Délmagyarország, 1996. július (86. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-31 / 178. szám

SZERDA, 1996. JÚL.31. UNIVERSITAS 9 • Tükör? Gőzgép? Multimédia? Ax agy évtixede Benedek György agykutató professzor. (Fotó: Somogyi Károlyné) Az emberi agyról ma összehasonlíthatatlanul többet tudunk, mint tíz évvel ezelőtt, ismereteink azonban még mindig rendkívül hiányosak. Le tudjuk írni az enzimek működését, az idegsejtek közötti kapcsolatokat, a diagnosztikai eszközök segítségével háromdimenziós képet készíthetünk az élö agyról. De nem tudjuk, hol az én-tudat központja, mitől függ az intelligencia, sőt, azt sem, miért alszunk. Nemrég jelent meg Bánki M. Csaba Az agy évtizedében című könyve, mely az agykutatás legújabb eredményeit foglalja össze. Ennek kapcsán kértük beszélgetésre Benedek György agykutató professzort, a SZOTE Élettani intézetének igazgatóját. 9 Az emberi agy felépítése, működése ősidők óta foglalkoztatja az embereket. Miért? - Az én-tudat, a gondolkodás, az emberi szellem sajátja. hogy megpróbál önmagával tisztába kerülni. A kíváncsiság gyerekkorban még főleg a testre irányul, serdülőkorban pedig inkább a személyiségre. Az emberi gondolkodás egyik alapdilemmája, hogy meg tudjuk-e valaha válaszolni az emberi aggyal kapcsolatos összes kérdést. Van olyan elmélet, mely szerint ez lehetetlen, mert ahhoz a tudatnak önmagát kellene meghatároznia. Az agykutatás a legutóbbi évtizedben ettől függetlenül hihetetlen nagy lépésekkel haladt előre, elsősorban a technika fejlődésének köszönhetően. • Az aggyal kapcsolatban számos tévhit élt az emberekben a régebbi időkben. Mostani ismereteink milyen fontos állomásokon keresztül jutottak a mai szintre? - Az ókorban még úgy gondolták, hogy az agy arra való, hogy hűtse a testet. Az érzelmeket pedig a szívvel hozták (és hozzák) kapcsolatba. Ennek van is tudományos magyarázata, hiszen a szív gyorsabban dobog ha az ember izgalomba jön, és összeszorul, ha félünk. A következő fontos állomásnak Descartes-ot tartom, aki felfedezte a reflexeket, az emberi agyat pedig tükörhöz hasonlította, amelyben a beérkező ingerek különböző válaszokat váltanak ki. A következő évszázadok gondolkodását a fizikai tudományok fejlődése befolyásolta. Minden új találmányról megállapították, hogy pontosan ugyanúgy működik, mint az agy. A gőzgép volt az első; azt mondták, hogy az emberi agy is egy gőzgép, amelyik a bekerülő tápanyagokból gondolatokat állít elő. A következő a telefonhírmondó központja volt; felfedezték, hogy az agy - a pavlovi elmélet szerint időlegesen „behuzalozott" kapcsolatok alapján működik. Ezután a számítógéphez hasonlították; annak minden fontos alkatrészét, funkcióját megtalálták az emberi agyban: a processzort, amely a friss, mindennapos információkat adja ki; a távolabbi memóriákat, amely régebbi adatokat keres elő, vagy a CD-ROM-ot, tehát a beégetett processzor-rendszereket, amelyek az ösztönös cselekvéseket irányítják. Lehet, hogy a következő agyhoz hasonlított találmány a kompjutert, a televíziót, kamerát, a telefont ötvöző multimédiarendszer lesz. 9 A könyv sokat foglalkozik azzal, hogy a pszichikum hogyan függ össze az agy fiziológiai működésével. Élettani szempontból mi a személyiség? - Az öröklött és szerzett lelki tulajdonságok összessége, és hozzá tartozik az éntudat is. Az ma már nyilvánvaló, hogy a pszichikum az agy működésének következménye. De a mai napig nem tudjuk, hol a központja, milyen folyamatok, struktúrák állnak mögötte. Csak azzal vagyunk tisztában, hogy ha romlik az agy működése, akkor gyengébb a gondolkodás, a figyelem, a tudat. 9 A könyv azt sugallja, hogy a sok magasrendűnek tartott érzelem, az éntudat, az anyaság érzése, a szerelem nem egyéb, mint idegsekjtekben és idegsejtek között bekövetkező kémiai változás. Elég lehangoló. - Az érzelmeket valóban az idegsejtek közötti kapcsolatok, idegpályák közvetítik. De nem annyira lehangoló a kép, ha tudjuk, hogy ezek a struktúrák száz és százezer év alatt épültek ki. Az ösztönök az emberiség örökségeként az egyedre hagyott kapcsolatrendszer termékei. Nem egyszerűen csak két idegrost találkozásai, hanem sok ezer ősünk által kialakított emlékek, élmények genetikus öröksége. Hallottuk, megtanultunk: mentálhigiéné. ízlelgetjük az új szót, melynek használata az egészségfejlesztés, a mentálhigiéne-hálózat építésével párhuzamosan terjed. A mentálhigiénés szakemberképzés 1992-ben indult el Szegeden a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola és a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem együttműködésének eredményeként. Azóta e feladatra több intézmény és cég is vállalkozik. „Az egészségfejlesztés olyan folyamatot indít el, amely során minden ember egyre fokozottabb mértékben válik képessé saját erőforrásai hatékonyabb mozgósítására. s ezzel egészségi állapotát a lehető legmagasabb szintre emeli" - mondja ki az 1986-os ottawai nyilatkozat. Erre alapozva indult, s az Universitas-modellt követve alakult az egészségfejlesztés, mentálhigiéné kurzus története - tudtuk meg 9 Érdekes, hogy Freud az „id", a kollektív tudatalatti fogalmával nem járt messze az igazságtól, pedig semmilyen anatómiai alapja nem volt az elméletének. - Az ember pszichéje nem sokat változott az évszázadok folyamán. A technika rengeteget fejlődött ugyan, de semmivel nem tudunk szebb zenét szerezni, és ugyanolyan agresszívek vagyunk, mint a középkorban. Freud helyesen gondolta, hogy az emberi magatartásnak a tanultak mellett számos öröklött eleme is van, amelyek már a születéskor adottak, de élményekre van szükség ahhoz, hogy felszabaduljanak. 9 Megbeszéltük, hogy mi a személyiség viszonya az agyhoz. A következő kérdés: hogyan függ össze az intelligencia agy működésével. Egyáltalán, mi az intelligencia? - Több definíciója is van. Tudományosan a problémamegoldó képességet nevezzük intelligenciának, amely többékevésbé kulturától független és az határozza meg, milyen jól működik az agy. Az IQtesztek is ezt mérik úgy, hogy például különböző alakzatokat kell felismerni, összerakdr. Benkő Zsuzsanna főiskolai tanártól, a JGYTF Alkalmazott Egészségtudományi Tanszékének és a Mentálhigiénés Programiroda dél-alföldi regionális vezetőjétől. A korszerű, Egészségnevelés című tárgyat, a 30 órás kurzust a főiskola nappali tagozatos hallgatói 1991-ben vehették föl. A hallgatók véleményének összegzése és a nemzetközi tapasztalat adott ösztönzést, s a diplomás tanárok, védőnők, lelkészek, szociális munkások, orvosok posztgraduális képzése 1992-ben elkezdődött. Az első diplomákat 1994-ben osztották ki. A képzésből részt vállaló csoport az Universitas szövetségen belüli együttműködés hatására pályázott, sikerrel. A FEFA-pályázat eredményeként hozták létre az alkalmazott egészségtudományi központot. Az orszáni. A hétköznapokban viszont az intelligenciához olyan elemeket is kapcsolnak, mint a tárgyi tudás, a műveltség, a tanultság. Vagyis intelligens ember az, aki tudja a világ fővárosait, a lejátszott zenemű alapján nemcsak a szerzőt és a művet ismeri fel, hanem a muzsikust is. Az intelligenciát - a régi hiedelmekkel ellentétben - nem az agy mérete, az agysejtek száma vagy a barázdák mélysége határozza meg. Gyanítható, hogy inkább az agyi asszimetriával, a két féltekét összekötő keresztrostok számával függ össze. Az emberi agy ugyanis csak abban különbözik az állatokétól, hogy asszimetrikus, hogy munkamegosztás van a két félteke között. Ennek az elméletnek számos ellenzője van, mert a nők agyában bizonyítottan több a keresztrost. Azt is jó ideje tudjuk, hogy a férfiak inkább a jobb féltekei funkciókban, vagyis a térlátásban erősek, a nők pedig a bal féltekés, vagyis a verbális képességekben. 9 Bár nem függ össze a tanultsággal, a környezet ingergazdagsága biztosan befolyásolja, hogy az agy mennyire tanul meg jól működni. - Hogyne. A nyelvtanulás, gos mentálhigiénés mozgalom keretében a miniszteri biztos, dr. Veér András biztosította a három státust, így születhetett meg 1995 szeptemberében a szegedi tanárképző főiskola Alkalmazott Egészségtudományi Tanszéke. Aztán: kidolgozták az egészségfejlesztés, mentálhigiéné tantárgy 30 órás programját, amely ismeretanyagot minden egyetemista és főiskolás jól használhat, mert fogalmat alkothat arról, mit jelent az egészséges munkahely, család és környezet. Ugyancsak a FEFApályázat eredménye, hogy megszületett a négy éves, nappali tagozatos, tanár szakos képzés programja, amelyet akkreditált az erre hivatott bizottság. Vagyis először szegedi végzős diák diplomájában lesz olvasható: egészségfejlesitő, mentálhigiénikus szakos tanár. vagy a látás képességének kialakulása például korhoz kötött folyamat. Amerikában találtak egy kislányt, aki 8 éves koráig nem érintkezett emberekkel. Akkor már nem lehetett megtanítani rendesen beszélni. Egy szürkehályoggal született embernek húszéves korában operálták meg a szemét. Bár a látórendszere jó volt, látása sosem lett tökéletes. Ennek oka az, hogy az emberi agyban születés után folymatosan pusztulnak a neuronok, épülnek le az idegpályák, melyek szükségességét nem erősttik meg szenzoros élmények. 9 Van-e az agynak kora? Úgy értem, meddig fejlődik, mikor kezd öregedni? - Az agy „életének" első szakasza kb. három éves korban ér véget, addig rendkívül intenzíven fejlődik, kialakul a felnőtt korra jellemző elektromos ritmusa. Nem véletlen, hogy nemigen emlékszünk a három éves kor előtt történtekre. A második szakasz a pszichés fejlődésé és a tanulásé, ez húsz éves korig tart. A felnőttkorra inkább a stabilitás és a tanultak gyakorlása jellemző. A szellemi öregedés az agysejtek közötti kapcsolatok csökkenése miatt következik be, mely a tanulási képesség visszafejlődésében nyilvánul meg. Az idős ember jól tudja használni megtanult képességeit, de igen nehezen szerez új ismereteket, vesz fel új magatartásokat. A szenilis elbutulás már a következő szakasz, amikor az agy zsugorodik, lágyulások, vérzések jelentkeznek. Ekkor már az emlékképek is kihullanak, vagyis a begyakorlott dolgokat is elfelejti az ember. 9 A könyv részletesen foglalkozik az alvással kapcsolatos agyi tevékenységekkel. Egy dologra nem kapunk választ: miért alszik az ember. - Nem tudjuk. A legelfogadhatóbb teória az, hogy az alvás ösztönös magatartás, mely biztosítja az agy regenerációját, lehetővé teszi, hogy a memóriában rögzüljenek a frissen bekerült emlékképek. Megfigyelhető, hogy az alvás előtt tanultakra jobban emlékszünk, mert közben nem érnek új impulzusok. Nem tudjuk, miért alszunk, azt viszont igen, hogy nélküle az egyed hallucinálni kezd, felborul a vegetatív egyensúlya, végül belepusztul. Keczer Gabriella E négy tanéves programot a mentálhigiéné lehető legszélesebb értelemű megközelítése alapján állították össze. A hallgatók olyan ismereteket kapnak, melyek alapján el tudnak igazodni a szociális intézményhálózatban, megismerik az ottani értékrendet, a szociológiai és etikai normákat és szabályokat. A szociálpszichológiai és medicinális ismereteken túl társadalomtudományi blokk egészíti Jci a programot. Összekapcsolódik a testi, a lelki és a szociális szféra, s ezt belehelyik a természeti és ökológiai rendbe. Azaz a szak követi a WHO megközelítési módját. Az egészségfejlesztő, mentálhigiénikus szakot először idén szeptemberben vehetik föl a szegedi felsőoktatási intézmények hallgatói közül azok, akik megfelelnek az ezután meghirdetenFinanszirozás • Munkatársunktól A felsőoktatás normatív finanszírozását az eredeti tervekkel ellentétben csak szeptember elsejétől vezetik be két lépcsőben. Az idén az egyetemek és főiskolák csupán a képzési költségeket kapják normatív formában, jövőre azonban már az intézmény fenntartásához szükséges támogatást is. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium a napokban készítette el a normatív finanszírozást szabályozó rendelettervezetet, amely augusztusban kerül a kormány elé. Jövöre új tandíjrendelet • DM/DV-információ A művelődési tárca és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége egyetért abban, hogy csak egy típusú tandíj legyen, tehát a felsőoktatási intézmények ne szedjenek alap- és külön kiegészítő tandíjat. A tárca a diákszervezethez hasonlóan azt a pénzügyminisztériumi tervet sem támogatja, hogy jövőre emelkedjék a tandíj összege. Egyetértés van abban is, hogy a tandíj differenciált legyen, illetve pótlólagos forrásként teljes egészében a felsőoktatási intézményeknél maradjon. Az MKM és a Hökosz egyaránt ' úgy látja, hogy a készülő új tandíjrendelet csak 1997 szeptemberétől léphet életbe. Diplomások esélyei • Tudósítónktól Nemrégiben elemezték egy ezerfős reprezentatív minta alapján a pályakezdő diplomások esélyeit, az egyes szakmák társadalmi és anyagi elismertségét, illetve a társadalmi mobilitást. A felmérés adatai szerint a pályakezdők közül a legkönnyebben a jogászok, a közgazdászok és a mérnökök találnak állást. A legrosszabb helyzetben - a nyelvszakosokat kivéve - a bölcsészek vannak. A tanulmány rámutat arra is, hogy a társadalmi mobilitás bedugult: a fiatalok továbbtanulási és pályakezdési esélyeit eleve eldönti, hová születtek. dő időpontban tartott felvételi elbeszélgetésen és alkalmassági vizsgán. Az új szak elsősorban egyszakos diákoknak ajánlható. Az újszerű ismeretanyag nem csupán az illető személyiségének, szociális és kommunikációs készségeinek fejlődését eredményezi, hanem javltja a végzős diák munkaerőpiaci esélyeit. A nemzeti alaptanterv ugyanis előírja, hogy 3 év múlva az egészségnevelés és mentálhigiéné önálló tantárgy lesz, sőt ilyen iskolai projektek is támogatást kapnak. A mentálhigiénés ismeretekkel rendelkező szakembereket szívesen alkalmazzák a biztosító cégek, a bankok, egyáltalán: a profitorientált szféra is. A diplomások posztgraduális képzése is folytatódik. Idén ősztől a szegedi központ kihelyezett tagozataként pécsi, szombathelyi, győri, miskolci és kecskeméti felsőoktatási intézményekben indul az egészségfejlesztő, mentálhigiénés program. Újszászi Ilona Könyvek rajzolata A

nem régen befejeződött könyvhétről az utána készült statisztikákból megtudhattuk, hogy a tavalyihoz képest több mint ttz százalékkal kevesebb könyv fogyott. Különös összevetés, hogy körülbelül ugyanennyi százalékkal emelkedtek a könyvárak. így persze nem nehéz kikövetkeztetni, hogy (többek között) mi az oka a vásárlási kedv apadásának. Ez hihető is, hiszen nálunk minden dolog ellehetetlenedésének első rendű magyarázó oka a pénzhiány, ami többnyire el is takar más okokat, de mivel megszoktuk, hogy nincs pénz, hiszünk ennek, és nem járunk másféle következtetések után. • Alig múlt tehát a könyvhét, máris újabb ajánlatokat küld egy kiadó, amelynek csomagján komoly tervezettség is látszik. A könyvek ugyan nem alkotnak sorozatot, de amint a címüket egymás után felsoroljuk, az értelmiségnek furcsa stációi rajzolódnak ki. Persze mindez a futó tekintet szemszögéből. Először is van itt egy könyv Az intelligencia mérése címmel, majd nem is olyan távol tőle Az értelmiség alkonya, és mi más következhetne ezután, természetesen egy Klinikai napló, s végül, hogy hepienddel zárjuk a sort, itt található a Kiút a depresszióból című alkotás. A

m ha nem is akarunk emögött tervszerűséget látni, azt azért mégis kénytelenek vagyunk észrevenni, hogy hatással van ránk, s ennek a hatásnak köszönhetően elgondolkozni azon, hogy hol tarthat ma és mivel van elfoglalva az az értelmiség, amelynek itten valamiféle zászlót kéne hordoznia. Podmaniczky Szilárd • Új szak Szegeden Egészségfejlesztö képzés