok élete az Államokban, pontosabban Ohióban. Tudniillik, minden egyes szövetségi államban más-más mércék, szorzók alapján támogatják az isko­lákat, mégpedig külön az ál­lami és külön az egyházi Világjáró magyar operaé­nekesek hangversenyével in­dul július 12-én a Szegedi Szabadtéri Játékok előadás­sorozata. A nyitóelőadáson itt lesz a Nizzában élő ma­gyar énekesnő, Marton Éva is, akinek nevére a világon mindenütt megtelnek az ope­raházak. Marton Éva utoljára a hatvanas években járt a szegedi szabadtérin; 1979­ben a Milanói Scalában, 1981-ben és 1986-ban a New York-i Metropolitan Operá­ban kapta meg az év énekese címet. Az előzetes hírek el­lenére hiányzik azonban Gre­gor József, aki ebben az idő­pontban Szentendrén énekel. Az Interopera esten fellép Misura Zsuzsa, Frankó Tün­de, Szilágyi Károly, B. Nagy János, valamint a külföldön sztárénekesként turnézó Bu­day Lívia, aki a július 19-én és 20-án sorra kerülő Carmen előadás címszerepét énekli. (Előtte, július 13-án a Ma­gyar Állami Népi Együttes A színpadon még a készülődés folyik. (Fotó: Gyenes Kálmán) ismét bemutatja Ecseri lako­dalmas című produkcióját a szabadtérin.) Az 1992-ben már bemutatott, idén Pál Ta­más által vezényelt Carmen előadás másik sztárja Tokody Ilona lesz, aki újra Micaela szerepét énekli majd. A Car­menben fellép Mario Malag­nini is, és rajta kívül az elő­adással nemrég németországi sikerrel turnézott szegedi művészek, köztük Vajda Jú­lia, Szonda Éva és Andrejcsik István. Július 26-án és 27-én világpremier lesz: Nóvák Fe­renc koreográfiájával, Bella István verseivel és Rossa László zenéjével a magyar ősmitológiát megidéző, a millecentenáriumra készített táncjátékot mutatják be A csodaszarvas címmel. E pro­dukció egy részét később a Dunán felállított millecente­náriumi színpadon is bemu­tatják. Augusztus l-jén, 2-án és 3-án ismét látható lesz a szabadtérin Dés László musi­calja, a Valahol Európában, amely a Fővárosi Operett­színházban a századik elő­adását is megérte. Augusztus 9-én a tizenhatodik Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál gálaműsoraként Zsuráfszky Zoltán rendező-koreográfus Sámántánc című táncelőadá­sa lesz a színpadon. Szólistái neves népzenei énekesek: Se­bestyén Márta, Berecz And­rás, valamint a kiváló duda­és furulyaművész, Juhász Zoltán. Az idei „nagy dobásnak" az Elisabeth című magyaror­szági bemutatót tartják a sza­badtéri rendezői. A Fővárosi Operett Színház és a Szegedi Szabadtéri Játékok darabja a tragikus sorsú császárnéról és magyar királynéról, Erzsé­betről szól. Az ősbemutató 1992-ben Bécsben volt, ahol azóta az 1000. előadáson is túl jár már a darab. Az Elisa­beth augusztus 17. és 23. kö­zött lesz majd műsoron a sza­badtéri színpadon. S. P. S. pát-medencéig tartó úton, az őshazában, s akikkkel itt él együtt a Kárpátok karéjában. A szlogen - Honnan jöttünk, kikkel találkoztunk, hova ér­keztünk? - összefoglalja azt a törekvést, hogy mindazokat vendégül láthassuk, akik va­lamilyen módon hatással 'le­hettek a kultúránkra. 0 Nem lehetett könnyű ezt megszervezni, hiszen a világtól elzárt kis népek­ről is szó van, akik ráadá­sul szegények is. - Úgy tudom, sokan segí­tettek, de erről inkább a fesz­tivál titkárát, Simoncsics Já­nost kell megkérdezni. Az én dolgom az, hogy a Sámán­tánc cfmű produkcióban a le­hető legsokrétűbben mutat­hassák meg hagyományaikat. Mivel a múltak mély kútjába nem illik avatatlan szemmel nézni, Felföldi László segít­ségét kértem: a tudós folklo­rista számos alkalommal járt a magyarokkal rokon népek földjén, ismeri zenei és tánc­hagyományaikat. Az volt a célunk, hogy minden ideolo­gizálástól mentesen megmu­tassuk: ezek a világtól sokáig hermetikusan elzárt népek Zsuráfszky Zoltán: - A múltak mély kútjába csak avatott szemmel szabad belenézni. (Fotó: Gyenes Kálmán) olyan értékeknek vannak bir­tokában, amelyek érdemesek az európai figyelemre. A Va­rázsének című első részben olyan archaikus táncok, ze­nék, játékok, szokások lesz­nek, amelyeket sohasem lát­hattunk még így, egyidőben és egymás mellett. 0 El tudom képzelni, hogy valóságos csemege ez egy folkloristának. De a dómszínpad nagy, a né­zőtér nemkülönben, s a közönség a mozgalmas­látványos táncforgatag­hoz szokott... - Nem szeretnénk erősza­koltan keresni azonosságo­kat, mindenáron rokonságot kimutatni az egymástól távol élő népek kultúrájában. De alighanem laikusoknak is fel fog tűnni, hogy ezer, meg ezerszáz év után is lehet ér­zékelni mozdulatelemeket, zenei motívumokat, hangula­tokat, amelyek közösek. Is-

Next

/
Oldalképek
Tartalom