Délmagyarország, 1996. július (86. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-31 / 178. szám
SZERDA, 1996. JÚL. 31. A VÁROS 5 A hórák beváltották ígéretüket Levegőt venni veszélyes! Porlódi anzix galmas belvárosiénál, a minták 70 százalékában, a levegőben szálló por mennyisége meghaladta a higiénés határértéket. Locsolóautót csak ritkán látni. (Fotó: Gyenes Kálmán) Új parkra nem telik Nyálkahártyák veszélyben A belélegzett por veszélyes ellenség - mondja dr. Fodré Zsófia - , hiszen igen súlyos egészségkárosító hatása van. A beszívott porszemcsék irritálják a nyálkahártyát, ott gyulladást okozhatnak, aminek következménye, hogy könnyebben jutnak a szervezetbe más szennyező anyagok is. A belélegzett porszemcsékhez tapadó ólom vagy más rákkeltő anyagok, virágpollenek, baktériumok, vírusok a porral együtt jutnak a szervezetbe. Az allergiától a légzőszervi daganatokig sokmindent „köszönhetünk" a magunk teremtette poros, szennyezett levegőnek. A rossz minőségű levegő nagy szerepet játszhat abban, hogy Szegeden - és Csongrád megyében - évről évre nő a légúti megbetegedésben, daganatban szenvedők és az allergiások száma. Mi az ellenszere a pornak, hogyan védhetnénk ki, hogy minél kevesebb porszemcse keringjen a városban? Az ANTSZ tisztiorvosa elsorolja ugyan az ellenszereket, a védekezés lehetőségeit, de ő maga tudja a legjobban, hogy süket fülekre talál a figyelmeztetés, s azt is, hogy óriási pénzekre lenne szükség ahhoz, hogy a porért részben felelős autóforgalmat a városon kívülre tereljék. Az autóforgalmon kívül az utak burkolatának állandó bontogatása, a locsolás hiánya, a zöldterületek és növények minimális száma miatt lett és marad Szeged porlepte város. A Környezetgazdálkodási Kht. közterületfenntartási osztályának helytettes vezetőjét, Varga Gábort kérdeztük, mi tesznek, mit tudnak tenni a portalanítás érdekében abból a pénzből, amit a város biztosít erre? Egymillió - locsolásra - A köztisztasági munkákra, ami többek között a gépi és kézi úttisztítást, az útburkolat mosást és vízdíjat is jelenti, 60 millió forintot kaptunk a várostól erre az évre. Ebből az összegből mindössze egymillió forintot tudunk fordítani a szilárd útburkolatok portalanítására, azaz seprésre és locsolásra. Ez a pén?, egy locsolóautó napi 8 órás működésére illetve vízdíjára elég úgy, hogy júniustól szeptember közepéig locsolja a belvárosi utcákat, tereket, a fő tömegközlekedési útvonalakat. Legalább 50 százalékkal több pénzre lenne szükség ahhoz, hogy a lakótelepeken, a peremkerületekben, Dorozsmán, Újszegeden, Algyőn is locsolhassuk, portalaníthassuk az utakat. A port felfogó zöldövezetek gondozása, a parkfenntartás ugyancsak a Környzetgazdálkodási Kht. feladata, amire ez évre 63 millió forint áll a rendelkezőkre. A másik védelmi lehetőség a por ellen, a parkosítás, a zöldfelületek- és területek növelése. Az önkormányzat parképítési terveiről és költségeiről Boldog Máriát, a műszaki iroda munkatársát kérdeztük. - A Stefánia tavaly megkezdett parkfelújítása folytatódik tovább, az idén 6 millió forintot szánunk erre a parkra. A Mátyás téren tavaly burkolatépítést végeztünk a templom mellett. Az idén folytatódik a tér parkosítása, s noha még nem dőlt el, hogy játszóteret vagy pihenőparkot alakítunk ki itt, az idei költségvetésből 6 millió forintot szán az önkormányzat az alsóvárosi templom körüli térre. Ezen kívül Makkosházára terveztünk játszóteret 2 millió forintos beruházással. • A parkfelújításokra 1996ban Szegednek 14 miliő forintja van, ami édeskevés, hiszen leginkább arra lenne szükség, hogy új és új zöldterületek szülessenek, minél több fa, virág és bokor próbálja felfogni a port és a szennyet a levegőből. Ám mielőtt a átdobnánk a labdát az önkormányzat térfelére, azt sem árt végégigondolni, hogy hány ablakban díszeleg virág, hány magánház előtt zöldellnek fák, bokrok, angolosra nyírt pázsitok, hány magánterületen ér derékig a gaz, és mennyire próbálunk egy kis zöldkulturát hazacsempészni nyugati turistaútjainkról. Kalocsai Katalin > „4 hantikat táncoltassátok egy kicsit" Fesztiválra jönnek a rokonok A gyors tempóban induló szegedi hórák valami olyat müveitek könnyed nyári szórakoztatás címszó alatt ebben a városban, ami tényleg az újdonság erejével hatott. Egy előadás kivételével úgyszólván lelazították a népet. Kérdem én: kell-e ennél több ilyenkor a szikkadt agynak? A „Városházi Esték" nyolc előadásos programsorozata vasárnap ért véget. A nagyérdemű láthatott és hallhatott táncórát és swinget, tündérmesét és Ír muzsikát, vaskos paraszti humort és népzenét, szürrealista akadémiai székfoglalót és lágy dallamokat, hippiket és rágógumi zenét, valamint eltévedt lovast és ősi dorombéneket. A rendezvény szervezői ívet adtak a műsorfolyamnak, melynek csúcspontján a Goór Nagy Mária Szfnitanoda Hair és Grease című előadásai álltak. De erről majd később. Előtte szóljunk Bornai Tibor egyszemélyes színházáról. A zenész Bornai költőként, etimológusként, szociológusként, vicc- és történet mesélőként, valamint elemcserés táncdalénekesként szórakoztatta a publikumot. Tett ikes igét jelenbe és múltba, felolvasta zsengéit és duológiáját (ez olyan mint a trilógia), és mesélt, mesélt jobbnál jobb sztorikat. És a nép, az istenadta, a hasát fogta, s a székről gurult lefele, verve bele a fejét a városháza macskakövébe, mert bár soA Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál 1966 óta létezik, tagja a ClOFF-nak, a Nemzetközi Folklór Fesztiválok Szövetségének. Ez idö alatt annyi hazi és külföldi táncos és zenész gyönyörködtette itt a népművészetek értőit, hogy kitennék egy kisváros lakosságát. Simoncsics János, a fesztivál titkára kiszámolta, hogy 7500 magyar és 6200 külföldi táncos lépett fel az évek során a szegedi fesztiválon, amely - a Duna menti folklórfesztivál mellett - az ország legnagyobb ilyen jellegű rendezvénye. Az idén a honfoglalás-évfordulóra tekintettel rokon népek együtteseit hivták meg, valamint olyan nációk képviselőkunknak van olyan története, mint Bornainak, de úgy semelyikünk sem tudja előadni, mint ő. Bornaival - ha már olimpia, akkor legyen gyorspisztoly - tízest lőttek a szervezők. A Hair-ral és a Grease-val meg lett nagy nagy üzem, meg sika. kasza, léc (copyright by Kispál és a Borz), hiszen a tanodások mindkét előadása tökéletes teltház előtt futott. Villogtak a fények, remegtek a szép női keblek le s föl, táncolt a Famíliából ismert vízilabdabajnok, Kárász Zénó meg a hülye Vili, Gyuri énekes pedig Zámbó Dzsimit überelte az éjszakában. A tanodások hírükhöz méltóan rendkívül profi módon nyomták le a közel másfél órát. Profi módon, de nem rutinból! A Hóra Színház millecentenáriumi ősbemutatója Bicskey Lukács rendezésében és főszereplésével búsmagyarságunkról, a hátunk mögött álló ezeregyszáz esztendőről regélt képben, zenében, táncban, versben, tűzben és füstben. A tautológikus történetben voltak kifejezetten jó megoldások, de ha egészében nézem a darabot, akkor, nagybátyámmal szólva, azt biz' még egy kicsit „gallyazni" kell... A végére csak annyit: úgy láttam és tapasztaltam, hogy a rendezvény jó szórakozást nyújtott fiatalnak és idősbnek egyaránt. A programsorozat szervezése férfi munka volt. Nos, hát búcsúzzunk azzal, hogy jövőre ugyanekkor és ugyanitt találkozunk. Sz. C. Sz. it, akik az egykori magyarság kultúrájára hatottak. Az 1100. évforduló tiszteletére rendezett eseménysorozatot ezért is nevezik most Rokon Népek Fesztiváljának, melynek védnökségét Göncz Árpád köztársasági elnök és Bornaival tízest lőttek. (Fotó: Miskolczi Róbert) művelődési és közoktatási miniszter vállalta. Göncz Árpád levelet is frt a fesztivál szervezőinek. Ebből idézünk: „Tökéletesen és teljesen egyetértek szándékaitokkal, hogy a Néptáncfesztiválra az udRagyogó nyári napsütésben mintha ködfüggöny ereszkedne a város forgalmas utcáira. Az agyonszennyezett levegőben kén-dioxid, nitrogén-dioxid és por, s már alig-alig oxigén. Mérgezzük magunkat, hiszen a szennyezettség mértéke a magunk felelőtlenségén, nemtörődömségén és nem utolsósorban pénztelenségén is múlik. A határérték felett A szálló por mennyiségét Szegeden 6 helyen mérik: a Boldogasszony sugárúton a tanárképző I. Gyakorló Általános Iskolája előtt, a Bécsi körút és Petőfi Sándor sugárút sarkán, a Széchenyi téren az önkormányzat épülete előtt, a Kossuth Lajos sugárút és Nagykörút kereszteződésében, a Kálvária sugárúton a Vasöntöde előtt illetve Újszegeden az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat épületénél. A porszívóra emlékeztető mérőműszerrel ezeken a mintavételi helyeken havonta két alkalommal 6 órán keresztül folyamatosan szívják a levegőt - tájékoztat dr. Fodré Zsófia, az ANTSZ tisztiorvosa. - A speciális szűrőpapíron fennakadnak a szálló porszemek, s az egy óra alatt rárakodott mennyiség pontos adatokat mutat arról, milyen mértékben kering a levegőben a szálló por. Amennyi por a szűrőpapírra tapad, ugyanannyit lélegez be az ember Szeged legforgalmasabb pontjain, ahol a szálló por mennyisége mindenütt meghaladja a higiénés határértéket. Az ember azt gondolná, hogy az újszegedi mintavételi helyen kiváló és porban szegény levegőt „találnak", de itt is csak ritkán fordul elő, hogy a levegőben mért por mennyisége a higiénés határérték alatt marad. Az ÁNTSZ munkatársai nem végeznek méréseket a város külterületein, a forgalmi gócpontoktól távolabb eső városrészekben, de a Szeged közeli települések mint péládul Székkutas, Zákányszék, Ásotthalom mérési eredményeit, a hasonló adottságok miatt, ugyanolyannak tekintik, mintha azokat Szeged peremkerületeiben mérték volna. Az eredmények azonban itt sem sokkal jobbak a formurtokat, baskírokat, észteket, jakutokat, hantikat és a még messzebb élő rokonokat kívánjátok meghívni. A terv, az ötlet közel áll a szívemhez, hiszen azt a két hetet, amit a rokonok között töltöttem, soha el nem felejtem. Ünnepélyesen felhatalmazlak Titeket, hogy ezt a levelet a sponzorok megnyerésére felhasználjátok... Én láttam baskírokat táncolni karikás ostorral, a 19. századbefí magyar pásztorok viseletében, köldökig érő ingben, láttam tatárokat is táncolni, láttam hantikat izgalmasan érdekes élmény volt, s megannyi különböző világ. Egy ilyen Néptáncfesztivál rokoni hovatartozásunkat tudatosítaná és a gyökerekhez vezetne vissza bennünket... Meleg barátsággal köszöntelek Titeket, köszönöm az ötleteket és ígérem, ha egy lehetőségem lesz, hogy a megnyitón jelen lehessek, ott leszek. De abban az esetben kérem, hogy a hantikat táncoltassátok egy kicsit - egészen máshogy táncolnak, mint mi, meghajlott derékkal, meghajtott térddel, egy kicsit medve módjára, mint aki három és fél ezer éve a tajgai lét terhét viseli a hátán..." A fesztivál megnyitója augusztus 2-án, pénteken délután lesz: a résztvevő együttesek fél 5-kor menettánccal indulnak a Széchenyi térről a Dugonics térre, a megnyitóünnepség helyszínére. A három hétvégi nap estéjén, fél 9-től folklórműsorokat tartanak az újszegedi színpadon, utána pedig táncházakat. Szombaton kiállítás nyílik a fesztivált szervező Bartók művelődési központban a 30 év dokumentumaiból és néprajzinépművészeti anyagból. A fesztivál az idén is túl megy Szeged határain: a környező településekre is ellátogatnak a vendégegyüttesek és bekapcsolódnak az ópusztaszeri rendezvénysorozatba is. Mindemellett három napos konferenciát rendeznek, amelyen a magyarsággal történelmi, nyelvi, vagy kulturális kapcsolatban lévő népek folklórját mutatják be a szakemberek. A rokon népek fesztiválja a hagyományos gálaesttel zárul: a szabadtérin augusztus 9-én és 10-én mutatják be a Sámántánc című, eredeti táncokból és zenékből összeállított, két részes programot, amelynek Zsuráfszky Zoltán a rendező-koreográfusa. S. E. Francia Pompeji • Munkatársunktól Francia különszámmal jelentkezett a Szegeden megjelenő Pompeji irodalmi, művészeti és bölcseleti folyóirat. A lapban többek között Michel Foucault, Marguerite Yourcenar, Georgés Bataille, Jean-Franyois Lyotard, André Comte-Sponville és Jean-Luc Nancy, valamint Jean-Marie Beyssade és Jean-Luc Marion írásai olvashatók. Utóbbi két Descartesszakértő professzor idén ősszel a JATE BTK Filozófiai Tanszék által szervezett „A karteziánizmus négyszáz éve" cfmű nemzetközi konferencia előadói között is szerepel majd. A Pompeji magyar szerzői között Gyimesi Timea, Losoncz Alpár, Hárs Endre, Kiss Olga, Szabó Enéh, Erdei L. Tamás, Simon Attila, Bazsányi Sándor, Deveszkovi Balázs szerepel. A lap e száma a francia külügyminisztérium és a francia nagykövetség kulturális osztályának támogatásával jelent meg. Ortodox liturgia • DM-információ A román ortodox vallásúak - a hétfői lapunkban közöltektől eltérően - minden hónap negyedik vasárnapján vehetnek részt liturgián a szegedi, Dóm téri görögke: leti szerb templomban. Röszkei ünnep • Munkatársunktól A röszkei közkormányzóság (Röszke III. kerület 319.) augusztus 11-én, délelőtt 10 órától tartja hivatalos ünnepét. Nagy Imre néhai miniszterelnök emlékművének felavatása, a közkormányzóság új zászlójának bemutatása, valamint a közösségi épület átadása lesz a program. Esőnap: augusztus 18-án. Reklámgrafika • DM-információ A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Rajz Tanszékének szervezésében ma nyflik meg a Kettőshatári Alkotóházban a nyári reklámgrafikai alkotótelep. Az augusztus 9-ig tartó rendezvényen egyebek mellett országosan is ismert és elismert szakemberek tartanak előadásokat, konzultációkat. PULYKÁT Szegeden a legolcsóbban a Felső Tisza part 26.-ban. Nyári nyitva tartás: csütörtök: 7-19 óráig, péntek: 7-19 óráig. Szombat: 7-12 óráig. Mars téri Tálas melletti gyógynövényüzletemet 1996. augusztus 1-jétől áthelyezem — a Mars üzletházba. — Minden kedves vásárlónak ingyenes bioenergia-méréssel állok rendelkezésére. 25 000 m2-es ipari telep 800 m2 felépítménnyel irodával, olcsón eladó benzinkút mellett. Tel.: 62/323-406, 323-728. Bornaival tízest lőttek. (Fotó: Miskolczi Róbert)