Délmagyarország, 1996. június (86. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-07 / 132. szám

PÉNTEK, 1996. JÚN. 7. HANGSÚLY 5 Fesztivál Nem tudom, hogy 1993júniusában ki gondolta volna? Mármint, hogy a két és fél napos sörhétvége fesztivállá fejődik. Mindössze három év elteltével! Már nem „weekend-rendezvény", hanem komoly, nagy tömegeket megmozgató, a város hírnevét határokon belül és kívül egyaránt öregbítő, össznépi gyülekezet. Mert jönnek ide szép számban külföldiek is, közöttük németek, belgák, hollandok, svédek, ők már tavaly is jártak a Vásárvárosban, idén várható, hogy az amerikaiak is megjelennek, mégpedig a testvérvárosból, Toledóból látogatják meg - az amerikai szemnek egyáltalán nem idegen - színes forgatagot. Joggal lehetnek elégedettek és büszkék a Fesztivál megálmodói: a lapunk, a Délmagyarország, a Vásárés Piacszervező Kft. és a Puskás és tsa. Depó Kft. Az elvetett mag kikelt, szárba szökkent s mára már termést is hoz. Olyat, amilyenre más városokban is büszkék lehetn(én)ek. Tudniillik, másutt is szerveznek sörfesztiválokat, ám azok ritkán nevezhetők városi jellegűnek. Érdeklődésünkre néhány nagyobb városban elmondták, hogy a sörgyárak ugyan rendeznek egykét napos sörbemutatót, de olyan tartalmas műsorral, szórakozási lehetőséggel és főleg annyi fajta sörrel, mint a szegedi, egyik sem dicsekedhet. Erre, s ennek reményében, emeljük hát ma délután, aztán pedig 10 napon át, teli korsónkat. Egészségünkre! K. F. • Táborverés közben Krónika Erre tényleg inni kell! 1993 Az első sörünnep Szegeden. Május 14-16. között rendezték meg a mostani Reno Cipőüzlet helyén. A három nap alatt már akkor is rengetegen megfordultak a Mars téren. Gzadag program várt mindenkit: fesztiválszépe választás, szkanderbajnokság, gyerekszépségverseny, kötélhúzó verseny stb. A sörpocak-szépségverseny vonzotta talán a legtöbb nézőt. A krónikás szerint a bajnok: Márta István, a maga 120 kilójával... A két és fél nap alatt (pénteken délután nyílt a sörünnep) csaknem 100 ezer korsó sör fogyott el. 1994 Ekkor már júniusban rendezték meg a Sörfesztet,* 10-15-e között. Az ötnapos színes forgatagban csaknem 20 fajta sör várta a vendégeket, Horák Dénes kiskunlacházi atyafi személyében pedig felavatták az- első ökörsütő-specialistát. A fesztivál ideje alatt Dénes bátyánk 5 hatalmas - 600 kilós - ökröt sütött meg. Mind el is fogyott... Volt dzsessz, sramli zene, énekelt Zalatnay Sarolta, Lagzi Lajcsi, meg volt thai-boksz, szkander bajnokság, elektromos bika, amelyiket a vendégek igyekeztek meglovagolni - kevés sikermi... A krónikás szerint ekkor már a csúcsok csúcsáról beszélhettünk a Sörfeszten, mert elfogyott 160 ezer korsó sör, 5 ökör, tonnányi paca' és rablóhús. Ugyanez a krónikás azt is megjegyzi, hogy hatalmas embertömegben (ekkor már több pavilonban és sörsátorban tartották a bulit) nem történt egyetlen egy incidens sem, ami mindenképpen dicséretes és a szervezők szerteágazó munkáját minősíti. 1995 Június 14-18 között zajlott a sorrendben 3. rendezvény. Ekkor már Vásörvárosnak nevezték a Mars téri vásár területét, s első Ízben polgármestert is választottak. Király Levente színművész, aki akkor tájt Svejket játszotta a Szegedi Nemzeti Színházban, dr. Szalay Istvántól, a város polgármesterétől vette át a Tisza-parti „sörmetropolisz" kulcsait. A 85 éves Délmagyarország, a Vásárigazgatóság és a Depó Kft. szervezésében nemcsak a rendezvény gazdagodott, bővült, hanem ezúttal már olyan jeles szaktekintélyek is ellátogattak a fesztiválra, mint Alan Richárd, a Magyarországi Sörszövetség elnöke, vagy Theodor Migo, az Amstel Sörgyár igazgatója, és sokan mások. A kísérőrendezvények sokasága tette érdekesebbé, izgalmasabbá a Vásörváros történéseit. A pincérfutó versenytől a játékos vetélkedőkig, a divatbemutatóktól a sport- és zeneműsorokig, fiatalok és idősek egyaránt jól szórakozhattak. Ezen a fesztiválon is rekordok dőltek meg, mert az öt nap alatt csaknem 250 ezren keresték fel a Vásörvárost, majdnem kétszeres nagyságrendű volt a sörfogyasztás, ételből is tonnaszám fogyott... K. F. A Vásörváros tárja kapuit „Fölülről" sajnos nem látszanak a korsók... (Fotó: Révész Róbert) A negyedik sörfesztivál - a tavalyi öttel szemben - az idén már tíz napig várja, fogadja a vendégeket a Mars téren. A nyitás előtti napok „táborverését", hajráját tapasztalva megmozdult az ember fantáziája: nem akármilyen szervezés, munkálatok előzték meg a Vásörváros kapujának szélesre tárását. Sokaknak kellett tenniük azért, hogy a másfél hetes fesztivál idején minden klappoljon: peregjen a műsor, a sör üzemi hőfokon csorogjon a korsókba, szervezetten működjön a vásárnyi város, kicsi és nagy jól érezhesse magát. Az egyre híresebbé váló szegedi sörfesztivált szervező cégek vezetőit az előkészületekről faggatuk, arról, hogy mit várnak a vélhetően több százezer látogatót fogadó rendezvénytől. Puskás László, a Depó Kft. ügyvezető igazgatója, a fesztivál „vendéglátási felelőse": - Az idei rendezvény sajátossága, hogy a program gazdái, a résztvevők a njinőséget, a színvonalas vendéglátást tűzték a zászlajukra. Ez látszik a műsor összeállításán, a standok megjelenésén is. A szegedi fesztiválnak már neve van. Ezt például az is tükrözi, hogy a H. Bcég 30 szakemberből álló, saját budapesti csapatot hoz magával. Az előrejelzések szerint a szegedi panziók és szállodák nem panaszkodhatnak majd a forgalomra. • Apropó, forgalom. Nem tartanak attól, hogy a belépődíjjal - idáig ez nem volt - elriasztják a vendégeket? - Hétfőtől péntekig ingyenes a fesztivál, csupán a hétvégén kell belépődíjat fizetni — hangsúlyozta Puskás László. - A gyerekeknek, a nyugdíjasoknak ekkor sem, 14-18 év között 100 forint a napi belépő, a felnőtteknek pedig 200. Hogy miért lesz belépő? A színvonalas műsort csak így tudjuk biztosítani, mivel a fesztivál szervezésének költségei lényegesen megnövekedtek. Egyébként a belépőből befolyt összeg jelentős részét az újszegedi Gyermekkórház kapja gyógyító berendezések vásárlására. Bellavics István, a Délmagyarország Kft. pénzügyi igazgatója, a fesztivál marketingigazgatója: - A szegedi sörfesztivál egyik megálmodója a DM volt négy évvel ezelőtt, a megvalósításban kitűnő szakmai partnerre talált a Depóban. Egy városi napilap feladatai közé nem csupán a szoros értelemben vett informálás tartozik. Hanem az is, hogy igyekezzen az olvasótábora számára a híreken kívül egyéb szolgáltatásokat is nyújtani. • Mint például egy sörfesztivál megszervezése? - Igen - erősítette meg Bellavics István. - És ebben nem a sör, a sörözés a lényeg! Hanem az alkalom, hogy lapunk olvasói, az emberek találkozhatnak egymással, kikapcsolódhatnak. Egy-két délutánra, estére félretehetik a hétköznapi gondokat, felszabadultan beszélgethetnek. Az idén profikra bíztuk a kulturális program összeállítását, remélhetőleg valamennyi korosztály, réteg megtalálja majd a kedvére valót. A rendezvénynek a Mars téren a nemzetközi vásár- és piacigazgatóság ad otthont. - Cégünk tavaly óta nem csupán a területet biztosítja magyarázta Katona András igazgató -, hanem a fesztivál keretjátékának ötletgazdája is. Úgy gondoltuk, Vásörváros létezéséről az egész városnak tudnia kell. Kijelenthetjük: az amatőr korszak lezárult. A szegedi sörfesztivál olyan értékeket halmozott fel, amelyre immár az egész országban figyelnek. Az idén már egységes arculattal jelenünk meg. Nagyon bizakodunk abban, hogy az előző fesztiválokhoz hasonlóan semmi probléma nem lesz a tíz nap alatt sem. A vásárigazgatóság ezért mindent megtesz. Ezek szerint nincs más hátra, mint előre: irány a Mars tér! V. Fekete Sándor Mire jó i serital? Vegyünk egy kis leckét sörtudományból. Az alábbiakban a mától legfontosabb és legnépszerűbb szegedi italról és néhány vele kapcsolatos hasznos tudnivalóról írunk. Sör Malátából készült, dextrin-, cukor-, alkohol és széndioxid-tartalmú, komlóyal ízesített ital. Egy hektoliter sörhöz 17-29 kilogram malátát használnak fel. A szín kialakítása végett sötétre pörkölt malátát, a barna sör jellegzetes színének biztosítására karamellamalátát adagolnak. Maláta Mesterségesen csfráztatott (maiátázott) gabona- (főleg árpa-) mag. A maiátázás célja elsősorban az. hogy a gabonaszemben keményítőoldó, cukrosltó és fehérjebontó ezimek fejlődjenek ki. Az alkalmazott eljárástól függően világos vagy pilzeni és sötét vagy müncheni malátát kapnak. Komló (latin neve: humulus) Az eperfélék családjába tartozó növénynemzetség. A termelt komló legnagyobb mennyiségét a sörgyártásban használják fel, mert cserzőanyaga a fehéijéket leválasztja, keserűsavai és illó olaja kellemes ízt ad a sörnek és akadályozza sör romlását. Sörpuccs 1923 novemberében Hitler Adolf nácipártjának az Erich Ludendorff tábornok körül tömörült bajor szeparatisták által támogatott kísérlete a hatalom megszerzésére. Sikertelenül végződik. Sörszív Sajnos, ilyen is van. Tudniillik a túlzott sörfogyasztás következtében fellépő, szívtágulással járó szívizom bántalom. Leginkább Németországban fordul elő, mondják a tudós könyvek, mert ott a sörivás igen elteijedt. Tehát azt ajánljuk, csak módjával... Kimegy-e a ztiválrca? Bíró Béla (nyugdíjas, volt Zöldért-alkalmazott): - Tavaly és tavaly előtt is voltam a sörfesztiválon, nagyon tet-' szett. Szeretném is a sört, de sajnos cukros vagyok. így csak módjával lehet innom, úgyhogy húsz pohárnál megállok... Akkor a bajor sörre esküdtem, a friss csapolt HB-ra, abban nem volt tartósítószer. Nagyon oké volt. Kiss Barnabás (negyedéves matematika-fizika szakos hallgató): - Nem voltam még korábban sörfesztiválon, s azt hiszem, most sem megyek ki. Holott szeretem a sört, de az igazság az. hogy csak módjával iszok belőle. Szeretem a magyar söröket, de a legjobbnak az Amstelt tartom. Lengyelné Székely Klára (a Zenekonzervatórium titkára): - Tavaly voltam a sörfesztiválon a családdal. Tetszett a rendezvény, jó kikapcsolódás volt. Én is megkóstoltam a söröket, főként a világosakat szeretem. A környezet egy kicsit sivár, de egyébként jó dolognak tartom a fesztivált. Bojtos Ildikó (angol-német szakos egyetemista): - Erre a sörfesztiválra nagyon valószínű, hogy nem tudok kimenni, mert hazautazok Ceglédre. De a tavalyiról sokat hallottam, a barátaim mondták, hogy nagyon jól sikerült. Jó sörök voltak és jó volt a buli is. Bár lehet, hogy a kettő összefüggött. * Tarnai István (építészmérnök) - Az az igazság, hogy én tejivó vagyok. Megiszom a sört, szeretem is, de nagyon ritkán fordul elő, hogy sörözök. A mi családunkban az alkohol nem játszott szerepet. Épp az imént voltam a boltban, s egy idősebb nénike vásárolt 10-15 sört, én pedig három zacskó tejet. Kérdés, melyik a jobb?