Délmagyarország, 1996. július (86. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-29 / 176. szám
HÉTFŐ, 1996. JÚL. 29. • BELFÖLD 3 • Dr. Farkas Gabriella a kisebbségekről Példát kell mutatnunk! jegyzet Gyanú G yanús nép ez a magyar! A meglepő következtetésre akkor jutottam, amikor elolvastam az elmúlt 10 nap honi - és részben határainkon túli - sajtóját. Tudniillik most, amikor a tízmilliónyi népesség itt, országon belül, megemlékezik a honfoglalás 1100. évfordulójáról, akkor - csodák csodájára - a trianoni határokon túli, majdnemhogy maroknyi Arpád-utód is hasonlót akar (vagy legalábbis: szeretne) cselekedni. S ez nagy bűn! A Vereckei-hágónál emlékművet készít az a fránya magyar. Az ukrán hatóság azt mondja: Nyet! (Lehet, hogy másként, de ez az értelme.) Mert az nem magyar terület. Mit szólnánk mi, ha ők itt nálunk elkezdenének építkezni? Azt nyilatkozza egyik magasrangú szlovák politikus, hogy mi jogon ünnepelik Szlovákiában „a magyar hordák Pannóniába való betörésének évfordulóját"? Inkább szégyenkezni kellene miatta! A szellemi képességeit illetően igen vegyes megítélésben részsülő George Funar, kolozsvári polgármester, egyenesen provokációnak nevezi a III. Magyar Református Világtalálkozót, amelyet, mint ismeretes, egy hét múlva tartanak néhány nagyobb erdélyi városban. Sőt, pártjának egyik szenátora által azt is kimondja, hogy a „Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) nem marad tétlen augusztus elején a Magyar Reformátusok Harmadik Világtalálkozója több erdélyi városban tervbevett rendezvényeivel kapcsolatban, mert az a magyar revansvágyók támadása és provokációja!" A Délvidéken még nincs ilyen merev elutasítás, ott „csak" a magyar szobrokat és emléktáblákat döntik fel, illetve verik le, vagy mázolják össze fekete lakkfestékkel. Szóval itt tartunk. Mindez akkor (is) felötlött bennem, amikor a hétvégi Tisza-parti kisebbségi tanácskozáson a szegedi alpolgármesternő bevezető előadását hallgattam. Dr. Ványai Éva ugyanis a kisebbségi törvény elfogadása (csak emlékeztetésképpen: a rendszerváltás után Európában elsőként nálunk született meg ez a dokumentum) utáni szegedi helyzetről beszélt, megemlítve, hogy az országban itt van a legtöbb kisebbségi önkormányzat, szám szerint hat. Meg azt is, hogy itt készült el elsőként az úgynevezett cigányprogram, amelyet azóta más városok is átvettek, illetve igyekeznek hasznosítani annak egyes tételeit. A rra gondoltam, hogy mit szólnak majd ehhez külföldön? Biztosan ez is gyanús lesz nekik. Utóvégre ezek a magyarok mindig is gyanúsak voltak. Most pedig különösképpen azok. Két dolog miatt. Mert ünnepelnek (mint hallottuk, jogtalanul), meg azután - úgy tűnik - közelebb vannak Európához, mint azt egyesek szeretnék! MODUL BAU Makói km téqla Szemapor 36 tégla falazóblokk 14,53 Ft/db 116,67 Ft/db Kurca falazóblokk 55,41 Ft/db 7 raklaptól ingyenes házhoz szállítás! Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/491 -022. Dorozsmai u. 5-7. Tel.: 62/311 -092 • Szocialista piknik Nem keletkezett if szakadék../7 Dr. Farkas Gabriella: Finomitani kell a kisebbségi törvényen. (Fotó: Miskolczi Róbert) Püspöki áldás . Martfű (MTI) Ünnepélyes hálaadó istentiszteleten a martfűi református gyülekezet tagjai szombaton vették birtokukba új templomukat. Az eseményen részt vett Kocsis Elemér, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, aki áldását adta a templomra és a híres órbottyáni Gombos család által öntött harangra. A templomban emléktáblát lepleztek le, amely tanúsítja: a Martfű régi és új városrészét összekötő téren emelt építmény a honfoglalás 1100. évfordulóján készült el. Rudnay Sándorra emlékeztek . Esztergom (MTI) Magyar-szlovák egyháztörténeti ünnepséget rendeztek Esztergomban. A résztvevők Rudnay Sándorra, Magyarország egykori hercegprímására emlékeztek. A tiszteletére rendezett szentmise után megkoszorúzták a Bazilika altemplomában lévő sírját. A konferencián főpapok - köztük Ternyák Csaba, esztergom-budapesti segédpüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar titkára, továbbá Jan Chryzostom Korec bíboros, nyitrai megyéspüspök és egyháztörténészek méltatták a XVIII. század második felében és a XIX. század elején élt és tevékenykedő Rudnay Sándor lelkipásztori, pedagógiai és egyházkormányzati munkásságát. Az emlékünnepség az elkövetkezendő napokban Szlovákiában folytatódik, Rudnay Sándor ugyanis papi pályája során Császtán, Szentbenedeken és Nagyszombaton is tevékenykedett. Királyi ételsor . Nagyszakácsi (MTI) A királyi szakács címért versenyez augusztus 2-3-án Nagyszakácsiban a „Királyi szakácsok nyomdokán" címmel meghirdetett vetélkedőn Jancsek Péter, a székesfehérvári Alba Regia Hotel konyhafőnök-helyettese. Az ambíciózis, ifjú ínyesmester a régi szakácskönyvekben búvárkodva „komponált" királyi bőségtálat. Első fogásként hideg vadnyulat készít, azt borban párolt töltött angolna és finom füvekkel ízesttett hízott kacsa követi, majd kardonsült apró vadszárnyasokat kóstolhatnak vargányával a szakácsverseny résztvevői. A menüsort mézes fügével tálalt, bodzás hajdinalepény zárja. A különlegességeket óriás fatálcán szervírozzák majd. Szent Annanap . Balassagyarmat (MTI) A rendkívül gazdag Anna-napi palóc hagyományokat elevenítette fel millecentenáriumi Szent Anna-napjával a balassagyarmati önkormányzat, a Keresztény Értelmiségi Szövetség helyi szervezete a város római katolikus egyházközségeivel. A palóc vidéken az idősek ma is imádkoznak Jézus nagyanyjához, Szent Annához, aki a gyermekáldásra várók és a nagymamák védőszentjeJeles vendégei voltak a hét végén Szegeden tartott kisebbségi tanácskozásnak, közöttük dr. Farkas Gabriella, a Magyar Demokrata Néppárt országgyűlési képviselője, az Országgyűlés Nemzeti és Emberi Jogi Bizottságának tagja. Az Aktuális kisebbségi fórum elnevezésű tanácskozás szünetében beszélgettünk a képviselőnővel. • Magyarország 1849ben elsőként alkotott kisebbségi törvényt Európában. A rendszerváltást követően szintén mi voltunk az elsők Közép-Európában e törvény megalkotásában... - Mint törvényhozó és mint jogász, nagyon büszke vagyok arra, hogy Magyarország a törvényhozásnak ebben a szeletében mindig is élen járt Európában. Már 1848/49-ben is, majd 1867ben, a kiegyezés után született meg nálunk a zsidó emancipációs törvény, most pedig mi alkottunk először kisebbségi törvényt Európában. A kisebbségi önkormányzat, mint önálló formáció, úttörő jellegű. Egy aggályom azonban van. • Éspedig? - Az, hogy van törvény, nagyon jó. De a törvényt tartalommal kell megtölteni és az életbe „átrakni", s ez még nálunk is hiányzik... • Mi hiányzik ahhoz, hogy tartalommal töltődjék meg? - Egyrészt hiányzik a kisebbség nagyon gondos felkészítése az önkormányzatiság megélésére, arra, hogy ez elemi igény legyen a kisebbségi társadalom számára. m. • k. Szatymazon szombaton és vasárnap negyedszerre rendezték meg az országos hírű, nemzetközinek is kikiáltott mezőgazdasági kiállítást és vásárt, első alkalommal pedig a falunapot. A helyi gazdakör, önkormányzat, valamint a Szatymaz és Vidéke Takarékszövetkezet szervezte eseménysorozat központja az általános iskola volt, ahol az első nap délelőttjén képzőművészeti és mezőgazdasági kiállításra, szakmai fórumra, délután pedig kulturális programokra került sor. Másfelől pedig azt hiányolom, hogy az állam nem adta át azokat a jogosítványokat, amelyek tartalommal töltik meg az önkormányzatok működését. Ez tehát még hiányos. A törvény ugyanis úgy hangzik, hogy az önkormányzat átadhat közfeladatokat, s ez nem megfelelő megfogalmazás. Én azt fogom javasolni a Nemzeti és Émberi Jogi Bizottságban, hogy módosítsunk rajta. • Hogyan? - Olyan módosítással és megfogalmazásban, hogy: az önkormányzat a közfeladatokat köteles átadni. • Ennek természetesen anyagi vonatkozása is van. De, ha a Parlament elé kerül az ön által említett módosítás, milyen sorsra számíthat? - Természetes, hogy fel kell mérni az anyagi szempontokat is, ám a kisebbségi önkormányzatok működéséLengyel Istvánné, Szatymaz polgármestere a Délmagyarország kérdéseire válaszolva elmondta: mintegy 800 magángazda tevékenykedik a községben. A mezőgazdasági fórum célja, hogy a főleg gyümölcsöket termesztő gazdálkodók a szakma elméleti szakértőivel ismerkedjenek meg. Medgyasszay László országgyűlési képviselő - aki eddig minden évben a kiállítás megnyitó beszédét mondta köszöntő szavaiban föltette a kérdést: mit akar Szatymaz, hogy nemzetközi szimpóziumot rendez? Európához csatlakozni? A válasz az egyértemű igen volt, hiszen - szenek hatékonysága miatt kell meglépni ezt a lépést. A bizottságban egyébként úgy tervezzük, hogy önálló törvénymódosító bizottsági indítványként fogjuk benyújtani az Országgyűlésben. Úgy érzem ebben a kérdésben a többi párt hozzáállása igen kedvezőnek mondható. • Egyes szomszédaink részéről meglehetősen sok bírálat ér bennünket az itt élő kisebbségek jogait illetően, s gyakran összehasonlítják ezeket a náluk élő - jóval nagyobb - magyar nemzetiségű lakosok jogaival. - A Kárpát-medencében a Trianon által mesterségesen létrehozott és a természetes letelepedést elvágó határok sok keserűséget okoztak. Rengeteg olyan pszihológiai hátrányt, aminek a következtében nagyon nehéz objektíven gondolkodni. Antall József mondotta 1992-ben, rinte - helyben, s nem az országgyűlésben dőlnek majd el a dolgok, a gazdakörök itt harcolják meg a harcukat, vívják ki a mezőgazdaságnak az esélyegyenlőséget. • Mit jelent a magyar mezőgazdaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozás? - kérdeztem dr. Medgyasszay Lászlót. - Harcot, küzdelmet és esélyt - válaszolta. - Harcot, hiszen keményen kell dolgozni azért, hogy kedvező feltételekkel fogadjanak el bennünket Európában. Mert félő, a magyar mezőgazdaság nem kapja meg ugyanazokat a feltételeket, mint a többi tagország. De belülről is meg hogy hazánk el fogja ismerni mindazokat az egyezményeket, amelyek a határok sérthetetlenségére vonatkoznak, tudomásul veszi azokat, Európa viszont vegye tudomásul, és ismerje el, hogy Magyarország számára ez egy fájdalomas tény. Abból kell kiindulni, hogy képesek vagyunk-e ezt a kettőt szétválasztani, s úgy dolgozni a határon túliakért, hogy partnerek maradjunk az ottani hatósággal - akkor segítjük a magyar kisebbség helyzetét. Az itt élő kisebbségeket mi pedig úgy építsük be a magyar társadalomba, hogy közben figyelembe vesszük anyaországbeli érdekeiket is. Ha a magyar kisebbség áldozatul esik a szomszédos országok politikai csatározásának, az káros lehet mindannyiunk számára. Ilyen téren nekünk példát kell mutatnunk Európa előtt. Csakúgy, mint eddig. K. F. kell teremtenünk a versenyképesség esélyét, itthon küzdeni azokkal, akik nem látják az agrárbiznisz jelentőségét. A jelenlegi kormány a támogatási reúdszert nem kezeli megfelelően, abszolút értéken 1995-höz képest kevesebb támogatást ad. Nekünk pedig el kell fogadtatnunk vele, hogy létkérdés a mftőgazdaság „fölkantározása". A megnyitót követő, A tájkörzet helye az EU mezőgazdaságában című szakmai fórumon a vendég Belga Parasztszövetség igazgatója, H. Van Guchi a magyar és a belga termelők lehetőségeiről, Dézsi Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere és Kulcsár László, az Erdélyi Gazdakörök Szövetségének ügyvezetője Erdély mezőgazdaságáról, az EU-csatlakozással kapcsolatos kérdésekről Buzássy Lajos FMállamtitkár, valamint Farkas Gabriella és Géczi József országgyűlési képviselők tartottak előadásokat. A tájkörzetet Somogyi György gazdaköri elnök és Szél István megyei főkertész mutatta be. Vasárnap Szatymazon szentmisét tartottak a község címerének és zászlajának avatása alkalmából. Ezen részt vett Bratinka József, a Magyar Köztársaság vatikáni nagykövete. Majd nyilvános képviselőtestületi ülésre került sor. F. K. • Kisgyónbánya (MTI) A szocialisták és a liberálisok közötti koalíciós együttműködésre nemcsak 1998-ig, hanem azt kővetően is van esély. Sok ésszerű ok van arra, hogy egy, a mostanihoz hasonló eszmei-ideológiai tartalmú koalíciós szándék megfogalmazódjék a kővetkező választások utánra is. Ezt Kósáné Kovács Magda, az MSZP ügyvezető alelnöke fejtette ki a szocialista párt székesfehérvári városi szervezete által Kisgyónbányán rendezett politikai pikniken. A rendezvényen - amelynek keretében délután a párt ügyvezető alelnöke, valamint Csintalan Sándor ügyvivő és Kovács Pál, a párt elnökségének tagja részvételével politikai fórumot tartottak - a kormány első két évének politikai tapasztalatairól, a „második félidő" legfontosabb feladatairól, valamint napi aktuális kérdésekről, egyebek között a nyugdíjreformról, a közbiztonság helyzetéről, a munkanélküliség alakulásáról faggatták a résztvevők a jelen levő politikusokat. Kósáné Kovács Magda szerint az elmúlt két esztendő legnagyobb eredménye az, hogy a kormány és a társadalom között nem keletkezett olyan szakadék, mint amilyen az előző kabinet idején kialakult és elmélyült. A mostani kormány ugyan követett el hibákat, voltak át nem gondolt intézkedései, de volt ereje az azokról nyíltan beszélni, és tévedéseivel szembenézni. Kósáné egy kérdésre válaszolva kifejtette: a fél százalékos nyugdíjemelés olyan hiba volt, amelyet el kellett és lehetett volna kerülni, mert a kormány tisztában van azzal, hogy a járandóság emelésének az évenkénti növelés a jó módszere. • Mit akar Szatymaz? Rögös az út az Unióba Gyömbér László alpolgármester a 47 kiállítót köszönti. Jobbra Lengyel Istvánné polgármester, középen Medgyasszay László országgyűlési képviselő. (Fotó: Somogyi Károlyné)