Délmagyarország, 1996. július (86. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-26 / 174. szám

PÉNTEK, 1996. JÚL. 26. SZEGED 5 Cyrcmo Megláttam az egyik szegedi étterem új cégtáb­láján a híres francia ver­ses regény főszereplőjé­nek kardos, tollas, orros karikatúráját és pontosan leírt nevét. A tábla alsó részének szövege végig olasz, illetve „olaszos íze­sítésű" ételeket hirdetett. Hogy ebből mi a tanul­ság? Számomra az, hogy nem minden o-ra végződő név olasz. B. A. Népművészeti fesztivál Felhő hölgy és fia Lekerül a zárjegy a paprikáról? Elképzelhető, hogy január 1-jétól a fűszer­paprika-őrlemény nem számít majd jövedéki terméknek, s így leke­rülhet róla a zárjegy. Gáti Ete, a Szegedi Pap­rika Rt. elnök-vezér­igazgatója legalábbis erről értesült. Az tény, hogy a Pénzügyminisz­tériumban már hóna­pok óta vizsgálják, mi tartozzon ezentúl a jö­vedéki termékek köré­be, s mi ne. Híreink szerint van olyan elképzelés, hogy a paprikát mentesítenék a „cédulázás" alól. Ez a vásárlóknak azt is jelentené, hogy közel tíz százalékkal olcsóbban jut­hanának jövőre a „piros aranyhoz". - A két évvel ezelőtti paprikahamisítási botrány után jól jött a kötelező zár­jegy, hiszen növelte a hiva­talos őrlemények iránti bi­zalmat. Az viszont, hogy ehhez tízszázalékos adó is járult, már a feketekereske­delem malmára hajtotta vi­zet. A paprikagyárak ugyan­is fgy nem tudnak verseny­képesen termelni. Az elnök-vezérigazgató elmondta, hogy ma 35 szá­zalékkal kisebb a feketén őrlők önköltsége, mint a hi­vatalos termelóké. Ennek nagy részét azonban extra­profitként zsebre vágják. A zárjegy eltörlésével tíz szá­zalékkal csökkene a feketé­zők jövedelme. A hivatalo­san őrölt paprika pedig vár­hatóan ennyivel kevesebbért kelletné magát az üzletek polcain. Milyen ma az arány a fe­kete és a legális kereskede­lem között? Erre igen csak nehéz választ adni. Annyit látnak a Szegedi Paprika Rt.-nél is, hogy disznóvágá­sok idején sem lendül meg jelentősen a forgalmuk. Több kisbolt mára már meg is szüntette a paprika árusí­tását. Ebből viszont az követ­kezik, hogy a házi őrlések részaránya nagy a belföldi forgalomban. Az exportba és az ipari felhasználásba azonban a házi malmok nem tudnak beszállni. - Az elmúlt időben kezd visszaállni a bizalom a sze­gedi paprika iránt - mondta Gáti Ete. - A cég helyzete pénzügyileg is normalizáló­dott. Az első félévben, idő­arányosan 60 százalékkal csökkent a veszteségünk. Az igazi vízválasztó azonban az ősz, a felvásár­lási időszak lesz, amikor bi­zonyítani kell a termelők­nek, fizetőképes a cég. A termelőkkel kötött szerző­dések alapján látszik, keve­sebb lesz az idén a paprika, s ráadásul jégverés is érte a termést. A Szegedi Paprika Rt.­nek pedig szüksége lesz alapanyagra, hiszen kezde­nek magukra találni a kül­földi és hazai piacokon is a két évvel ezelőtti paprika­botrány után. R. G. „Múltunk megbecsülé­sével segítsük jövőnket" - olvasható a ma dél­után nyíló III. Nemzetkö­zi Népművészeti Feszti­vál bulletinjében. A júli­us 26-tól augusztus 11­ig tartó rendezvényen tíz nemzet népművészei - gyékényszövök, tojás­festők, kosárfonók, fa­zekasok, hímzők, csip­keverők, báb-, baba- és cukorkakészítók - vesz­nek részt. Az amerikai vendégek - a tojásfestő Arnie Klein, illet­ve a kosárfonó Anna és Marcley Crampton - már napokkal ezelőtt megérkez­tek Szegedre. Utóbbi kettő ­anya és fia - Michigan ál­lamból, a Nagy-Tavak kör­nyékéről jött a Tisza partjá­ra. A csiboák törzséhez tar­tozó indiánok lapunknak el­mondták: még sohasem jár­tak az öreg kontinensen. Az indiánoknak ízlik a magyar étel, kedves és rokonszenves a magyar ember. Azt azon­* _ v** -* » * - abnyii 1 * - abnyii 1 IJGmgw/ 1 hbhbülh jhi bi^^hbi Indiánok a Nagy-Tavak környékéről. (Fotó: Gyenes Kálmán) ban sajnálják, hogy Szege­den kevesen beszélik az an­gol nyelvet, emiatt ugyanis nem tudnak felhőtlenül kom­munikálni. A hatvanhat éves Anna, kinek törzsbeli neve Felhő hölgy, elmondta, hogy az Államokban körülbelül egymillió indián él, melyből két és fél ezer tartozik a csi­boákhoz. Törzsük neve egyébként annyit jelent ma­gyarul, hogy összehúzott mokaszin. Amikor a törzs nevének jelentéséről magya­rázott, mutatta a lábán a sa­ját maga által készített, apró színes gyöngyökkel kirakott puha bőrcipőt. A csiboák né­pük hagyományait nemcsak őrzik, de tanítják is. Felhő hölgy például egy év alatt ta­nítja meg a kosárfonás mes­terségét az ifjabb csiboák­nak. A fesztiválon az indiánok mellett holland, görög, kínai, orosz, román, ukrán, japán és vajdasági népművészek tartanak majd bemutatókat a Megyeházán és az Árboc ut­cai Alkotóházban. A feszti­vált és a népművészeti kiál­lítást ma délután 3 órakor Lehmann István, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke nyitja meg a megyeházán. Sz. C. Sz. Városházi Esték • Munkatársunktól Aki még nem látta, pedig már jó ideje játsszák, ne hagyja ki a Hóra Színház ma este 9 órakor a városháza ud­varán kezdődő előadását, a Kávéházi elégiát. Aki például Bicskey Lukács színészt más profilból is szeretné látni, mint drámai hős, most meg­teheti. Bicskey ugyanis kup­iéénekesként és táncos komi­kusként lép fel ezen az estén. A darabot Marik István szer­kesztette és rendezete. A ze­néjét frta: Lang János, Ür­mössy László és Petrovics Kálmán. (Utóbbi azóta kajak­ra vette a figurát.) Az orfe­umjáték a század első évtize­deinek hangulatát idézi. Kel­lékek: a vers, a zene és a tánc. A kor hangulatának be­mutatása mellett megjelenik maga a Költő is... Végvári esték • Gyula (MTI) Megkezdődött a gyulaiak hagyományos Végvári esték rendezvénysorozata, amely négy napon át kfnál színvo­nalas művészeti és szórako­zási lehetőséget a Körös-parti fürdőváros közönségének. Képviseltetik magukat: a né­metországi Ditzingen, a ro­mániai Arad és Csíkszereda, az ausztriai Krumpendorf, a moldovai Balc, valamint az olaszországi Budrió. Plein-Air • Munkatársunktól A Kálvária Galáriában ma 18 órakor nyílik a Plein-air '96 VI. Nemzetközi Alkotó­telep kiállítása. A tárlaton a következő alkotók művei lát­hatóak: Aranyi Sándor (Sze­ged), Román Banaszewski (Krakkó), Volker Beyer (Langenau), Dudás Sándor (Csongrád), Miguel Epes (Darmstadt), Carsten Gille (Frauenstein), Malgorsata Holowka (Krakkó), Elke La­ubner (Darmstadt), Menk Mual (Groningen), Muhi Muhenned (Utrecht), Antje Müller (Freiberg), Popovics Lőrinc (Szeged), Cora Same­tini (Groningen), Sejben La­jos (Szeged), Sigried Siegele (Darmstadt), Szakáts Béla (Temesvár), Cosor Viorel (Temesvár), Maja Wojna­rowska (Lack), Zofia Zerem­ba (Plock). • Folytatódik a parkrendezés Hatmillió a Stefániára san működő vezetékrendszer végzi majd; a munka első ütemében a gerinchálózat készült el. Megépült a korábbi vo­nalvezetéstől némiképp elté­rő, új sétaútrendszer nagy ré­sze is. Az eddiginél széle­sebbre szabott gyöngykavi­csos úton körbe lehet majd járni a parkot. A sétaút ép­pen a lebontott tanácsköztár­sasági emlékmű helyén ve­zet majd keresztül. Az utak peremére visszahelyezték az ún. görgetegköveket is: a nagy „kőgolyóbisok" Er­délyből kerültek Szegedre. Ennyire futotta a Stefánia első szakaszának rendezésé­re biztosított hatmillió fo­rintból. Ugyanennyi pénz vár még elköltésre; a hátra­lévő feladatokra pályázatot írt ki a polgármesteri hivatal, s a pályaművek elbírálása hétfőn kezdődik - tudtuk meg Nagypál Miklóstól, a műszaki iroda vezetőjétől. A '19-es emlékmű talap­zatának szétbontása után maradt gödröt pedig néhány napon belül eltüntetik - ígér­te az irodavezető. Ny. P. A „libás asszony" (leánykori nevén: „Vas Bözse") után csak egy gödör maradt. (Fotó: Gyenes Kálmán) Már csak egy kráter éktelenkedik a Stefáni­án, a hajdanvolt '19-es emlékmű helyén; a ta­lapzatot nemrég bontot­ták szét, ám a gödör be­temetése elmaradt. A Stefánia rendezésének első üteme lezárult: megrit­kították a növényeket, föld­be került az automata öntö­zőhálózat gerincvezetéke, s elkészült az új sétaút nagy része is. A további munkák­ról a feladatokra kiírt pályá­zatok elbírálása után dönte­nek. A vármúzeum és Dankó Pista szobra jelöli azokat a határvonalakat, amelyek kö­zött idén tavasszal megkez­dődött a Stefánia rendezése. Fekete Zoltán kertépítész­mérnök tervei alapján fogtak munkához: először is ki­emelték a beteg növényeket, s megritkították a fákat-bok­rokat is - így a megmaradó növényzet elegendő nap­fényhez és tápanyaghoz jut. Az elképzelések szerint a park öntözését automatiku­• A sütőipari piac visszahódítása Egymás alá ígérünk fi n Június 16. óta új ve­zérigazgató áll a Tisza Kenyér Sütőipari Rt. élén: Bagi Ádám. A Csongrád Megyei Agrár­kamara korábbi ügyve­zető igazgatójának sze­mélyében egy gyakor­lott agrár- és élelmisze­ripari szakember került a megyei sütőipar első emberének székébe. A még privatizáció előtt ál­ló céghez az ÁPV Rt. olyan pénzügyi-gazda­sági menedzsert kere­sett, aki képes lehet ar­ra, hogy az eddigi vesz­teséges gazdálkodást megállítsa. Bagi Adám a „megkere­sés" időszakában részletes információs anyagot kapott a cégről, amelyet áttanulmá­nyozva döntött úgy: vállalja a megmérettetést. G Mit közölt a tulajdo­nos, az ÁPV Rt. saját cége utolsó két-három évéről? - Az anyagból kiderült, hogy a Tisza Kenyér Rt. fo­lyamatosan vesztett piacai­ból, jelentősen csökkent a kapacitás kihasználása. Az elmúlt esztendőben pedig már veszteségesbe fordult a termelés. Az rt. ráadásul a saját konkurenciáját is meg­teremtette azzal, hogy a pri­vatizáció első lépéseiként több kisebb pékséget eladott, pontosabban eladattak vele. G Mit várnak Öntől, mint vadonatúj vezér­igazgatótól? - Meg kell állítani a va­gyoncsökkenést és vissza kell szerezni az elveszített piacokat, s még az idén ­együttműködve az ÁPV Rt­vel - sikeresen privatizálni a céget. G Mekkora a konkuren­cia? - A rendszerváltásig két sütőipari cég látta el a teljes megyét, ma 70, nem számít­va a megyén kívüli beszállí­tókat. Ráadásul akkoriban több pékárut fogyasztottak az emberek. Ma négyszer akkora a sütőipari kapacitás, mint amennyi kenyér, pék­áru elfogy. A helyzet kedvez a fogyasztónak, hiszen a mi­nőség nem kérdés, de... A verseny odáig fajult, hogy mindenki kénytelen a másik árai alá ígérni. Hosszabb tá­von ekkora kapacitásra biz­tosan nincs szükség, de majd az élet, vagyis a piac dönti el, ki marad legvégül talpon. A megyei vállalat azért él­vezhet előnyöket, mert na­gyobb a rálátása a piacra, jobb a tárgyalási pozíciója, s mellesleg jó szakemberekkel dolgozik. • Milyen fettételek mel­lett kerülhet sor a cég magánosítására ? - A kifrás hasonló lesz a tejipari vállalatéhoz, vagyis a szövetkezetek, az önkor­mányzatok és a menedzs­ment kárpótlási jegyeikkel szerezhetnek tulajdonhánya­dot a Tisza Kenyér Rt.-ben. A jelentkezők valószínűleg együtt, konzorciumban ad­nak be pályázatot. Úgy lá­tom, lesz kereslet az rt. iránt, akik ugyanis a malmokat megvették, pékségeket is szeretnének maguknak, hogy teljes legyen a vertikum. • Ha új vezető kerül egy cég élére, az általában bátrabban csökkent lét­számot, nyúl bele darázs­fészkekbe, mint az elődje. Vagyis: küldenek-e el embereket a Tisza Ke­nyér Rt.-től? - Jelenleg 410-en va­gyunk, ami sok a kapacitá­sok jelenlegi kihasználtásá­gához képest. Ám, amennyi­ben rövid időn belül sikerül visszahódítani a piacokat, nem lesz szükség jelentős létszámleépítésre. G Mindenkit élénken foglalkoztat a kenyér ára. A bűvös határokat már átlépte, mi várható? - A jelenlegi 100 forintos kenyérár a különleges termé­keket leszámítva nem látszik indokoltnak. Vannak drágító tényezők, mint például az energiaköltségek, mert saj­nos, nálunk az energiár je­lentős része adó, szemben a nyugati országokkal. És újabb 50 százalékos áreme­lés előtt állunk... De meg­duplázódott a liszt ára is, másfél év alatt 22 forintról 39-re nőtt. A vertikumban ­termelő, malomipar, sütői­par, kereskedelem - szerin­tem a sütőipar teszi rá a leg­kevesebb százalékot a ter­mékre, mert, mint mondtam, igen gyakran egymás alá ígérünk. Most minden attól függ, a továbbiakban emel­kedik-e a liszt ára - mint tudjuk, rossz a gabonater­més... Nem tartanám szeren­csésnek. G Ha a sütőipari cégek egymás árai alá ígérnek, hogyan tud az rt. picot visszahódítani? - A piac visszaszerzésé­nek nemcsak az alacso­nyabb ár a feltétele, sokkal inkább a minőség, a pontos szállítás. Amivel szemben viszont tehetetlenek va­gyunk, az az, hogy a ver­senytársak nem mindig a le­gális eszközöket vetik be velünk szemben, és akkor még finoman fogalmaztam. Mfg mi minden fillért „le­könyvelünk", dokumentá­lunk, mások bizony, hanya­golják a számlaadást. Fekete Klára • Munkatársunktól Dixieland-vasárnap lesz július 28-án a Belvárosban. A Kárász utcán kezdődik a program 16 órakor, a fiata­lokból álló Stefánia Dixie­land Band szórakoztatja a McDonald's előtt a nagyér­deműt menetelő muzsikájá­Blaskó­val. A menet az Árpád téren ér véget, műsoruk ugyanis a Nagyáruház előtti színpadon folytatódik 18 órától. A Czutor Anett & Polgár Etel­ka énekduó következik utá­nuk 19 órától, este nyolctól pedig a Blaskó Dixieland Band muzsikál, koncertjük­nek két sztárvendége is lesz: Frankié Látó és - a Szeged­re már visszajáró - Joe Mu­rányi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom