Délmagyarország, 1996. június (86. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-04 / 129. szám

KEDD 1996. JÚN. 4. — HAZAI TÜKÖR 7 Trianon öröksége 1920. június 4-én 16 óra 30 perckor nevezetes esemény történt a franciaországi Versailles-ban. Benárd Ágost munkaügyi és népjóléti miniszter, valamint tordai Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter a magyar békedelegáció nevében ellátta kézjegyével a trianoni békeszerződést. A mindennapi gondoktól űzve sokan nem is tartják említésre méltónak ezt az évfordulót, pedig a 90-es évek Magyarországának politikai, gazdasági és kulturális mozgásterét ez a szerződés alapvetően befolyásolja. Az adatok önmagukért beszélnek: Magyarország területe (Horvátország nélkül) 282 000 négyzetkilométerről 93 000 négyzetkilométerre, lakóinak száma 18 millióról 7,6 millió főre csökkent. Az újonnan kialakuló államokban jelentős számú (kb. 3 millió fő) magyar került kisebbségi helyzetbe. A szerződés következtében létrejövő Magyarország új gazdasági egységet jelentett, hiszen a nyersanyagforrások jelentős része elveszett, így az új ország a külkereskedelemre fokozott mértékben lett ráutalva. A katonai rendelkezések korlátozták a hadsereg létszámát, a lőszer és a hadianyag mennyiségét, megtiltották a moderen harci eszközök (pl. tankok) magyarországi gyártását vagy behozatalát. A szerződés ugyanakkor rögzítette a kisebbségek jogait és a háborús károk megtérítése címén jóvátétel fizetésére kötelezték a országot. A károk számbavétele nem állhat meg a szerződés sorainak áttekintésénél. Több százezer magyart űztek el lakóhelyükről, hogy Magyarországon évekig vagonokban lengessék életüket. Gazdasági elzárkózás, infláció, kulturális és szellemi műhelyek megsemmisülése, szétszakított családok és rokonságok, féktelen soviniszta propaganda kísérte az új államok létrejöttét. A trianoni Magyarország legfontosabb politikai célkitűzése a békeszerződés revíziója lett. Noha ez a törekvés a korabeli közvélemény egészét áthatotta, tartós eredményt csak Ausztriával szemben hozott. Az 1921. december 14. és 16. között lezajlott népszavazás Sopront és környék£l Mz^2rí>rszÁgnak juttatta. A trianoni szerződés megváltoztatásái Mügytrú:szág csak azokra a nagyhatalmakra támaszkodva érhette el, amelyek csalódtak az I. világháború utáni rendezésben (Olaszország), illetve amelyek Magyarországhoz hasonlóan, de egyáltalán nem olyan mértékben területi veszteséget szenvedtek (Németország). Az így visszacsatolt területeket a II. világháború után nem lehetett megtartani. A párizsi béke aláírása 1947. február 10-én nemcsak egy „második Trianon" szentesítését jelentette, de még az elsőnél is súlyosabban büntette a magyar népet. További - kisebb - területi veszteség mellett a szerződésből kimaradt a határon túli magyar kisebbségek jogvédelme. A szocialista Magyarország nem tudott mit kezdeni ezzel az örökséggel. Skizoid módon egyrészt elítélte a trianoni szerződést, mint „igazságtalan, imperialista békét", másrészt viszont semmilyen gyakorlati lépést nem tett káros hatásainak mérséklésére. Sőt, az iskolai oktatásból - a proletár internacionalizmus nem kis dicsőségére - sikerült szinte teljesen száműzni a kisebbségi magyarság történetének és kultúrájának oktatását. Az előzmények érthetővé teszik, hogy a rendszerváltozás után miért nem sikerült e téren tartós eredményeket elérni. 1990 és 1994 között történtek ugyan kisérlelek a határainkon kívül rekedt magyarság képzésének fejlesztésére, mára azonban ezek a törekvések kifulladtak. Az örökség legsúlyosabb tételeit: régiánk politikai és gazdasági széttagoltságát, a magyar kultúra pusztulását, a kisebbségi magyarság létszámának csökkenését, a szomszédos országok némelyikében még mindig tomboló magyargyűlöletet nem sikerült felszámolnunk. Zakar Péter Mi lesz veled. Belváros? Kifényezett üzletek, szlömös, vagyis lepusztult lakásállomány. Ez jellemzi a szegedi Belvárost az építész szerint. Itt található az önkormányzati vagyon egyik legértékesebb és legkönnyebben értékesíthető része - mondja a lakásügyért felelősséget érző városatya. Frekventált lakóövezet tudja és egyre jobban érzi a bérlő. Mi lesz ennek a városrésznek a sorsa? Az önkormányzat felújítva „eityvé" varázsolja, illetve üzleti alapon értékesíti? „Megvásárolják" az újgazdagok? De addig is, sőt, ennek ellenére: mi lesz a bérlőkkel? E kérdésekre választ keresve szólaltatjuk meg az érintetteket. Penészes a fal. Gyakori, hogy egyetlen, összetákolt fürdőszoba két külön lakáshoz tartozik. A konyha: szellőzetlen lyuk! Omladozik a vakolat. Vizes a pince. Az udvaron patkány surran. Ez is a Belváros! Az idegenforgalmi szempontból kiemelt szerepű városrész épületei 80 százalékának értéke -fizikai és erkölcsi értelemben - a nullához közelit mai állapotában. Ezen építészi kiindulópont alapján válik mintaértékűvé az úovnevezett I. számú belvárosi tömb rehabilitációja. A terv kidolgozója, Koczor György építész álláspontjára is kíváncsiak voltunk. A szakember nem érti, hogy a budapesti Ó-utcai ház omlása óta miért ragaszkodnak a bérlők ahhoz, hogy egy statitikailag életveszélyes állapotú épületben, alacsony komfortfokozatú lakásban éljenek. A mai körülmények között a két kezüket összetéve kéne örülniük, hogy ezekért az ócskaságokért cserébe felújított lakásokba költözhetnek. A bérlők, s a Belvárosért aggódok elsősorban azt nehezményezik, hogy lakásokat alakítanak át irodákká, üzletekké. Kétségtelen, gazdag polgárok belvárosi lakásait - jó negyven évvel ezelelőtt - „szociális társbérletekké" alakították. Akkor ezért nőtt a belvárosi lakások száma. Ha az épületek eredeti vagy ahhoz közeli állapotának visszaállítására törekszenek, akkor óhatatlanul csökkenni fog a lakások száma. Belváros, hátulnézetben. (Fotó: Karnok Csaba) Ez esetben viszont érthetetlen, miért a lakásalapból újítanák föl ezeket az épületeket!? Ezt a legutóbbi közgyűlésen több képviselő így például dr. Szilvásy László (KDNP), Radics István (MSZP) - is nehezményezte. A közgyűlés lakásügyi bizottságának alelnöke, Dobó János (Fidesz-MPP frakció) állítja: - A lakástörvénnyel ellentétes, hogy nem lakáscélú bérleményt a lakásalapból újítsanak föl. De az is, hogy a korábban eladott, nem lakás célú, irodaházzá alakított belvárosi épületek ellenértékeként kapott pénz nem a lakásalapot gyarapítja. Vagyis a „city" sem Valósulhat meg, hiszen nincs törvényes forrása a belvárosi épületek rekonstrukciójának. - A forrás előteremthető - cáfolta a képviselői véleményt a polgármesteri hivatal szakértője. Idén például 500 millió forint bevételre számítanak a lakások és nem lakáscélú helyiségek bérleti díjából. Jelenleg ez az összeg egy kalapba kerül. Ha a képviselők úgy döntenek, hogy elkülönítik a nem lakáscélú helyiségek mintegy 400 millióra rugó bérleti díját, adott a nem lakásokat magukba foglaló épületek felújításának anyagi alapja! Ez a perspéktlva nem vigasztalja az I. számú belvárosi tömb, vagyis a Dugonics tér 2., 3., 4., illetve a Kölcsey utca 6. több mint 30 lakásában élőket. Nekik várhatóan jövő év februárig menniük kell - vált mindenki számára egyértelművé a keddi lakógyűlésen. Egyesek belenyugodtak a döntésbe, s a helyzetből igyekeznek a legtöbbet kihozni. Ők, vagyis elsősorban a nagy alapterületű lakásokban élők akkora „lelépti díjat" kapnak, hogy a pénzből egy kisebb magánházat vehetnek. A kis alapterületű lakások bérlői azért sem választhatják ezt a megoldást, mert keveslik az önkormányzat ajánlatát: a komfortos lakás négyzetméteréért 30, a félkomfortosért 16, a komfort nélküli odúkért 12 ezer forintot kaphatnának. Ezért a többség abban bízik, hogy a jelenleginél jobb minőségű lakásba költözhet. Jelenleg 40 üres lakás jöhet szóba, de a kínálatot gazdagítja a iövő év tavaszára felépülő Vitéz utcai ház Í5«A harmadik csoportba tartozók, vagyis akik maradni szeretnének, úgy érzik, szélmalomharcot vívnak. A Dugonics tér 2.-ben lakó dr. Farkas Gyula egyetemi tanár azt kifogásolja, hogy a közgyűlés határozata - mely azt mondja ki: ebből a régi polgárházból legyen irodaház - nincs összhangban az eredeti tervekkel. Nem érti, miért kell szétverni lakásokat, hogy egy régi házban irodák lehessenek, miközben a most elkezdett Vitéz utcai épület ilyen célra alkalmasabb. E megoldás szerinte egyszerűbb és olcsóbb is lenne. A Dugonics tér 3., 4. lakói állítják: minden illetékeshez eljuttatták tiltakozó beadványukat, melyet válaszra sem méltattak a „nagyemberek". A Belváros mindig és mindenhol „rétegnegyed", vagyis magas az itteni lakások bérleti díja. De nem érti - többek között dr. Tóth Péter nyugalmazott ügyész -: miért nem ajánlják föl számukra, akár a jelenleginél magasabb bérleti díj fejében is, a visszaköltözés lehetőségét. Nincs mit tenni! - legyintenek fáradtan-beletörődötten az érintettek. Az 1. számú belvárosi tömbrekonstrukció története mások okulására szolgálhat. Ebből a szempontból kap jelentőséget a tény, hogy a legutóbbi közgyűlésen két igen szavazaton múlott a döntés: lakások helyett irodák lesznek Szeged egyik legrégebbi polgárházában, az egykori Vajda-házban. Ezt hivatalosan „építészeti és funkcionális tisztításnak" nevezik, azaz így állítható vissza a polgárházat jellemző térsor. T,Várösrcü(!?Zé;Í léptékű" beavatkozást nem igényel, mégis kevesebb lakás lesz a Dugonics tér 3-4. épületben. A Kölcsey utca 6., az egykori Próféta étterem és szálloda épületének földszintjén ma sok üzlet, emeletén lakások találhatók. Az épület teljes funkcionális rekonstrukción esik át. A változás felkavarja a kedélyeket. így lehetett ez régebben is, hiszen a tanácsrendszerben volt olyan év, hogy 100-150 lakás födémcseréjét is megcsinálták. Most azért tűnik soknak az I. számú belvárosi tömb 35 lakása, mert a rendszerváltozás óta nem jutott pénz és erő lakóházak felújítására és átalakítására. - A Belváros rekonstrukciója a bérlők érdekeit sérti - ismeri el a polgármesteri hivatal ügyintézője. - De a tulajdonos önkormányzat, illetve Szeged érdekét szolgálja. Úiszásxi Ilona MacOS-sel # Munkatársunktól Egyfajta hitvita volt a számítógépes körökben, hogy akkor melyik a jobb, a Macintosh vagy a PC. Végül az utóbbi győzött, köszönhetően egyrészt a távol-keleti olcsó noname gépek dömpingjének, másrészt annak, hogy az Apple nem engedte ki kezéből a Macintosh operációs rendszerét. Egy éve azonban felbolydult a piac, az Apple ugyanis bejelentette, hogy néhány kisebb céggel szerződést kötött és engedélyezi a Macintosh-klónok gyártását. Idén februárban a nagy PowerPC fejlesztő Motorola megvette a Macintosh felhasználási jogait. Az igazi bomba azonban két hete robbant: az IBM hivatalosan is megvásárolta az Apple-től a Macintosh operációs rendszer felhasználási jogát. A megállapodás értelmében azonban az IBM nemcsak maga gyárthat klónokat, de tovább is adhatja a jogot, így egymaga ajánlhatja a PowerPC processzort és az operációs rendszert (eddig a klóngyártóknak külön kellett megegyezniük az IBM-mel és az Apple-vei). A szerződés nemcsak a jelenlegi System 7.5-ös, hanem a következő Copland nevezetű, System 8-as rendszer felhasználására is vonatkozik. Elemzők szerint a megállapodás azért nem jött lérte eddig, mert az IBM saját operációs rendszerét, az OS/2-t szerette volna eladni a PowerPC processzorok mellé, most azonban a kék óriás is reiisnicftC, hCgY a PowerPC alapú gépek vásárlói számára a Macintosh operációs rendszere a vonzóbb. Közös képviselők • Tudósítónktól A Közös Képviselők Szegedi Egyesülete a cseréptetős panelházak padlásterének beépítési, illetve az épületek egyedi fűtési lehetőségeiről tart fórumot. A találkozó résztvevői tájékozódhatnak a társasházi épületek felújítását segítő önkormányzati és állami hitelekről is. A közös képviselők fóruma június 6-án, csütörtökön 18 órakor a Roosevelt tér 79. alagsori tágyalótermében lesz. Minden érdeklődőt várnak. Változó iskola TIT nyári egyetem • Munkatársunktól A Csongrád megyei TIT 31. alkalommal rendezi meg az idén a pedagógiai nyári egyetemet. A július 8-tól 12-ig szervezett pedagógus továbbképző kurzus témáiról dr. Komlóssy Ákos egyetemi adjunktus tájékoztatott. A hagyományos szegedi nyári egyetem mindig azt tekintette alapvető feladatának, hogy a neveléstudomány elméleti kutatásait a mindennapi gyakorlattal szembesítse, teret adjon a kutatók és a gyakorló pedagógusok párbeszédének. Különösen fontos ez ma, amikor soha nem látott módon átalakul, változik az iskola, az iskolarendszer struktúrája, az iskola belső élete és társadalmi közege, külső feltételrendszere. A kurzus is ezt a címet kapta: Változó világ - változó iskola. A nyári egyetem az átalakulási folyamathoz kíván segítséget nyújtani. Részben az új törvények, rendeletek, közoktatásfejlesztési elképzelések következtében változik az iskolai tanítás szabályozása, ellenőrzése, az irányítás és a gazdálkodás. Mindez nemcsak gyakorlati kérdéseket vet fel; újra kell gondolni elméleti fogalmakat, mint az iskolai autonómia, önkormányzati és kormányzati irányítás, esélyegyenlőség, szelekció, stb. A minisztérium előadóját kérték fel összefoglalásra: Oktatás Magyarországon Európa felé. Előadásokat tartanak szakemberek a NAT-ról, a helyi tantervekről, a nemzeti alaptanterv és a szakképzés összefüggéseiről, az informatikai fejlődés és az iskola témájáról. Felteszik a kérdést: Milyen legyen az érettségi? Ki fizesse az iskolát? Szó lesz a szakmai felügyeletről, a tehetséggondozásról is. Az 1000 éves magyarországi iskola emlékbizottságának elnöke a hagyományőrzés és a modernizáció témájáról tart előadást. Energia a térben diákdíjak • Tudósítónktól Országos pályázatot hirdetett a Magyar Villamosművek Rt. és az áramszolgáltató részvénytársaságok többek között a Démász Rt. - „Energia a térben" címmel általános és középiskolás diákok részére. A Démász Rt. működési területéről több mint 30 pályamunka érkezett. Tegnap délután Szegeden, a társaság székházában hirdettek eredményt. A díjakat Dervarics Attila vezérigazgató adta át a legjobbaknak. Az első díjas kiskunhalasi és a második helyezett nagykőrösi diák után Miklós András vásárhelyi tanuló végzett. Különdíjjal jutalmazták a szentesi Tóth Zoltán makettjét.