Délmagyarország, 1996. július (86. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-11 / 161. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. JÚL. 11. SZEGED 5 Előre kitervelt hajtépős Munkatársunktól veit hajtépés, joggal alkal• Közgyűléssel nem lehet vagyont működtetni A hivatalnok rossz gazda Básthy Gábor: Az önkormányzatok vagy csődbe mennek, vagy megreformálják magukat. (Fotó: Nagy László) Sajátos igazságtételek történtek Szegeden a napokban. Két jugoszláv állampolgár a kettejük között fennálló hitelviszonyokat próbálta rendezni a Kálvária sugárúton. Az adós négyezer német márkával volt sáros, s átmeneti likviditási gondjai miatt a pénzt újságpapírral próbálta helyettesíteni. Midőn a hitelező felfedezte a turpisságot, de még mielőtt szót emelt volna az eljárás ellen, az ügyfele egy csavarhúzót vágott a mellkasába. Ez a nem túlzottan baráti gesztus viszont érthetően felbőszítette a megszúrt férfi, s bemosott egy hatalmasat támadójának. A mérleg: két sebesült - azonban a súlyosabb sérülést az szenvedte el, aki először újságpapírral, majd csavarhúzóval próbálkozott. Ha lenne olyan tényállás a Btk-ban, hogy előre kiter9 lösz A jobb sorsra érdemes Franciahögy „történelmében" döntö fordulatot hozhat a júliusi közgyűlés. Mint arról beszámoltunk: az újrókusi parlagföldet, illetve annak legjobb részeit hárman is megvennék, hogy ott építkezzenek. A képviselők ma arról döntenek: melyik ajánlatot fogadják el. Az ajánlatok lényegéről és jellemzőiről lapunk keddi számában különböző véleményeket közöltünk. Azóta újabb szempontok is fölvetődtek. Joggal kérdezhetik a szögediek: Franciahögy, mi lösz veled?) Rózsa Edit, országgyűlési képviselő (SZDSZ): Nagyhatású tervnek tartom, hogy Franciahögy a Világ Utcájává és Spar-áruházzá fejlődjön! Ez szolgálná a város érdekeit - hosszú távon is. A terv minden pozitív elemének megvalósulását biztosító garanciákat kikövetelni. illetve a feltételeket megteremteni a szegedi önkormányzat joga és kötelessége. Ám egy, a város fejlődését inspiráló elképzelést a „csak azért is" elv alapján elvetni: szűklátókörűségre vall. Dobó János, az érintett városrész képviselője, a Fidesz-MPP önkormányzati frakciójának tagja: - Mindhárom ajánlat arról szól, hogy az Interspar üzletközpontja épülne föl a Franciahögynek nevezett terület egy részén. A legjobb, üzletileg is megvalóstíható ajánlatot szerintem az UB Leasing Kft. tette. Nem csak azért, mert a terület négyzetméteréért 8 ezer forintot fizetne, hanem azért is, mert egységesen kezeli a területet. A Világ Utcája „krokodilja" szép, de megvalósítása rendkívül kétséges. Ez a szegedi program már annyi lehetőséget kapott, szerzői mégsem tudják felmutatni a megvalósítás garanciáit! Tovább már nem lehet az időt húzni! Álmodtak ide egykoron szabadidőparkot és uszodát, aztán Világ Utcáját, de én elégedett leszek, ha - megfelelő távolságra a lakóterülettől - megépül az mazhatnánk két hölgy viszályára. Történt, hogy az egyik asszonyság autójával megtolta a másikat. Utóbbi a helyszínen ezt nem is vette annyira zokon, azonban később átértékelte az eseményt. Fogta magát, bement a másik hölgy munkahelyére és - kissé megtépte. EgyegyAmi a bűnügyi krónika fennmaradó részét illeti: érdemes minél kevesebb pénzt otthon, vagy pláne a kocsiban tartani. A feljelentések szerint Károlyi Kollégium konyhájának lemezszekrényéből 300 ezer, egy üllési lakásból 350 ezer, egy sándorfalviból pedig 400 ezer forintot vittek el, természetesen kúpéban. De volt olyan is, aki a kávépénzét felejtette autójában és attól fosztották meg. Ennek összege 123 ezer forint. veled? üzletközpont és a piarista gimnázium, körülötte pedig lakóházak lesznek! Apró Juhász János, a Világ Utcája Kft. ügyvezető igazgatója: - A város vezetői részéről eddig közzétett állásfoglalásokra reagálva hangsúlyozni szükséges: a Franciahögy hasznosítására nem egyedül pályázott a Világ Utcája Kft., hanem három világcéggel közösen. S a Creditanstalt, az Interspar és a svájci Aspiag Management AG fizetőképességét és gazdasági hátterét megkérdőjelezni, több mint elgondolkodtató. E cégeknek a polgármesterhez külön is eljuttatott pályázata egyértelműen rendelkezik a garancia biztosításáról: a telek árát a részletes rendezési terv és az elvi építési engedély önkormányzati (szeptemberben esedékes) jóváhagyása után azonnal és egy összegben átutalja. A Unicbank pályázatával a közgyűlést szándékosan félrevezetik! Egyrészt azért, mert az nem „kereskedelmi központot", hanem Spar-áruházat és benzinkutat tartalmaz, másrészt e cégtől az Interspar a megbízást június 11én visszavonta. A harmadik pályázónak, az „Imperial" csoportnak pedig nincs szakmai programja, csak területet vásárolna. Pászji T. Gyula, a megyei közgyűlés alelnöke, a területfejlesztési ügyek szakértője: - Franciahögy hasznosításának jogi és pénzügyi részét kontrollálni a városi önkormányzat feladata. A térség szempontjából a Világ Utcája projekt tartalmi részét vizsgáltuk. S támogatásra méltó ötletnek találtuk, mert olyan központ lenne, ahol - a közismert jellemzőkön túl - például külföldi cégek képviselete is megjelenne. Ez pedig rendkívül ösztönzően hatna a környék gazdaságára! Figyelembe kell venni, hogy Szeged akkor lesz valóban regionális központ, ha olyan funkciókkal rendelkezik, amelyek alapján a gazdaság szereplői inkább ezt, s nem egy másik várost választanak arra, hogy ott megjelenjenek. Ú.I. Szakértők szerint ez év októberére várható az önkormányzatok első csődhulláma, ha maradnak a korábbi tendenciák. Básthy Gábor, Szeged gazdasági ügyekért felelős alpogármesterének ugyanez a véleménye, azzal a kitétellel, hogy a város jobb helyzetben van, működőképesebb, mint általában az önkormányzatok. A csödközeli helyzet oka az alpolgármester szerint többek között az, hogy megfúrták az államháztartási - közoktatás, egészségügy stb. reformot. Ö viszont szeretné végigvinni a városháztartásit, amelyből még sok minden lehet, csak népszerű intézkedések sorozata nem. Az alpolgármester úr tehát csapásokat ad és csapásokat kap, s úgy tűnik, eddig az utóbbiakat is jól bírja. - Két öröklött problémát nem tudott megoldani a kormányzat, az egészségügyi és nyugdíjrendszer átalakítását, valamint az önkormányzati rendszer reformját. A problémákat egyszerűen „átnyomta" a biztosítási alapokra és az önkormányzatokra. Mindkét területhez egyre kevesebbet ad az állam, s egyre többet az önkormányzat. Szóval, pluszfeladatokat kapunk, pluszforrások nélkül. Szegednek különben egymilliárdos többletet jelentene, ha elfogadnák a beterjesztett törvényjavaslatot. De ha a pedagógus-szakszervezet vezetése megjelenik Horn Gyulánál, akkor mindenki mindent aláír anélkül, hogy a ténylegesen fenntartó önkormányzatok benne lennének az alkuban. Közben mindenki tudja, hogy az oktatási rendszer pazarló, jogi és közgazdasági szabályozatlanságtól terhes. Működésési költségünkből 41 százalékot visz el az oktatás, érthető tehát, hogy itt is megpróbálunk takarékoskodni. 9 Ez egyrészt rendkívül népszerűtlen, másrészt a jövő szempontjából nagyon elszomorító. - Az eladósodás még elszomorítóbb lenne, én inkább a működőképességet tartom szem előtt. A megyei jogú városok már eddig is közel 20 milliárd forinttal adósodtak el, s a szigorú IMF-feltételek miatt a kormány ezt nem fogja átvállalni. Ráadásul itt van még neki a tébé 60 milliárdos hiánya. A jövő pedig egyáltalán nem biztató, az önkormányzatok összes állami forrásból származó bevétele csak 6 százalékkal lesz magasabb 1997-ben, mint az idén, miközben az infláció megközelíti a 25 százalékot. 9 Mit tehetnek ilyen helyzetben az önkormányzatok? - Szerintem két választásuk van, vagy csődbe mennek, vagy megreformálják magukat. Legfontosabb a költségvetési gazdálkodás centralizálása annak érdekében, hogy a pénzeket minél hatékonyabban használhassuk fel. Az így nyerhető kamatnövekményt be lehet forgatni a működtetés finanszírozásásba. A másik fontos ok, hogy az intézmények ne tehessenek fedezetlen kötelezettség vállal alásokat. (Nem szabad elfelejteni, hogy a 60 napon túli lejárt követelést már a csődtörvény kezeli, s nem számít, hogy az önkormányzat, vagy annak egy intézménye úszott el. A felelős mindenképpen az önkormányzat.) 9 Hogyan lehet az elméletből gyakorlat? - Az első lépés olyan gazdálkodási rend kialakítása, amelyben az intézmények csak egy költségvetési számlával rendelkeznének, hogy átláthatóbb legyen a finanszírozásuk. Napi ütemezésben, dekádos bontásban kell elkészíteni kiadási terveiket. Ennek továbbfejlesztése többirányú lehet, az egyik például az. hogy valóban megszűnik az intézmények számlája. Ez csorbítja önállóságukat, de azt meg kell vizsgálni, hogy egy szigorúbb gazdálkodásnak milyen lesz a hozadéka. Amennyiben nem lesz érdemes, akkor nem lesz akkora szigorítás sem. Ha egy városi kincstár létrehozásásával kibúvót lehet találni az önkormányzat teljes gazdálkodásának államkincstár alá rendelése alól, akkor célszerű megfontolni a teljes kincstári gazdálkodás bevezetését. Ez persze felerősítheti az intézmények és az önkormányzat örök ellentétét, ami abból fakad, hogy az ellátandó feladat az intézményeknél, a pénz pedig az önkormányzatnál van. Az önkormányzat pedig a törvényes keretek között dönt arról, hogyan használja fel a pénzt. Az áttérésnél nem csak a számlavezetést kell megvizsgálni, hanem azt is, hogyan lehet ellátni leghatékonyabban a nem szakmai feladatokat. Ez a kincstári gazdálkodás egyik ága. Második nagy lépés a feladatok ellátásásának normatív finanszírozása. 9 Mit jelent ez a helyi szabályozás szintjén? - Dönteni kell az ellátandó, kötelező feladatokról, valamint a finanszírozható preferenciákról. Ehhez meg kell határozni a szükséges közalkalmazotti létszámot, s mindezt összehangolni az önkormányzat anyagi lehetőségeivel. A nemrég elfogadott, közoktatásra vonatkozó normatív finanszírozási elvek nem teljesítik ezeket az elvárásokat és csak fél lépésnek tekinthetők a normatív irányba. (Szerintem a közoktatási törvény két lépést visszalép a a normatív finanszírozásban.) Itt is szükséges egy folyamatos teljesítményfigyelés - monitoring -, s a mérhető paraméterek ismeretében módosítani kell a finanszírozási rendszert. Újra kell gondolni az intézmények működésésről szóló helyi szabályozást, akár az intézményi önállóság fogalmát is. A harmadik nagy terület a nonprofit szervezetek működtetése. Amikor a feladatok normatív oldalról nem fogható meg, de jelentős saját bevétel realizálható, akkor intézményenként - általános képlet nélkül - kell megoldást találni. Ez lesz a leghosszabb folyamat a városháztartási reformban. Az önkormányzat az általa közhasznúnak talált feladatokat megfinanszírozza, de a nonprofit társaság - például az Ifjúsági Ház - gazdálkodásáért már nem felel korlátlanul, s a dolgozók közalkalmazotti jogviszonya is megszűnik. A gazdálkodás kevésbé lesz kötött, míg az érdekeltség növekszik. Egy következő nagy terület az önkormányzati vagyongazdálkodás korszerűsítése. Egyre inkább piaci módon kellene hasznosítani a vagyonelemeket. Nem erre szervezték az önkormányzatokat és nem ehhez igazodik az érdekeltségi rendszer. Az illetménytáblába besorolt köztisztviselőkkel nehéz érdekeltségi viszonyokat teremteni. Nem lehet hatékonyan működtetni a vagyont a közgyűlésen keresztül. Ezért látszik célszerűnek: bizonyos vagyonelemek kezelését erre a célra létrehozott gazdasági társaság kapja meg, kifejezetten eredményorientált alapon. Ilyen az önkormányzati portfolió kezelése, ilyen az üzleti jelleggel működtethető ingatlanvagyon. Ilyen lehet a közszolgáltató társaságok párhuzamos tevékenységeinek összevonása, a feladatok átcsoportosítása. Most van 13 kft. 13 gazdasági igazgatóval, munkavédelemissel, bérszámfejtővel, minden cégnek van szállítási részlege, sokan kezelnek ingatlanvagyont. 9 Ez az összevonásféle érdekeket sért, miközben mindenki attól fél, hogy a ma hatalmon levők ülhetnek a megcsappant számú, de óriási gazdasági potenciált jelentő vezetői székekbe. Egy gazdálkodó cég vezetőit nem lehet választásonként cserélni. - Erre nincs jó megoldás, legalábbis olyan nem létezik, amelyik minden érdekelt fél elvárásának megfelelne. A vezetőket nem lehet, de nem is szabad választási ciklushoz kötődően kinevezni. Egyszerűen ki kell mutatni az összevonásból származó megtakarításokat. Az is valószínű, hogy külső, objektív szakértők kellenek, akik felül tudnak emelkedni a helyi politikai érdekekeken. Ezt nem lehet kikerülni. Egy helyi reformprogram következetes végigvitele azonban segíthet abban, hogy Szeged - egyedüli nagyvárosként az országban - ne adósodjon el, ne élje fel vagyonát, hogy a vagyonhasznosítás bevételét fejlesztésre fordítsa, s az elmúlt, években kialakult - országosan ugyancsak példátlan 20 százalék körüli felhalmozási rátáját ne adja fel. Mert azt senki sem vitatja, hogy fejleszteni kell a vállalkozások megtelepedéséhez, hosszú távú működéséhez elegendhetetlenül szükséges infrastruktúrát. Hosszú távon a helyi adófizetők egyre nagyobb részt fognak vállalni a város fejlesztési költségeinek előteremtésésben, s ezt úgy kell elérni, hogy a helyi adóterhek csak a központi csökkenésével növekedjenek. Itt kell megjegyeznem, hogy a helyi adók mértéke Szegeden a legkisebb, a bevételeket tehát csak az alap szélesítésével, az adóalanyok számának növelésével, illetve új adófajták bevezetésével lehet emelni. Kovács András 9 Ma kezdődik Kétnapos közgyűlés Két napon át tanácskoznak a szegedi önkormányzati képviselők a Torony alatt. A közgyűlés ma 9, holnap 13 órától ülésezik a városháza dísztermében. A testület júliusi összejövetelének nyilvános részén 41, a zárt ülésen további 8 napirendi téma kerül(ne) terítékre. A közgyűlésen megvitatandó problémakörök közül négyet a Szegedi Érdekegyeztető Tanács (SZÉT) tegnapi ülésén is megtárgyaltak a munkavállalók, a munkaadók és az önkormányzat képviselői. Az új parkolási rendszerről elmondták, hogy a rendelet általános felülvizsgálata szükséges, ám addig is támogatták a Kereskedelmi és Iparkamara, illetve az önkormányzat között kialakult egyezséget. A SZÉT tagjai a parkolási díjak megállapításához új szempontokat is fölvetettek. így például azt, hogy a nonprofit és a karitatív szervezetek is kapjanak kedvezményt. Az idei víz és csatornadíj módosítása kapcsán azt a tervet preferálták, hogy az önkormányzati képviselőkből alakuljon egy tárgyaló delegáció, mely kössön áralkut a Vízügyi Kft.vel. A SZÉT véleménye: a csökkenő vízfogyasztás ne jelentse a víz és csatornadíj emelését, mivel e lépés csakis az érintett cég profitját növelné. A testület álláspontja: a közbeszerzési törvény előírásait a vízügyi területen is alkalmazni kell. A belvárosi Tisza-híd forgalmi rendjére kidolgozott javaslatok közül az kapta a SZÉT többségi szavazatát, mely a korábbi helyzetet állítja vissza. Vagyis: e hidat majd a gyalogosok, a tömegközlekedési járművek és a személyautók is használhassák. Ennek kapcsán a SZÉT felhívta a figyelmet arra, hogy ésszerűsíteni szükséges a belvárosi forgalmi rendet, melynek eredményeként el kell érni, hogy az autók minél rövidebb idő alatt elhagyhassák e városrészt. A tömegközlekedés fejlesztési lehetőségei közül a SZÉT a villamos üzemeltetésű járműveket támogatja. Megbújik a sok közgyűlési téma között, bár nagy érdeklődésre tarthat számot a nagybani piac, a tápéi komp, a Franciahögy hasznosításának, a Vidámpark bérbeadásának ügye is. Ú. I. Kérdőív Dr. Rigó Mihály, a Közlekedéstudományi Egyesület Csongrád megyei társelnöke arról értesítette szerkesztőségünket, hogy a szegedi belvárosi híd megnyitása után kialakítandó forgalmi rendről szóló kérdőívet a város három pontján is megtalálják azok, akik véleményt szeretnének nyilvánítani az ügyben. A Széchenyi téri Nagyposta földszinti ügyfélszolgálati termében (a bejárattól balra nyíló ajtó mögött), a Szegedi Nemzetközi Vásár területén, a Matáv Rt. pavilonjában, valamint a szegedi polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati irodájában is átvehető a tájékoztató anyag, amelynek végén négy lehetőségből választható ki a legmegfelelőbbnek ítélt megoldás, a belvárosi híd használatba vételére vonatkozóan.