Délmagyarország, 1996. július (86. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-23 / 171. szám

KEDD, 1996. JÚL. 23. BELFÖLD 3 Viszik, mint a cukrot Édes életképek Kicsi a csomagtartó, nagy a zsák. (Fotó: Gyenes Kálmán) jegyzet íumbágó A múlt héten mindenki begyűjthette a maga sztoriját cukor ügyben. Miközben a biztonság kedvéért egy­két kilónyit maga is bespájzolt, biztos, ami biztos jeligé­vel Kollégám, aki híres arról hogy bizonyos ügyletek jö­vedelmezőségét másodpercek alatt számolja ki, bejelen­tette: ő már veszített a cukorüzleten. Anyukája ttzkilós beszerzésének ugyanis ő volt a kivitelezője: kocsival ment el a legközelebbi diszontig és szállította házhoz a szerzeményt. Ez idő alatt az autója elfogyasztott két liter benzint, vagyis 260forintot, miközben a cukron a család legfeljebb 200-at nyert. Mind e közben többek (név és cím a szerkesztőségben) a kórházak ambulanciáin kötöttek ki. Megemeltek egy 20 kilós cukroszsákot, de kiegyenesedni már nem tudtak. A diagnózis: lumbágó. Jobbik esetben egy hét gyógysze­res kezelés, rosszabbik esetben műtét és féléves táppénz. Megérte? L egvégül még az is kiderülhet, hogy nem cukoráreme­lés, hanem politika keresendő a háttérben. Szakem­berek szerint valakiknek nagyon az állt az érdekükben, hogy kisöpörjék a raktárakat, amelyekben a magyarhoz képest máris többségben volt a külföldi cukor. Könnyen elképzelhető, majd az mondják, csúnya lakosság, meg­vetted a cukrot, kénytelenek vagyunk importból pótolni a hiányzó készleteket. És a pillanatnyi keresletet kihasz­nálva a hazai gyártók is drágábban kínálhatják a cukru­kat. A hivatkozási alap már meg is van: az energiaáre­melés. Amely, mint tudjuk, októbertől megint aktuális. Bélyeghamisító hálózat Mikrohitel • Nyíregyháza (MTI) Az Európai Unió Phare­programja keretében eddig több mint 1300 Szabolcs­Szatmár-Bereg megyei kis- és közepes vállalkozás kapott mikrohitelt tevékenysége fej­lesztéséhez. A kölcsönt kérők 537 millió forintot vehettek fel a Magyar Takarékszövet­kezeti Bank Részvénytársaság nyíregyházi területi igazgató­ságától, amely megbízás alap­ján az uniós hitelkihelyezést intézi. Kőtár a várban • Hollókő (MTI) Kőtárat rendez be a holló­kói várban az Országos Mű­emlékvédelmi Hivatal. A vár jónéhány esztendeje tartó fe­lújítása az utóbbi esztendőben meggyorsult, s ennek köszön­hetően várhatóan augusztus 18-án megnyitják a látogatók előtt. Mielőtt azonban a mun­kákhoz kezdtek volna, régé­szeti kutatást folytattak, és en­nek során kerültek elő olyan reneszánsz és gótikus kódara­bok - többi közt párkánydara­bok, ágyúgolyók, vízlevezető vályú részei amelyek érde­mesek a bemutatásra. A kőtá­rat a vár hajdani melléképüle­teinek helyén emelt fogadó­épületben rendezik be. Tisztújítás • Munkatársunktól A Dél-magyarországi Va­gyonvédelmi Szövetség teg­nap tartotta tisztújító közgyű­lését. Az elmúlt három évről készült elnöki beszámoló után a tagság a szervezet elnöki te­endőit ismét dr. Horváth Sán­dorra bízta, az elnökség tagja pedig Csányi Mihály, Kocsis István, Kovács András, Mol­nár György, Vadász László, valamint dr. Zvada Zoltán lett. Ezt követően a jelenlévők öttagú etikai és jogi, továbbá háromtagú számvizsgáló bi­zottságot is választottak. A Cukor Terméktanács múlt heti bejelentései ar­ra engedtek következtet­ni, hogy a cukor árát megemelik a gyártók. Először hozzávetőlegesen 10, később 15-20, majd 30 százalékos mértékről szólt a fáma. Legutoljára az időpont is kiderült: jú­lius 22., hétfő. Nem cso­da, hogy a megyében felvásárlási láz kezdő­dött. Egyelőre tarka a kép, mert bizonyos he­lyeken a régi áron ugyan­úgy hozzá lehet jutni a cukorhoz, mint a múlt hé­ten. Ám az is látszik, az új beszerzéseket már drágábban adják a ke­reskedők. Cukorügyben ellentmon­dásos kép fogadott, amikor körbejártam néhány kisboltot, diszkontot, ABC-t. Ahol ugyanis korábban viszonylag magasabb áron kínálták a cukrot, nem fogyott akkora mennyiség, mint ahol alacso­nyan tartották az árakat. Egyes kereskedők folyamatos utánpótlásról, mások akadozó ellátásról tájékoztattak. A Szeged Nagyáruházban például idilli a kép: teli polc, közepes ár (egy kiló 109 fo­rint, akárcsak a múlt héten). - Ereztük, hogy felvásárol a lakosság - mondta Oláh Sa­rolta igazgató de nem oko­zott gondot: bőven van raktá­• Budapest (MTI) Pokol Béla szerint kommu­nikációs hiba okozta a Kis­gazdapárton belüli múlt heti vitát. Ugyanis, ami a párt sza­kértőinek sajtótájékoztatóján elhangzott - G. Nagyné Mac­zó Ágnes alelnök véleményé­vel szemben - az FKGP állás­pontjának tekinthető. Torgyán József főtanácsadója az elnöki kabinet hétfői sajtótájékozta­tóján elmondta azt is, hogy a vitát kiváltó ügyekről még a bejelentést megelőzően kon­ron cukrunk. Ameddig tart a készlet, nem adjuk drágáb­ban. A szakemberek szerint mesterségesen geijesztett fo­lyamat indult el, hiszen van az országban cukor, ráadásul 10-20 forintos áremelést nem érezhet meg az a háztartás, amelyik egy hónapban egy kilót fogyaszt. Még a befő­zéshez sem kellenek tetemes mennyiségek, ám aki pálinkát kotyvaszt... Nos, annak való­ban érdemes egy mázsát is megvennie. Dehát nem min­denki fóz pálinkát... Az üzletekben a vevők egymásnak adták az informá­ciókat: itt ennyi a cukor kiló­ja, ott kifogyott, amoda újabb szállítmányok érkeztek, de már drágábban kínálják, mint reggel. Az egyik helyen a kö­zelébe sem mentek a vásárlók zultált a kisgazda elnökkel is. Pokol Béla megismételte: a kisgazdák győzelme esetén szükséges lesz a tárcák irányí­tásának az átalakítása. Ez azt jelentené, hogy a minisztériu­mok élén kabinetek - politikai irányító testületek - állnának; így a tárcák működését meg­határozó politikai kör 200­220 személyre bóvülne. Ez az új szisztéma nem fenyegetné a cukornak, a másikon egy­mást ölték érte. Mi ez, ha nem hisztéria? A Kemes utcai Kiskun diszkontban például a múlt héten 7 és fél tonna cukor fo­gyott el. Akkor 97 forintért, kocsiról adták el, a hétfői utánpótlás azonban már ki­lónként 104 forintba került. Tegnap reggel 5 tonnát hozott a teherautó az áruházba. - A nagykereskedők ki­söprik a raktáraikat - jegyez­te meg Gyuris Miklós, az áru­ház vezetője. - Nem igaz, hogy most emelik az árakat a gyártók. Mi már április óta drágábban vettük a cukrot, 95 forintért kilóját. A vevők azért nem vehettek észre semmit, mert csak 97-ért ad­tuk tovább. Az elmúlt napokban halla­ni lehetett 84 forintos cukorá­a minisztériumi apparátuso­kat; igaz, a „pártkatonáknak" mindenképpen menniük kel­lene. A kisgazdák a prezidenciá­lis rendszer mellett állnak ki, de mivel a következő válasz­tásokon még a jelenlegi köz­jogi állapotokkal kell számol­niuk, így a kancellári sziszté­ma erősítésére kell törekedni­ük. Pösze Lajos, a Kisgazda­rakról is. Igaz, elvétve. A Metróban előbb 92-ért, ké­sőbb 98-ért adták a cukrot. A Tisza Füszért Rt. a diszkont­ban, a Jokerben és a Belváro­si ABC-ben 99 forintos áron árulta a készleteket. - A raktáron tartott mennyiséget árengedménnyel adtuk el - tájékoztatott Pecze Gyula, az rt. kereskedelmi igazgatója -, azért, hogy ked­vezzünk a lakosságnak. Ami­kor a múlt héten kitört a fel­vásárlási láz, már nem vontuk vissza. El is fogyott az utolsó kilóig. Szerintem a gyárak csak az ősz folyamán jelente­nek be áremelést, de a régi árakon már biztos, hogy senki sem árul majd cukrot az or­szágban. Tehát: nincs más hátra, mint elóre. Fokot* Klára párt választási és kampányiro­dájának vezetője öntömjénezó sikerpropagandának nevezte, ahogy a kormány értékelte sa­ját tevékenységét. Rámutatott: a kabinet sok tényt elhallga­tott, Így például nem beszélt arról, hogy az elmúlt két kor­mányzat alatt 80 százalékkal nőtt az ország adósságállomá­nya, az idegenforgalom össze­omlott, s a csecsemőhalandó­ság hazánkban magasabb, mint több afrikai és dél-afri­kai országban. • Veszprém (MTI) Bélyeghamisító hálózatot göngyölített fel a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitány­ság a Soproni Postaigazgató­ság feljelentése nyomán. Júni­us elején Észak-Dunántúl tér­ségében, főleg a Balatonnál hamis bélyegre bukkantak: a jószemű postások észrevették, hogy esetenként az Atlanta '96 feliratú 50 forintos bélyeg „nem az igazi", s e példányok nem törvényes úton jutnak el az árusítóhelyekre. A posta­igazgatóság feljelentette az is­meretlen tetteseket. A nyomozás eredményre vezetett: a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság a ha­misítás alapos gyanújával őri­zetbe vette - és azóta előzetes letartóztatásba helyezte - Sz. I. 37 éves budapesti lakost, egy fővárosi nyomda társtu­lajdonosát, valamint a forgal­mazással és terítéssel alapo­san gyanúsítható V. J. 25 éves budapesti lakost. A teijesztő ­derült ki - további nyolc em­bert kapcsolt be a terítésbe, akik főleg a Balaton térségé­ben tevékenykedtek. Az 50 forintos bélyeget leginkább a külföldiek vásárolták levele­zőlapjaikra. Pokol és a hiba • Csongrád megyében: öt százalék Hol erdeink zöldülnek Kevés az erdőnk. (Fotó: Gyenes Kálmán) A „szegedi erdők aty­jának" nevezett nagy fá­sító, Kiss Ferenc előtt a grófok, bárók, földbirto­kosok és gyárosok már telepítettek maguknak erdőt a megyében. Igaz, a Károlyiak, Pallavicini­ek, Návayak és Weiss Manfréd erdői csupán néhány száz hektáron te­rültek el, de az urak fel­ismerték annak hasznos­ságát: faanyag, vadállo­mány, pihenőhely. Úgyis mondhatnám, egyet csa­varintva a közmondá­son, hogy látták a fától az erdőt. A Délmagyar­ország annak járt utána, hogy milyen állapotban vannak ma a megyében az erdők. Négyszer ennyi Az Állami Erdőgazdaság jogutódja, a Délalföldi Erdé­szeti Részvénytársaság (to­vábbiakban: DALERD Rt.) Csongrád és Békés megyé­ben több mint huszonhétezer , hektár területen gazdálkodik. A cég csakúgy mint a rend­szerváltás előtt, jelenleg is ki­zárólag állami tulajdonú er­dőkkel foglalkozik. Alapvető tevékenységi körükbe tarto­zik a hagyományos erdőgaz­dálkodás és az ehhez kapcso­lódó valamennyi szolgáltatás, úgymint vadgazdálkodás és vadásztatás. Csongrád me­gyében tizennégyezer hektá­ron gazdálkodnak, ami annyit jelent, hogy a megye összte­rületének körülbelül öt száza­lékát borítja állami erdő. Vass Sándor igazgató szerint ez országos viszonylatban kevésnek számft. Mindez ak­kor lenne optimális, ha a bo­rttottság, erdősültség húsz­huszonöt százalék körül mo­zogna. A megyében egyéb­ként a legnagyobb erdők a Tisza és a Maros hullámteré­ben, valamint Asotthalmon találhatók. Igazából, csak ezen a tizenkétezer hektáros területen folytatható üzemi erdőgazdálkodás, tehát faki­termelés és telepítés, nevelő­vágás és szaporítóanyag elő­állítás. A maradék területen egytől háromszáz hektáros erdőfoltok találhatók, melyek közül az egészen kicsik az igazgató szerint csak jóindu­lattal nevezhetők erdőnek, in­kább „fásszárú növényzettel borított területek:" Erdész­gondolkodás A DALERD Rt. 1992 óta mindösszesen ezer hektár er­dőt adott magántulajdonba a megyében. A magánosított folterdők, melyek a klasszi­kus erdőgazdálkodásnak nemigazán felelnek meg, többnyire a Kübekháza-Ti­szasziget-Újszentiván három­szögben vannak. Ahhoz, hogy a kettő-négy-hat hektá­ros fiatal tölgyerdőkben vá­gásra érett fa legyen, még el kell telni legalább fél évszá­zadnak. Vass Sándornak egyébként jó véleménye van az új erdőtulajdonosokról. Mint mondta, megbecsülik, mi több szívükön viselik er­deik sorsát, a fákat védik és ápolják. Igaz. hogy Zalához és Somogyhoz képest - ahol évszázados hagyománya van az erdőművelésnek - itt ke­vesebb az erdő, de Csongrád megyében érezhető egyfajta erdész gondolkodás. „Sokan tudják, miről szól a mese, mi­ről szól az erdő." Ez köszön­hető többek között a Szege­den évtizedek óta jól működő erdészeti szakközépiskolának is. Hatvanezer köbméter A már említett tizenkéte­zer hektáros hasznos terüle­ten a közel kétmillió köbmé­ter élőfakészletből évente hatvanezer köbméter fát ter­melnek ki, mely után az erdő­sítési és erdőfelújítási felada­tokat korszerű, kíméletes technológiával és technikával hajtják végre. Az igazgató el­mondta: a kivágott részen két év múlva újra^erdőnek kell állni. A megye erdeiben meg­található fafajok közül ­tölgy, nemesnyár, hazai nyár, akác, fűz, erdei és fekete fe­nyő - az éves kitermelés so­rán többségében a lágy- és keménylombos, kisebb részé­ben pedig a fenyőt értékesítik a hazai, illetve a külföldi pia­con. Pusztít az aszály . Az utóbbi tíz évben rend­kívül kevés csapadék esett az Alföldön. Évente 100-150 milliméterrel maradt el az egyébként is kevés átlagos (500-550 mm) csapadék­mennyiségtől. Ez az évek óla tartó súlyos aszály az erdőál­lományban is pusztulást indí­tott el. A kedvezőtlen hatás a talaj és állományviszonyok­tól függően másként jelentke­zett. A homoki termőhelyen például a hazai nyár fiatalo­sok kiszáradását okozta, az erdei fenyőállományokban pedig kárláncot indított el. A hullámtéri termőhelyen az aszály következtében meg­változott a folyók vízjárása. A fiatal erdősítések pusztulá­sa elsősorban a Marós hul­lámterében indult meg, de a csúcsszáradás az idős állomá­nyokban is kárt okozott. Itt hozzá kell tenni, hogy a hul­lámterekben csak a vegetáci­ós időn kívüli és nem tartós elöntés lehet kedvező hatás­sal a talaj vízellátására. Az ezen belüli elöntés káros az erdőállományra. A kötött ta­lajú tölgyesekben az aszály szintén kárláncot indított el, amely a lombrágó hernyók gradiációjához, illetve a kö­zépkorú és idős tölgyesek pusztulásához vezetett. Az igazgatótól megtudtuk: a cég az aszályos időjárás követ­keztében fellépett kedvezőt­len ökológiai hatásokat fel­mérte, az egyensúly helyreál­lításához szükséges feladato­kat megtervezte, és pénzügyi lehetőségeihez mérten a munkálatokat el is kezdi a közeljövőben. Érdekességek A DALERD Rt. az ország második legnagyobb dám­szarvas populációjával ren­delkezik. A gyönyörű állatok nem vadaskertben, hanem természetes körülmények kö­zött élnek. Az ásotthalmi er­dőben van a megye legna­gyobb fenyőcsemetét előállí­tó csemetekertje. De itt talál­ható az a közel negyven hek­táros természetvédelmi terü­let is, ahol különleges nö­vényritkaságokkal találkoz­hat az érdeklődő sétája során. Vass Sándor azt is elárulta beszélgetésünk végén, miért jó. ha kerek az erdő. ahogyan a nóta is mondja. A többszélű erdőben rendkívül rosszak a mikro- és mezoklimatikus vi­szonyok. A növényzet példá­ul tartaná a párát, de a szél az ilyen erdőbe „kapaszkodik" bele a legkönnyebben, s járja át. S ha ez sűrűn ismétlődik, s nincs vízutánpótlás, akkor ki­száradnak a fák. Szabó C. Szilárd

Next

/
Oldalképek
Tartalom