Délmagyarország, 1996. június (86. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-07 / 132. szám

j PÉNTEK, 1996. JÚN. 7. HAZAI TÜKÖR 7 Egy meleg haza képe M ég mielőtt bárki(ke)t is megbántanék, vastagon és több soron leszögezendő, hogy semmilyen rosszalló vagy javalló (elő)ítélettel nem szalagozom föl azt a hírt, csupán lekopogom, hogy Franciaországban ezentúl hivatalosan is megilleti a házaspároknak vagy élettársaknak járó vasúti kedvezmény a homoszexuá­lis párokat, amely melegség fennállását a polgármes­ter igazolja, illetve látja el az egynemű tagokból álló párokat a kedvezményre jogosító kártyával. Igen ám, de ha mi nem is fejest ugrunk, de tolatunk az únió felé, nem árt hát e hír hallatán is oda-odaka­csintgatni, hogy mi is vár ott. Például hogyan hozható óta fenti eset majdan ide? Ha csak azt vesszük alapul, hogy a magyar igen­csak rafkós nép (telefonkártya-buherálás etc.), és ezt a nemzeti sajátosságot vajmi nehezen vétkezhetjük le, nem röpül le úgy rólunk, mint másról a ruha a boldog szerelemben, akkor jó okunk van azt gyanítani, hogy statisztikáink szerint ugrásszerűen emelkedik majd a homoszexuálisok száma. Lehet, hogy a fél ország az lesz, csak hogy olcsóbban utazhasson. Ez nem gúny, ez a szegénység foka. Csakhogy ez az adat majd szöges ellentétbe kerül a változatlan népszaporulattal. Akkor majd a hivatal vízfejéhez kap - hogy csak úgy loccsan '-, hogy bizony szembe kell néznünk azzal: Magyaror­szágon felütötte fejét az álhomoszexualitás. És persze mindez kinek a rovására? Ennek is az igazi homosze­xuálisok isszák meg a levét. Ekkor a hivatal úgy dönt, hogy az ellenőrzést szigorítani kell, a polgármester nem dobálózhat csak úgy a meleggé nyilvánítással. Akkor elkezdik törni a fejüket a hivatalban, hogy ho­gyan fogják meg az álmelegeket. Az egyik perverziótól átitatott tanácsadó akkor a széke karfáját lerúgva ki­pattan az ülésből, s előterjeszti azt a javaslatot, hogy legalább egy húsz perces smárolás legyen a melegség bizonyítása. Ekkor a párok sorban állnak majd a hi­vatal előtt, amelynek persze véges a rendelési ideje, így több szekcióban, vagy akár egyszerre több pár is neki­foghat a csókolózásnak az erre kijelölt termekben a stoperekkel és sakkórákkal felszerelt hivatalnokok előtt. Természetesen a hivatal közelében mindig áll majd egy mentőautó, hogy elszállítsa a komoly fizikai megterhelésben álkapocskiakadást szenvedett, szájzá­rat vagy részleges arcizomszakadást szenvedett mele­geket. így persze a gyógyulás időszakára húzódik a kedvezményes igazolás kiadása, de a harmadik vagy negyedik próbálkozásra nagy valószínűséggel minden­kinek sikerül. Eltekintva azoktól, akik a többszöri si­kertelen próbálkozás okozta frusztráció miatt már a hivatal látványától szájzárat kapnak. így viszont, ál­lapítja majd meg a hivatal, csökkenni fog a belváros forgalma. Végül akik mégis kiállják a próbát, már Röszkétől kedvezményesen utazhatnak Franciaország felé, és a statiszkikák is a pontos képet mutatják, és nem mondhatja senki rólunk, hogy milyen ország va­gyunk. cuU Mórahalmi takarékszövetkezet Legfontosabb: a bizalom Úi helyen a Zalakerámia Márkabolt! A tavaly február óta a Kereszttölés u. 17. szám alatt működő Zalakerámia Csempe Márkabolt június 3-tól megújult környezetben a Kálvária sgt. 104. alatt. - a Vadaspark mellett - várja kedves vásárlóit. Itt megtalálható a Zalakerámia Rt. teljes burkolólap­választéka, kiegészítve import, magas kopásállóságé padlólapokkal. Az igényesen berendezett bemutatóterem­ből kiválaszthatja ízlésének megfelelő fürdőszobai fel­szereléseket. Kínálatunkba meglelhetők kádak, sarokká­dak, tuskabinok, WC-k, mosdók és csaptelepek, me­lyeknek jelentős része hazai gyártók kedvező áruterméke. A nyitás alkalmával a Zalakerámia Rt. termékeire 10%, import padlóburkolókra és csaptelepekre 15% kedvez­ményt nyújtanak június 15-ig. Építőipari cégek és vállal­kozók részére folyamatos árkedvezmény. 50 000 Ft felet­ti vásárlás esetén, Szeged területén az árut ingyenesen házhoz szállítják. Az új üzlet nyitva tartása hétfőtől péntekig 8-17 óráig, szombaton: 8-12 óráig, (x) Zárszámadás után, gazdasági helyzetében megerősödve áll a Móra­halom és Vidéke Taka­rékszövetkezet. Növekvő nyereséggel gazdálkod­nak, de a jövedelmező­séggel azonos fontossá­gúnak tekintik a bizton­ságot. Magyarul: nem kockáztatják felelőtlenül sem saját tökéjüket, sem pedig ügyfeleik pénzét. Soós Sándor 1985-től fő­könyvelője, 1990 óta pedig elnöke a mórahalmi takarék­szövetkezetnek. A májusban megtartott zárszámadás kap­csán beszélgettünk a szövet­kezet pillanatnyi helyzetéről, s a közeljövő terveiről. Az utolsó öt évben folya­matosan növekvő nyereséget mutattak föl, így megalapo­zott a kijelentés: a mórahalmi takarékszövetkezet gazdasági helyzete erős. Ha 1993-ig né­zünk vissza, azt látjuk, hogy akkor 5 millió forintos nyere­séggel zártak; 1994-ben már 24 millióval, tavaly pedig 47,5 millió forint volt a ha­szon. A szövetkezet vagyona sem csekély: 140 millió fo­rint, a mérlegfőösszeg pedig 1,17 milliárd forint. Kintlevőségük viszont mi­nimális - ennek oka az, hogy területük (Mórahalom és kör­nyéke) jól működő gazdasá­gokat foglal magába, s a la­kosság még tartalékokkal is rendelkezik. Valamint: a je­lenleg biztosítható kamatföl­tételek mellett nem kell a hi­tel a gazdáknak... Az elnök a fejlődés „ma­gyarázatát" (már amennyiben egyáltalán magyarázni kell az eredményeket) abban lát­Ide mindenki ismerősként tér be. (Fotó: Miskolczi Róbert) ja, hogy az elmúlt években körültekintően végrehajtott pénzügyi műveletek meghoz­ták a várt eredményt, s a ma­gas nyereséghányadból a be­téttulajdonosoknak is juttat­hattak. Az átutalási betétesek 5 százalék, a látra szóló beté­tesek pedig 3 százalék plusz kamatot kaptak. Az ered­ményből 21 százalékos osz­talékot fizettek a szövetkezeti részjeggyel rendelkezőknek. A sikeres gazdálkodás mellett másik - hasonlókép­pen fontos! - céljuk az ügyfe­lek bizalmának megtartása. Ezért a fejlesztési tervek ki­dolgozásakor is az óvatosság vezette a szövetkezetet. Józan mértéket tartva szeretnék se­gíteni a terület mezőgazdasá­gi termelésének finanszírozá­sát. Állami forrásokból szár­mazó támogatást már eddig is folyósítottak, s a „központi pénzekhez" adtak hitelt is. Fejleszteni kívánják a fo­lyó- és átutalási számlarend­szert is. Idén február óta ­számítógépes rendszerük se­gítségével - napra, sőt: órára pontosan teljesíteni tudják a megbízásokat. A szövetkezet jelenleg négy településen működtet kirendeltséget: Mó­rahalmon, Domaszéken, Ásotthalmon, és Zákányszé­ken; a biztonsági figyelő- és riasztórendszerek mindenütt megfelelnek a követelmé­nyeknek. A kirendeltségeket össze­kapcsoló számítógépes háló­zat - amely a nagy pénzinté­zetekével azonos szintű ­biztosítja az azonnali kiszol­gálást, feldolgozást. Az átutalási számlarende­szer fejlesztésével először a biztosítási díjak (köztük a kö­telező felelősségbiztosítási díj) automatikus átutalását te­szi lehetővé - később terve­zik még a közüzemi díjak, valamint fölvételét is az átu­talási rendszerbe. A hagyományos betétfor­mák (könyves betét és taka­réklevél) mellett értékpapíro­kat is kínálnak: takarékszel­vényt és kamatjegyet lehet váltani. A bankkártya-rendszerből sem akarnak kimaradni. A második félévre várható az új szolgáltatás megjelenése; a cél az, hogy az egész ország­ban használható lehívókár­tyát adjanak ügyfeleik kezé­be, s a kártya segítségével bárhol hozzá lehet majd jutni a szövetkezetben elhelyezett pénzhez. „Jövedelmezőség és biz­tonság" - Soós Sándor elnök szerint így fogalmazhatók meg a takarékszövetkezet működésének legfontosabb kulcsszavai. Dolgozóik büsz­kén állíthatják, hogy ügyfele­ikkel személyes kapcsolatot tartva végzik munkájukat, s ­pontosságuk, megbízhatósá­guk mellett - éppen ez a bi­zalom megtartásának záloga. Ny. P. • A kisgazda alelnök szerint is Magyarország a magyaroké! Nagy politikus-járás volt az elmúlt hét végén Szegeden. A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt képvise­letében ezúttal nem Tor­gyán József, hanem a párt második embere, dr. Bernát V. Balázs alel­nök látogatott a Tisza­parti városba. A párt belvárosi szervezetének meghívására tartott fó­rumot a Teleki utcai székházban. Ekkor nyi­latkozott lapunknak. • Alelnök úr, ön a szege­di fórumon igen kemé­nyen bírálta a szocialista­szabaddemokrata kor­mányt, s merőben helyte­lennek minősítette a koa­líció politikáját. Milyen megoldást javasol a kis­gazda vezetés? - Ha megnyerjük a vá­lasztást, természetesen arra nyilvánvalóan nem gondo­lunk, hogy egyedül, hanem koalícióban kormányozva, először is „helyére akarjuk rakni" az állami, s az állam­polgári fegyelmet és önfe­gyelmet. • Hogyan képzelik el en­nek a megvalósítását? - Új jogrendszert hozunk létre. De ezt megelőzően rendet és fegyelmet kell te­remtenünk. Egy-egy maga­tartásbeli (bűn)cselekmény után a felelősség kérdését kell felvetnünk, súlyosabb eseteknél pedig, ez pártunk álláspontja, vissza kell állíta­ni a halálbüntetést! • Torgyán elnök úr egy hónappal ezelőtt lapunk­nak azt nyilatkozta, hogy a kisgazdapárt a legnép­szerűbb az országban - a március 14-i budapesti események ellenére. Ön ezt hogyan ítéli meg? - Ugyanúgy, mint a párt­elnök. A mi vezetőségünk, elnökségünk egységes, még véletlenül sincs félreértés, nézetkülönbség közöttünk, úgy mint 1992-ben, amikor a kisgazda pártot belülről bon­tották meg... Népszerűsé­günket egyébként annak alapján is fel lehet mérni, hogy mennyien vesznek részt egy-egy Torgyán-nagy­gyűlésen. De ne tessék azt hinni, hogy az ilyen összejö­vetelekre kizárólag csak a mi párttagjaink mennek el, hanem más pártokból is, te­hát azok, akik szimpatizál­nak velünk. • Tegyük fel: két év múl­va nyernek a parlamenti választásokon, akkor ki­vel lépnek koalícióra? - Pillanatnyilag még nem tudjuk, hogy az MDF, a Fi­desz-MPP és a MDNP ho­gyan viszonyulna az esetle­ges koalícióhoz. A legköze­lebb a KDNP áll a kisgaz­dákhoz, ő tekinthető a mi természetes partnerünknek, noha nem teljesen azonos, de hasonló nézeteket-valla­nak az ország jövőjét illető­en, mint mi. • A szegedi fórumon Magyarságtudat címmel hangzott el egy érdekfe­szítő előadás a párt me­gyei alelnökének részé­ről. Ön hogyan fogal­mazná meg a nemzet mai magyarságtudatának „állapotát"? - Bárhol jár az ember a világban, egy adott ország irodalmát, történelmét tanul­mányozva, azt tapasztalhat­ja, hogy mindenütt megfo­galmazódik az adott nemzet­nek, népnek a hatalomban való részessége. Kérem szé­pen, Magyarország a magya­roké! Az elmúlt csaknem fél évszázad során igyekeztek „kitakarítani" a magyar tu­datot a magyar fejekből az alapfokú, középfokú és fel­sőoktatási intézményekben. A mostani Nemzeti Alaptan­terv megvalósításával pedig változatlanul, ugyanúgy igyekeznek azt a közoktatás­politikát érvényesíteni, mint amit a korábbi kormányok 50 éven át érvényesítettek! A magyarságtudatot, a nem­zeti identitást egyáltalán nem szándékoznak a magyar ifjakban „meghonosítani", ami igen sajnálatos. Mert magyar tudat, de főképpen jogtudat nélkül nem lehet a jövő Magyarországát meg­alapozni és kialakítani. Kisimre Ferenc Rendelés szombaton is! • Munkatársunktól A munkáltatók nem nézik jó szemmel, ha dolgozójuk munkaidőben megy el orvosi vizsgálatra. Márpedig erre csak hét közben, munkana­pon nyílik lehetőség. A munkából való távolmaradás elkerülése érdekében nagy igény mutatkozik arra, hogy a járóbetegek szakellátása munkaidőn kívül is megol­dott legyen. A városi rende­lőintézet igazgató-főorvosa az igények kielégítése érde­kében úgy határozott, hogy ezentúl szombaton is lesznek szakrendelések a Tisza Lajos körúti rendelőintézetben. Te­rületi hovatartozás nélkül, valamennyi vizsgálatot igénylő beteg szombaton­ként - már e hét végén ­reggel 8 órától délután 1 órá­ig keresheti fel a szakorvo­sokat. A szombati rendelőin­tézeti nyitva tartás próbaide­je szeptember 30-ig tart, s amennyiben ez idő alatt bi­zonyossá válik, hogy a sze­gediek élnek ezzel lehető­séggel, a hét végi nyitva tar­tást véglegesítik. Halász­tábor • Munkatársunktól Idén immár 6. alakalom­mal rendezik meg Körtvé­lyesen a 6-17 éves fiúk és lá­nyok számára a halásztábort, amelyen elsajátíthatják a halfogás ősi mesterségét, megismerkedhetnek a halfo­gó eszközökkel és a halétel­készítés tudományával is. Az idei tábort anyagi nehéz­ségek miatt elég későn kezd­ték szervezni, de mint azt Mészáros András táborveze­tő elmondta, a helyi Rotary Club a segítségükre sietett és 50 ezer forinttal támogatta a létrehozását, így idén két váltásban (július 22-27, au­gusztus 5-10 között) tölthe­tik el idejüket - igen haszno­san - a gyerekek. Idén egyébként külföldi cserké­szek - magyarrégeniek és ómoravicaiak - is részt vesz­nek a tábor munkájában. Gyermek­rajz­kiállítás • DM-információ Idén 150 éves a magyar vasút - a jeles évforduló al­kalmából a MÁV Rt. Szege­di Üzletigazgatósága és a vasutas művelődési ház ren­dezett gyermekrajz-kiállí­tást, amelynek címe: „Talál­kozásom a vasúttal." A kiál­lítást Pataki Ferenc festőmű­vész nyitotta meg. A közel száz rajz június 12-ig (na­ponta 8-18 óráig) tekinthető meg a MÁV Petőfi Sándor Művelődési Otthonban (Sze­ged, Rákóczi u. 1.). • Nyíregyháza (MTI) Az idén már tizenhat bün­tetőfeljelentést tett adócsalók ellen az APEH Szabolcs­Szatmár-Bereg Megyei Igaz­gatósága, A megindított eljá­rás 38 felelős vezetőt és 179 magánszemélyt érint, az oko­zott kár összege pedig meg­haladja a 170 millió forintot. Tizenhat esetben csalás ala­pos gyanúja miatt történt a feljelentés. Az érintettek Adócsalás műkincsekkel többsége fiktív számlákkal próbálta meg az adóalapját csökkenteni. Akadtak olya­nok is, akik semmilyen gaz­dasági tevékenységet nem vé­geztek, de álseámlák alapján mégis adóalanyai lettek az APEH-nek, megkísérelték az áfa-visszaigénylést. Mások használt termékek felvásárlá­sa után kérték vissza az álta­lános forgalmi adót, persze úgy, hogy tényleges vétel nem történt, vagy az érték messze eltért a valóságostól. Előfordult Szabolcsban is műkincs-felvásárlás, a nagy értékű tíz festmény azonban - az APEH gyors közbelépé­sének eredményeként - idő­ben zár alá került. Volt aki csődbűntettet követett el, a felszámolás előtt úgy mentet­te át vagyonát, hogy utólagos rendezésre 10 millió forintot fizetett ki egy magánsze­mélynek. Egy vállalkozó pe­dig olyan pénzügyi nyilván­tartást vezetett, amely lehe­tetlenné tette az adóhatóság ellenőrzését. Őt a számviteli törvény megszegéséért jelen­tették fel. Az egyik szabolcsi város környékén élők közül háromszázan fiktív munkál­tatói szjaelőleg-igazolást nyújtottak be személyi jöve­delemadó bevallásukhoz. Egy budapesti vállalkozó lát­ta el őket hamis dokumentu­mokkal. Az eddig kiderített okozott kár összege 70 millió forint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom