Délmagyarország, 1996. július (86. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-04 / 155. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. JÚL. 4. BELÜGYEINK 3 • Tanügyi módosítások A nyugdíjkorhatár: 62 év Jól megemelték... (Fotó: Enyedi Zoltán) jegyzet Hatvankettő G yerekfejjel nem értettem, miért nem fordítja meg ez a cudar világ a sorrendet: 40 éves koráig senki­nek se kelljen dolgoznia, addig csak tanuljon, utazzon, szórakozzon, negyvenen túl viszont sürgősen fogjon hozzá a gazdaság és a társadalom - az ötlet születése idején: a szocializmus - gyarapításához- Brilliáns el­képzelésem - amit akkor csak halkan mertem meg­súgni őrsi gyűlésen a barátomnak - süket fiilekre ta­lált. Elmúlt a gyerekkor, a felnőttkor egy részén is túl vagyok. Némi tapasztalattal a hátam mögött. Most meg azt tudom nehezen megemészteni, hogy akik le­húztak 40 esztendőt - a katedrán, az esztergánál, a hagymaföldön hajlongva -, azoknak miért csupán alamizsnányit juttat az az állam. A válasz persze egy­szerű: ennyire telik. riddig 55 és 60 évnél húzták meg a határt. Ekkor Hz mehettek nyugdíjba a férfiak és a nők a jól megér­demelt munka után. Ne legyen vita, egységesen 62-re emelték a korhatárt. így döntött a Parlament. Miköz­ben egyre többen kénytelenek engedni a '48-ból, egyre kevesebben élik meg a 62-őt... Csak nehogy „hetvenkedni" kezdjenek a hona­tyák... (A A „gyémánthidas is károsult n Vasúti kedvezmény • Munkatársunktól A Volán Társaságok is készültek a Szegedi Nemzet­közi Vásárra. Július 5. és 14. között ugyanis a Szegedre közlekedő menetrend szerin­ti járatokon utazókat a visszaúton 50 százalék ked­vezmény illeti meg. Ennek feltétele az, hogy az ideútra megváltott teljes árú mentje­gyet be kell mutatni a vásár területén, a Tisza Volán standján. Ezt követően kapja meg az utas a kedvezményre jogosító igazolást. Kötelezd üvegek • Budapest (MTI) A Fogyasztóvédelmi Fő­felügyelőség a sajtóhoz szer­dán eljuttatott közleményé­ben felhívja a kereskedők fi­gyelmét, hogy a többször módosított 6/1990. (IV. 5.) KEM rendelet 15. paragrafu­sa értelmében kötelesek a nyitvatartás teljes időtartama alatt az általuk forgalmazott típusú üvegeket mennyiségi korlátozás nélkül visszaven­ni. Ez kötelességük, függetle­nül attól, hogy a vevő a ter­méket hol vásárolta. Szabály­ellenes tehát az a kereskedel­mi magatartás, amikor az üres üveggöngyöleg értékét levá­sároltatják, illetve a címke alapján válogatják ki és vált­ják vissza az üres üvegeket. Méhészeti zárlat • Edelény (MTI) Zárlat alá helyezték e hét elejétől a mézelő méheket a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei Edelényben, a körzet állatorvosa ugyanis egy spe­ciális méhbetegséget, úgyne­vezett nyúlós költésrothadást állapított meg a méhészetek­ben. A zárlat azt jelenti, hogy tilos a városból méh­családot, méhészeti felszere­lést és mézet kivinni, a tele­pülésre új méhcsaládot hoz­ni. A betegséggel fertőzött méhcsaládokat és a kaptára­kat megsemmisítik. * Több ezres munkaerőigény • Székesfehérvár (MTI) A jövőben évente 1500­2000-rel szeretné bővíteni létszámát a Videoton, a no­vemberben működésbe állí­tandó - 100 millió dolláros költséggel, IBM-Videoton beruházásban megvalósuló ­új IBM üzembe pedig már a következő hónapokban ezer szakemberre van szüksége. Széles Gábor elnök-vezér­igazgató, elsősorban öntésze­ti, kohászati szakembereket, CNC forgácsolókat, valamint a gyártástechnológia karban­tartásához, üzemeltetéséhez « értő dolgozókat keresnek. Pénzügyőr­akciók • Csengersima (MTI) Több mint 13 millió fo­rint értékű árut foglaltak le a pénzügyőrök az elmúlt na­pokban Szabolcs-Szatmár­Bereg megye egész területé­re, különösen a határátkelők­re összpontosított akciójuk­ban. A többnapos akció so­rán a pénzügyőrök szigorú ellenőrzés alá vonták a záho­nyi, csengersimai, valamint a beregsurányi határátkelő­helyet, tételesen ellenőriztek minden be- és kilépő gépjár­művet az utasokkal együtt. • Budapest (MTI) Az Országgyűlés szer­dai ülésén ti képviselők 295 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 25 tar­tózkodás mellett hozzá­járultak ahhoz, hogy a törvényhozás Alkotmá­nyelőkészítő Bizottsága átdolgozásra visszakap­ja az új alaptörvény sza­bályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslatot. A tervek sze­rint az előterjesztés ős­szel - újabb egyeztetése­ket követően - kerül "is­mét a Ház elé. Az Or­szággyűlés elfogadta azt a határozatot, amely kijelöli a nemzetgazda­ság működőképessége szempontjából jelentós társaságok körét. E lé­pést a privatizációs tör­vény alapján kellett megtennie a T. Háznak. Négyszintű képzés Az Országgyűlés szerdán (241 igen szavazattal 96 el­lenében, 9 tartózkodás mel­lett) elfogadta az 1993. évi közoktatási törvény módosí­tásáról szóló törvényjavasla­tot. Az 1993-as felsőoktatá­si törvény módosítása négy­szintűvé teszi a képzést a felsőoktatásban. Ezek a kö­vetkezők: felsőfokú szak­képzés, alapképzés, szakirá­nyú továbbképzés és dokto­ri, illetve mesterképzés. A módosítás egyik legfonto­sabb újdonsága, az hogy cé­lul tűzi ki a felsőoktatás in­tézményeinek integrációját. Az egyetemek és főiskolák ­a kormány jóváhagyásával ­„teljes egyesülést célzó át­meneti társulási formát" hozhatnak létre, melyet az Országgyűlés a szövetség létrejöttétől számított két éven belül egységes, önálló felsőoktatási intézménnyé alakít át. Az előírás szerint a kor­mánynak 1998. december 31-ig kell a parlament elé terjesztenie az új, többkarú felsőoktatási intézmények alapító okiratát. A törvény az említetteknek megfelelő­en rögzíti: felsőoktatási in­tézményt az Országgyűlés létesíthet, alakíthat át és szüntethet meg. Új vonás az is, hogy az állami egyetemek és főiskolák - a költségvetés által finanszírozott alapfel­adataikon túl is - folytathat­nak felsőfokú szakember­képzést költségtérítéses szol­gáltatásként. A törvény nor­• Budapest (MTI) Idén a központi költ­ségvetés várhatóan 20­25 milliárd forinttal több bevételt könyvel el az előirányzathoz képest a vám- és társaságiadó­befizetésekből. A társa­sági adót tekintve még nem pontosak a becslé­sek, a tényleges teljesí­tés csak decemberben látszik majd. Az idei költségvetési tör­vény módosítását a PM ter­vei szerint szeptemberben tárgyalná a parlament. Nincs szó pótköltségvetés benyúj­tásáról, mert a központi költ­ségvetésben tervezett hiányt nem kell megváltoztatni. Egyes tételeket azonban át kell rendezni. Például a módosítással vezethető át a privatizációs bevételek felhasználásából eredő kamatmegtakarítás a matív finanszírozást vezet be a felsőoktatásban. Az Országgyűlés 247 igen, 55 nem és 16 tartózko­dással elfogadta a sportról szóló törvényjavaslatot, amelyet az Európai Sport Chartával és a nemzetközi szerződésekkel összhangban alkotott meg. A szabályozás meghatározza az állam és az önkormányzatok feladatait a sporttal kapcsolatban. Új elemként létrehozza a Sport­tanácsot, amely a sporttal kapcsolatos állami feladatok összhangolása érdekében fog tevékenykedni. A tanács véleményezi a sportra vonat­kozó állami döntések terve­zeteit. A Sporttanács tagjai: a Magyar Olimpiai Bizott­ság, a Magyar Sportszövet­ség, a Sportegyesületek Or­szágos Szövetsége, az Ön­kormányzati Szövetségek Tanácsa, az OTSH, a sportot felügyelő miniszter és a Ma­gyar Diáksport Szövetség. Sportingatlanok Az Országgyűlés elfogad­ta az egyes sportcélú ingatla­nok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényja­vaslatot. A szabályozás meg­határozza, hogy a sportcélú ingatlan tulajdoni jogát a jö­vőben ingyenesen szerezheti meg az a sportszervezet, amelynek a kezelői jogát ko­rábban megvonták, de ingye­nes használati joga fennáll. Ugyancsak igényelheti az in­gatlant a helyi, illetve a fővá­rosi, megyei önkormányzat. Az új tulajdonosnak vállalnia kell, hogy a tulajdonszerzés­től számított 15 évig az adott ingatlant sportcélra, vagy sportlétesítményként hasz­nálja, hasznosítja. költségvetésbe. Többek kö­zött erről beszélt László Csaba, a Pénzügyminisztéri­um szóvivője a tárca szoká­sos heti tájékoztatóján, szer­dán a Pénzügyminisztérium­ban. A kamatmegtakarítások összegének felhasználására már kormánydöntés szüle­tett. A költségvetési törvény módosítását pótköltségvetés készítése nélkül az állam­háztartási törvény múlt évi változatása tette lehetővé, amely kimondja, hogy csak akkor kell pótköltségvetést benyújtani a kormánynak, ha az az évi központi költség­vetés hiánya is változik. A jövő évre tervezett lét­számleépítésekről László Csaba kifejtette: a kormány Nyugdíjügyek A képviselők név szerinti szavazással elfogadták az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről szóló törvényt. Az új jogszabály értelmében a jelenleg 55, illetve 60 éves nyugdíjkorhatár 62 évre emelkedik, a nők esetében 2009-től, a férfiak esetében 2001-től. Az átmeneti időszakban ­a törvény 1997. január 1-jei hatályba lépését követően ­az 1941-ben és 1942-ben született nők 57 éves koruk­ban, az 1943-ban születettek 58, az 1944-es korosztály 59, az 1945-ösök 60, az 1946­osok 61 éves korukban me­hetnek nyugdíjba. A 62 éves korhatár először az 1947-ben született nőket érinti. A férfi­ak nyugdíjkorhatára az 1938­ban születettek esetében 61 évre, majd az 1939-es és az azt követő korosztályok szá­mára 62 évre emelkedik. Teljes nyugdíjra jogosul­tak mindazok, akik a születé­si évüknek megfelelő öregsé­gi nyugdíjkorhatárt elérték és legalább 20 évi szolgálati időt szereztek. Ennél öt év­vel korábban, de legfeljebb az 55. életév betöltésétől tel­jes nyugdíj jár a nőnek, ha 1946-ben született és 38 évi, 1945-ben született és 37 évi, 1944-ben született és 36 évi, 1943-ben született és 35 évi, 1942-ben vagy azelőtt szüle­tett és 34 évi szolgálati idő­vel rendelkezik. E szolgálati idő 3 évvel csökkenthető, ha a nyugdíjba vonuló nő há­rom vagy több, 2 évvel, ha kettő és egy évvel, ha egy gyermeket szült, illetve fel­nevelt. Fogyatékos vagy tar­tósan beteg gyermek esetén ez a kedvezmény gyerme­már jóváhagyta az 1997-es költségvetési irányelveket és azt határidőre benyújtotta a parlamentnek. A kormány a jövő évre tervezett makro­gazdasági számok, illetve az átlagkeresetek reálértéknek szinten tartása, mint két fő vezérlőelv alapján tett ja­vaslatot további létszámle­építésekre a közszolgálati szférában. A tárca számítá­sai szerint a központi költ­ségvetési területen 22 ezer fővel, az önkormányzati szférában pedig 20 ezer fő­vel kellene csökkenteni a létszámot. A lezárult IMF-tárgyalá­sokkal kapcsolatban a szóvi­vő elmondta: a Nemzetközi Valutaalap tárgyaló küldött­sége úgy Ítélte meg, hogy jól kénként másfél év. A férfiak akkor jogosultak 60 éves ko­rukban teljes összegű nyug­díjra, ha legalább 38 évi, il­letve az 1938. december 31. előtt születettek 37 évi szol­gálati időt szereztek. A gyer­meküket egyedül nevelő apák a nőkkel azonos szolgá­latiidő-kedvezményt élvez­nek. Csökkentett összegű elő­rehozott nyugdíj jár azoknak, akik a számukra előírt szol­gálati időnél legfeljebb öt évvel kevesebbel rendelkez­nek. Ha legfeljebb egy év hi­ányzik szolgálati idejükből, a csökkentés mértéke havi 0,1, vagyis évi 1,2 százalék. Ez a mérték 2-5 évvel alacso­nyabb szolgálati idő esetén havi 0,2-tól havi 0,5 százalé­kig nő. A maximális nyug­díjcsökkentés tehát - ha va­laki gyermektelen, és az elő­írtnál öt évvel kevesebb szol­gálati idővel rendelkezik ­évi 6 százalék. Változik a nyugdíj kiszá­mításának módszere is: a szolgálati idő az eddiginél nagyobb súllyal esik latba. Két táblázat lesz érvényben, amelyek közül a jogosult számára kedvezőbbet kell al­kalmazni. A két táblázat 36 éves szolgálati időnél talál­kozik; ennél alacsonyabb időtartamú munkaviszony esetén az első a kedvezőbb. Ez a skála 10 és 25 év között évenként két százalékkal ­33 százalékról 63-ra — azután évi egy százalékkal növeli az átlagkereset figyelembe ve­hető részét. A második 20 év munkaviszonnyal és az át­lagkereset 50 százalékával kezdődik; efelett egyenlete­sen, évi másfél százalékkal nő a figyelembe vehető át­lagkereset aránya. alakulnak hazánkban a gaz­dasági folyamatok. így a fo­lyó fizetési mérleg és az ál­lamháztartás helyzete is azt mutatja, hogy teljesíthetőek az IMF-fel kötött készenléti hitelmegállapodás feltételei. A folyó fizetési mérleg az előre meghatározott ütem szerint alakul, az államház­tartásban az időarányos tel­jesítés, a deficit első féléves szintje kedvezőbb annál, mint amit a kormány előze­tesen tervezett. László Csaba bejelentette, hogy az agrárexport-támoga­tásra eredetileg előirányzott összeg várhatóan nem lesz tartható, az ágazat ez évi többletexportja miatt. így a gazdasági kabinet azt java­solja a kormánynak, hogy a földművelésügyi tárcán be­lül szükséges átcsoportosítá­sokon kívül még 10 száza­lékkal emelje meg az agrár­export-támogatási keretet. • DM/DV információ A Microker „piramisjáté­kában" sok-sok ezer embert ért anyagi kár. A Microker Kft. felszámolását végző Horizont-Holding Kft. tudat­ja a károsultakkal, hogy az úgynevezett Gyémánthfd Rt. „tulajdonosai" is a károsul­tak közé tartoznak. A Gyémánthíd Rt.-t a Microker Kft. egyszemélyes részvénytársaságként alapí­totta abból a pénzből, amit befektetőitől szerzett. Mikor a Microker tönkrement, a befektetők egy részének szé­tosztották a Gyémánhíd Rt. részvényeit. Több százan alá is írták, hogy a Gyémánthíd • Pécs (MTI) Kilenc évi börtönre, a közügyek gyakorlásától tíz évi eltiltásra és vagyonel­kobzásra ítélte a Tribu-ügy csalás tettében bűnösnek ta­lált elsőrendű vádlottját, Tri­buszer Zoltánnét a Baranya Megyei Bíróság. A másod­rendű vádlott Kis Gecse Bé­lát a csalás vádja alól fel­mentette ugyan, de jogosu­latlan pénzintézeti tevékeny­ségért kétszáz napi elzárás­nak megfelelő, összesen fél­• Budapest (MTI) Június végén 482 ezer munkanélkülit tartottak nyil­ván Magyarországon. Ez 8100-zal kevesebb, mint má­jus végén volt. A regisztrált munkanélküliek száma júni­usban 800-zal kevesebb az egy é^vel korábbinál. A munkanélküliségi ráta a má­jusi 10,7 százalékról, 10,6 százalékra csökkent - hang­zott el az Országos Munka­ügyi Központ szerdai sajtó­tájékoztatóján. A munkaügyi központok­Rt. alapító részvényesei. Mégsem váltak részvényes­sé. Mivel a Microker Kft. az rt. alapító okiratát nem mó­dosította, részvényeket nem nyomtatott, így át sem ad­hattott a „részvényeseknek". Ebből következően a „gyé­mánthidasok" is károsultak, azaz a Mikrokernél be kell jelenteniük hitelezői igénye­iket, legkésőbb július 13-ig. Természetesen azoknak, akik már megtették bejelen­tésüket a bíróságnál vagy az ügyészségen, nem kell meg­ismételniük az eljárást. A Microker Kft. felszámolását végző Horizont-Holding Kft. eddig 17 ezer hitelezői igény-bejelentésről tud. millió forintos pénzbüntetés­re ítélte, a harmadrendű vád­lott Bathó Erzsébetre - aki ügynökként, majd könyvelő­ként dolgozott a cégnek ­csalás bűntette és számviteli fegyelem megsértése miatt két és félévi börtönbüntetést szabott ki a bíróság. Az ügyész az ítélet súlyosbításá­ért, a vádlottak és védőik felmentésért fellebbeztek, így a végső szót a Legfel­sőbb Bíróság mondja majd az ügyben. hoz a hónap során 45 ezer 100 új betöltetlen munkahe­lyet jelentettek be, ami 11,9 százalékkal haladta meg a korábbi hónapban, és 34,1 százalékkal az előző év ha­sonló időszakában bejelen­tett munkaerő-igényeket. A hónap során rendelkezésre álló álláshelyek száma 85 ezer 200 volt, ebből a záró­napig 47 ezer 300 maradt betöltetlen. Jelentősek az eltérések az egyes területek munkanélkü­liségében. • Pénzügyi mutatók Javul a helyzet ítélet Tribu ügyben 482 ezer munkanélküli

Next

/
Oldalképek
Tartalom