Délmagyarország, 1996. július (86. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-19 / 168. szám

6 HANGSÚLY PÉNTEK, 1996. JÚL. 19. Szőr mentén \MÍ"él vagányabban másoljuk a nyugatot, annál IVl több új problémával kell szembe néznünk. Az elmúlt pár év slágertémája lett a harci kutyák, a „pitbullok" helyzete Magyarországon. Kies helyeken rendezett, vérfürdővel egybekötött kutyaviadalokról, elállatiasodott gazdákról, hatalmas összegekről szóltak a színes történetek, s a „pitbullok" személyében újabb ellenségképpel lettünk gazdagabbak. A helyzet azonban ennél - ahogy mondani szokták - sokkal összetettebb. Négy települési önkormányzat már alkotott olyan rendeletet, mely szabályozza az ún. veszélyes ebek tartását. r

rmészetesen a másik fél azonnal reagált erre, személyiségi jogokra és az Alkotmányra hivatkozva követelték: vonják vissza a jogszabályokat, függesszék fel az alkalmazásukat. Ezzel együtt legfelsőbb szinten is megindult a szervezkedés: több minisztérium, ebszövetség, társadalmi szervezetek képviselői kezdtek el beszélgetni a problémáról. A feladat az, hogy a póráz másik végénél, a gazdinál igyekezzenek közrehatni, s természetesen ez a nehezebb megközelítés. Tiltásra is szükség van, de ezí csak átgondoltan és szakszerűen lehet megtenni. Kell egy végrehajtó apparátus is, mert tudjuk: minden törvény annyit ér, amennyit betartanak belőle. Összeállításunkban nem a „pitbulT'-kérdést, hanem a kutyák és gazdáik ügyét kívánjuk körbejárni. Arató László Rendeletek • Tudósítónktól Néhány önkormányzat úgy érezte, lépnie kell kutya-ügyben. Tette ezt a lakosság, a közvélemény nyomására. Természetesen, ahol konkrét tragédia is történt, ott a képviselők is erösebben szorgalmazták az ebrendelet módosítását. Szegeden kívül Tatabányán, Miskolcon és a főváros XVI. kerületében foglalt állást az önkormányzati testület. Hogy miként, az az alábbiakból kiderül. Tatabánya A városházán tavasszal fogadták el az új rendeletet, amely az állattartást engedélyezi, korlátozza, illetve tiltásokat is kimond. A tömblakásos, többszintes házakból álló városrészeken tilos a pitbullterrier, a bandog és a staffordshire fajtájú ebek, valamint ezek keverékeinek tartása. A város közterületeire ide értve a kutyafuttatókat is pitbull-terriert, bandogot és ezek keverékeit kivinni tilos. Az aljegyzőnő szerint a rendelet megalkotása óta folyamatosan szerepelnek a sajtóban. A kutyások „morognak", viszont a nem kutyások örülnek, mivel azóta egyre többen sétáltatják - engedélyezett - négylábú kedvenceiket pórázon és szájkosárral. Bár javult a helyzet Tatabányán, azonban az igazi megoldást a törvény jelentené vélekedett az aljegyző. Miskolc Miskolcon, mintegy 10 ezer kóbor eb rója a város utcáit. Mellettük megjelentek az úgynevezett harci kutyák is, emellett pedig sokakat bosszantott, hogy a négylábúak összepiszkítják a tereket, homokozókat, járdákat. Olyan hangulat alakult ki tavalyra, hogy a képviselők nem halogathatták a döntést, megalkották a rendeletet - tudtuk meg a polgármesteri hivatalban. Részletesen, fajtára lebontva írja elő a szabályokat az önkormányzati határozat. Összesen 12 fajtának, az úgynevezett harci kutyáknak a tartását megtiltották Miskolcon. Nagytestű ebet pedig csak családi házakban lehet tartani, tömblakásosbar^nem. Előírták azt is, hogy a kedvencet sétáltató gazdi köteles a kutya ürülékét eltakarítani. Tehát nem csak pórázt és szájkosarat kell magával vinnie, hanem lapátot, homokot és egy zacskót is. A miskolciak kezdik ezt megszokni. Budapest A rendelet megalkotásának célja az egyre szaporodó, az emberi életre potenciális veszélyt jelentő küzdő ebek és azok keverékeinek kitiltása a kerületből. A hatályba lépést követő 15 napon belül kötelezték a pit bullterriert, staffordshire terriert, bullterrier miniatűrt, staffordshire bullterriert, bullterriert. argentin-, bordeauxi-, canary dogot, tosát, shar peitet. mallorcai masztiffot, fíla brasieleirot és bandogot tartókat, hogy kutyájukat eltávolftsák a kerületből. Amennyiben ezt nem teszik meg, akkor az ebet elkobozzák, avagy kiirtják. Elkobzást követően a tulajdonos nem válthatja ki kutyáját. Kutyafuttában, a Torony alól • Munkatársunktál Megkérdeztünk két önkormányzati képviselőt is, hogyan látják az általuk is alkotott szegedi ebrendeletet. Bár más-más szemszögből közelitik meg a kérdést, de abban egyetértenek: hiába van bármilyen szabályozás, ha nem tudunk érvényt szerezni az előírásoknak. Kalmár Ferenc a rókusi városrész Torony alatti képviselője. Ezen a vidéken sok kutyát tartanak, melyek számtalan kellemetlenséget is okoznak a lakosoknak. Kalmár Ferenc képviselői alapjának aránytalanul nagy részét kénytelen arra költeni, hogy a játszóterek homokozóit feltöltse, hiszen a kutyák fittyet hánynak a rendeletre. Ez még nem lenne a baj, de gazdákat sem érdeli az állati ürülék. A jogszabály betartatására hivatott közterület-felügyelők pedig egyrészt kevesen vannak, másrészt tehetetlenek mondja Kalmár képviselő. Pár évvel ezelőtt járt Angliában Jenei Ferenc, dorozsmai képviselő. Ott 1992-ben lépett életbe egy határozott, szigorú törvény, mely kimondja: minden pitbull-tulajdonos köteles bejelenteni az ebet a rendőrségen, az állatot nem viheti közösségbe, s kennelben kell tartani. Aki ezt megszegi, hat hónap börtönbüntetéssel, illetve kétezer font bírsággal súlytható a kutya egyidejű ártalmatlanításával. Ez a mai napig működik, s tartóknak is ad bizonyos védettséget. Jenei Ferenc szerint csak úgy lehet hazánkban is kellő módon rendezni a kérdést, ha apparátust biztosítunk a végrehajtásra. Szabályozás eay témára Társadalmi problémaként vetődött fel, s ennek megfelelően hamarosan jogi síkra - is - terelődött a veszélyes ebek, népszerűbb nevükön a harci kutyák helyzete. Négy magyarországi önkormányzat (Miskolc, Tatabánya, Budapest, XVI. kerület és Szeged) már nagy tiltakozást kiváltó rendeletet is alkotott ezügyben. A központi jogalkotás azonban nem nézi jó szemmel mindezt - elkészült az első törvénytervezet. A szegedi rendeletet a június 20-i ülésen hozta a testület, s július 28-cal hatályos. Ennek lényege röviden: Szeged közigazgatási területén tilos a különösen veszélyes, támadó ebek - a pitbull-terrier, a staffordshire-terrier és ezek kereszteződéseinek tartása. Aki a rendeletet nem tartja be, szabálysértést követ el, s a pénzbírság mellett számolhat azzal is, hogy a kutyáját elkobozzák. A rendelet ellen különöző jogi aggályokat vetettek fel. Megfogalmazódott az is, hogy a szabályozás korlátozza a személyiségi jogokat, s mint ilyen, szemben áll a Polgári Törvénykönyv szakaszaival. A főváros XVI. kerülete ebrendeletének végrehajtásának felfüggesztését, s újra tárgyalását javasolta a Fővárosi Közigazgatási Hivatal. A következő jogi aggályok fogalmazódtak meg azzal a szabályozással kapcsolatban: egy képviselő-testület akkor alkothat rendeletet, ha törvény felhatalmazza rá, vagy ha központilag nem szabályozott helyi társadalmi gondot kell megoldania. A harcikutya-kérdés azonban nem korlátozódik a kerületre, ezért célszerű törvényben szabályozni. Az eset precedens értékű lehet a szegedi testület számára is. Ami a törvényi szabályozást illeti: önálló képviselői indítvány fomájában, Kövér László és Selmeczi Gabriella beadványaként elkészült az első tervezet. A javaslat leszögezi: „Tilos a pitbull-terrier jellegű veszélyes eb és ezek keverékeinek tenyésztése, országba való behozatala, elidegenítése, reklámozása, hirdetése, bármilyen formában történő versenyeztetése. (...) A veszélyes eb csak ivartalanítva és csak engedéllyel, kormányrendeletben meghatározott módon tartható és polgári jogi szempontból vadállatnak kell tekinteni. (A veszélyes ebek fajtáit szintén kormányrendelet határozza majd meg. Jelenleg a pitbull és a bandog tartozik ebbe a csoportba.) A tervezet ezen túl kimondja az állatviadal, valamint az azzal kapcsolatos cselekmények tilalmát. Leszögezi, hogy a veszélyes ebet a tulajdonos költségére, a törvény életbe lépésétől számított 90 napon belül ivartalanftani kell. Az említett javaslatok az állam- és közbiztonságról szóló, 1974es törvényerejű rendelet módosításaként szerepelnek. A beadvány azonban a Büntető Törvénykönyv egyes szakaszain is változtatni kíván. A következő, új tényállást indítványozzák: Veszélyes eb tenyésztési, behozatali tilalmának és tartási módjának megszegése. Ez vétségként minősülne és alapesetben két évig, minősített esetben (ez az állatviadalokkal függ össze) pedig három évig teijedő szabadságvesztéssel büntethető. Mint látható, a szabályozás, ha akadozva és késve is, de megkezdődött. A. L. Ebek, illegalitásban Mi a véleménye a veszélyes kutyákról? Nemeskígyósi Gyöngyi, a SZOTE-n kézbesítő: - Szeretem a kutyákat, nekem is van, de nagyon jámbor állat. A veszélyesebb fajokat csak szájkosárral és pórázzal szabadna sétáltatni. Az ilyen kutyáknak nincs helye a belvárosban. A tartásukat nagyon szigorú engedélyhez kötném. Ha valakit mégis megmarna, akkor a gazdáját büntetném több ezer forintos pénzbírsággal. Halálos kimenetelű marásnál talán a kutyát elaltatnám, de ez nagyon bonyolult kérdés. Horváth Lajos növénytermesztő mérnök: - Nem engedném az ilyen kutyákat parkokba, játszóterek közelébe. Balesetnél nem a kutya a hibás, hanem a gazdája. Halálos harapásnál a tartónak úgy kellene bűnhődnie, mintha ő gyilkolt volna. Vagyis nagyon szigorú bűnvádi eljárást alakalmaznék. Ezt sajnos nem lehet pénzbüntetéssel elintézni, mert az a pár ezer forint már nem hozza vissza az áldozatot. Vajda Miklós, a 600-as szakmunkásképző intézet volt munkatársa: - Ilyen kutyákat nem szabadna tartani. Külön törvény kellene, amely részletesen leír mindent. A gazda ne hozhassa ki az utcára, mert nem emberek közé való. Csak biztonságos helyen szabadna őket elhelyezni. Engedélyhez kellene kötni, mint a fegyvertartást. Ha ez nincs, akkor úgy lehessen büntetni, mintha illegálisan hordana magánál egy pisztolyt. Sz. Z. gyógyszerész: - Én biztosan nem tartanék ilyen kutyát. Meg kellene tiltani, hogy további ebeket behozzanak az országba. Főleg a tartó ellen lépnék fel, ha a kutyája valami balesetet okozna. De a pénzbüntetés és a börtön nem veszi el a kedvét, hogy később is hasonló kutyákkal foglalkozzon. A bikaviadalt se tartom humánus dolognak, de a kutyák egymás elleni élet-halál harcát egyenesen undorítónak találom. „Illegalitásba kényszerült az egyik kutyám" - kommentálta a szegedi önkormányzat rendeletét Kocsis Miklós, akinek rottweiler-je és amerikai staffordshire terrier-je van. Mindkét kutya országos és nemzetközi kiállításokon ért el kimagasló eredményeket. Ő is és más kutyatulajdonosok is értetlenül állnak a döntés előtt, s együntetúen állítják: a póráz másik végén kellene rendet teremteni. Kocsis Miklós, aki meghívott szakértőként vesz részt az országos szabályozást előkészítő bizottságban, kifejtette: a szegedi rendelet tárgyi tévedéseket is tartalmaz. Olyan kutya, hogy „staffordshire terrier" nincsen, hiszen a fajtában angol és amerikai változatot tartanak nyilván. A „pitbull" pedig egy tenyésztési irányzat - az ebtulajdonosok azt szeretnék elkerülni, hogy a többi fajtát is a pitékhez csapják. - Az egész alapja mondja Kocsis úr - a hisztériakeltés, melyet néhány országos bulvárlap gerjeszt. Nagyon egyszerű úgy beállítani a kérdést, hogy ezek a vérengző fenevadak felelnek valamennyi kutyaviadalért és kutyák által okozott sérülésekért. Sokkal inkább a gazdákra kellene figyelni. • Mégis, miért vesz valaki ilyen fajtájú kutyát? - Ennek több oka lehet. Egyrészt a védelem miatt. Kocsis Miklós és a 28-ától illegalitásba vonuló amerikai staffordshire terrier: Bully. (Fotó: Gyenes Kálmán) melyet csakis felelősséggel és tanítással lehet elérni. Sokan vannak, akik a megfélemlítés, saját agresszivitásuk manifesztálása végett vásárolnak ilyen állatot, illetve saját komplexusaikat próbálják így ellensúlyozni. A gazdák tehát úgy vélik, hogy az a cél, miszerint például a pit bulit el kell tüntetni az országból, nem old meg semmit. Ahogy ezt a kutyát kitenyésztették, úgy rövid idő alatt gondoskodnak az utánpótlásról. A kutyapárti gazdák azok ellen lépnének fel, akik gerjesztik az erőszakot. Elvárnák, hogy csak 18 éven felüli, büntetlen előéletű, s mindenféle függőségtől (kábítószer, alkohol, gyógyszer, illetve nem állt, vagy nem áll ideggyógyászati kezelés alatt) mentes személy tarthasson meghatározott kutyafajtákat, természetesen az ehhez szükséges kynológiai ismeretek birtokában. A tárgyi feltételek oldalán pedig szem előtt kell tartani a biztonságos szeparálás és a megfelelő mozgástér követelményeit. De mindez csak akkor ér valamit, ha a kötelezó rendelkezéseket be is lehet tartatni. A. L.