Délmagyarország, 1996. július (86. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-31 / 178. szám

SZERDA, 1996. JÚL. 31. A VÁROS 5 A hórák beváltották ígéretüket Levegőt venni veszélyes! Porlódi anzix galmas belvárosiénál, a min­ták 70 százalékában, a leve­gőben szálló por mennyisége meghaladta a higiénés határ­értéket. Locsolóautót csak ritkán látni. (Fotó: Gyenes Kálmán) Új parkra nem telik Nyálkahártyák veszélyben A belélegzett por vesz­élyes ellenség - mondja dr. Fodré Zsófia - , hiszen igen súlyos egészségkárosító ha­tása van. A beszívott por­szemcsék irritálják a nyál­kahártyát, ott gyulladást okozhatnak, aminek követ­kezménye, hogy könnyeb­ben jutnak a szervezetbe más szennyező anyagok is. A belélegzett porszemcsék­hez tapadó ólom vagy más rákkeltő anyagok, virágpol­lenek, baktériumok, vírusok a porral együtt jutnak a szervezetbe. Az allergiától a légzőszervi daganatokig sokmindent „köszönhe­tünk" a magunk teremtette poros, szennyezett levegő­nek. A rossz minőségű le­vegő nagy szerepet játszhat abban, hogy Szegeden - és Csongrád megyében - évről évre nő a légúti megbetege­désben, daganatban szenve­dők és az allergiások szá­ma. Mi az ellenszere a pornak, hogyan védhetnénk ki, hogy minél kevesebb porszemcse keringjen a városban? Az ANTSZ tisztiorvosa elsorol­ja ugyan az ellenszereket, a védekezés lehetőségeit, de ő maga tudja a legjobban, hogy süket fülekre talál a fi­gyelmeztetés, s azt is, hogy óriási pénzekre lenne szük­ség ahhoz, hogy a porért részben felelős autóforgal­mat a városon kívülre terel­jék. Az autóforgalmon kívül az utak burkolatának állandó bontogatása, a locsolás hiá­nya, a zöldterületek és növé­nyek minimális száma miatt lett és marad Szeged porlep­te város. A Környezetgazdálkodási Kht. közterületfenntartási osztályának helytettes veze­tőjét, Varga Gábort kérdez­tük, mi tesznek, mit tudnak tenni a portalanítás érdeké­ben abból a pénzből, amit a város biztosít erre? Egymillió - locsolásra - A köztisztasági mun­kákra, ami többek között a gépi és kézi úttisztítást, az útburkolat mosást és vízdí­jat is jelenti, 60 millió forin­tot kaptunk a várostól erre az évre. Ebből az összegből mindössze egymillió forin­tot tudunk fordítani a szilárd útburkolatok portalanításá­ra, azaz seprésre és locso­lásra. Ez a pén?, egy locso­lóautó napi 8 órás működé­sére illetve vízdíjára elég úgy, hogy júniustól szep­tember közepéig locsolja a belvárosi utcákat, tereket, a fő tömegközlekedési útvon­alakat. Legalább 50 száza­lékkal több pénzre lenne szükség ahhoz, hogy a la­kótelepeken, a peremkerüle­tekben, Dorozsmán, Újsze­geden, Algyőn is locsolhas­suk, portalaníthassuk az uta­kat. A port felfogó zöldöve­zetek gondozása, a park­fenntartás ugyancsak a Környzetgazdálkodási Kht. feladata, amire ez évre 63 millió forint áll a rendelke­zőkre. A másik védelmi lehetőség a por ellen, a parkosítás, a zöldfelületek- és területek nö­velése. Az önkormányzat parképítési terveiről és költ­ségeiről Boldog Máriát, a műszaki iroda munkatársát kérdeztük. - A Stefánia tavaly meg­kezdett parkfelújítása folyta­tódik tovább, az idén 6 millió forintot szánunk erre a park­ra. A Mátyás téren tavaly burkolatépítést végeztünk a templom mellett. Az idén folytatódik a tér parkosítása, s noha még nem dőlt el, hogy játszóteret vagy pihenőparkot alakítunk ki itt, az idei költ­ségvetésből 6 millió forintot szán az önkormányzat az al­sóvárosi templom körüli tér­re. Ezen kívül Makkosházára terveztünk játszóteret 2 millió forintos beruházással. • A parkfelújításokra 1996­ban Szegednek 14 miliő fo­rintja van, ami édeskevés, hi­szen leginkább arra lenne szükség, hogy új és új zöldte­rületek szülessenek, minél több fa, virág és bokor pró­bálja felfogni a port és a szennyet a levegőből. Ám mi­előtt a átdobnánk a labdát az önkormányzat térfelére, azt sem árt végégigondolni, hogy hány ablakban díszeleg virág, hány magánház előtt zöldell­nek fák, bokrok, angolosra nyírt pázsitok, hány magánte­rületen ér derékig a gaz, és mennyire próbálunk egy kis zöldkulturát hazacsempészni nyugati turistaútjainkról. Kalocsai Katalin > „4 hantikat táncoltassátok egy kicsit" Fesztiválra jönnek a rokonok A gyors tempóban in­duló szegedi hórák va­lami olyat müveitek könnyed nyári szóra­koztatás címszó alatt eb­ben a városban, ami tényleg az újdonság ere­jével hatott. Egy előadás kivételével úgyszólván lelazították a népet. Kér­dem én: kell-e ennél több ilyenkor a szikkadt agynak? A „Városházi Esték" nyolc előadásos programso­rozata vasárnap ért véget. A nagyérdemű láthatott és hall­hatott táncórát és swinget, tündérmesét és Ír muzsikát, vaskos paraszti humort és népzenét, szürrealista akadé­miai székfoglalót és lágy dallamokat, hippiket és rá­gógumi zenét, valamint elté­vedt lovast és ősi doromb­éneket. A rendezvény szer­vezői ívet adtak a műsorfo­lyamnak, melynek csúcs­pontján a Goór Nagy Mária Szfnitanoda Hair és Grease című előadásai álltak. De er­ről majd később. Előtte szól­junk Bornai Tibor egyszem­élyes színházáról. A zenész Bornai költőként, etimoló­gusként, szociológusként, vicc- és történet mesélőként, valamint elemcserés tánc­dalénekesként szórakoztatta a publikumot. Tett ikes igét jelenbe és múltba, felolvasta zsengéit és duológiáját (ez olyan mint a trilógia), és me­sélt, mesélt jobbnál jobb sztorikat. És a nép, az iste­nadta, a hasát fogta, s a székről gurult lefele, verve bele a fejét a városháza macskakövébe, mert bár so­A Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál 1966 óta létezik, tagja a Cl­OFF-nak, a Nemzetközi Folklór Fesztiválok Szö­vetségének. Ez idö alatt annyi hazi és külföldi táncos és zenész gyö­nyörködtette itt a nép­művészetek értőit, hogy kitennék egy kisváros lakosságát. Simoncsics János, a fesztivál titkára kiszámolta, hogy 7500 magyar és 6200 külföl­di táncos lépett fel az évek során a szegedi fesztiválon, amely - a Duna menti folklórfeszti­vál mellett - az ország legnagyobb ilyen jelle­gű rendezvénye. Az idén a honfoglalás-év­fordulóra tekintettel ro­kon népek együtteseit hivták meg, valamint olyan nációk képviselő­kunknak van olyan története, mint Bornainak, de úgy se­melyikünk sem tudja előad­ni, mint ő. Bornaival - ha már olimpia, akkor legyen gyorspisztoly - tízest lőttek a szervezők. A Hair-ral és a Grease-val meg lett nagy nagy üzem, meg sika. kasza, léc (copyright by Kispál és a Borz), hiszen a tanodások mindkét előadása tökéletes teltház előtt futott. Villogtak a fények, remegtek a szép női keblek le s föl, táncolt a Famíliából ismert vízilabda­bajnok, Kárász Zénó meg a hülye Vili, Gyuri énekes pe­dig Zámbó Dzsimit überelte az éjszakában. A tanodások hírükhöz méltóan rendkívül profi módon nyomták le a közel másfél órát. Profi mó­don, de nem rutinból! A Hó­ra Színház millecentenáriu­mi ősbemutatója Bicskey Lu­kács rendezésében és fősze­replésével búsmagyarsá­gunkról, a hátunk mögött ál­ló ezeregyszáz esztendőről regélt képben, zenében, táncban, versben, tűzben és füstben. A tautológikus tör­ténetben voltak kifejezetten jó megoldások, de ha egé­szében nézem a darabot, ak­kor, nagybátyámmal szólva, azt biz' még egy kicsit „gallyazni" kell... A végére csak annyit: úgy láttam és tapasztaltam, hogy a rendezvény jó szórakozást nyújtott fiatalnak és idősb­nek egyaránt. A programso­rozat szervezése férfi munka volt. Nos, hát búcsúzzunk azzal, hogy jövőre ugyanek­kor és ugyanitt találkozunk. Sz. C. Sz. it, akik az egykori ma­gyarság kultúrájára ha­tottak. Az 1100. évforduló tisz­teletére rendezett esemény­sorozatot ezért is nevezik most Rokon Népek Feszti­váljának, melynek védnök­ségét Göncz Árpád köztár­sasági elnök és Bornaival tízest lőttek. (Fotó: Miskolczi Róbert) művelő­dési és közoktatási miniszter vállalta. Göncz Árpád leve­let is frt a fesztivál szerve­zőinek. Ebből idézünk: „Tö­kéletesen és teljesen egyet­értek szándékaitokkal, hogy a Néptáncfesztiválra az ud­Ragyogó nyári napsü­tésben mintha ködfüg­göny ereszkedne a vá­ros forgalmas utcáira. Az agyonszennyezett le­vegőben kén-dioxid, nit­rogén-dioxid és por, s már alig-alig oxigén. Mérgezzük magunkat, hiszen a szennyezettség mértéke a magunk fele­lőtlenségén, nemtörő­dömségén és nem utolsó­sorban pénztelenségén is múlik. A határérték felett A szálló por mennyiségét Szegeden 6 helyen mérik: a Boldogasszony sugárúton a tanárképző I. Gyakorló Álta­lános Iskolája előtt, a Bécsi körút és Petőfi Sándor sugá­rút sarkán, a Széchenyi téren az önkormányzat épülete előtt, a Kossuth Lajos sugá­rút és Nagykörút keresztező­désében, a Kálvária sugárú­ton a Vasöntöde előtt illetve Újszegeden az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat épületénél. A por­szívóra emlékeztető mérő­műszerrel ezeken a mintavé­teli helyeken havonta két al­kalommal 6 órán keresztül folyamatosan szívják a leve­gőt - tájékoztat dr. Fodré Zsófia, az ANTSZ tisztior­vosa. - A speciális szűrőpa­píron fennakadnak a szálló porszemek, s az egy óra alatt rárakodott mennyiség pontos adatokat mutat arról, milyen mértékben kering a levegő­ben a szálló por. Amennyi por a szűrőpapírra tapad, ugyanannyit lélegez be az ember Szeged legforgalma­sabb pontjain, ahol a szálló por mennyisége mindenütt meghaladja a higiénés határ­értéket. Az ember azt gondolná, hogy az újszegedi mintavé­teli helyen kiváló és porban szegény levegőt „találnak", de itt is csak ritkán fordul elő, hogy a levegőben mért por mennyisége a higiénés határérték alatt marad. Az ÁNTSZ munkatársai nem végeznek méréseket a város külterületein, a forgal­mi gócpontoktól távolabb eső városrészekben, de a Szeged közeli települések ­mint péládul Székkutas, Zá­kányszék, Ásotthalom ­mérési eredményeit, a ha­sonló adottságok miatt, ugyanolyannak tekintik, mintha azokat Szeged pe­remkerületeiben mérték vol­na. Az eredmények azonban itt sem sokkal jobbak a for­murtokat, baskírokat, észte­ket, jakutokat, hantikat és a még messzebb élő rokono­kat kívánjátok meghívni. A terv, az ötlet közel áll a szí­vemhez, hiszen azt a két he­tet, amit a rokonok között töltöttem, soha el nem felej­tem. Ünnepélyesen felhatal­mazlak Titeket, hogy ezt a levelet a sponzorok megnye­résére felhasználjátok... Én láttam baskírokat táncolni karikás ostorral, a 19. szá­zadbefí magyar pásztorok viseletében, köldökig érő ingben, láttam tatárokat is táncolni, láttam hantikat ­izgalmasan érdekes élmény volt, s megannyi különböző világ. Egy ilyen Néptánc­fesztivál rokoni hovatartozá­sunkat tudatosítaná és a gyökerekhez vezetne vissza bennünket... Meleg barát­sággal köszöntelek Titeket, köszönöm az ötleteket és ígérem, ha egy lehetőségem lesz, hogy a megnyitón jelen lehessek, ott leszek. De ab­ban az esetben kérem, hogy a hantikat táncoltassátok egy kicsit - egészen más­hogy táncolnak, mint mi, meghajlott derékkal, meg­hajtott térddel, egy kicsit medve módjára, mint aki há­rom és fél ezer éve a tajgai lét terhét viseli a hátán..." A fesztivál megnyitója augusztus 2-án, pénteken délután lesz: a résztvevő együttesek fél 5-kor menet­tánccal indulnak a Széche­nyi térről a Dugonics térre, a megnyitóünnepség helyszí­nére. A három hétvégi nap estéjén, fél 9-től folklórmű­sorokat tartanak az újszege­di színpadon, utána pedig táncházakat. Szombaton ki­állítás nyílik a fesztivált szervező Bartók művelődési központban a 30 év doku­mentumaiból és néprajzi­népművészeti anyagból. A fesztivál az idén is túl megy Szeged határain: a környező településekre is ellátogatnak a vendégegyüttesek és be­kapcsolódnak az ópuszta­szeri rendezvénysorozatba is. Mindemellett három na­pos konferenciát rendeznek, amelyen a magyarsággal történelmi, nyelvi, vagy kul­turális kapcsolatban lévő né­pek folklórját mutatják be a szakemberek. A rokon né­pek fesztiválja a hagyomá­nyos gálaesttel zárul: a sza­badtérin augusztus 9-én és 10-én mutatják be a Sámán­tánc című, eredeti táncokból és zenékből összeállított, két részes programot, amelynek Zsuráfszky Zoltán a rende­ző-koreográfusa. S. E. Francia Pompeji • Munkatársunktól Francia különszámmal je­lentkezett a Szegeden meg­jelenő Pompeji irodalmi, művészeti és bölcseleti fo­lyóirat. A lapban többek kö­zött Michel Foucault, Mar­guerite Yourcenar, Georgés Bataille, Jean-Franyois Lyo­tard, André Comte-Sponville és Jean-Luc Nancy, valamint Jean-Marie Beyssade és Je­an-Luc Marion írásai olvas­hatók. Utóbbi két Descartes­szakértő professzor idén ős­szel a JATE BTK Filozófiai Tanszék által szervezett „A karteziánizmus négyszáz éve" cfmű nemzetközi kon­ferencia előadói között is szerepel majd. A Pompeji magyar szerzői között Gyi­mesi Timea, Losoncz Alpár, Hárs Endre, Kiss Olga, Sza­bó Enéh, Erdei L. Tamás, Simon Attila, Bazsányi Sán­dor, Deveszkovi Balázs sze­repel. A lap e száma a fran­cia külügyminisztérium és a francia nagykövetség kultu­rális osztályának támogatá­sával jelent meg. Ortodox liturgia • DM-információ A román ortodox vallású­ak - a hétfői lapunkban kö­zöltektől eltérően - minden hónap negyedik vasárnapján vehetnek részt liturgián a szegedi, Dóm téri görögke­: leti szerb templomban. Röszkei ünnep • Munkatársunktól A röszkei közkormányzó­ság (Röszke III. kerület 319.) augusztus 11-én, dél­előtt 10 órától tartja hivata­los ünnepét. Nagy Imre né­hai miniszterelnök emlék­művének felavatása, a köz­kormányzóság új zászlójá­nak bemutatása, valamint a közösségi épület átadása lesz a program. Esőnap: augusz­tus 18-án. Reklámgrafika • DM-információ A Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola Rajz Tanszé­kének szervezésében ma nyflik meg a Kettőshatári Alkotóházban a nyári rek­lámgrafikai alkotótelep. Az augusztus 9-ig tartó rendez­vényen egyebek mellett or­szágosan is ismert és elis­mert szakemberek tartanak előadásokat, konzultációkat. PULYKÁT Szegeden a legolcsóbban a Felső Tisza part 26.-ban. Nyári nyitva tartás: csütörtök: 7-19 óráig, péntek: 7-19 óráig. Szombat: 7-12 óráig. Mars téri Tálas melletti gyógynövényüzletemet 1996. augusztus 1-jétől áthelyezem — a Mars üzletházba. — Minden kedves vásárlónak ingyenes bioenergia-méréssel állok rendelkezésére. 25 000 m2-es ipari telep 800 m2 felépítménnyel irodával, olcsón eladó benzinkút mellett. Tel.: 62/323-406, 323-728. Bornaival tízest lőttek. (Fotó: Miskolczi Róbert)

Next

/
Oldalképek
Tartalom